Délmagyarország, 1977. július (67. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-03 / 155. szám

4 Vasárnap, 1977. július 3: pirtpropagamla fejlesztése fontos feltétele a fejlett szocializmus építésének (Folytatás a 3. oldalról) leladaj a párttagság dialektikus és törté­nelmi materialista szemléletének erősíté­se, melynek segítségével értheti meg ko­runk, társadalmunk törvényszerűségeit és a haladás tendenciáit. A fejlődés dialekti­kus felfogása alapján értelmezheti helye­sen a társadalom pozitív és negatív voná­sait, csak szilárd marxista meggyőződéssel képes a szocialista vonások erősítésére és a nem kívánatos jelenségek tudatos vissza­szorítására. Törekedni kell az olyan szemlélet kiala­kítására, amelyben a történelmi látásmód és dialektikus felfogás az eddiginél jobban érvényesül. A világnézeti nevelés jobban lámaszkodjon a valóságra, szorosabban kapcsolódjon a szocialista építés gyakor­latóhoz. A marxizmustól idegen nézetek elleni eszmei harc alapvető formája esz­méink, érveink sokoldalúbb és meggyőzőbb kifejtése legyen, s ne szűküljön az egyes nézetek kritikájára. A marxista műveltség szerepének növe­kedése, a marxizmus—leninizmus tanul­mányozása megköveteli a klasszikusok ta­nításának szélesebb körű megismerését és alkotó elsajátítását. A marxizmus—leniniz­mus alapkérdéseinek elsajátítása, a poli­tikai gyakorlat megértése, tökéletesítése szükségessé teszi Marx, Engels, Lenin el­méletének állandó tanulmányozását. A klasszikus és a mai marxista művek fel­dolgozása szorosabban kapcsolódjon a párt­munka helyi, konkrét tennivalóihoz, és se­gítse azok megvalósítását. Küzdeni kell az olyan szemlélet ellen, amely a klasszikusok műveinek megismerését mellőzi, vagy csak tananyagnak tekinti. Az Oktatási Igazga­tóság az eddiginél hatékonyabban segítse a klasszikusok műveinek tanulmányozását. A dolgozók dialektikus és történelmi szemléletének kialakítása és fejlesztése, a párt tapasztalatainak közkinccsé tétele ér­dekében szükséges a párt, a munkásmoz­galom történetének sokoldalúbb, mélyre­hatóbb megismertetése. Ez azonban csak akkor lehet eredményes, ha a párt törté­netének tanításában túlhaladjuk a törté­neti eseményekre való leszűkítést. A for­radalom látványos tettei, eseményei mel­lett szükséges bemutatni a szocialista épí­tés ember- és világformáló erejét, a forra­dalmiság mai szerepét. Pártunk hat évti­zedes történelmi tapasztalatainak megis­mertetése során szükséges nagyobb figyel­met fordítani az elvi következetesség és a gyakorlati rugalmasság, a politika állandó és változó elemeinek összefüggéseire. Pro­pagandánk közgondolkodást befolyásoló, szemléletet formáló ereje akkor érvénye­sülhet, ha bemutatjuk pártunk két évti­zedes fő politikai irányvonalának követ­kezetes érvényesülését, a szélsőségektől mentes politikai gyakorlat megvalósulását. Folytatnunk kell a marxizmus—leniniz­mus szektás, dogmatikus, illetve revizio­nista torzításának minden kísérletével szembeni harcot. A forradalmak, a munkásmozgalom he­lyi hagyományainak ápolása fontos szere­pet tölt be az ifjúság, a dolgozók szocia­lista nevelésében. Megvénk a Viharsarok részeként gazdag haladó, forradalmi ha­gyományokkal rendelkezik, s a helyi mun­kásmozgalom-történeti és helytörténeti kutató- és feldolgozó munka kibontako­zása lehetőséget nyújt arra, hogy ezek a hagyományok még élőbbé váljanak. flz Oktatási Igazgatóság feladatai Az Oktatási Igazgatóság munkájának fejlesztésében lényeges feladat, hogy az oktatási tematikába, programokba szer­vesen beépüljenek a megyei pártszervek állásfoglalásai, dokumentumai, amelyek a megye politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életével foglalkoznak. Arra kell törekedni, hogy a korszerű elméleti, poli­tikai ismeretek mellett a hallgatókban erőteljesebben fejlődjék az ismeretek poli­tikai alkalmazásának készsége. A következő évek során az igazgatóság tekintse feladatának az oktató-nevelő munka hatékonyságának elemzését, a ha­tékonyabb módszerek kidolgozását. A KB határozata alapján megszervezésre kerülő pedagógiai módszertani munkacsoport fel­adata a politikai oktatás módszertani elmé­leti és gyakorlati kutatása, az eredmények szervezett hasznosítása, terjesztése. A felsőoktatási intézményekben folyó marxizmusoktatás továbbfejlesztésére vo­natkozóan irányadó a megyei végrehajtó bizottság 1977. március U-i állásfoglalása. Ennek megfelelően szükséges erősíteni a tanszékek oktatóinak a társadalmi, gya­korlati élettel való kapcsolatát. A marxiz­mus tanszékek használják ki az intenzív oktatási formák nyújtotta nevelési lehető­séget, és a komplex nevelési tervek alap­ján biztosítani kell a marxizmus tanszé­kek, a szaktanszékek és a társadalmi szer­vek hatékony együttműködését az oktató­nevelő munkában. Az elmélet és gyakorlat egységének erő­sítése szükségessé teszi, hogy a propagan­da és a társadalomtudományok kapcsolata megyénkben is tovább fejlődjön. A társa­dalomtudományi kutatás eredményeinek a propagandában történő felhasználása ér­dekében szükséges, hogy a helyi párt-, ál­lami és társadalmi szervek megbízást ad­janak a kutatást végző intézményeknek, szorosabb együttműködést alakítsanak ki velük, a propaganda szükségleteit pedig pontosabban tárják fel. E munkába job­ban be kell vonni a Szegedi Akadémiai Bizottságot, illetve ennek szakbizottságait és a felsőoktatási intézmények tanszékeit. A társadalomtudományi kutatás kiérlelt helyi eredményeit szükséges az eddiginél hozzáértőbben és hatékonyabban felhasz­nálni a propagandamunkában. Az ered­mények publikálását, közkinccsé tételét és hasznosítását segítsék továbbra, is a me­gyei pártbizottság kiadványsorozatai, a helytörténeti és más megyei kiadványok. Gazdasági, társadalmi fejlődéslink néhány ideológiai kérdése Tartalmi tekintetben a következő idő­szakban leglényegesebb teendőnk gazda­ságpolitikai propagandánk fejlesztése, hi­szen a szocializmus építésében, a párt po­litikai tevékenységében a gazdaságpoliti­kai kérdések állnak előtérben. Az eddigi­eknél hozzáértőbben, sokoldalúbban és közérthetőbben kell propagandánknak fog­lalkozni a termelékenység növelésének, a termékszerkezet korszerűsítése, az üzem­és munkaszervezés fejlesztése, az ésszerű munkaerő-gazdálkodás követelményeivel. Propagandánk akkor lehet eredményesebb, ha az elvont, általános magyarázatokat túlhaladva, az eddiginél konkrétabban, cél­ratörőbben foglalkozik időszerű gazdaság-" politikai feladatainkkal. A szocializmus alapjainak lerakása után sokoldalú és komplex feladatot jelent a fejlett szocialista társadalom építése. E kér­désben a reális szemlélet kialakítása és fejlesztése fontos, mert tapasztalható a me­chanikus, leegyszerűsítő gondolkodásmód hatása. Általános tapasztalat, hogy nem eléggé értik a fejlett szocialista társada­lom építésének összefüggéseit, másrészt ta­lálkozunk a fejlett szocialista társadalom fogalmának jelzőszerú, mechanikus alkal­mazásával, ami frázissá válását idézi elő. E veszélyt úgy tudjuk elkerülni a propa­gandában, ha nem a fejlett szocialista tár­sadalom fogalmának, ismérveinek elvont, elméleti magyarózására törekszünk, hanem a szocialista építés jelenlegi szakaszának feladatait és összefüggéseit, ezek reális tar­talmát világítjuk meg. A fejlett szocialista társadalom építésé­ben fontos tendő a szocialista tulajdonvi­szonyok, a szövetkezetek szocialista voná­sainak erősítése, a munka szerinti elosztás következetesebb érvényesítése, a szocialista életmód kialakítása és fejlesztése. A pro­pagandamunka eszközeivel azt szükséges megértetnünk, hogy társadalmunk — jel­legét tekintve — szocialista társadalom. Azonban még számos nem szocialista vo­nás is található a társadalmi viszonyok­ban és a közgondolkodásban egyaránt. A fejlett szocializmus építésének tartalmát a társadalmunk szocialista jellegének erő­södéséért és kiteljesedéséért végzett munka jelenti az élet minden területén. Megyénk gazdasági, társadalmi életében jelentős szerepet töltenek be a szövetke­zetek és egyes területeken megtalálhatók még az alacsonyabb szövetkezeti formák, a szakszövetkezetek is. A szövetkezeti szektor (mezőgazdasági, ipari szövetkeze­tek, ÁFÉSZ-ek) súlya igen jelentős gazda­sági életünkben. A szövetkezetek külön­böző társulásaiban, vegyes vállalatok lét­rejöttében kifejeződik a szocialista tulaj­donviszonyok továbbfejlődése. Propagan­dánknak szükséges sokoldalúbban magya­rázni a szövetkezetek szerepét, szocialista vonásai erősítésének szükségességét, a szo­cialista tulajdonviszonyok továbbfejlődé­sét és az ezzel összefüggő feladatokat. A szocialista gondolkodás és magatartás legerősebb a régi, nagyüzemi munkásság­nál, a szakképzett, a politikailag öntudatos munkásoknál, a szocialista brigádoknál. A pozitív vonások mellett azonban megyénk munkásságának egy részénél is találkozha­tunk negatív jelenségekkel. Ezért propa­gandánk fordítson figyelmet az új, a szak­képzetlen, a bejáró munkások tudati álla­potára, szocialista arculatának fejlesztésére. A propaganda segítse, hogy a társadalmi felelősségtudat, a szocialista életszemlélet és életmód erősödjék körükben. A szocia­lista brigádmozgalom fontos nevelőerő, a fejlett szocializmus építésének nélkülözhe­tetlen eleme. Döntő feladat a szocialista brigádmozgalom erkölcsi-tudatformáló erő­sítése. A kispolgári szemlélet és magatartás el­len, a szocialista életszemlélet és erkölcs térhódításáért folytatott ideológiai küzdel­met — az eddiginél szervezettebben és tu­datosabban — tovább kell folytatnunk. Az emberek eszmei, tudati fejlődését legfő­képpen szocialista társadalmi viszonyaink határozzák meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy e fejlődés spontánul, automati­kusan bekövetkezik. Szocialista társadalmi viszonyaink, gazdasági épitómunkánk ered­ményeinek pozitív hatása csak akkor le­het igazán eredményes, ha tudatos eszmei­politikai nevelőmunkával is párásul. Pro­pagandatevékenységünkben ezért továbbra is fontos feladat a szocialista gondolkodás és erkölcs térhódításának elősegítése, a szocialista életmód kialakulásának, fejlő­désének irányába ható pozitív tendenciák és tudatos törekvések támogatása. Propagandamunkánk feladata a prole­tárdiktatúra működésének sokrétű bemu­tatása, és annak bizonyítása, hogy a pro­letárdiktatúra olyan állam, amely a mi vi­szonyaink között az egyetlen reális hatal­mi alapot nyújtja a szocialista építés fel­adatainak megoldásához. Ehhez nélkülöz­hetetlen, hogy erősítsük a munkásosztály hatalmát, fokozzuk a párt vezető szerepét, fejlesszük a szocialista államot. A prole­tárdiktatúrát a maga történelmi fejlődé­sében szükséges bemutatnunk, bizonyítva, hogy fejlődő, nem pedig statikus képződ­mény. Sokoldalúan bizonyítsuk, hogy a proletárdiktatúra és a szocialista demokrá­cia egymástól elszakíthatatlan fogalompár. Propagandánk állítsa előtérbe a szocialista demokrácia megvalósulásának tapasztala­tait és fejlődésének alapvető tendenciáit. Mutassuk be a szocialista állam funkciói­nak történelmi változásait, kiemelve, hogy ma Magyarországon az állam fő funkciója a szervezés, az irányítás, a gazdasági és a kulturális szervező és nevelő munka. A szocialista demokráciának fontos terü­lete az üzemi demokrácia, amelynek fej­lesztése a következő időszak egyik lénye­ges feladata. A szakszervezetek, a bizalmi testületek jogkörének bővülése szükségessé teszi a pártszerveztek és a párttagok poli­tikai tevékenységének fokozását is. Az üze­mi demokrácia fejlesztésének feladatai kapjanak nagyobb szerepet propaganda­munkánkban. A propagandamunka eszkö­zeivel is elő kell segítenünk a dolgozók akitivitásának és felelősségérzetének nö­vekedését, köztulajdonosi szemléletük erő­södését. A tömegeknek a szocialista hazafisán és a proletár internacionalizmus szellemében történő nevelését megyénkben is alapvető feladatnak tekintjük. E munkában haté­konyabban szükséges felhasználnunk szé­lesedő testvérmegyei kapcsolatainkat. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója ünnepségeivel is erősítsük a magyar—szovjet barátságot. Propagan­dánk mélyítse el azt a tudatot, hogy a világ első győztes proletárforradalma, a Szovjetunió létrejötte, erejének növekedé­se — amely gyökeresen megváltoztatta az emberiség fejlődésének menetét — ma is nagy hatással van a nemzetközi helyzet alakulására, az enyhülés, a békés egymás mellett élés térhódítására, a világforra­dalmi folyamat előrehaladására. Eszmei-politikai ne velőmunkánkkal a szocialista hazafiság és internacionalizmus összetartozásának, elválaszthatatlanságá­nak tudatát kell erősítenünk. A nacionaliz­mus, a kozmopolitizmus minden válfaja elleni harccal egyidejűleg mind a tömegek, közéleti, társadalmi tevékenységének fej­lesztésével, mind a propagandamunka esz­közeivel szolgáljuk az aktív szocialista ha­zafiság és a proletár Internacionalizmus térhódítását. II propagandamunka pártmegbízalás A pártoktatás hatékonyságának egyik legfontosabb tényezője, hogy a propagan­disták magas elméleti színvonalon ter­jesszék a marxizmus—leninizmust, sokol­dalúan ismertessék a párt politikáját, meg­valósulásának tendenciáit, folyamatait. A propagandamunkát az alapszervezetek fontos pártmegbízatásként kezeljék. A párt­bizottságok foglalkozzanak tervszerűen a propagandista-utánpótlás nevelésével, rendszeresen gondoskodjanak munkájuk megbecsüléséről. A pártoktatás, mint a pártmunka szerves része, nyújtson segítséget a párt tagjainak a Szervezeti Szabályzat által előírt köte­lességek és normák teljesítéséhez, a párt politikájának és határozatainak megisme­réséhez, marxista—leninista meggyőződé­sük erősítéséhez, járuljon hozzá a közössé­gi szellem és magatartás formálásához. A pártbizottságok, az alapszervezetek folya­matos politikai és szervezeti intézkedések­kel, a tartalmi munka javításával segítsék, hogy a pártoktatás a pártélet egészével összhangban teljesítse feladatát. Szállítások, postai szolgáltatások Értékelő jelentés Hatéves üzem- és munka­kaszervezési tevékenységről adott számot a közlekedés­és postaügyi ágazat a kor­mány elé terjesztett jelentés­ben, amelyből kitűnik, hogy sikerült kialakítani azokat a komplex módszereket, ame­lyek a leghatékonyabban se­gítik a vállalati és népgaz­dasági tervek teljesítését. 1971 és 1976 között a közle­kedési ágak közötti munka­megosztás kedvezően válto­zott: a tervezettnél jobban növekedett a közúti közleke­dés, a víziközlekedés és a csővezetékes szállítás rész­aránya. Ez a szerkezeti vál­tozás Is jelentősen hozzájá­rul ahhoz, hogy ebben az, időszakban az országban 37 százalékkal — tervezettnél nagyobb ütemben — bőví­tették az áruszállítási telje­sítményt. A jelentés részletesen be­számol a postai szolgáltatá­sok fejlesztéséről, egyebek között a rádió- és televízió­vétel lehetőségeinek bővíté­séről, a telefon-távhívás ki­terjesztéséről, a levélszekré­nyes kézbesítési program megvalósításáról, s ugyan­csak áttekintést nyújt a köz­lekedéshez és a postai szol­gáltatásokhoz kapcsolódó egyéb iparágakban megvaló­sított munka- és üzemszer­vezés eredményeiről, gond­jairól is. Megkezdődött a TIT küldöttgyűlése Szombaton az Építő-, Fa­és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezetének Dózsa György úti székházában meg­kezdte kétnapos tanácskozá­sát a Tudományos Ismeret­terjesztő Társulat küldött­gyűlése. , Az ülést Osztrovszki György akadémikus, a TIT alelnöke nyitotta meg. Köszöntötte az ülés résztvevőit, a megjelent vendégeket, köztük dr. Orbán Lászlót, az Országos Közmű­velődési Tanács elnökét, Pozsgay Imre kulturális mi­nisztert, Kornidesz Mihályt, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osz­tályának Vezetőjét. Ezután Ortutay Gyula aka­démikus, a TIT elnöke fűzött szóbeli kiegészítést a VII. küldöttgyűlés beszámolójá­hoz. A VI. küldöttgyűlés óta a TIT figyelemreméltó eredmé­nyeket ért el. Növekedett ak­tivitása, szervezeti ereje, tár­sadalmi, mozgalmi jellege, és ezek révén a közművelődés­ben betöltött szerepe. Emel­kedett tevékenységének po­litikai, világnézeti és szak­mai színvonala. A közművelődési párthatá­rozat szellemében — muta­tott rá a beszámoló — szá­mottevően javult a társintéz­ményekkel, társszervezetek­kel való együttműködés. Együttműködési megállapo­dást kötöttek a SZOT-tal, a KISZ-szel, az MTESZ-szel, az Országos Testnevelési és Sporthivatallal, az Országos Béketanáccsal, az Ipari Szö­vetkezetek Országos Tanácsá­val, a Kisiparosok Országos Szervezetével. A közeljövő-. ben írják alá a szerződést a Magyar Tudományos Akadé­miával. Az elnökség beszámolója feletti vitában felszólalt Kor­nidesz Mihály is. Az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának ve­zetője egyebek között arról szólt, hogy a tudománypoli­tikai célok megvalósításának, a tudományos technika ki­bontakoztatásának egyik fel­tétele, hogy tovább szélesed­jék a párt tudománypolitiká­jának társadalmi bázisa. En­nek érdekében a tudományos egyesületek és társaságok, a TIT. a'z MTESZ és más tár­sadalmi szervezetek munká­ját jobban össze kell hangol­ni. A küldöttgyűlés ma, vasár­nap folytatja munkáját A szocialista tisztképzés jubileuma Szombaton a Kossuth La­jos katonai főiskolán ünnep­séget tartottak a szocialista tisztképzés 30. évfordulója alkalmából. Kazai Barna ve­zérőrnagy, a Kossuth Lajos katonai főiskola parancsnoka mondott ünnepi beszédet. Ezt követően miniszteri ki­tüntetéseket és a főiskola által ez alkalomra kibocsá­tott emlékplaketteket és ok­leveleket adtak át a szocia­lista tisztképzésben huza­mos időn át eredményesen tevékenykedő tanároknak és más dolgozóknak. Az ünnepséget követően megnyitották a szocialista tisztképzés fontosabb állo­másait bemutató kiállítást

Next

/
Thumbnails
Contents