Délmagyarország, 1977. július (67. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-03 / 155. szám

Vasárnap, 1977. július 3. I pártpropaganda fejlesztése fontos feltétele a fejlett szocializmus építésének SXZSZ A Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei Bizottsága 1977. június 24-i ülésén megtárgyalta „A párttagság marxista—leninista felkészültségéről, a párt propagandájának tapasztalatairól és további feladatairól" című előterjesztést. Az előterjesztés és a vita alapján az alábbiakban — rövidítve — ismertetjük a pártbizottság állásfoglalását. I. fl pártpropaganda fejlődése Csongrád megyében A X. kongresszus óta eltelt időszakban a fő figyelmet a munkásosztály körében folytatott propagandamunkára fordítottuk, hiszen a társadalmi-politikai élet meghatározója megyénkben is a munkásság, amelynek létszámgyarapodása lelassult ugyan az utóbbi években, de továbbra is a legdinamikusabban fejlődik. Mivel viszonylag jelentős réteget alkotnak a munkásság soraiba újonnan kerültek, döntő feladat volt a nagyüzemi munkásság életszemléletének, erkölcsi felfogásának, politikai tudatosságának fejlesztése, erősítése. Propagandamunkánk megfelelően segítette a megyénk gazdasági, társadalmi és kulturális életében fontos szerepet játszó szövetkezeti parasztság és értelmiség politikai, ideológiai fejlődését. Megyénk gazdasági életében fontos szerepet töltenek be a szövetkezetek. (Számarányukat tekintve Csongrád megye Pest megye után a második.) Ezért propagandamunkánk fontos feladata volt segíteni a szóvetkezeti parasztság politikai, ideológiai fejlődését. A politikai képzettség és aktivitás a pártszervezetek tevékenysége következtében a parasztság körében is növekedett Termelőszövetkezeteink fejlődésével erősödtek a sajátos termelőszövetkezeti paraszti osztályvonások, ideológiai munkánk hatására is tovább erősödött a szövetkezeti parasztság szocialista arculata, noha negatív vonások is találhatók még. Az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának 1977. március 10-i, az értelmiség munkájával, politikai arculatával és az ezzel összefüggő megyei feladatokkal foglalkozó állásfoglalása megállapította, hogy a megye életében fontos szerepet játszó értelmiségiek eszmei-politikai felkészültsége, tudatossága az utóbbi években egyenletesen fejlődött. A fejlődést jelzi a marxizmus mind mélyebb elsajátítása, az ideológiai képzés és önképzés terén az igényesség, a folyamatosság és a növekvő önállóság. Ezt tükrözi a marxizmus—leninizmus esti egyetemre történő magas jelentkezési arány, a határozott törekvés a szakosító tagozatok, illetve a speciális kollégiumok elvégzésére. Magatartásuk és munkájuk jellemző vonása a felmerülő problémák optimális megoldásának türelmetlen keresése, a bátor kezdeményezés es nagyfokú felelősségtudat. Propagandamunkánkban támaszkodunk a szocialista építésben elért eredményeinkre, megyénk haladó történelmi, forradalmi hagyományaira; figyelmet fordítottunk sajátos helyzetünkből következő, az országhatár közelségéből adódó hatásokra is. Megyénk gazdasági, kereskedelmi, kulturális es tudományos kapcsolatainak bővülése, az idegenforgalom növekedése alapjában pozitív hatású, mert hozzájárul szocializmust építő országunk eredményeinek megismertetéséhez, az ellenséges propaganda leleplezéséhez. Megyénkben a földrajzi helyzetünkből, az idegenforgalom növekedéséből adódóan azonban negatív hatások is érezhetők. Tapasztalható, hogy a külföldre utazás nagyobb lehetőségével, a nemzetközi kapcsolatok megélénkülésével esetenként nem jár együtt a szükséges állampolgári fegyelem, a szocialista hazafiság, az internacionalista magatartás. Megyénkben közel 100 ezren tanulmányozzák a marxizmus—leninizmust, illetve ismerkednek forradalmi eszméinkkel vagy kezdenek hozzá elsajátításához. Ebben a. pártoktatás és az állami egyetemi, főiskolai oktatás mellett növekvő szerepet tölt be a szakszervezetek, a KISZ, a Hazafias Népfront propagandamunkája, valamint az állami vezetőképzés. A pártoktatásban évente 30—32 ezren vesznek részt. Megyénkben a párttagság 72,9 százaléka (országosan 73 százaléka) tanul a szervezett politikai oktatásban. A pártoktatás hallgatóinak mintegy fele parttag (országosan közel kétharmada). A pártoktatásban részt vevő pártonkívüliek magasabb aránya elsősorban azzal a növekvő érdeklődéssel magyarázható, amely a párt ideológiájának, politikája tanulságainak megismerése iránt megnyilvánul. Szerepet játszik az is, hogy a pártoktatás is szervezett kapcsolatot biztosít a párttagok és a pártonkívüliek között, hatékonyságával erősíti a párt tömegkapcsolatát. A párttaggá nevelés funkcióját tölti be, hiszen az oktatasban részt vevő pártonkívüliek közül számosan kérik tagfelvételüket. Ezért a jövőben is szükséges a pártonkívüliek megfelelő arányú részvétele a pártoktatásban, ügyelve arra, hogy ez ne csökkentse a tömegszervezeti oktatás szerepét. A pártoktatásban résztvevők között a fizikai dolgozók aránya az öt évvel ezelőtti 46,1 százalékról 56.5 százalékra emelkedett. Jelenleg — az állami oktatást nem számítva — közel 90 ezer ember — megyénk lakosságának 20 százaléka, a kereső lakosság 39 százaléka — vesz részt a párt- és tömegszervezeti politikai oktatásban. A párt- és tömegszervezeti politikai oktatás munkáját megyénkben közel 4 ezer propagandista végzi. Felkészültségük, politikai tájékozottságuk állandó növelésével jelentősen hozzájárultak a pártpropaganda fejlődéséhez. Alacsony közöttük a nők aránya; a pártoktatás propagandistáinak jelenleg csupán 14 százaléka nő. A pártpropagandisták túlnyomó többsége szellemi foglalkozású, vezető, középvezető. Többségük (63,8 százalék) a termelő ágazatokban dolgozik; a nem termelő ágazatban kiemelkedő a pedagógus propagandisták aránya. (Az összes propagandisták 9,8 százaléka pedagógus.) A pártoktatás keretében fejlődött a káderképzés szívonala. A megyei Oktatási Igazgatóság munkáját mind tartalmilag, mind szervezetileg a dinamikus fejlődés jellemzi. Az igazgatóság a marxista propagandatevékenység megyei központjává fejlődött. A kongresszusi határozatok, a központi és megyei állásfoglalások magasabb követelményeket állítottak, és új feltételeket teremtettek az oktató-nevelő munka számára. Megyénkben 1970 óta az esti egyetem és a pártiskola különböző tanfolyamain mintegy 6300 hallgató fejezte be tanulmányait. Az esti egyetem hallgatóinak létszáma. 11,5 százalékkal, a szakosító tagozatok résztvevőinek száma 60 százalékkal emelkedett. flz oktató-nevelő munka helyzete Az oktató-nevelő munka fejlődését segítették a hallgatók összetételében bekövetkezett kedvező változások is. A beiskolázás a káderpolitikai határozat alapján a politikai igényeknek megfelelően tudatosabbá, tervszerűbbé vált, és egyre jobban igazodik a káderfejlesztési tervekben megfogalmazott célokhoz. A megnövekedett politikai igények kielégítése, a dinamikus tartalmi és szervezeti fejlődés jelentős mértékben növelték a követelményeket a tanárok munkája iránt. Az elért eredmények azt bizonyítják, hogy az Oktatási Igazgatóság függetlenített és tiszteletdíjas tanárai megfelelnek ezeknek a követelményeknek. Erősödött a tanári testület eszmei-politikai egysége, fejlődött elméleti felkészültsége, a gyakorlati pártélettel fokozódó kapcsolatok növelték a politikai tapasztalatokat. Jelentős eredményeket értek el az elméleti kutató- és elemzőmunkában, előreléptek a módszertani fejlődés területén is. Az oktató-nevelő munkában fokozatosan előtérbe került a politikai vezetés, a pártélet és pártépítés témáinak tanulmányozása és a hozzá kapcsolódó módszertani tapasztalatok megismertetése. Kiemelt fontosságú kérdés volt a gazdaságpolitikai feladatokra irányuló párthatározatok és a pártmunka ezzel összefüggő tennivalóinak megismertetése. Mindenekelőtt az utóbbi 2—3 évben jelentős helyet kapott a nemzetközi politikai helyzet, a kommunista és munkásmozgalom időszerű elméleti és gyakorlati kérdéseinek feldolgozása, a nemzetközi ideológiai harc feladatai. Állandóan napirenden szerepeltek a hazafiság és internacionalizmus kérdései, a nacionalizmus jelenségeinek feltárása és bírálata. Fejlődött az Oktatási Igazgatóság oktatónevelő munkája, emelkedett a káderképzés színvonala, de tapasztalhatók a tartalmi munka gyengeségei is; igy — a többi között — nem eléggé érvényesül az egyes témák oktatásánál a történeti szemlélet. Kevésbé sikerült még beépíteni a legújabb társadalomkutatási eredményeket az egyes témakörök oktatásába. A tárgyi tudásra való törekvés túlzásai nehezítik a dialektikus gondolkodásra való nevelést. A megyei felsőoktatási intézményekben a marxizmus—leninizmus tanszékek a színvonalas oktató-nevelő munka érdekében hatványozott erőfeszítéseket tettek a hallgatók marxista nevelésére, az oktatott tananyag korszerűsítésére. A tanszékek oktatói növekvő színvonalon, egyre hatásosabban képviselik és propagálják pártunk politikáját. Az utóbbi években fokozódott szakmai ideológiai tevékenységük. A szaktanszékek oktatói számára rendszeresen tartanak szakmai ideológiai konferenciákat, illetve előadássorozatokat. A marxizmusoktatás a felsőoktatásban jelenleg még nem tud megfelelően támaszkodni a középiskolai oktatásra. Egyrészt azért, mert a középiskolai világnézeti tantárgy tanyanyaga a társadalmi-gazdasági kategóriákat — az összefüggések megmagyarázása nélkül — a természettudományos filozófiai fogalmakkal túlzsúfolva tartalmazza. Továbbá a világnézetünk alapjai tantárgyat esetenként nem kielégítő színvonalon képzett tanárok oktatják. Általánosan felmerült probléma a marxizmustanszékek és a szaktanszékek nem kielégítő együttműködése az oktató-nevelő munkában. Noha e téren is tapasztalható fejlődés, mégis, a jövőben e vonatkozásban jelentős javulást kell elérni. A propagandamunka igyekezett hasznosítani a tudományos társadalomelemzés és kutatómunka eredményeit, amelynek helyzete megyénkben általában kedvező. A propagandamunka szempontjából is igen jelentős, hogy az utóbbi években megélénkült az érdeklődés a megye forradalmi múltjának, helytörténetének kutatása iránt. Hogy a propagandamunkában felhasználhatóvá váljanak a mozgalmi hagyományok, alapos feltáró munkát kell végezni, amelynek első eredményei már megszülettek. Ugyanakkor vannak jelentős tartalékaink a megyében folyó társadalomtudományi kutatások eredményeinek felhasználásában a pártoktatás különböző formáin. ü pártbizottságok és alapszervezetek propagandamunkája Az elmúlt években tervszerűbbé, előrelátóbbá vált a pártszervek és -alapszervezetek propagandamunkája. Ezt hatékonyan segítette a középtávú tervezés. A pártbizottságok a propagandamunka szervezésénél és irányításánál szem előtt tartották a városok, járások helyzetét, sajátosságait, a lakosság réteg- és foglalkozási struktúráját, a feladatok kidolgozásánál figyelembe vették a helyileg jelentkező politikai szükségleteket és igényeket. Kiemelten foglalkoztak pártszerveink a gazdasági építőmunka kérdéseivel. A pártoktatás megfelelően mozgósított az V. ötéves terv, valamint az éves népgazdasági tervekben kitűzött feladatok végrehajtására, a belső tartalékok feltárására, a hatékonyabb munkára. Fontos szerepe volt a propagandának a káderpolitikai, a nő- és ifjúságpolitikai, a tudománypolitikai, az állami oktatás, a közművelődés feladatait megjelölő határozatok megvalósításában, jelentősen hozzájárult a város- és községpolitika fejlesztéséhez. A pártpropaganda tartalmi fejlődésének eredményeképpen mind többen ismerik meg a nzocializmus általános törvényszerűségeit, és annak birtokában növekvő mértékben és egyre tudatosabban vesznek részt politikánk alakításában és megvalósításában. A naponta felvetődő új problémák megoldásának szükségessége fokozza a dolgozó tömegek politikai érdeklődését, aktivitását. Az elmúlt években a propagandamunkában nagy teret kaptak a szocialista életmód kérdései. Az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának 1972. július 20-i. a szocialista közgondolkodás erősítésének megyei feladataival foglalkozó állásfoglalása ösztönzést adott a szocialista életmód kialakításáért, fejlesztéséért folyó munkának. Az állásfoglalás legfontosabb célkitűzései jó ütemben valósulnak meg. Fejlődött a kommunisták, a vezetők példamutatása, erősödött megyénkben a szocialista tartalmú közhangulat, amely szembeszáll a kispolgári szemlélettel és magatartással. Ma már ritkábban találkozunk a kispolgáriság megítélésében leegyszerűsítő es szélsőséges nézetekkel. Párttagságunk és közvéleményünk is jobban érti, hogy a kispolgári mentalitás ellen és a szocialista életmód kialakításáért folytatott eszmei harcunknak hosszan tartónak, sokoldalúnak és következetesnek kell lennie. A szocialista közgondolkodás további erősítésében, a szocialista életmód fejlődésének irányába ható pozitív törekvések megvalósításában nagy szerepe van a szocialista brigádmozgalomnak, amely megyénkben is a munkásosztály legjobbjait, legaktívabb csoportjait tömöríti soraiba. (Csongrád megyében a szocialista címmel rendelkező brigádok száma 4350; a brigádokban dolgozók száma 49 000; ez 70 százalékkal több, mint 1971-ben volt; országosan 47 százalékos a növekedés.) A szocialista brigádok egyre nagyobb felelősséggel állnak ki a közösség életét előre vivő célokért, s vállalják azok végrehajtását. Példamutatásuk, helytállásuk kedvezően hat környezetükre, segíti a munkahelyi légkör formálását. Propagandamunkánkban — a fejlődés ellenére — sok még a fogyatékosság, a formalizmus, a rutinszerűség, az iskolai módszerek érvényesülése. A dialektikus gondolkodásmód hiánya érezhető még a közgondolkodásban. Ebből adódik, • hogy többen az általuk leegyszerűsített elméletet vetik össze a valósággal, s ha a kettő között ellentmondást látnak, megkérdőjelezik az elméletet, bizonytalanná, esetenként cinikussá válnak. A párttagok ideológiai felkészültsége tovább fejlődött, amelynek igazi fokmérője a munkában, a közéletben való helytállás, a magánéleti magatartás. Az eszmei fejlődés jellemzője, hogy a párt tagjai döntő többségükben marxista—leninista módon, tudatosan, képességeikhez mérten vesznek részt társadalmi viszonyok formálásában. Mind kritikusabban szemlélik maguk és környezetük munkáját, növekvő követelményeket támasztanak önmagukkal szemben. A párttagság igényessége, kritikai és önkritikái készsége szilárd elvhűséggel, nagy felelősséggel párosul és a pártélet lenini normái megvalósulásának egyik biztosítékát jelenti. A párttagok egyre inkább megértik a marxista—leninista elmélet és tudatosság szerepét, ennek következtében tovább növekedett érdeklődésük a marxista—leninista ismeretek elsajátítása iránt. Ideológiai felkészültségük azonban differenciált, mindenekelőtt az ismeretele mélysége és gyakorlati alkalmazása tekintetében. Növekszik azok száma, akik magas szintű felkészültségüket alkotóan alkalmazzák. Ugyanakkor az ismeretek alkalmazása nem mindig elég hatékony. Állásfoglalásukban, magatartásukban időnként és helyénként fellelhetők olyan fogyatékosságok, amelyek az elmélet hiányos vagy felszínes ismeretéből adódnak. Megyénkben a párttagok 68 százaléka 1957 után, 23 százaléka pedig 1971 után lépett a pártba. Az utóbbi 5 év óta felvettek kétharmada 30 éven aluli fiatal. Ebből adódik, hogy párttagságunk nagy többsége nem rendelkezhet személyes tapasztalatokkal a felszabadulás utáni évtized harcairól, hiszen az utóbbi két évtizedben léptek a pártba, és közöttük sok a fiatal. Nem ismerik eléggé pártunk munkájának és harcának történetét, az 1956-os ellenforradalomnak és leverésének körülményeit, a párt két évtizedes töretlen politikájának tanulságait. Éppen ezért a múlt megismerése, a párt hat évtizedes történelmi tapasztalatainak hasznosítása igen fontos a párttagság eszmei-politikai nevelésében. A párttagok egy részének elméleti, politikai képzettsége elmarad a követelményektől. nem rendelkeznek a dialektikus és történelmi gondolkodásmód készségével. Az ideológiai felkészültség gyengeségéből következően az ideológiai feladatokat szűk, prakticista módon értelmezik. Mindez olyan szemléleti korlát amely mögött a világnézeti megalapozatlanság és ennek egyik elemeként marxista—leninista propagandánk hibái húzódnak meg. A tömegszervezeti politikai oktatás a pártoktatásra előkészítő funkcióját mind eredményesebben tölti be. Politikai, tartalmi és szervezési kérdései rendszeresen szerepelnek a tömegszervezetek választott testületi üléseinek napirendjén. II. 0 propagandamunka fejlesztésének feladatai A propagandamunka fejlesztesében fó feladat a munka minőségének, színvonalának és hatékonyságának javítása. Nem szükséges a pártoktatási tanfolyamokat és létszámukat növelni, hanem az adott kereteken belül kell törekedni a munka minőségi követelményeinek javítására. Az elmélet és a gyakorlat kapcsolatának erősítésével lehet elérni a tapasztalt fogyatékosságok, az elméletieskedés. a prakticizmus fokozatos leküzdését és az életszerűbb oktatás megvalósítását. Mivel a fejlett szocializmus építésének időszakában fontos követelmény a komplex látásmódon alapuló cselekvés, szükséges nagyobb gondot fordítani társadalmi fejlődésünk és politikai teendőink ideológiai összefüggéseinek sokoldalú tárgyalására. A szocialista társadalom építése szükségessé teszi a marxista világnézet szélesebb körű terjesztéséi és elmélyítését. Alapvető (Folytatás a 4. oldalon..) « 4