Délmagyarország, 1977. július (67. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-31 / 179. szám
A Vasárnap, 1977. július 31.' Franyó Zoltán kilencvenéves Ketten őrzik még Ady kézfogásának melegét: Budapesten Dénes Zsófia, Temesváron a ma kilencvenéves Franyó'fCoUán. Pátriárkái kor! A még ma is tevékeny, dolgos, az újabban rátört betegsége ellenére is alkotó Franyó Zoltán gazdag élrtművel alkotott e kilenc évtized alatt. Félszáznál több kötet Írást tett le, nem csak a magyar, hanem az európai, sőt a világirodalom asztalára. Különös életutat Járt be. Hivatásos katonatisztként kezdte pályáját őrzök egy tőle kapott fényképet amely lt'OD. november 9-én. a váradl Holnap költőinek temesvári matinéja alkalmából készült egy kávéházi asztalnál: az ülő Juhász Gyula és Emód Tamás között egy fiatal, fess hadnagy áll, hüvelykujját napóleoni pózban, gombjába akasztva. De már ekkor ls Jobban érdekelte a költészet, mint a hadtudomány. Első verse 19 éves korában jelent meg, a Magyar Szemlében, s azután mlrtden valamire való lapban, folyóiratban szerepelt verseivel, műfordításaival, cikkeivel. 1910-ben búcsút mondott a katonai pályának, újságíró lett; 1912-ben Űj Revil címmel maga ls lapot Indított Ugyanebben az évben jelent meg, a Huszadik Század-ban, Don Quijote de la Geszt címmel nagy tanulmánya a kor jelképéről, az Adytól is annyit ostorozott Tisza Istvánról. Erényeit és hataloméhségtől fűtött bűneit úgy olvasta a geszti gróf fejére, hogy jövendőjét ls megmondta: „Mert Tisza István már születésétől fogva magában hordozza a tragédia magját." „Tehát szükségszerűen el kell buknia Tisza Istvánnak, a szánalomra méltó Don Quljoténak is, akinek kétségbeesetten kell majd látnia, hogy minden akciója, amelyért egész energiatömegét harcija vitte, csupán egy ezzel egyenlő intenzitású reakcióban diadalmaskodott, és hogy amennyiben termelt valami hasznot, hát az ellenkezőjót termelte annak, amiért ő viaskodott." 1913 elején A kárpáti harcokról címmel riportkönyve Jelent meg, az első világháború esztelen emberpazarlásáról, a hősi vérre való gyalázatos spekulációról, és a sorok mögül 'fölvillantotta a vereség és hasztalan áldozat képét is. Amikor ke őszirózsás forradalom után hazatért a háborúból, rögtön új lapot Indított. A Vörös Lobogó nem volt ugyan az ugyanakkor megalakuló kommunista párt lapja, de irányzata, hangvétele rokon volt vele: a forradalmi folyamat továbbfejlesztését szolgálta. Elsősorban a szerkesztő, Franyó Zoltán cikkeivel. A Tanácsköztársaság kikiáltása után a Lukács György vezetésével működött közoktatásügyi népbiztosségon. a világirodalmi ügyosztály vezetője lett. Az ellenforradalom fölülkerekedése után Bécsbe kellett menekülnie. Nappal az egyetemen keleti nyelveket (kínai, szanszkrit, arab, perzsa) tanult. Irodalmaikat ízlelgette, éjszakába nyúló estéken pedig az emigráció magyar lapjainak. A Jöwő-nek és a Bécsi Magyar Üjsáp-nak, párhuzamosan pedig az osztrák munkéslapnak, az Arbeitcr Zeiiung-nak munkatársaként dolgozott. Gömöri Jenő Tamás pozsonyi Tűz című irodalmi lapját Bécsbe vitte át; Franyó ennek ls szerkesztője lett, Caál Gáborral együtt 1923-ban tért haza szülőföldjére. Aradi, temesvári, kolozsvári lapokban jelentette meg cikkeit, s év végén Aradon megindította Genius című folyóiratát, amely a legújabb költői Irányzatoknak, így az expresszlonizmusnak is teret adott A Genius és folytatása, az Ű) Genius, a kultúra egyetemességének, a világirodalmi látókörnek a magyar nyelvterületen ritka színvonalú szócsöve lett Fontos hivatást töltött be az ellenforradalmi Magyarország határain kívül maradt magyarság kulturális összefogásában is. Szerepelt például benne az akkor Szabadkán újságíróskodó Dettre János, a szegedi forradalmak fontos főszereplője, a későbbi jeles antifasiszta publicista is. Megszűnése után Franyó hazaköltözött Temesvárra. ott szerkesztette a 6 órai újság című napilapot Fasisztaellenes publicisztikája, amelyből Ízelítőt A pokol tornácán című gyűjteménye (1969) nyújtott ennek a lapnak hasábjain bontakozott kl. A fölszabadulás után Franyó Zoltán nz erdélyi magyar irodalmi élet egyik vezető alakja lett Igaz., ő is megszenvedte a személyi kultusz torzulásait börtönben is ült de sem a szocializmusba vetett hitét, sem alkotó kedvét nem veszítette el. Sőt addigi munkásságát is ekkor szüretelhette le. Fülsorolhatatlnnok csak művelnek címei is. Ónálló verseskötetein. esszéin kivül, elsősorban mint műfordító, mint a világirodalom tolmácsolója vált európai hírűvé. Magyarról románra, németre. románról németre, magyarra, görögről, szanszkritról, kínairól, perzsáról magyarra, németre, egyaránt pontos nyelvtudással és magas szintű költőlséggel iordított. Évezredek húrjain (1958—1960) címmel három kötetben. Lírai világtájak címmel (1967) egy kötetben tekintette át a világköltészetet Osi örökség című gyűjteményében (1973) óegyiptomi, sumer, akkád (asszír), ógörög, római, arab, perzsa, indiai, kínai verseket ültetett át magyarra. Válogatott műfordításai Budapesten 1974-ben jelentek meg. Bukarestben az osztrák költők magyar nyelvű antológiáját a közelmúltban adták ki. S most folyik — eddig három kötet jelent meg — Berlinben az ógörög költészet minden alkotását, még töredékeit ls magában foglaló, ötkötetes, kétnyelvű (görög és német) sorozatának kiadása. Ezt mutatta nekem legutóbb ls, e hónap elején, amikor — megelőzve a hivatalos ünneplést — fölkerestem őt Temesvárott, a Bogdanenstilor út 19. számú házában. Teremnek beillő dolgozószobájában, két nagy asztalon kiterítve kéziratok, könyvek, folyóiratok. Most ls dolgozik, és lobog lelkesen: emlékeiről és terveiről egyaránt a régi hévvel beszél. Szívesen emlékezik 1964. évi szegedi látogatására, amikor első útja a Belvárosi temetőbe, régi barátjának, harcostársának. Juhász Gyulának sírjához vezetett, s amikor a szegedi újságíróklubban előadását meleg ünneplés fogadta. Neveket mond tévedhetetlen pontossággal, tízen régi ismerősöknek. örömmel mutatja a, fényképeket, amelyek idén tavaszszal Ráckevén készültek, az Ady Endre Gimnáziumban, ahol ő a nagy költőbarátra emlékezett. Dicséri a hallgatóságot, és a szereplőket, akik Ady alapos ismeretével és mélv megértésével kápráztatták el őt S most két ország ünnepli a kilencvenéves Franyó Zoltánt. A költészetek diplomatáját aki egyedülállóan sokat tett a népek kölcsönös megismertetéséért amely a békés együttélés alapföltélele. Vallomás című írásában ezt üzeni nekünk és az utókornak: „Hivő hittel köszöntöm kortársaimat és az utánam következőket; evőét kiáltok a küzdők és alkotók felé; magamhoz ölelem még élő barátaimat akiket egy fél századon át közel éreztem magamhoz, akik csapásokkal, igaztalanul elszenvedett bántalmak által sebzett lelkemet enyhítőn megölelték, és azokat is, akik néha ölelve öltek; magányos óráimban néma üdvözletet küldök azok felé. akik ma már csak testetlenül látogatnak el hozzám régmúlt évtizedekből: Ady, Osvát, Karinthy, LMu Rebreanu. Juhász Gyula, Rilke, Emód Tamás, Nagy Lajos, Révész Béla, Somlyó Zoltán, Láda, Bölöni György, Tóth Árpád, Csinszka, Gaál Gábor, Cocteau, Paul Valéry és még sok-sok feledhetetlen árnyék felé, mert mindegyiktől kaptam valamit, ami megszépítette, gazdaggá tette földi Javakban egyáltalán nem gazdag életemet. És ha valaki ma azt kérdezné tőlem, mit tartok eddigi életem legtöbbre becsült értékének, azt válaszolnám: a küzdelmet. A harcot, a nem egyszer kilátástalannak tűnt vlaskodást a társadalmi igazságosság és az emberiesség szellemének győzelméért. Gyarló tollal ls a legfenségesebb Ideálokért" A termékeny embert életet ünnepeljük, amikor Franyó Zoltánt e ritka születésnapon köszöntjük. PÉTER LÁSZLÓ Jcltck és személyiség Japánban még a felnőttek is szívesen szemlélik a gyerekek kedvenc közlekedési játékát Azok, akik az oktató-nevelő munka korszerűsítéséért küzdenek, arról szeretnék meggyőzni a pedagógusokat, hogy vigyenek több játékosságot a tanításba, az iskolai életbe. Sokan viszont úgy vélik, a tanóra csak arra való, hogy ott komoly, elmélyült munka folyjon: a gyermekeket szellemi erőfeszítésre kell szoktatni, nem pedig arra, hogy játszadoz. zanak. A játékot sajnos az emberek többsége kizárólag olyan tevékenységnek fogja fel, amelyben feloldódhat elfeledheti a gondokat, s amely pihentet, üdít, szórakoztat, felfrissít. A játéknak azonban olyan rejtettebb tulajdonságai la vannak, amelyek észrevétlenül hatnak a személyiségre. Ha például 10—20 fiú futballmérkőzést játszik a téren, a látszat az, hogy a gyerekek csupán szórakoznak, játszadoznak. A labdakergetés közben azonban a fiúk egy gondosan kimunkált, bonyolult szabályrendszert sajátítanak el, tanulnak meg. Az így begyakorolt szabályokat azután élőszóval is sokkal jobban el tudják mondani, mintha pusztán bemagoltatták volna velük, hiszen játék közben észrevétlenül fogadták magukba a szabályokat A gyermek játékának fontos eleme az is, hogy szemében az összes tevékenység között a játék áll az első helyen. A gyermek úgy adja át magát a játéknak, mint élete legkomolyabb — s az összes erőit leginkább mozgósító — tevékenységnek. A játéknak ezeket a tulajdonságait szeretnék hasznosítani azok a pedagógusok, akik az oktatójátékok gyakoribb alkalmazása mellett érvelnek. Az a cél, hogy a tanulók begyakorolják, alkalmazzák és rögzítsék az előzőleg tanult ismereteket — — a játékkal. Az oktató-nevelő játékok igazi terepe a napközi otthon, úttörőház, diákotthon, ahol nem szorít a tanóra szűk időkerete. Különösen a nem éppen olcsó, csak közősségi pénzből beszerezhető terepasztalos technikai-közlekedési játékok hasznosíthatók Itt, amelyekkel a gyerekek technikai alapismeretek mellett a közlekedési szabályokat is játszva megtanulják. i A történet 1941 augusztusában kezdődik, amikor a tizenkilenc esztendős Dánlel Mihály Pálmonostoráról Budapestre jön és kalauznak szegődik a BSZKRT-hoz — betöltve a június 26-1 kassai provokáció után hadba vonultak által üresen hagyott helyek egyikét Ha nem lenne háború, talán sokkal jobban örülne annak, hogy sikerült belülre kerülnie az elit vállalat kapuján, hogy sikerült a meglehetős anyaglak, a létbiztonság közelébe jutnia. De a háború épp ezt az utóbbit veszélyeztette. És hamarosan számolatlanul kell az ember. Nyolc nappal a doni vereség után Dánlel Mihályt ls elviszik katonának. A futószalaggá gyorsult katonai adminisztráció rohammunkában készíti a behívókat. Az egyébként is szűkszavú okmánynak csak a legfontosabb rubrikáit töltik ki. Dániel Mihály behívójának már száma sincs. A BSZKRT 1946. április 7-én, a fölszabadulás első évfordulója után három nappal törli a létszámból. Indok: igazolatlan távolmaradás. A törlést két év múlva az igazgatótanács érvényteleníti. s Dániel Mihályt hét nap rendkívüli fizetett — mivel?! — szabadságra bocsátja. Indok: fogságból hazatért. Az életéből huszonöt év telt el. A huszonötből hat lett a háborúé, a hatból négy maradt a lövészárokban, a tábor szögesdrótja mögött. A férfikor fele — és még mindig csak a kez* detek. Az úgynevezett élet elején. Nullán. Vigasz: egy egész országgal együtt.) Egy emberélet tényei A középmagas, zárkózott, lassú járású férfi összeszorítja a fogát és nekivág. A dokumentummá átminősült szolgálati papirok jelzései: 1949. május 20-án kétszázötven forint házassági segélyt kap, fél év múlva szoba-konyhás szolgálati lakást. Azután villamosvezető lesz, utána elvégzi a trolivezetői tanfolyamot Jóval később a nyolc általánost. Közben járja a soros szakmai és politikai tanfolyamokat Egyszer kollektíven — Decsétes levélben — dicséri meg egy Pesten kirándult tsz-csoport, egyszer túllépi az előírt sebességet néhány dicséret. Balesete nem volt. — Tudta, mi mellett kell szólnia. Mindig az érdekeinkért agitált Ha háromszáz órát kellett dolgozni egy hónapban, annyit dolgozott, Havi egy, esetleg két szabadnappal. Nem vitatkozott azon, hogy milyen feltételekkel dolgozik. Bér- és jutalomvitánk sem volt soha — mondja a felettese. Ha háromszáz órát kell, anynyit dolgozom — mondja magában a korosodó férfi, mondatja vele Önbecsülése és a közbecsülés. A társadalomnak az kell, hogy valaki elvégezze a munkát, hogy valaki teljesítsen, neki pedig, hogy teljesíthessen. Mindenáron, hiszen kell a pénz, kell a pénz nagyon. Egy évtizednél is több telik el ebben a szorításban. — Jelenleg nem lépjük túl a havi kétszáz munkaórát. Négyöt, sőt, hat szabadnapot is adhatnak egy hónapban a járművezetőknek — folytatja az előbbi munkahelyi vezető. — A „hőskorszakban" ezt nem lehetett. Kevés volt az emberünk. De annak a kevésnek megfizethették. Dániel Mihály pedig befejezheti a szabadság-hegyi lakás építését, pár év múlva kicseréli a kocsit is: — Ha nyugdíjas leszek, majd barangolok az országban. ötvenéves. Eljutott oda, ahová fiatalon lenne Jó, fiatalon lett volna jó, háború nélkül, fogság nélkül, szegénység nélkül — de mégis fellélegezhet. Fellélegezne, ha nem érezné, hogy baj van a szívével. De ez titok, önmaga előtt is. A tengelyen töltött idő után Járó korkedvezménnyel már csak három év a nyugdíjig. Ki kell bírni. Csak három év. Elszánt. — Az üzemorvosi ellátástól idegenkedett. Valószínűleg saját orvosa kezelte — mondja az üzemorvos. Az orvosi kartonl bejegyzése: „Vérnyomás-emelkedés. Heti szabadnap megadása mellett vezethet. Ne túlórázzon. Egy hét múlva jelentkezzen vérnyomásellenőrzésre." (Nem jelentkezett.) — Hogy fordulhatott elő, hogy nem jelentkezett? — Az emberi felelősséget nem lehet teljesen adminisztratív útra terelni — mondja az üzemorvos. — Ritkán betegeskedett. Tavaly vettem betegállományba, három hónapra — mondja a körzeti orvos. — Gyomorra lokalizálódó fájdalmat állapítottam meg nála. A vérnyomásával nem volt baj. Voltak szívpanaszai. Többször próbáltam rábeszélni, hogy vizsgáltassa ki magát. Kerülte. — Súlyos anyagi veszteséggel jár, ha valakit nyugdíj előtt tiltanak el a vezetéstől — mondja a kollégája. A barátja pedig: — Vigyázott magára. Nem dohányzott, nem ivott. Munka után egy fröccsre se ment be sehova. Társadalmi munkát végzett, a brigád életében benne élt. Nem panaszkodott semmiért. Egyszer, halála előtt nem sokkal azt mondta, hogy nagyon fáradt. A víz ls kiverte. Súlyos anyagi veszteséggel jár, ha valakit nyugdíj előtt tiltanak el a vezetéstől. Elszánta magát: — Megtartani, amit elértem. A reggeli csúcsforgalom végén Dániel Mihály a volán mögött rosszul lett. Munkáját így is lelkiismeretesen végzi: azonnal fékezni kezd. Fékezés közben belehal infarktusába. A jármű egy fának gurulva megáll. Személyi sérülés nem történt, az anyagi kár jelentéktelen. ZELEI MIKLÓS