Délmagyarország, 1977. június (67. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-12 / 137. szám

58 Vasárnap, 1977. június 12. Sz olasz kormány fl szovjetek első Kádár János látogatásáról összoroszországi kongresszusa Roma (MTI) Az olasz kormány hétvégi ülésén Forlani külügyminiszter beszámolt Kádár János, az MSZMP KB első titkára római látoga­tásáról. Hangsúlyozta, hogy a magyar párt­vezető először latogatott az Atlanti Szövet­ség és az Európai Gazdasági Közösség egy tagországába. „Ez a látogatás arról tanús­kodott — mondotta a külügyminiszter —, hogy Magyarország fejleszteni kívánja kapcsolatait a nyugati országokkal, első­sorban gazdasági téren. Olasz részről ez egyetértéssel találkozott. Megvan a politikai szándék arra. hogy a gazdasági kapcsolatok fejlődése útjába ál­ló technikai akadályokat elhárítsuk. Szovjet— egyiptomi közlemény # Moszkva (TASZSZ) A Közel-Kelet békéje csak •z izraeli megszálló csapa­toknak az 1967. június 4-i határok möge történő vissza­vonása, a palesztinai nép elidegeníthetetlen jogainak blztosítasa alapján képzel­hető el — hangsúlyozza az a szovjek—egyiptomi közös közlemény, amelyet Iszmail Fahmi miniszterelnök-he­lyettes, külügyminiszter szombaton véget ért látoga­1-asa alkalmából hoztak nyil­vánosságra. A felek felhívták a figyel­met arra, hogy az arab te­rületek megszállása, Izrael obstrukclós politikája követ­keztében fennáll az újabb katonai összecsapas veszélye. Sikraszállnak a Közel-Ke­let problémáival foglalkozó genfi békekonferencia mi­előbbi — 1977 őszénél nem későbbi — felújításáért a palesztinai felszabadítási szervezet részvételével. A tárgyalásokon különös figyelemmel elemezték a Szovjetunió és az EAK kap­csolatai politikai alapjai megszilárdításának a két nép .iavát szolgáló együttműkö­dés bóvitesenek a lehetősé­geit. >•• Fahmft fogadta Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára. es megbeszélest foly­tatott vele a szovjet—egyip­tomi kapcsolatok témaköré­ről, a közel-keleti helyzetről és a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi problémákról. Fahmi tolmá­csolta az SZKP főtitkárának Szadat egyiptomi elnök üd­vözletét. RÁDIÚTEIIX SZAKSZERVEZETI VILÁGKONFERENCIA A dél-afrikai fajüldöző kor­mányokkal fenntartott kap­csolatok megszakítására hívta fel az országokat a II. apart­heid-ellenes szakszervezeti világkonferencia, amely szombaton fejeződött be Genfben. A kétnapos világ­konferencián, amelyen a ma­gyar szakszervezetek küldött­ségét Timmer József, a SZOT titkára vezette, több mint 140 szakszervezeti szövetség kép­viselőd vettek részt. Az elfogadott határozatban a szakszervezeti világkonfe­rencia részvevői szolidaritá­sukról biztosították Dél-Af­rika. Namíbia ós Zimbabwe népét. MEGSZÖKÖTT LUTHER K1NG GYILKOSA James Earl Ray, a Nobel­békedíjas Martin Luther Kingnek, az amerikai polgár­jogi mozgalom egykori veze­tőjének gyilkosa, pénteken este megszökött a börtönből. Ray életfogytiglani bünteté­sét töltötte Tennessee állam egyik fegyházában, ahonnan öt társával együtt szökött meg. Martin Luther King gyil­kosa ezúttal harmadszor tört ki a fegyházból. öt társával saját maguk ácsolta létrán másztak át a börtönfalon. A börtönigazga­tóság a kitörés után hajszá­ba fogott: az egyik menekü­lőt elfogták, a többi négy rab aíonban meg szökésben vai). Véget ért a hollandiai túszdráma • Hága (MTI) lőállásba. Az elektronikus Két túsz és hat dél-malu- ^lderités révén a csapatok kui fegyveres életét vesztet- a Sn l te, további négy túsz és két helyezkedeset a vonaton, a ' e húsznapos megfígyeles a katona pedig megsebesült, amikor s^mbaton hajnali ^yverek felal^t, kia­öt. orakor a holland tenge- rend->ot $ niegvilagi­TF^SS^SSSSi * ^ veszteglő vonatot és kisza- ***** "f* JA badította a félszáz túszt. h«Uand .de,le'°t Lijq_ . i adnak reszletes tajekoztatast Ezzel egyldőben a tengerész- ó, h tulajdonképpen gyalogsag a bovensmüdtí ^ ? * ^ ^^omceppen iskolánál is rohamot indított 7 *• , — itt aldozatok nélkül sike- JooP den U^1 holland mi­rült kiszabadítani a túszo- niszterelnök es Andreas van kat. Az akcióra a túszdráma igazságügy-miniszter saj­huszadik napjának reggelén tokonferenciat tartott szom­került sor, azt követően, bat delelott Hagában a tusz­hogy a hatóságok és a kije- dráma befejeztevel. Mint el­lőtt közvetítők szerint is mondottak, a kormány az mindenfajta tárgyalási ki- eJJeU órákban hatarozta el sérlet teljesseggel kudarcot a fegyveres akciót a ket he­vallotL lyen őrzött több mint fel­Az események pénteken SZÁZ, tüfiz kiszabadítására, délután gyorsultak meg. A miveI ^ lehetoseg mar nem holland kormány előbb hiva- mutatkozott. A túszok fizi­talosan közötte, hogy eluta- kai «» idegállapota rohamo­sitja a túszok családtagjai- romlott, ugyanakkor az nak vétójogát a fegyveres őket orzo del-malukuiak is akció kérdését illetően, majd f&re féktelenebbnek mutat­a Minisztertanács után mind koztak igv attól lehetett tar­den Uyl, mind van Agt igaz- tam- h°SY a fegyveresek ságügy-miniszter olyan nyi- megkezdik a túszok kivegze­latkozatot tett, hogy minden sel­tárgyalási kísérlet — pszi- A holland televízió még ehológusok kapcsolata a fegy- szombaton délelőtt képeket veresekkel csakúgy, mint a között a hajnali akcióról. A közvetítők tevékenysége — bovensmildei iskolához a teljességgel eredménytelen megadott időpontban négy maradt. Ugyanakkor közzé- páncélautó érkezett, további tették a dél-malukul ifjúsá- páncélosokat biztosításra ren­gi szervezeteknek a kormány- deltek ki. Az autókból tű­höz Irt levelét, amely poli- zet nyitottak az épületre, egy tikai megoldást követett. páncélos pedig betörte a fó­Nem sokkal azután, pén- bejáratot A tengerészgyalo­teken este a két Dél-malu- goeok behatoltak az épület­kiü közvetítő — Soumokil be, ahonnan géppisztolytűz asszony, a Dél-malukuiak el- hallatszott, de alig másfél 6ő elnökének özvegye és .dr. perccel később mar kihurcol­Hasszán Tan —, ugyancsak ták onnan az első fegyve­elismerte, hogy a két fél: a rest. Az egész akció mind­fegyveresek és a kormány, össze kilenc percig tartott, egyaránt hajthatatlan, így Nem világos még egyelő­közyetitési kísérletük nem re, mi történt a vonattal. A sikerült. Közben az asseni támadó katonák a tüzet el­központban dolgozó újság- sösorban a vonal vezetőfül­írók már értesüléseket sze- kéjére irányították ahol a reztek a vonat közelében le- dél_malukui fegyveresek ör­vő katonai erők előkészüle- séget tartottak és sok találat teiról: a tengerészgyalogság érte az első osztályú sza­egységei a vonattól alig 200 kaszt is, ahol a fegyveresek méterre helyezkedtek tüze- pihenője volt. 1917 júniusa fontos állo- Azonban a szovjetek mun- zásul a petrográdi munkások mas volt abban a demokra- kajának további kibontako- egy csoportja elhatározta, tikus és forradalmi folya- zását nagyban hjitrattatta az hogy tüntetést rendez, és be­matban, amely a Nagy Októ- országos központ hiánya, nyújtja követeléseit a szöv­őén Szocialista Forradalom- Nem volt olyan központi jetkongresszusnak. A bobé­hoz vezetett. A lenini Áprilisi szerv — az összoroszországi vikok természetesen élére tézisek kiadta jelszó („Min- kongresszus —, amely meg- álltak ennek a mozgalomnak, den hatalmat a szovjetek- határozta volna a követendő azonban döntésüket a kong­nék!"), amely a kettős hata- stratégiát és taktikát, és kö- res6zus határozata érteimé­lom viszonyai között a fórra- zös végrehajtó bizottságot ben, amely a tüntetés betiltá­dalom békés úton történő to- választott volna, amely egy- sát célozta, visszavonták. Az vábbvitelére irányult, ebben be foghatta és koordinálhat- így keletkezett vákuumban, az időszakban állta ki a gya- ta volna a szovjetek munka- az eszer és mensevik vezetők korlat próbáját. Lenin ugyan- ját. A munkás-, paraszt- és saját tömegeiket óhajtották is lehetségesnek tartotta a katonaküldöttek szovjetjei mozgósítani az Ideiglenes fegyveres összecsapás, az Ide- így esetenként teljesen elkü- Kormány támogatására. A lglenes Kormány csapatai és lönülten tevékenykedtek. a felfegyverzett munkás- és katonatömegek gárdái közötti ím19}7- J^JÍ^L nyílt, polgárháború elkerülé- ™bolsevik tüntetéssé, bolsevik sét, a forradalmi, proletár es íjelszavakkal vegyenek részt rlom rvlr i*n f 1L- m c „ loin lOvaDDiejiesziesenea ion- - ... ­bolsevik párt felszólította a munkásokat és a katonákat, hogy a tüntetést alakítsák át demokratikus megoldást a a megmozduláson. .„, .. . .. . ... tos fettételét teremtette meg, A 'H„™v""annak ellenére, hogy a több A törekvést teljes siker ko­,,il?!^ " 7 r/er küldöttből állá tes- ronázta. Mintegy félmillióan „ w r tületben a bolsevik frakció vonultak az utcákra Petrog­ban a oe^dibaT és a" je,entós k^bbsegbe" volt fádban, a „Minden hatalmat U05 küldött). A kongresszus a szovjeteknek!", „Le a hábo­tevekenysege ezert nem ala- ruvall , „Le a kapitalista mi­a kívánt irányba, niszterekkel!" jelszavakkal, moszkvaiban — ebben az idő­ben még a mensevikek és az kTűhatott eszerek voltak többségben. „ „ f fAz eszer és mensevik többség amelyek elnyomták az el­.kitért a háború továbbfolyta- szórt eszer es mensevik ro­IrSosaTlívontaaMspoU ^^'taremtetfio^ k™v-megnyilvánulásc>. gári pártok bűvköréből, és ÍTötbiztoSg Svar'el egyes helyeken a kormányt A júniusi tüntetés megmu­támogató másodhegedűs sze- a koStósS tal,a- ho6y szakadatlanul to­rep helyett valóságos hatal- g Ka vébb emelkedik a tömegek mat szereztek. (Így Orjehovo "a fi?,"l„li ,, a I'ipolitikai képzettségének «•'«­—Zlujevóban, Szerpuhovban, ^ af, g K vonala, es növekszik a 1 Bogorodszkban és még né- Kormany Politikáját, es bN mm^mgm I • hány más városban.) Ez a fejlődés azzal, hogy a helyi szovjetek erősödéséhez veze-. tett, a forradalom továbbfej­lesztését a szocialista forra­dalomba való békés átmene­tet, a dolgozók demokráciá­jának megerősödését szol­gálta. zalmát nyilvánította iránta. 1917 júniusában tehát a bolsevikok ereje még nem a szin­bolse­vik párt befolyása. Egyszer­smind arról is tanúságot tett, hogy a szovjetek kongresszu­Azonbtm baz S^e^ Itabbaf orradal mi erők kt JJ™ zebe került. A kongresszus ülésezésenek idején a hábo- nes Kormány teljes politikai rús viszonyok elleni tiltako- vereségét. NDK-román nyilatkozat és közlemény Berlin (MTI) sabb területelvér, a nemzet- létn'ék „új, erőteljes öáítön­Szombaton nyilvánosságra kbri ,helyret alap^t3 ,. v,ona- ' zést kell adnia azön erőfészí­hoztak a Német Szocialista saival; s a ^mzetkozi kom- lesek folytatására, amelyek Román munlsta es munkásmozgalom a biztonság erősítéset es az nagy szerepével a világpoli- együttműködés fejlesztését tikában. célozzák földrészünkön és A nyilatkozat a nemzetkö- a Helsinkiben elfogadott cé­zi helyzetet úgy értékeli, lok gyakorlati megvalósítását hogy „mélyreható változaspk szolgálják". A NDK—román mentek végbe a nemzetközi nyilatkozat az európai béke, szóló nyilatkozatot. A közös erőviszonyokban a béke és a biztonság és együttműködés nyilatkozatot — a román szocializmus javara. E for- szempontjából „alapvető je­küldöttség radalmi változások következ- lentöségunek minősíti a tében mindinkább érvénye- Varsói Szerződés poliükai ta­sül a világon az enyhülés, a nácskozó testülete tavaly nn­bizalom és az államok közöt- vemben bukaresti kezdemé­Egységpárt és a Kommunista Párt, a Német Demokratikus Köztársaság és a Román Szocialista Köz­társaság közötti baratság el­mélyítéséről és a testvéri együttműködés fejlesztéséről párt- és állami NDK-beli latogatása alkal­mából — pénteken írta ala Erích Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Al- ti egyenjogú együttműködés nyezéseit. iumtanácsának elnöke és-Ni­colae Ceausescu, az főtitkára, román államelnök. A nyilatkozat részletesen iranyvonala." Az NDK és A román delegáció látoga­RKP Románia síkraszáll a helsin- tása alkalmából jegvzőköny­' ki záróokmánynak mint egy- vét írtak alá az NDK—ro­séges egésznek a szigorú be- man gazdasági, együttműkö­foglalkozik az NDK—román ^ . k1k ( dési kormánybizottság elnö­kapcsolatok továbbfejleszté- xalUiíia ^ Következetes veg- L..„„„„,—JU keinek tanácskozásáról, és sének elveivel, az együttmű- rehajtasa mellett, hangoztat- az 1977.es árucsere-forgalom ködés erősítésének legfonto- va, hogy a belgrádi értekez- kibővítéséről. Berezeli A. Károly Vándorének (Regény) SL i fi Mikor megjelent a ház sötét kapujában, gyor­san ott termettem, hogy elvonjam észrevétlenül anyjától, aki úgyis csak kutyájával érezheti iga­zán jól magát Az öreg bárónén nem sok anyai érzést fedeztem föl a lánya iránt s Ruth is úgy kezelte őt mint valumi szükséges rosszat. Csak később tudtam meg, hogy e magatartás mögött hosszú, könyörtelen történet húzódik meg. Ruth megértette igyekvésemet s felfrissülten, újra élénken ,sőt túl vidáman karolt belém, s felszabadultan vihorászva vonszolt a bűvös völgy félé. Adolfo az ő figyelmét is felhívta apja ked­venc tartózkodási helyére. Én e fékevesztett köz­vetlenségtől kissé zavarba jöttem, annál is in­kább, mert Ruth is, meg anyja is több ízben célzott arisztokrata mivoltára, s az ezzel járó magatartásra. Előkelőségüknek e hangsúlyozása némiképp feszélyezett, bár azon kívül, hogy ezt szívesen szóba hozták, alig fedeztem fel viselke­désükben valami kirívóan arisztokratikusai. Az öreg báróné nyúlánk, hajlott alakjával, s kény­szerű ápoltságávnl valóban idős dámaként ha­lott, de Ruth, aki formás volt és tett, egyszerű fehér ruhát és szandált hordott, semmiben sem különbözött a hasonló korú lányoktól. De lehet, hogy éppen ez volt az előkelő, vagy az a mód, ahogyan a szegénységet, mint hozzájuk méltat­lan allapotot viselték. Ezzel az ajakbigyyesztö, gúnyos megvetéssel éreztették, hogy őket más sors illetné meg. De Ruth mégis vonzó volt, s féktelenségében egyre felkavaróbb. Ehhez hozzájárult persze Po­silano is, s a csodálatos este, mely körülzsongta az embert, mint az édes sejtelem, s megfosztot­ta akaratától. A tenger csendes volt és sima, a félhold gerezdje árván sárgállt az ég kék tálján. S fénye töretlenül tükröződött a víz felszínén, mint valami óriási asztal politúrozott lapján. A halászok lámpái már felvillantak itt-ott, a 13 Galli szigetek közelében, mint roppant fénybo­gárkák. S hogy a harmónia teljes legyen, fent kinyíltak hunyorogva a csillagok, s a hegyoldalt hirtelen benépesítették az égő potrohú rovarok fel-felröppenő szikrái. A nappali hőség után a tenger felől sós párák szálltak szerte, s a mély, vízmosta völgyek, s a harmattól ocsúdó növények hús, fűszeres illatot árasztottak. Ruth ficánkolt, mint egy csikó, s egyszeive csak megállított, s metszőn figyelve szemem minden rebbenését, nyomatékkai kérdezte: — Magának nem furcsa, hogy az előbb úgy elbágyadtam, s most újra élénk vagyok? — Nem tagadom, elég meglepő — válaszoltam becsületesen! mert Ruth kitartóan kereste a te­kintetemet, s ha félrefordultam, kényszeritett, hogy a szemébe nézzek. — Tudja, hogy ezt a csodát mi tette velem? — meredt rám, most már szinte szúrósan. — Nem is sejtem — dadogtam megfélemlítve, de valami derengő büszkeséggel is, meri lelkem mélyén a magam rendkívüli hatására kezdtem gyanakodni — A morfium! — kiáltotta ő, mintegy vádként a világ ellen. — A morfium, kedves barátom! Csak így bírom el az életet. — S egyre les te te­kintetemet, nyilván azért, hogy nem árul-e cl valami riadalmat vagy megbotránkozást.. Minthogy előzőleg már a magam személyi va­rázsai véltem a legtermészetesebb indoknak, a vallomás erősen leforrázott, de valóban meg is hökkentett. Sokfajta szenvedélyről volt már tu­domásom, s hallottam a morfinistákról is, de so­sem kerültem egyikkel sem ilyen közelségbe. Vi­gyáztam rá, hogy szemem ebből a csalódásból semmit, se áruljon el, mert Ruth nyilván arra volt kíváncsi, hogy ezek után eliszonyodom-e tőle. Természetesen semmi undorítót nem talál­tam abban, ha valaki morfiummal segíti át ma­gát az élet nehézségein, de azért mégsem volt ínyemre a dolog, s egy kissé keményen ragad­tam meg a csuklóját: — Megértem, ha ez a szenvedélye, de szük­séges ez? Positano nem elég? Ruth állta, hogy szorítsam a csuklóját, s le­csüggesztette a fejét. — Nem ... Ezt maga, úgy látszik, megsem érti... Én nem bíróim az életérzést... A szó nagyon németes volt, s ízlelgetnem kel­lett, amíg igazán felfogtam. Életérzés — rebeg­tem utána tanácstalanul. Furcsa. De a szónak olyan filozófiai távlata volt. aminek megvitatá­sára nem éreztem sem erőt, sem nyelvi felké­szültséget. tgy is eleget gyötrődtem a némettel, amíg a freudizmus kérdéseiről elmélkedtünk. Ráhagytam hát, tudomásul véve, hogy ez a szép, fiatal nő szenved attól az érzéstől, hogy él, s csak úgy tud ebbe beletörődni, ha mester­ségesen elzsongítja magát. — Jól van — mondtam vállat vonva, s egy kissé eltoltam magamtól. — Ne, ne vessen meg — hadarta hevesen a leány, s belém vájta a körmeit. — Fogjon meg, szorítson, ó, úgy szeretném, ha fájdalmat okoz­na... — Aztán átkulcsolta a nyakaimat, s szinta könyörögve lihegte: — Ha megütne se bán­nám ... Jót tenne velem .... (Folytatjuk.) \ Ü

Next

/
Thumbnails
Contents