Délmagyarország, 1977. június (67. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-14 / 138. szám

A^l *hG>0 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 67. évfolyam 138. szám 1977. lúnius 14., kedd Ara: 80 fillér közös asztalnál Európa történetében bi­zonyára jegyzik majd júni­us 15-ét. Holnap ugyanis megkezdik tanácskozásai­kat azoknak az országok­nak a diplomatái, akik csatlakoztak a helsinki zá­róokmányhoz. Két eszten­dővel ezelőtt történt, hogy a harminchárom európa' és a két észak-amerikai állam legfőbb vezetői összeültek a finn fővárosban. Ott volt Leonyid Brezsnyev és Ge­raid Ford, Kádár János és Bruno Kreisky, Erich Ho­necker és Helmut Schmidt, mindenünnen az első em­ber, jeléül egy fontos ese­mény készülődésének. Ek­kor írták alá az európai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet munkájának százoldalas dokumentumát. A földrész életében példát­lan méretű találkozó meg­mutatta, hogy valami új vette itt kezdetét. S ha a résztvevők szemlélete sok tekintetben és szükségsze­rűen el is tért egymástól, egy alapvető szándékuk közös volt: fenn akarják tartani az európai békét és enyhülést, e végett fejlesz­teni kívánjak az együttmű­ködést. A nagy találkozót fcét­esztendei aprómunka előz­te meg. Ennyi idő kellett a harmincöt ország Genfbe települt diplomatáinak, szakértőinek, hogy megfo­galmazzák és összeállítsák a záróokmányt. Sokfele né­zetet, szembenálló érdeket, különböző ideológiákat, a más-más társadalmi rend­szerből fakadó ellentéteket kellett összehangolni a nemzetközi kapcsolatok legdemokratikusabb mód­szerével : a konszenzussal. Addig, amíg akár egyetlen kormány is kifogást emelt valamelyik tétel, mondat, akár egyetlen kifejezés el­len, nem foglaltatott az ok­mányba. A záróokmány magába foglal politikai illemszabá­lyokat, kimondja egyebek között a határok sérthetet­lenségét, felhív az emberi jogok tiszteletére, és tiltja a beavatkozást egymás belügyeibe. A második fő­rész (népszerű kifejezéssel: a második kosár) a gazda­sági problémákat tartal­mazza, üdi'ösnek tartja az akadályok nélküli kereske­delmet, ösztönzi a kooperá­ció minden formáját, föld­részt átfogó közös tervek lehetőségeit sorolja föl, együttes tudományos kuta­tásokra hfv. A humanitári­us kérdésekkel foglalkozó fejezet az emberi kapcsola­tok fejlesztésével, a tájé­koztatás javításával, a kul­turális értékek és az okta­tási taí»asztalatok cseréjé­vel foglalkozik. Ezt a sok­rétű okmányt írta alá 1975 nyarán Helsinkiben a har­mincöt vezető. Ha eddig a múltat idéz­tük, tekintsünk most a közeli jövőbe. A záróok­mány előírta, hogy a résztvevők 1977-ben szer­vezzék meg képviselőik ta­lálkozóját, és tárgyaljanak a kapcsolatok további javí­tásáról, az együttműködés fejlesztéséről. Ez egyértelmű útmuta­tás. A szocialista országok azzal a szándékkal men­nek Belgrádba, hogy ilyen szellemben tevékenykedje­nek. Céljuk egyrészt beszá­molni arról, amit eddig tet­tek, a dokumentum aján­lásainak valóra váltásáért, egy kosarat sem kihagyva, egyiket sem a másik fölé emelve. Másrészt, és talán ez a fontosabb: a nyugati partnerekkel közösen meg­határozni, hogyan lehetne gyorsabban, jobban, átfo­góbban eleget tenni annak, amire Helsinkiben szerződ­tek. Szándékunk az, hogy Belgrád a kollektív ta­pasztalatcsere színhelye le­gyen. Az utóbbi hónapok arról tanúskodtak, hogy számot­tevő nyugati erők nem egé­szen így készültek a talál­kozóra. Ügy tervezgettek, mint akik panasznappá, a vádaskodások színterévé akarják tenni Belgrádot. Két irányzat — olykor egy kormányon belül, egy poli tikus gondolatvilágában is —, két egymástól eltérő szándék birkózik Nyugaton. Az egyik, amely összecsa­pásokat és politikai győzel­met Belgrádtól remél, a másik, amely tudja, hogy ez semmi jóra nem vezet­ne, hogy Európa számára nincs más ésszerű üt, mint a békés együttműködés. Van megalapozott remény arra, hogy ez utóbbi kere­kedik felül a nyugati tá­borban, sok felelős állam­férfi nyilatkozatából ez a józan szándék cseng ki. Most, a találkozó előké­szítését kezdik el Belgrád­ban, az érdemi tanácskozás előreláthatóan a kora ősz­szel indul meg. A várható alaphangulatra, a légkörre azonban már az első na­pokban is következtetni le­het. A magyar küldöttek szocialista barátainkkal, szövetségeseinkkel együtt azzal a szándékkal indul­tak a jugoszláv fővárosba, hogy a találkozó egész földrészünk javát szolgáló, az építő tapasztalatcsere színhelye legyen. Politikai főiskolások látooaíása Egy hetet telt az MSZMP KB Politikai Főiskolája le­velező hallgatóinak egy cso­portja Csongrád megyében, hogy tanulmányozza a párt­munka tapasztalatait. Hét­főn a megyei pártbizottság székházában a tanulmányi látogatásra érkezett hallga­tókat dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára fogadta, aki már korábban részletes tájékoztatást adott számukra a megye társadal-' mi-gazdasági életérői. Délután Hódmezővásár- i helyre utaztak a pártmunká­sok, ahol dr. Szalontai Jó­zsef, a városi pártbizottság első titkára tartott tájékozta­tót számukra a pártbizottság irányító munkájáról, a Poli­tikai Bizottság 1973. évi vá­rospolitikai határozata vég­rehajtásának főbb tapaszta­latairól. A vendégek ismer­kedtek Hódmezővásárhely nevezetességeivel, és meg­hallgatták dr. Dömötör Já­nosnak, a múzeum igazgató­jának tájékoztató előadását a város kulturális, művésze­ti életéről. A csoport tagjai a hét to­vábbi napjain tanulmányoz­zák a pártszervezet tevé­kenységét az algyői olajme­zőn, Hódmezővásárhelyen, a HÖDIKÖT pártbizottságának gazdaságpolitikai tevékeny­ségét, majd a makói és szen­tesi járás községeiben láto­gatnak meg üzemeket, ter­melőszövetkezeteket, ismer­kednek a pártmunka tapasz­talataival. Fiatalok a belvízvédelemben Építőtábor nyílt Tápén A KISZ megyei bizottsága a tavalyi küldöttgyűlésen vállalt védnökséget Csongrád megye komplex belvízrende­zése felétt. A megyében köz­ismert gondok enyhítésében, a mezőgazdasági és lakóterü­leteket egyaránt fenyegető belvíz elleni küzdelemben nagy jelentősége van a fia­talok vállalásának. A közép­iskolások és a szakmunkás­tanulók most munkával se­gítenek: vasárnap este meg­nyílt az első szegedi belvíz­védelmi ifjúsági építőtábor. A szervezőmunkát, a mozgó­sítást a megyei KISZ-bizott­ság végezte, a „fenntartó" a tanács és dicséretes a tábo­rért létrejött társadalmi ösz­szefogás is (segít az ATIVI­ZIG, a felgyői téesz a konk­rét munkában, munkaruhát pedig a honvédség kölcsön­zött a KISZ-eseknek). Az idén két építőtábort szerveznek a megyében, az egyik a most megnyílt sze­gedi, a másik Makón indul június 27-én. Mindegyikben 300 fiatal dolgozik majd, há­romszor kéthetes turnusok­ban. Kétkezi munkát vé­geznek, olyan belvizes terü­leteken, ahol a gépek nem férnek, nem lehet vagy nem gazdaságos a működtetésük. A szegedi táborlakók (szál­lásuk az Ady-kollégium) Ma­kóról és a megye más váro­saiból érkeztek, tegnap, hét­főn már megkezdték a mun­kát Tápén. Reggel fél 7-től délután fél 2-ig tart a mun­kaidejük, azután kulturális és szabadidő-programjuk van. A vasárnap esti ünne­pélyes tábornyitáson Tóth Zsuzsa, a KISZ Csongrád megyei Bizottságának titká­ra vázolta feladataikat és ér­tékelte vállalásukat. Rámu­tatott, hogy munkájukkal közvetlenül a lakosság hasz. nára lehetnek, hiszen első­sorban olyan lakóterülete­ken dolgoznak, ahol eddig is sokszor fenyegetett a bel­víz. Á most megnyílt táborban július 31-ig dolgoznak a me­gye fiataljai. Öntözni keli! Elegendő a vízkészlet Június közepén nagy a for­róság, a kánikula alaposan megviseli a növényeket, kü­lönösen azokon a vidékeken, ahol sülevényes, rossz víz­gazdálkodású a talaj. Május­ban alig volt csapadék, és eddig júniusban is csak he­lyi esőket jelentettek, így alaposan ráfér a zöldségekre és a kapasnövényekre a mes­terséges vízellátás. Annál is inkább, mert igen erős a pá­rolgás, s az a vízmennyiség, amelyet a növények felvesz­nek a talajból, jelenleg nem elég ahhoz, hogy biztosítsa zavartalan fejlődésüket. Az Országos Vízügyi Hiva­tal tájékoztatása szerint az öntözővíz-szolgáltatás zavar­talan, korlátozás nincs. Az öntözöfőműveket, a főcsator­nákat, a zsilipeket, a duz­zasztóműveket jól felkészí­tették az öntözési idényre, és a rendelkezésre álló vízkész­let is elegendő. Kezdődik az idegen­forgalmi főszezon Felkészülés — Üj szálláshelyek Június közepén megkez­dődik az idegenforgalmi-üdü­lési főszezon. Jelenleg is már 10 ezernél több külföldi tölti napjait Budapesten, ahol nemcsak a szállodák többsége foglalt, de a római parti és a hárs­hegyi kempingekben is meg­jelentek az első táborozók. A szocialista országok turistáin kívül ezekben a napokban érkezik 200 olasz vendég, az NSZK-ból 160 tagú csoport, s japán turisták is a magyar fővárosban pihenik ki az európai körutazás fáradal­mait. A Balaton mellett is élénkül a forgalom, az IBUSZ szervezésében például június 15-én érkezik az idei első különvonat az NDK-ból Sió­fokra, ahol kéthetenként váltják majd a baráti or­szágból érkező üdülők, A tóparti vállalati, szak­szervezeti üdülőkben máris telt ház van. Az idén mint­egv egymillióan vehetnek részt kedvezményes üdülés­ben az ország különböző pi­henőhelyein. Az iskolai vaká­ció beköszöntésével most ér­Tiltott fürdés Import a nyárra Jobb ellátás az üzletekben A KONSUMEX Külke­reskedelmi Vállalat most a korábbi eveknél több nyári jellegű cikket importál. A szocialista országokból a múlt évnél 10 százalékkal több sport- és ruházati cikket vá­sárolnak, és valamivel töb­bet vesznek a tőkés piacról is. Csaknem 200 ezer olasz, francia és jugoszláv és 120 ezer csehszlovák, NDK-beli, lengyel és koreai fürdőruha kerül az üzletekbe a követ­kező hetekben. A divatigé­nyeknek megfelelően az idén már kétszer annyi indiai gyolcs blúzt és inget vett a külkereskedelmi vállalat, mint az elmúlt évben; ezek a könnyű, szellős divatcik­kek hímzett, kockás, csíkos és festett változatokban kap­hatók majd. Igaz, kisebb té­telekben, de rövidesen for­galomba kerülnek a könnyű francia selyemjersey, osztrák pamutjersey, japán és iráni selyemanyagok, és újdonság­ként svájci zsugorított pa­mutbatiszt szövetek is. Inge­ket Jugoszláviából, Pakisz­tánból, Indiából, Kínából, Hongkongból és Bulgáriából importál a vállalat. A cipő­választék bővítésére több tíz­ezer pár lengyel textilcipő, csehszlovák, román és NDK­beli bőrcipő és szandál kerül az üzletekbe. Somogyi Károlyné felvétele Veszélyes és tilos Ls fürdeni a Tiszában a hid utáni part­szakasznál, a napozók közül mégis sokan bemerészkednek a vízbe. Nekik is ajánljuk — kárpótlásul —, hogy holnaptól, szerdától inkább a tápéi Tisza-partra menjenek. Itt ugyan­is szabadstrandot nyitnak, a fürdéshez az autóbusz végál­lomása közelében jelölték ki a helyet kezett az első turnus a lel­lei és a zamárdi családos szakszervezeti üdülőkbe és több gyermeküdülőbe. Júli­ustól bővül a SZOT üdülő­hálózata, Bükfürdőn meg­nyitják a 300 ágyas új szak­szervezeti szállót A hazai lakosság igényei­hez igazodva elsősorban az olcsó szálláshelyek számát bővítették — összesen mint­egy 3900-zal. Üj kempinget adtak át Makón, Agárdon és Sopronban; Miskolctapolcán megépült az Éden-kemping, ahol 25. négyágyas faház fo­gadja a vendégeket, Egerben 90 személyes új motel kap­csolódott be az idegenforga­lomba, s még e hónapban megnyílik Agárdon a C ka­tegóriás turistaszálló. Az ország határátkelőhe­lyein is felkészülten várják a vendégeket. Az ország dél-alföldi ka­puinál, a röszkei és a nagy­laki közúti átkelőhelyeken az idegenforgalmi szakemberek becslése szerint az idén elő­reláthatólag egymillió kül­földi autós turista lép be. A vendégek egy része néhány éjszakát Szegeden tölt, ezért a nyárra a város egyetemeit, kollégiumait is szállodaként üzemeltetik. Győr-Sopron megyében négy határállomás fogadja a külföldieket, leg­forgalmasabb a rajkai és a hegyeshalmi, ahol ötmillió utast várnak az idén. A ha­tárállomásokat a főszezonra korszerűsítették, a sopronit bővítették. Letenyén június elejétől működik a Zalatour információs szolgálata, az IBUSZ éjjel-nappal vízum­és pénzbeváltó szolgálatot tart, 29-féle valutát váltanak át forintra. Letenyén, Bar­cson, Gyékényesen és más határátkelőhelyeken tíznyel­vű különféle nyomtatott prospektust adnak a külföl­dieknek. A hazánkba látogató kül­földiek és a hazai üdülők számára színes programokat, változatos kulturális és sportrendezvényeket állítot­tak össze a rendező szervek. Az idei főszezoni rendezvé­nyek száma meghaladja a négyszázat (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents