Délmagyarország, 1977. július (67. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-19 / 168. szám

fffl'4160 VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! 67. évfolyam 168. szám 1977. július 19., kedd Ára: 80 fillér M A Q Y A R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Népek tánca a Széchenyi téren Megkezdődött a nemzetközi néptáncfesztivál Igazi karneváli hangulat uralkodott vasárnap a város utcáin. Akik elővarázsolták; a 6. Nemzetközi Szakszerve­zeti Néptáncfesztivál részt­vevői; táncosok, zenészek, az amatőr néptáncmozgalom magyar és külföldi képvise­lői, tíz ország hagyomány­kincsének őrzői és újrate­remtői. A SZOT, az SZMT és a szegedi városi tanács imrná; európai hatókörű kulturális rendezvénysorozata vasárnap délután ünnepélyes megnyi­tóval kezdődött. A hagyo­mányokhoz hűen idén is a Dugonics térről indultak az együttesek, 6 hazai és 9 kül­földi csoport. Az érdeklődő közönség tömött sorfalai kö­zött végigtáncolták a Kárász utcát, majd felsorakoztak a Széchenyi téren, a városháza előtt. A fesztivál-szignál ün­nepélyes hangjaira a ven­déglátók közül a legifjabbak, az ÉDOSZ együttes gye­rekcsoportjának tagjai lép­tek ki a városháza kapuján, hozták a díjakat, az Arany­papucsot és Budai Sándor három citeráját. A hazai es külföldi szakszervezeti dele­gátusok, a zsűritagok, a me­gyei és városi párt-, állami, tömegszervezeti vezetők üd­vözlése után Földvári Ala­dár, a SZOT elnöke mondta el megnyitó. beszédét. A fesz­tivál jelentőségéről szólva kiemelte: ez a találkozó al­kalmat ad arra, hogy a részt­vevők, a különböző orszá­gok küldöttei megismerjék egymás kulturális értékeit, hagyománykincsét — ezzel is erősítve a népek közötti békét és barátságot. A fesz­tiválokon bemutatott népi, nemzeti hagyományok össze­kapcsolják az Európában élő népeket, jelenünkben pél­dázzák a történelmi múlt, valamint a jövő egységét is. A fesztiválzáró gálaestek pe­dig szép bizonyságai annak, hogy a különböző nemzetek nemcsak megértik egymást a művészet nyelvén, hanem közös alkotásra, új értékek együttes megteremtésére is képesek. Földvári Aladár megnyi­totta az idei nemzetközi se­regszemlét; az ünnepi pilla­natban meggyújtották a fesz­tivállángot. Ezután Bányainé dr. Birkás Mária, a városi tanács elnökhelyettese mon­dott beszédet. Szólt arról, hogyan teljesül a Szegedi Ünnepi Heteknek, a kultúra nyári ünnepének vállalt fel­adata, a népek barátságának és testvériségének szolgála­ta. A néptáncfesztivált az ünnepi eseménysorozat egyik legvonzóbb, leglátványosabb programjaként méltatta, amely immár nemcsak he­lyi, hanem országos, illetve még tágabb jelentőségű: ré­sze az ünnepi heteknek, ugyanakkor a néptánc mos­tani, hazai és európai virág­korában az amatőr mozga­lom egyik legjelentősebb fó­ruma és irányítója. Az itt szereplő együttesek nem egy­szerűen őrzik a hagyomá­nyokat, hanem feladatuknak tekintik azt is, hogy a má­hoz szóljanak, a múlt érté­keit alkotó módon a mai élet szolgálatába állítsák. Bánvai­né dr. Birkás Mária átadta a város kulcsát az ÉDOSZ­táncosoknak, jelképesen a fesztivál valamennyi részt­vevőjének, majd felvonták a fesztiválzászlót, felröpültek a galambok. A nyitóünnepség e látványos pillanatai után kezdődött a pompás, tarka téri íorgatag, az együttesek Magyar csárdás a Széchenyi tcren Somogyi Károiyné felvételei Üzbég lánytánc az űjszegedi szabadtéri színpadon tartott folklórbemutató műsorán bemutatói. A sokszínű vise­letekben sajátos nemzeti táncokkal bemutatkozó kül­földieket nagy tapssal kö­szöntötte a szegedi közönség. A magyar csoportok közös tánca, csárdás zárta a festői tablókban bővelkedő meg­nyitó ünnepséget. A nemzetközi néptáncfesz­tivál megnyitása alkalmából a Szegedre érkezett külföl­di szakszervezeti delegátuso­kat és az együttesek művé­Magyar—NSZK egyezmény Lázát György fogadta Haris Apelt Vasárnap — küldöttség élén — hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Hans Apel, az NSZK pénzügymi­nisztere, Faluvégi Lajos meghívására. A Ferihegyi repülőtéren Faluvégi Lajos fogadta. Je­len volt Hermann Kersting, az NSZK budapesti nagykö­vete. * Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke hétfőn hi­vatalában fogadta Hans Apelt, a Német Szövetségi Köztársaság pénzügyminisz­terét. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Falu­végi Lajos pénzügyminiszter és Hermann Kersting, az NSZK budapesti nagykövete. * Hétfőn a Pénzügyminiszté­riumban megkezdődtek a hi­vatalos tárgyalások a Ma­gyarországot és az NSZK-t kölcsönösen érintő időszerű pénzügyi kérdésekről, amely­nek keretében Faluvégi La­jos és Hans Apel pénzügy­miniszterek a kettős adózta­tás elkerüléséről egyezményt írtak alá. Az egyezmény megkönnyíti a közös érde­keltségű gazdasági szerveze­tek létrehozását, elősegíti a gazdasági és kulturális kap­csolatok fejlődését. * A kettős adóztatás elkerü­léséről szóló magyar—NSZK egyezmény aláírása alkal­mából hétfőn sajtótájékozta­tót tartott Hans Apel, a Né­met Szövetségi Köztársaság pénzügyminisztere. — A Német Szövetségi Köztársaság és Magyarország közötti kereskedelem 1970. óta eredményesen fejlődött — mondotta — az árucsere­forgalom értéke meghárom­szorozódott, ami nemcsak az export- és importszállítások növekedésének, hanem egy­úttal a magyar és az NSZK­beli vállalatok sikeres együttműködésének köszön­hető. A kapcsolatok gyor­sabb fejlődésének útjából hárít el jelentős akadályt a most aláírt egyezmény, amely főként a jövőben mu­tatkozó együttműködési le­hetőségeket veszi figyelem­be, s így meggyőzően bizo­nyítja az enyhülési politika érvényesítését. A megbeszéléseken Falu­végi Lajos pénzügyminiszter pozitíven fogadta az NSZK felvetését a vámigazgatási szervezetek kétoldalú együtt­működésének létrehozásáról, ami különösen fontos prob­léma megoldásában, a kábí­tószercsempészet elleni küz­delemben nyújthat sok se­gítséget. A sajtótájékoztatón meg­jelent dr. Laurids Hölscher, az NSZK budapesti nagykö­vetségének első titkára is. (MTI) Egy év után a garzonban szeti vezetőit Bányainé dr. Birkás Maria fogadáson lát­ta vendégül. Ott voltak a nyitóünnepség elnökségének tagjai, a megye és a város vezetői: dr. Németh Lajos, a megyei pártbizottság titkára, Deák Béla és dr. Varga De­zső, a városi pártbizottság titkárai, Szabó G. László, a megyei, Prágai Tibor, a vá­rosi tanács elnökhelyettese, Ágoston József, az SZMT ve­zető titkára. (A néptáncfesz­tivál egyéb eseményeiről tu­dósítás lapunk 5. oldalán.) Tanúja voltam annak az örömnek, amely végigkísér­te a költözködést. Sokan di­csérték a kezdeményezést, ami az országban egyedül­álló volt, » dicsérik ezt most is. hisz idejönnek a szak­emberek tapasztalatokért. A •fiatalok otthona minden ké­nyelmet biztosított., s biztosít a huszonéveseknek. Az új­szegedi garzonház közel ezer embernek adott otthont. Köztudott dolog ez a város­ban, miért kell most, egy év után ezt ismét hangsú­lyozni? A választ a beköl­tözés óta eltelt időszak ad­ja meg. Nem árt feleleveníteni, hogy kik' költöztek a 300 la­kásos garzonházba. Kétszáz lakásban fiatal házasok kap­tak helyet Őket a nyilván­tartott lakásigénylők névso­rából választották ki. A ki­választásnál az is szempont volt — az érvényes lakás­igénylés mellett —, hogy házastársak legyenek, egyi­kük Szegeden dolgozzon, ne essenek tulajdonszerzési kor­látozás alá, ne legyenek harminc évnél idősebbek, és A Rába eredményei A győri Rába Magyar Vi»- ||| gon- és Gépgyárban az első félévben az exportteljesítés és a termelés jelentősen nö­vekedett. Az eredményt nagyban elősegítette a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulója tiszte­letére indított munkaver­seny. A győri törzsgyárak­ban. valamint a budapesti, sárvári, kapuvári és a szombathelyi üzemekben is széles körű munkaverseny bontakozott ki. Több mint tízezren vesznek részt a munkaversenyben. Képün­kön: szalagrendszerben ké­szülnek a Rába-MAN Diesel­, motorok. J ami a legfontosabb, lépje­nek be a lakásépítő szövet­kezetbe. Ez azzal jár: vál­lalják az előtörlesztés rész­összegének fizetését. 15 ezer forintot, és a havi előtör­lesztést, ami ezer forint. (Nem kellett lakáshasználat­bavételi díjat fizetni.) A fia­talok otthonában lehetősé­gük nyílt a lakóknak, hogy otthonukra gyűjtsenek. Az előtörlesztés biztonságos ala­pot nyújt a szövetkezeti la­kás saját részének befizeté­séhez. Mert miről van szó? A tanács megállapodott a MESZÖV-vel, hogy a szerve­zésében működő Szegedi Ta­bán Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet lakásokat épít­tet és azokban folyamatosan biztosítja a fiataloknak a végleges otthont. A szegedi tanács végrehajtó bizottsága, amikor tavaly meghatározta a garzonház rendjét, szabá­lyozta az elhelyezés idejét is. Legtovább öt évig marad­hatnak a fiatalok. A garzon­ház lakói anyagi lehetőségük alapján kérték, hogy melyik évben akarnak lakáshoz jut­ni. Így ütemterv készült, ami szerint az idén 48-an, jövő­re 51-én. 1979-ben 35-en, s 1380-ban 98-an költözhetnek az Északi városrészbe, végle­ges lakásukba. A fiatalok lelkesedtek a fettételek hallatán, s nagyon sokan szerettek volna helyet kapni az űjszegedi otthon­ban. Hiszen akik odakerül­tek. megmenekültek az al­bérleti uzsorától, és a 20 négyzetméteres alapterületű lakrészekben minden igé­nyüknek megfelelő otthont kaptak — ideiglenesen. A 18 négyzetméter alapterületű szobához íőzőfülke, fürdő­szoba. W. C.. az előszobában beépített szekrény tartozik. A falak tapétázottak és a szoba szőnyegpadlóval van beterítve. A szegedi tanács­nak az épület 71 millió fo­rintjába került. Ahogy telt az idő, egyre dühösebb hangokat lehetett hallani, s idegesebb lett a hangulat Lakógyűléseken, ifjúsági parlamenten többen elpanaszolták, nem tudják a feltételeket vállalni és drá­gának tartják azokat a laká­sokat, amelyekbe majdan költöznek. Valóban, az irány­1 árakhoz képest drágult a la­1 kás, s több fiatal joggal ^ mondhatta, „nem ilyen lo­vat akartam''. Persze az is előfordult, néhányan meg­feledkeztek arról, mire vál­lalkoztak, s lakás helyett gépkocsira gyűjtöttek. Végül is a tanács, hogy valós ké­pet kapjon, hozzákezdett a lakók anyagi helyzetének felméréséhez. Ennek alap­ján el lehet majd dönteni, hogy kinek mit bír el a pénztárcája. Mert előfordul­hat. hogy néhány fiatal nem tudja kifizetni a lakások árát. Ugyanis egy tízemeletes épületben a másfél szobás lakás 402 ezer, az egy plusz kettes 470 ezer, a kettő plusz kettes 511 ezer forintba ke­rül. Az ötszintes házban kisebb a lakások végösszege — nincs lift, olcsóbb az ala­pozás —. itt egy másfél szo­bás 348 ezer, egy plusz ket­tesnek 444 ezer. kettő plusz kettes lakásnak 503 ezer fo­rint az ára. (Nagyon sokan kapnak munkahelyi kedvez­ményt, így a beugró nem több 50 ezer forintnál) Az idén az ütemterv sze­rint 48 családból — akik eb­ben az évben vállalták, hogy elköltöznek a garzonból — csak 39-en kértek lakást. Akik nem költöztek, arra hi­vatkoznak, nincs pénzük. Nyilvánvaló, a tanács azzal a szándékkal vizsgálja felül a fiatalok anyagi helyzetét, hogy mindenkin segítsen. Mert előfordul'nt. hogy több huszonéves állami vagy olyan szövetkezeti lakásra jogosult, ami olcsóbb a Tabán laká­sainál. (A lakásszövetkezet árszintje szinte megegyezik az OTP-lakásokéval.) Tehát, ha bebizonyosodik, hogy a feltételek nem mindenki szá­mára megfelelőek, akkor biz­tosan változtatnak az előírá­sokon, s ezzel enyhítik a fe­szültséget. A tanács már ed­dig is soron kívül költözte­tett ki háromgyerekes csalá­dokat olcsóbb lakásokba. De azt is hangsúlyozni kell. hogy a fiatalok ne él­jenek vissza a garzon adta lehetőségekkel. Mindössze 400 forintért laknak, s ebben az összegben benne van a lift, a fűtés, a meleg víz dí­ja, és csak az áramért fizet­nek külön. (A végleges ott­honukban ennél magasabb lesz a rezsijük!) Ilyen körül­mények között nyugodtan tudnak takarékoskodni és ké­szülni az életre. Halász Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents