Délmagyarország, 1977. június (67. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-12 / 137. szám

59 Vasárnap, 1977. június 12. 3 Új jelzőlámpa Somogyi Károlyné felvétele A KPM Hódmezővásárhelyi Közúti Igazgatósága újabb lámparendszer bekapcsolásával segíti a forgalomirányítást Szegeden. A Csongrádi sugárút és a Nagykörút kereszteződésénél péntek óta már a lámpák szabályozzák a forgalmat Dolgozik az íj gázüzem A szegedi szénhidrogénmedence algyői központjában elkészült és megkezdte a próbatermelést a mező második gázfeldolgozó üzeme. A modern létesítmény magyar—szovjet kooperációban épült, több mint félmilliárd forintos költséggel. Ennek is ugyanaz a feladata, mint a két évvel ezelőtt átadott másik ilyen üzemnek: a medencében a felszínre kerülő földgázból — mielőtt ezt az országos távvezeték-hálózatba bocsátják — kiválasztja a propánt, butánt és egyéb szénhidrogén-származékokat. Ezek az energiaellátás, valamint a vegyipar, a műanyagipar fontos alapanyagai. Évente tízmillió háztartási palack megtöltéséhez elegendő propán-butánt, huszonkétezer tonna izopentánt, száztizenötezer tonna stabilgazolint — vagyis kis oktánszámú benzint — ad az üzem a népgazdaságnak. Valamennyit vasúti tartálykocsiban szállítják majd a továbbfeldolgozó üzemekbe. A nagy építkezésben részt vett szovjet és magyar munkások, szakemberek egy hónappal előbbre hozták a termelés megkezdésének időpontját. A Vöröskereszt küldöttértekezleteiről jelentjük Szegedi járás A Magyar Vöröskereszt V. kongresszusára való készülődés jegyében tartotta msg küldöttértekezletét tegnap délelőtt Szegeden, a járási hivatal épületében a Vöröskereszt szegedi járási vezetősége. Az elnökségben helyet foglaltak: Keszi Zoltánné, a járási pártbizottság osztályvezetője; Karsai Árpádné, a járási hivatal elnökhelyettese; Kulcsár Péter, a KISZ Szeged járási bizottságának titkára, valamint az országos vezetőség képviseletében dr. Vetró János. A küldöttértekezlet közel 100 tagját a deszki általános iskola ifjú vöröskeresztesei kedves műsorral és virággal köszöntötték. Dr. Martini Jenő elnök megnyitó szavai után Héger Valterné járási titkár számolt be a IV. kongresszus óta végzett munkáról. A szegedi jaras 63 szervezetében 4 ezer 500-an tevékenykednek az előző kongresszuson meghatározott feladatok telje6Ítéséert. A helyi szervezetek vezetőségei mellett 460 aktíva dolgozik, támogatva a vezetőséget a sokirányú munkában. Eredményesen segítették a népesedéspolitikai határozatok megvalósulását, a családvédelmi gondozómunkát, az ifjúság egészséges életmódra nevelését, a környezetvédelmet, az elsősegélynyújtás általánossá tételét, a véradómozgalomban a teljes térítésmentességre való törekvést, a mezőgazdasági dolgozók egészségkultúrájának emelését, a helyi szervezetek számának gyarapítását, a vezetés- és irányítás korszerűbbé tételét. A jó munkát bizonyítja, hogy a véradók szervezése területén országosan is kiemelkedő, elismerésre méltó eredményt értek el, hiszen négy községben — Pusztamérges, Sándorfálva, Üllés, Mórahalom —, a lakosság lélekszámához viszonyítva, a rendszeresen térítésmentes vért adók száma 18 százalék. A hozzászólások és javaslatok után Héger Valterné összefoglalta a vitát. A küldöttértekezlet elfogadta a beszámolót és a vezetőség határozati javaslatát. Ezt követően kitüntetések átadására került sor. Harmincszoros véradó kitüntetést kapott Benkő lstvánné (Kistelek), A Vöröskereszt munkáért kitüntetés bronz fokozatát kapta dr. Bérczy Kálmánné (Szatymaz), dr. Rózsa Józsefné (Szeged). A megyei vezetőség Dicsérő Oklevelét 10, a járási vezetőség Dicsérő Oklevelét 12 aktíva kapta meg. A küldöttértekezlet megválasztotta a Vöröskereszt szegedi járási vezetőségének 17 tagját. Titkár lett dr. Kiss Imréné, elnök dr. Martini Jenő, elnökhelyettes Orlovszki Károly. A tanácsadás befejezéseként megválasztották azt a 15 aktivistát, akik a megyei értekezleten a szegedi járási vöröskereszteseket képviselik. Szeged A Vöröskereszt Szeged városi szervezete jelentős mérföldkőhöz érkezett a kongresszusi készülődések során. Számvetést tartott 180 küldött szombaton délután a Bartók Béla művelődési központban 170 helyi szervezet közel 17 ezer tagja képviseleteben. A küldöttértekezleten megjelent többek között a bolgár vöröskereszt Szegeden tartózkodó háromtagú delegációja, dr. Végh Gyula, a megyei pártbizottság munkatársa. dr. Dudás Béla, a városi tanács vb egészségügyi osztályának vezetője, valamint Pásztor Imre, a Vöröskereszt külügyi osztályának vezetője is. Az egybegyűlteket dr. Várkonyi László elnök köszöntötte, majd a Madách és Ságvári gyakorló általános iskolák ifjú vöröskeresztesei kedves szavakkal kívántak jó munkát, eredményes tanácskozást a küldötteknek. Az előző kongresszus óta végzett munkáról Zsarkó Imre városi titkár 6zámolt be. Az elmúlt időszakban nemcsak a helyi szervezeteket erősítették meg, hanem 58 új szervezetet hoztak létre, s így a tagság létszáma is jelentősen, 5000 fővel növekedett. Figyelemre méltó eredmény, hogy mind több fiatal kapcsolódik be igen lelkesen, biztató tenniakarással a nemes munkába. Hirmincegv általános iskolában 1500, a középiskolákban és szakmunkásképző intézetekben 2600 tagja van a szervezeteknek. Az egészséges életmódra nevelés bevált formái az orvosi előadások, tanfolyamok. Évente átlagosan 390—400 felvilágosító előadást szerveztek. A tanfolyamok nemcsak témáikban bővültek, hanem a látogatottság is jelentősen növekedett. Térítésmentesen a lakosság 6,2 százaléka ad vért rendszeresen — az előző kongresszus beszámolási időszakában 4,9 százalék volt a véradók száma. A családvédelmi munka során évente több száz idős családnak, egyedül élő, magára maradt öregembernek könnyítenek mindennapjain, egyedüllétén. Az aktivisták gondozói ténykedésükkel nagymértékben, segítik a városi tanács vb egészségügyi osztálya házi gondozói munkáját. A vezetőség beszámolója után hozzászólásokra, javaslatokra került sor. Felszólalt többek között dr. Vidosfalvy Magda, a Magyar Vöröskereszt főtitkár-helyettese, Szántó Tivadar, a városi pártbizottság osztályvezetője és Vecsernyés Béláné, a Vöröskereszt megyei titkára. A vitát Zsarkó Imre foglalta össze, majd a küldöttgyűlés elfogadta a beszámolót és a határozati javaslatot. A Vöröskereszt főtitkárhelyettese az eredményesen dolgozó aktivistáknak, tagoknak kitüntetéseket nyújtott át. A Vöröskereszt munkáért kitüntetés bronz fokozatát adta át Kisistók Andrásnénak és Dósa Jánosnak, ötvenszeres véradó kitüntetést kapott Hoffman Gyula. Negyvenszeres véradásért Molnár Imrének és Szín Pálnak, hússzoros véradásért pedig ifjú Róth Ferencnének és Redeczky Mihálynénak nyújtotta át a kitüntetést. A megyei vezetőség elismerő oklevelét 14-en, a városi vezetőség elismerő oklevelét 12-en vehették át. Megválasztották a Vöröskereszt városi vezetőségének 21 tagját is. Titkár ismét Zsarkó Imre lett. Elnök: dr. Várkonyi László, elnökhelyettes dr. Simon Miklós. Végezetül a tanácskozás résztvevői megválasztották a megyei értekezleten részt vevő 80 szegedi aktivistát Hogyan áll hely! a DSIP ai üzemi Házgyárával, magas- és mélyépítő részlegével, mintegy 15 szakmával, 6200 dolgozójával kiemelt helyet és szerepet tölt be Csongrád megye iparában a Dél-magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat, a DÉLÉP. Szegeden az új városrészek, Tarján és ' Odessza létrejöttében, a lakásprogram végrehajtásában is kiemelkedő a szerepe, továbbá olyan jeles és impozáns épületek dicsérik a négyszeresen kiváló vállalat alkotó tevékenységét, mint a biológiai központ, az új szalámigyár, a postapalota, a kőolaj- és földgázipari létesítmények. A vállalat V. ötéves tervében (generálszinten) 11,2 milliárd forint értékű építési feladat — közte a lakásépítési program folytatása — szerepel. Benne van a szegedi nagyáruháznak, a DOMUS-áruháznak, a kórház új pavilonjának felépítése is. További igényt jelentett be a kábelgyár, a malomipari vállalat, a konzervgyár, a hódmezővásárhelyi fehérjefeldolgozó üzem, mintegy 800 millió forint értékű munkára. A DÉLÉP és a Szegedi Tervező Vállalat közösen kidolgozta a házgyári elemekből épülő iskola-, óvoda-, bölcsőde HIOB programot, amelyben 1980-ig 56 tanterem, 800 gyermeknek óvoda, és 240 férőhellyel bölcsőde építése szerepéL A DÉLÉP évi mintegy 2 milliárd forint értéket teremtő saját építési és szerelési kapacitása a dinamikus fejlődés ellenére sem elégíti ki Csongrád megye igényeit. Erről, s az ezzel összefüggő kérdésekről, a vállalati pártbizottság gazdaságpolitikai szervező munkájáról beszélgettünk Hoffmann Mártonnal. a DÉLÉP üzemi pártbizottságának titkárával, Csala János műszaki főosztályvezetővel, Szolcsányi Gábor szakszerelőipari üzemigazgatóval, dr. Kovács József oktatási osztályvezetővel. Leginkább szorítja őket a munkák megkezdésénél és befejezésénél, kész épületek felszerelésének pótlásában, garanciális javítások mielőbbi elvégzésében, hogy nincs elégséges munkaerő, különösen a befejező munkát végző szakiparokban. A vállalat munkájára számot tartó igény és kapacitás között a feszültség is ebben keresendő. A külső átcsoportosítás például nem járható út, nem reális elképzelés a számottevő létszámfejlesztésben. A lehetséges létszámfejlesztes mellett marad továbbra is a belső tartalékok feltárása, átcsoportosítása, a munkaidő jobb kihasználása, a munkafegyelem további megszilárdítása, a termelékenység fokozására, a tanulóképzés, valamint a segédmunkásból szakmunkássá válás folyamata, mint alapvető feladat a munkaerő biztosításában. Jelenleg 14 szakmában 434 tanulójuk van. Közülük 120an idén már vizsgáznak. Évente 90—110 segédmunkás jelentkezik átképző tanfolyamra, különböző szakmákban. Az utóbbi években olyan a DÉLÉP-nél a munkahelyi légkör — s ebben a 12 alapszervezet és 4 pártvezetőség munkája is benne van —, hogy csökkent a munkaerővándorlás. A párt vállalati végrehajtó bizottsága még tavaly ősszel megtárgyalta, elfogadta és kötelezővé tette minden alapszervezet és pártvezetőség számára a vállalatvezetőség öt évre szóló tervének végrehajtását a szak- és szerelőipari fejlesztésekről. Az új helyzetnek megfelelően és a vállalat iránt táplált Csongrád megyei igények teljesítése érde. kében most siettetni kell a szak- és szerelőipari kapacitás fejlesztését, kutatni kell azok lehetőségeit, módozatait. Ezt most elsőrendű feladatának tekinti a vállalati pártbizottság is. • A DÉLÉP-nél a Csongrád megyei igények kielégítésére más lehetőség is kinálkozik: 1971—1976. között a mélyépítés négyszeresére, a magasépítési, valamint a befejező szakmák kapacitása kétszeresére növekedett. A mélyépítéstől nyerhetnek munkaerőt egyes szakipari szakmák, a magasépítési kapacitás pedig teljes egészében Csongrád megyében marad. így jobban kiküszöbölhető az is, hogy a kapacitás egy időben több helyen legyen lekötve, azaz: csökkenhet a be nem fejezett munka állománya, amely tavaly 1975-höz viszonyítva 4,4 százalékkal nőtt, annak hatásaként, hogy ugyanakkor 5,3 százalékkal növekedett a dekoncentráltság. Elvárható, hogy a DÉLÉP vállalkozáspolitikájában erőteljesebben vegyen részt Csongrád megye fontos beruházásaiban, tevékenységét jobban igazítsa a megye szükségleteihez. A DÉLÉP törekszik munkáiban a jövedelmezőségre. Ez természetes is. Gazdasági eredménye elsősorban az alapja annak, hogy többszörösen kiváló vállalat. Persze, gyanú is vetődik rá, hogy drágán dolgozik, ki mazsolázza a neki gazdaságos építkezéseket, ugyanakkor különbséget tesz a munka minőségében megrendelő és megrendelő között. Hogy nem válogatnak munka és munka között, azt ténnyel is bizonyították a beszélgető partnerek. Csongrád megyében a tavaly átadott 729 munkáslakásból 585-öt a DÉLÉP épített. A Szegedi Nemzeti Színház épületének rekonstrukcióját azonban csak nehezen vállalták el, mert nem ígérkezik nyereségesnek. Megrendelőt nem utasítanak el, minden munkájuk fontos. Nincs mit kihúzniuk a sorból, illetve átcsoportosítani fontosság szerint. Hogy a MESZÖV-lakások jobbak, mint a többiek? Ugyanazok építenek ott is, amott is, ugyanazzal az anyaggal. Ehhez tegyük hozzá: az átvevők hozzáértése, odafigyelése, lelkiismeretessége között különbség van, az is bizonyos. S az árak? A DÉLÉP vállalásának 99 százalékára maximált áron köt szerződést, árpolitikája ugyanakkor országosan középen helyezkedik el az építőipari vállalatok sorában. • A DÉLÉP pártbizottságának gazdaságpolitikai szervező munkájanak nem kis részét képezi a beruházó, a tervező, a kivitelező partnerek pártszervezeteivel a jó együttműködés megszervezése, tartalmassá tétele a népgazdaság szolgálatában. Minden munkát el kell kezdeni es be kell fejezni. Szemlélet kérdése, hogy az építőknek — a DÉLÉP-nek is — általában meghatározzák a munka megkezdésének időpontját és a tervezett befejezést is. Ha maradna csak az utóbbi és annak felelősségteljes vállalása, utólagos ki- és megmagyarázások el nem fogadásával, talán nem lenne annyi probléma a munkaterületek biztosításával, a tervdokumentációk elkészítésével. Ha egyik megvan időre, nincs meg a másik. Hogy a példánál maradjunk: a szegedi nagyáruház leendő helyén levő épületek lebontása lassú, korszerűtlen, de az anyagmentést. nézve csak így gazdaságos. Sajnos, a régi épületek lebontását mindenütt így csinálják nálunk, holott azt is lehetne gépesíteni, gyorsítani, persze kisebb haszonnal az anyagmentésben. Ilyen vállalat nincs nálunk, s ha lenne, akkor csak bontási tervvel dolgozhatna. A csákányhoz viszont elégséges csak egy alapterv, hogy milyen közműveket kell — villanyt, vizet, gázt — leszerelni, s aztán mehet a pepecselés. Annyi hely persze van már itt, hogy a DÉLÉP alapozhat, annak megvan a terve. Az alakőletétel is megtörténik június 20-án, az új szálloda avatásának napján. S mi lesz a HIOB-programmal? Megváiósul-e 1980ra és drágábban-e, pánt eredetileg tervezték? A .DÉLÉP pártbizottságának is JÍZIVügye ennek a programnak a megvalósítása, méghozzá határidőre. Megvan hozzá a házgyári vázpanelos szerkezet, amely technológiailag is megfelel a követelményeknek. Régi és új árról itt nem beszélhetünk. A kispanelos szerkezetekhez megvannak a műszaki és gazdasági non mák, azok országos érvényűek. Házgyári vázpanelos szerkezetre építés eddig csak Budapesten volt, vidéken nem. A DÉLÉP-nek tehát — figyelembe véve Csongrád megye adottságait — az ÉVM határozza meg majd a házgyári vázpanelos szerkezetépítés műszaki, gazdasági normáját. Annyi bizonyos, hogy ezzel a módszerrel —» es a kispanelos szerkezet árán — az első kísérleti jellegű, 16 tantermes iskola Szegeden, az Északi városrészben készül el. egy 80 férőhelyes bölcsőde Felsővároson, Kiskundorozsmán pedig egy óvoda, 100 gyermek részére, összehasonlítva azonban a kétféle építési módszer tényleges költségeit, a korszerűbb és termelékenyebb vázpanelos drágább a kispanelosnál. de olcsóbb az eddig, az UNIVÁZ-szerkezettel megvalósított létesítményeknél. (Az UNIVÁZ-szerkezet a vasbetoninari műveknél gyártott termékcsalád, amelvet fel lehet használni lakóházak, iskolák, óvodák. bölcsődék építéséhez.) E témát összegezve: a HIOBprogram nem szenvedhet csorbát. A DÉLÉP pártbizottságának gazdaságszervező munkája kapcsan fejlődött és következetesebbe valt az alapszervezetek és pártvezetőségek beszámoltató, segítő tevékenysége is. Egyre gyakoribb, hogy nemcsak a magas beosztású vezetőktől, hanem üzemvezetőktől, művezetőktől, brigádvezetőktől pártcsoportbizalmiaktól is számon kérik a cselekvési programban meghatározott tennivalók végrehajtását. Felsőbb pártszerveknek az a megállapítása, hogy a DÉLÉP pártbizottság gazdaságszervező tevékenysége a vállalatnál dolgozó kommunisták hatékonyabb mozgósítására, a munkahelyi légkör jobbá tételére, a munkaidő jobb, minél teljesebb kihasználására és általában a takarékos szemlélet elterjesztésére irányul. Az eddigieknél azonban jobban betöltheti szerepét a vállalati célkitűzések kimunkálásában, általában abban, hogy a vállalattal együttműködők mindenütt a vezetői álláspontokat képviseljék. Van munkája abban is. hogy kialakítsák — személyre szólóan is — az anyagi érdekeltségi rendszert a munka minőségének javítása végett. Július 1-től próbaképpen mar alkalmazzák a munka minősége utáni bérezést a panelszerelőknél, maid ezt kiterjesztik más munkaterületekre is. Lődi Ferenc * /