Délmagyarország, 1977. július (67. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-23 / 172. szám

4 Szombat, 1977. július 16. Zsebünk védelmében Rendelkezés az utazási irodák díjszabására Aki társasutazáson vesz részt, vagy egyéni programja szervezéséhez veszi igénybe valamelyik utazási iroda segítségét, némi bizonytalanságot érezhet, több szempontból is. Egyrészt előre fizet, s csak azután, esetleg A rendelet a többi között tást nem, vagy a felajánlottkimondja, hogy az utazási nál csekélyebb mennyiségirodák kötelesek kalkulációt ben, rosszabb minőségben készíteni az általuk hirdetett teljesíti. Mi történjék ilyenegyéni és társasutazásokról, kor? Ma már nem kell biAz árvetés tartalmazza az rósághoz fordulni, mint a utazással kapcsolatos költ- múltban, mert a rendelet kimondja: ilyen esetben az iroda köteles az utasnak visszafizetni, ami visszajár — méghozzá kérés, felszólítás nélkül! A különféle programváltoségeket és a szervezési díhónapokkal később veszi jat. Hogy pontosan mennyi igénybe a szolgáltatást, amely lehet a szervezési díj, azt — megtörténhet — nemegé- összegszerűen nem írták elő, szen olyan, amilyet megren- de azt >Sen' h°gy az utazádelt. Másrészt nem tudja si irodák kötelesek éves terpontosan, miért mennyit vükben meghatározni az át- zá^ok sok bosszankodásra, számítanak — számíthatnak la«os szervezési díjakat, még- vitára adtak okot, sőt, egye— fel; erre a legutóbbi idő- hozza az elozo évben érvé- seket pereskedésre is készkig nem is volt az utazási nyesített szervezesi dijak, az tettek. Ha elmaradt egy külarpohtika es a piaci viszo- földi úton valamely, előre nyok figyelembevételével, a befizetett kirándulás, vagy a pénzügyi szabályozóknak szobák nem a tengerre nézmegfelelően. Tehát: távolról j^^etán sem szabadon, netán ötletirodáknak latuk. egységes gyakorA legutóbbi Időkig. A'közelmúltban jelent meg ugyanis a belkereskedelmi miniszter rendelete, amely számos szerűen, rendezetlen kérdést szabályoz, s ezzel lényegesen nagyobb biztonságot utasok számára. Megtörténik, hogy az utazási iroda megfürdetett, ilteremtaz letve az utassal kötött szerződésben vállalt szolgáltaGázvezeték 45 méter mélységben A Tajmlr-félszlgeten, a Messzojáha-folyó körzetében 1067-ben földgázt találtak a geológusok. Amikor 1968 májusában Vlagyimir Novikov egy MI—4-es helikopteren A gázvezeték első két vonalának építésén 3000 ember dolgozott két műszakban, 8 órás munkaidőben. A Messzojáha-Norilszk gázvezetéket csak télen éplcl sóként repült végig a le- tették, hogy megkíméljék a endő gázvezeték építési te- nyári időszakban könnyen rülete felett, több száz kilo- „sebezhető" tundrát. A szakméteren keresztül néptelen, emberek szerint a gázvezehófödte pusztaság tárult a ték nem zavarja a vidék élőszeme elé. Másfél évvel ké- világát. A vezetéket támaszsóbb, 1969 decemberében pe- téltokra építették, így a tadig már 270 kilométeres gázvezetéken megérkezett a gáz Norilszkba. Napjainkban a gázvezeték harmadik szakaszát építik, és befejezéséhez közeledik egy kondenzátumvezeték építése is Messzojaha és Dugyinka kikötő között. — Szibéria északi részén • színesfémkohászat jövője szorosan kapcsolódik a földgázhoz — mondja Borisz Kolesznyikov, a Norilszki Területi Termelési Egyesülés vezérigazgatója. — Hosszú évekre megoldottnak tekinthető a kombinát fűtése energetikai ellátása, ami korlátozott közlekedési hálózat miatt Igen fontos. Fokozódott a vállalat gazdasági hatékonysága is. A kohászati kombinát átállítása szénről gázra öt év alatt több mint 170 millió rubelt megtakarítást eredményezett. És nem utolsósorban megszűnt a környezetszennyezés. A Tajmir-gázvezeték építése során egyébként 80 víziakadályt — köztük a Jenyiszejt és a Heta folyót — kellett leküzdeni. A vezeték mindkét vonala a 70. szélességi körön húzódik, ahol gyakoriak a 60 fokos fagyok és erós hóviharok. Ehhez hasonló éghajlati viszonyok között sehol a világon nem épült még hasonló létesítmény — mondja Vlagyimir Pavlov, a Tajmiri Gázvezeléképítő Tröszt igazgatója. — Az északi viszonyok között is megbízhatóan üzemelő, speciális gépeket és berendezéseket szovjet tudományos intézetek dolgozták ki. De munkások is számos javaslattal segítették az építkezés meggyorsítását. Aleknzandr Burmisztrov pilóta például a világon elsőként oldotta meg a 36 méter hoszszú, 72 cm átmérőjű acélcsövek légi szállítását. Szintén példa nélkül álló, hogy a Jenyiszej folyón 45 méteres mélységben fektették le a vezetéket. Ehhez két és fél méteres jégpáncélon kellett az építőknek áthatolniuk. hogy a két és fél kilo. méter hosszú gázvezetékkel átjussanak, a túlsó partra. laj esetleges felengedése sem okozhat kárt. A gázvezeték minden méterét gamma-sugarakkal vizsgálták meg. A víz alatti szakaszokat a búvárok állandóan ellenőrzik, és gázszivárgás esetén öt perc alatt kiküszöbölik a hibát. A Messzojáha-Norilszk gázvezeték óriási lendületet adott a Tajmir-félsziget ipari fejlődésének. Lehetővé tette, hogy e terület egyre intenzívebben kapcsolódjék be és az ország gazdasági vérkea ringésébe. (BUDAPRESS— APN) messzebb esett a parttól, mint hirdették, csak kevesen léptek fel anyagi igényekkel. ök általában viszszakapták azt a pénzt, ami visszajárt — a többiek nem. Ezután minden hasonló esetben — például akkor is, ha a meghirdetettnél többágyas szobában helyezik el az utasokat — az iroda önként köteles mindenkinek megfizetni a visszajáró összeget. A rendelet kitér arra Is, milyen szolgáltatásokért számíthatnak fel az utazási irodák szervezési díjat. Ezek: a szállás, az étkezés, a közlekedés, az idegenvezetés és a programok szervezése. A vízum beszerzéséért csak akkor kérhetnek szervezési díjat, ha csupán ezt a szolgáltatást rendeljük meg az irodától. Nem számíthatnak fel szervezési díjat a következő szolgáltatásokért: strandbelépők beszerzése, útlevél beszerzése, költőpénz kiszolgálása, biztosítási díjak begyűjtése, továbbítása. Nem terhelhetik az irodák szervezési díjjal a különböző illetékeket, a gyógy- és üdülőhelyi díjat sem. Egyéni utasoknak az irodák csak olyan szolgáltatások költségeit számíthatják fel, amelyeket az utas külön megrendelt. Mindez az eddiginél lényegesen nagyobb biztonságot nyújt a turistáknak: a rendelet a mi zsebünket védi. G. Zs. Kempingezés — meghívás nélkül Hol lehet vajon olcsón és jól eltölteni a nyári vakációt? — ez a kérdés sokakban és sokszor felmerül. Szállodára nem telik mindenkinek, még penzióra sem. De a kemping olcsó pihenést biztosít. Lengyelországban a kemping az utóbbi években rohamosan fejlődött, a legtömegesebb pihenési forma lett. Jelenleg Lengyelországban mintegy 270, három kategóriába tartozó kemping működik az ország legfestőibb helyein; a borostyánban gazdag lengyel tengerparton, a Mazuri- és az Augustówi-tó. valamint a Bieszczade erdő borította, vadregényes vidékén, a Tátrában és másutt. Ezek mellett több mint 300 jól felszerelt sátortábor is található az országban, közel 70 ezer hellyel. Lengyelországban tavaly több mint 800 ezer ember töltötte vakációját kempingtáborokban. ebből 200 ezer volt a külföldi. A sátorverés egyébként csak a nemzeti parkokban, a természetvédelmi területeken és a városközpontokban tilos. Valamennyi határátkelőhelyen a külföldi turistáknak kempingtérkép áll rendelkezésükre. (BUDAPRESS — INTERPRESS) Vadriasztó prizma Új utak — út veszélyek Hazánkban, csakúgy, mint tett Komárom megyei szakamás országokban — megle- szán — Tata körzetében — hetősen magas az erdők- egy kilométer hosszan ügymezők vadjai által okozott nevezett vadriasztó prizmáközúti balesetek száma. Az kat helyeztek el az, út menilyen jel'egű karamboloknál tén. Ez az alig kerékvető nemcsak a vad pusztul el, de többnyire a kocsi utasai is veszélybe kerülnek. A problémán nem segít az úgynevezett preventív vezetési mód. a sebesség csökkentése, mert még egy 50 kilométer sebességgel haladó jármű is összetörhet a vaddal való ütközéskor. A gondot csak fokozza az új autópályák, autóutak kiépítése. Ezek a szakaszok erdőket, mezőket feleznek meg. folyókat, tavakat metszenek ketté és választanak el az erdős területektől. Mindez óhatatlanul megzavarja a vadállomány korábban kialakult természetes mozgásszokásait. Ezt bizonyítja, hogy az újonnan átadott útszakaszokon általában 1—2 éwg jelentős a vadak által okozott balesetek száma. Az erdőlakók mindaddig, míg nem alkalmazkodnak az új, megváltozott körülményekhez, erdőbéli csapásaikat az autóúton, vagy autópályán keresztül követik- A veszélyt főleg a szarvasok és az őzek mozgása okozza. A hatásos megelőző védekezésre számos országban folytatnak a szakemberek különféle kísérleteket. Ezek közül hazánkban most egy új módszert póbálnak ki- Az Ml-es autóút nemrég kiépínagyságú berendezés lényegében egy egyszerű prizmarendszer. Működésének lényege. hogy a gépjármű reflektorából ráirányuló fénynyalábot a beesés szögének megfelelően eltéríti, a viszszavert sugarakat nem az útra, hanem az útmenti erdősávra vagy mezőre irányítja, így a vakító fény az úttesten átkelni készülő, vagy az út közelében tartózkodó vad szemébe vág, s elriasztja az út mellől. Az eddigi tapasztalatok szerint a vad ilyenkor ösztönösen visszafordul az erdőbe, nem lép fel az útra. A vadriasztó prizma elhelyezése lényegesen olcsóbb, mintha kerítést építenének a veszélyeztetett útszakaszok mellett. R. E. Rekord Az Egyesült Államok egyik nemzeti parkjának őre nemrégiben megdöntötte saját rekordját, amelyet még tavaly jegyeztek be a „rekordok könyvébe". Az új rekordot minden erőfeszítés nélkül érte el. Hatodik alkalommal élte túl a villámcsapást. Közelebb jött a Hold Nyolc esztendővel ezelőtt, 1969. július 16-án indult a floridai űrtámaszpontról az Apollo—11 jelzésű űrhajó, amelynek leszálló egysége, a „Sas", július 20-án — magyar idő szerint 21 óra 17 perckor — landult a Hold Mare Tranquillitatis, azaz Nyugalom Tengere nevű medencéjébe. Július 21-én, egy beri tudás és bátorság őrök állapították továbbá, hogy a jelképeként. A táblácskán a Hold fejlődésében több, fonFöld nyugati és keleti fél- tos szakasz volt. A vülkánosgömbje látható a világré- ság jelentős szerepét játszek körvonalaival, alatta sZott, nem annyira egyedi pedig a következő szöveg kitörések (ámbár ilyenek is aii. me^^^M „A Föld nevű bolygóról jött emberek itt tették az első lépést, a Holdon, i. sz. 1969 júliusában. Békével nappal az első holdnegyed és jöttünki az emberiség nevéhét nappal a Hold földközelsége előtt léptek első ízben emberek a Hold talajára. Mihelyt elvégezték a legszükségesebb műszaki tenni- mikus kors2ak Kolumbuszá valókat — a létra kitámasztását, a televíziós felszerelését stb- 1 esiny plakettet helyeztek el az égitest felszínén, az emelőfordultak), mint inkább nagyobb vidékekre kiterjedő, úgynevezett területi kitörések formájában. A holdkéreg valamely oknál fogva itt is, ott is felszakadt és sok százezer négyzetkilométernyi felületet borított el a mélységből feltörő, bazaltos láva. Így keletkeztek a Hold jellegzetes medencéi, az úgynenak. a tragikus körülmények vezett. tengerek. Ez a név ben." Ezt követik az aláírások. Az űrhajósok e tábla mellett egy másik plakettet is elhelyeztek, amely a kozA dolgozd anyák szabadságáréi kamerák között elhunyt Jurij Gagaegy ki- rjn SZOVjet ürpilótának állított emléket. Az Apollo—11 legénységének holdbéli tartózkodását viszonylag rövid időre szabták, s így az általuk gyűjtött kőzetminták mennyisége kevésnek bizonyul. Minthogy pedig a Hold múltjáról, fejlődésének egész történetéről éppen a holdkőzetek nyújthatják a legtöbb információi, ezért a két űrnagyhatalom. M. F.-né szegedi olva- rom gyermeke után évi két, sónk a dolgozó anyákat minden további gyermeke megillető szabadságról kér után ugyancsak két-két, de tájékoztatást. Olvasónk ar- évenként legfeljebb 12 munra kíváncsi, hogy hány nap kanap pótszabadság jár. Ez a fizetett szabadság illeti pótszabadság azonban nem meg akkor, ha munkavi- számítható össze a muríkaszonya alapján évi 16 nap viszony alapján járó pótezafizetett szabadságra jogo- badsággal. 1974. január I. napjával hatályba lépett 12/1973. (XII. 23.) MüM számú rendelet sult és három, tíz éven aluli gyermeke van. Továbbá azt is szeretné megtudni, hogy ilyen esetben a kéthetenkénti szabad szombatokat hogyan kell elszámolni? venni. Ez az újfajta jelentős szabadidő-juttatás nem érinti a Munka Törvénykönyve rendelkezései alapján a többgyermekes anyákat megillető pótszabadságot. Olvasónk munkaviszony alapján 16 nap fizetett szabadságra jogosult, ehhez jön még a három 18 éven aluli gyermekei után járó pótszabadság és külön még kilenc fizetett szabadegyedül nevelő apát a gyerA jelenlegi jogszabályok mekek számától függően, szerint a dolgozó nőt több- évenként fizetett szabadnaiéle jogcímen is megilleti a pok (nem szabadságok) illefizetett szabadság. illetve tik meg. Ezek a fizetett szaszabadnap. Így először is badnapok a 14 évesnél fiamegilleti a munkviszonya talabb gyermekek után járólapján a rendes- (aiap- és nak — egy gyermek után pótszabadság) szabadság. Megilleti továbbá a többgyermekes anyákat pótszabadság. Ez azonban .csak azokra vonatkozik, akik legaláhb három tizennyolc éven aluli ée munkaviszonyban újabb kedvezményeket tar- nap három 14 éven aluli talmaz E rendelet szerint a gyermeke után. A szabad dolgozó nőt és a gyermekét szombat (szabadnap) beszámítását a 3/1973. (II. 3.) MüM számú rendelet 9. paragrafusa szabályozza. E szerint a szabad szombat beszámítását a rendes szabadságra (alap- és pótszabadságra), a jutalomszabadságra, a tanulmányi szabadságra és a rendkívüli szabadságok különböző jogcímeire nézve külön-külön kell alkalmazni. A fentiek alapján olvasónk — mivel minden második héten szabad szombatos — csak a rendes 18 napos szabadságánál lehet egy szabad szombatot figyelembe venni, a többi szabadságnál, illetve szabadnapnál beszámításra kettő, két gyermek után öt, három és több gyermek után pedig kilenc nap. A szabadnapokat a dolgozó kívánságának figyelembevételével kell kiadni — tehát nem kizárólag a vállalat nem álló gyermeket saját döntheti el a kiadás időpontháztartásában tart el. Erre ját —, és figyelemmel kell vonatkozóan a 34/1967. (X. 8.) lenni a dolgozó azon igényéKorm sz. rendelet 50. §. (2.) re is, hogy az e címen járó bekezdése intézkedik. E sze- szabadnapokat egyben vagy nincs lehetőség, rint a dolgozó anyának há- részletekben kívánja-e kiDr. V. M. történelmi eredetű. Galilei, aki elsőként végzett távcsöves holdmegfigyeléseket, még úgy vélte, hogy a sötét aljzatú medencéket víz tölti ki. Ma már tudjuk — a holdkőzetek vizsgálata is bizonyította —, hogy égi kísérőnkön nincs víz és valószínűleg soha nem is volt jelen számottevően. A medencék területén lezajlott kéregf elszakadást vagy átszakadást á belső erőhatások, illetve a Holdra zua Szovjetunió és az Egyesült , . , Államok illetékes s^kemhe- harj° kozmikus testek — orias meteorok, kisbolygok —• Államok illetékes szakemberei elhatározták, hogy újabb expedíciókat indítanak és e2ek további holdkőzeteket fólŰjtaezneApboil^IT'^ utáni időkben többször is okozták. Sokáig talány volt, hogy miként is keletkeztek a Holfelboesátottak automatikus működésű berendezéseket, amelyeknek egy része a mintákkal együtt visszatéri a Földre. Az amerikaiak pedig az ember aktív részvételével folytatták az űrkísérieteket. A kőzetek elemzési adaiait mindkét űriíagyhatalom azonnal közzétette, és így az eredmények ma már a világ minden tudósának a rendelkezésére állnak —, de kétségtelen, hogy a ma ma' több mint kétszáz kilogrammra becsült Hold-anyag elemzésének végső feldolgozása és kiértékelése még további évek, esetleg évtizedek munkáját igényli. Azt már biztosan tudjuk, hogy a Hold egyidős a Földdel. Körülbelül 4500—4600 millió évvel ezelőtt keletkezett, mégpedig abból a Kozmikus felhőből, amelyből korábban a Nap — a Holddal és a Földdel pedig körülbelül egyidejűleg a többi nagybolygó is kialakult. MegEleinte arra gondoltak, hogy ezek csakugyan hajdan folyóvölgyek voltak, alakjukról ítélve. Csakhogy, mint említettük, a kőzetminták elemzése ellentmond a yíz hajdani jelenlétének. A niai feltételezés szerint a „reitélyes" képződmények valójában beomlott lávacsatornák. Ezekhez hasonlókat Mexikó vulkáni vidékeiről is ismerünk. A bazaltos. 1000 Celsius-foknál is magasabb hőmérsékletű, izzó láva könvnyen és gyorsan folyik. Lehetséges tehát, hogy a Holdon kanyargós völgyeket hozott létre a lejtők mentén. A Hold felszínén elhelyezett rengésjelző berendezések, szeizmográfok is igen értékes adatokkal szolgáltak. Kitűnt, hogy a Holdon gyakoriak a (viszonylag kicsinv energiájú) rengések, amelyek arra utalnak, hogy az égitest belseje még ma sincs tenes nyugalomban. Egyes rengések 600—700 kilométer mélységből származnak. Dr. Hédervári Péter