Délmagyarország, 1977. június (67. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-12 / 137. szám

VJ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! mARORSZAB A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 67. évfolyam 137. szám 1977. június 12., vasárnap Ára: 1 forint Harminckét fokf árnyékban Öntöznek a földeken Somogyi Károlyné felvétele Dolgoznak az öntözőberendezések a szegedi Móra Ferenc Termelőszövetkezet földjén Alig egy héttel ezelőtt vannak az öntözőberendezé- a Felszabadulás Tsz-nek a még fáztunk, és megijed- sek miatt. Természetes, hogy kétszáz szórófejet azonban tünk, amikor fagypont kő- mindenki vásárolni akar, más megyei vállalatok köz­rüli hőmérsékleteket hallót- akinek nincs elegendő, ele reműködésével szeretnék be­tűnk a rádióban. A meteoro- egyetlen berendezéssel ísem szerezni. Csövekből eddig 20 lógiai nyár első napjaiban tudnak szolgálni. Azt sem ezer métert adtak el, ebből ilyen hideg ritkán adódik: a mondhatják, miért nem ren- még nincs hiány, szegedi meteorológiai állo- deltek idejében a gazdasá- Rekord az öntözésben — máson június 4-én hajnalban gok, mert aki rendelt, az hallottuk a vízügyi igazgatő­2,9 fokot mértek. Váratlan sem kapott: idén mindössze sáSon- A hét közepén üzemi ugrás, pénteken délben 31,9 beszerezni ia- próbát tartottak minden szi­fok, tegnap pedig elérte a kettot tuűtak beszerezm 33 vattyútelepen, dolgozik is va­32 fokot is. A vízparton üdü- nuárban. Hazai gyártású be- lamennyi. Tegnap körülbelül lök jobb időt nem is kíván- rendezésekről van szó, de az 900 ezer köbméter vizet hatnak maguknak, aszfalt a vállalat amelyik eddig emeltek ki a folyókból Sr^^t^üT^ ™t0rt ad0tt h02^Uk' m°St Íd6Í .7 k°raÍ „ —,. sok. A városban 36—38 fo- nem ad. Naponta atlagban számit. Bar apad a Tisza, a kot is mutatott a hőmérő, 40 telex- és ugyanennyi te- mostani 129 centiméteres víz­szintén árnyékban. lefonhívásra adják a magya- állás — a szegedi vízmércén KGST­iilésszak Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy június 21-én Varsóban megnyílik., a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának 31. üléssza­ka. Az ülésszakon a tagorszá­gok miniszterelnöki szinten képviseltetik magukat. A magyar küldöttséget Lázár György, a Minisztertanács el­nöke vezeti. (MTI) Elutazott A. Petroszjane Andranyik Petroszjane, a Szovjetunió Állami Atom­energia Bizottságának elnö­ke szombaton elutazott Bu­dapestről. Június 1-től 11-ig tartózkodott hazánkban a ne­ves szovjet tudós, akit foga­dott Szekér Gyula, a Minisz­tertanács elnökhelyettese. Andranyik Petroszjane, aki egyben a KGST atomenergia békés felhasználásával fog­lalkozó állandó bizottságá­nak elnöke, részt vett a bi­zottság június 7-től 10-ig tar­tott budapesti ülésén. A Ferihegyi repülőtéren Osztrovszki György akadé­mikus, az Országos Atom­energia Bizottság elnöke bú­csúztatta. (MTI) Jövőre nyit az uszoda ez rekordnak A száraz május és esőtlen június után a kánikulai me­rázatot. sajnos, vigasztalni, mérték — kedvező. Aggoda­legben a mezőgazdaság szá- későbbi idővel biztatni sem lomra később sincs ok, a mara csak egyetlen lehetőség tudják ügyfeleiket. Csősze- becsei duzzasztó idén már marad: teljes erővel öntöz- relvényekkel eddig győzték, érezteti hatását, nek. A vízügyi igazgatóságon Annyiféle mendemonda közt — készen lesz a nyá­ron; nem is biztos; csak ideiglenesen; még az is va­lószínűtlen — szinte csak egyetlen mondatnyi volt a bizonyosság: körülbelül egy éve építi a DÉLÉP Újszege­den a sportuszodát a MÉLY­ÉPTERV Tóth László ve­zette kollektívájának elkép­zelése alapján. Tény továb­bá, hogy a feszített víztük­rű, de elektromos célbeütő nélkül készülő uszoda ötven­szer 21 méteres lesz, nyolc úszósávval, egyformán két méter mély (vagyis kétezer köbméter) vízzel. Hogy is van hát? — így hangzott a kérdés, mellyel végére próbáltunk járni — a körülbelül félidejénél tar­tó — uszodaépítés históriá­jának. Az előzményekről annyit, hogy az építőknek adott megbízatás, az első ütemre vonatkozó szerződés magának a medencének ki­alakítására szólt, kerámia- kon szabad a csempéket el­burkolatával együtt, de víz- helyezni, no meg csak 1977 ellátás, csatornázás, vízgépé- kora tavaszán érkeztek meg szeti berendezések nélkül - A .tavaszi .„„„ , , , lagyok miatt talan majusban 1976 december vegi hatar- kezdhették volna a csempék idővel. December 15-én meg biztonságos lerakását, amely is tartották a vízpróbát a az éPítők szerint körülbelül még burkolatlan medencé- kt^S^bonyoSlom^ ben. olyan sikerrel, hogv a madt, amelyet azért az ész­tervező nem is tartotta szük- szerűség magyaráz és kellő­ségesnek a vízzáró vakolatot, kéPPen indokol: a vízgépé­a betonra a kötőnyag után Saí^fa^b^ rákerülhetett volna a színes forintért beszerezhetőt, amely osztrák burkolat. Akkor két még kisebb helyet is foglal oka volt, hogy a „szűz,, be- el a drágán importálható­nál. Akkor azonban a be­Most kellenének gyorsan ton mutogatta magát to­rendezés épületét, a géphá­azt hallottuk, hogy azok a gazdaságok, amelyek eddig soha nem kértek vizet a Ti­szából vagy a Marosból, most bejelentették, szeretné­nek öntözni. Természetesen megkapták az engedélyt rá. Tápén még csak most sike­rül eltüntetni a tavaszi bel­vizek nyomát. — kukoricával és silótakarmánnyal „foltoz­zák" be a víznyomta terü­leteket —, és már meg kel­lett kezdeniük az öntözést is. Tizenegy berendezéssel 600 hektáron tudják rendszere­sen pótolni a hiányzó csapa­dékot. Most a legelőket, a fűszerpaprika-táblákat és a lucernaföldeket öntözik. Hat­százhúsz hektár öntözhető területtel számol a szegedi Felszabadulás Termelőszö­vetkezet, a teljes kapacitás­sal dolgozó berendezések ed­dig 200 hektárra juttatták el a vizet, naponta átlagban 15 hektárt tudnak öntözni. A kertészetben dolgozik három berendezés — a háztájiban termelt zöldséget is öntözik —, és ontják a vizet a szó­rófejek a lucernára is. Vi­szont itt hallottuk azt is, hogy nincs elég szórófej. Az AGROKER szegedi köz­pontjában azt a fölvilágosí­tást kaptuk, nagy gondban Rendelet béremelésekről Kétszázhatvanezer dolgozót érint A kormány határozata alapján most jelent meg és jú- milliót pedig a jövő év első lius első napján lép életbe a könnyűipari miniszternek a felében használnak fel a ru­riiházati ipari fizikai dolgozók béremeléséről szóló, az érin- házati ipar átlagában mint­tett szakszervezetekkel és az Ipari Szövetkezetek Országos egy 4 százalékos béremelés­Tanácsával egyetértésben kiadott rendelete. re. A vállalatok, szövetkeze­tek saját forrásaiból átlago­A rendelet hatálya kitér- részesíteni a szakmunkáso- san további 4—5 százalékos jed a textil-, a bőr-, a szőr- kat, a közvetlen termelő- béremelésre van kilátás, amit me-, a cipő- és a textilruhá- munkát végzőket, az átlagos- azonban természetszerűleg zati'ipar vállalatainak, ipari nál kedvezőtlenebb munka- ugyancsak differenciáltan szövetkezeteinek fizikai dol- körülmények között dolgozó- hajtanak végre. Az alapbér­gozóira és bedolgozóira, to- kat, továbbá azokat is, akik- emelésnek ugyanis a bérará­vábbá a kézmű- és háziipar- nek az alapbére az országos nyok javítása mellett elsőd­ban, valamint az „egyéb ipar" szakmai bértáblázat bértéte- leges célja az is, hogy biz­alágazatba tartozó vállala- leinek alsó határától jelen- tosítsa a magasabb teljesít­tok és ipari szövetkezetek ru- tősen elmarad. mények megfelelő anyagi el­házati ipari tevékenységet A béremelés az említett ismerését, elősegítse a ter­végző fizikai dolgozóira és rubázati ipari álágazatokban melőberendezések kapacitá­bedolgozóira is. összesen több mint 260 ezer sának jobb kihasználását, fo­A rendelet kimondja, hogy fizikai dolgozót érint. Erre kozza a minőség javítását az alapbéreket július 1-től a célra központi forrásból szolgáló anyagi ösztönzés ha­kell emelni. Ugyanakkor éves szinten — Vállalaton- tókonyságát, s mind emel-, hangsúlyozza azt is, hogy a ként differenciáltan — össze- lett. lehetőségét adjon az béremeléseket differenciál- sen 288 millió forint áll ren- egyes gyárak, telepek közötti tan kell végrehajtani. Ennek delkezésre, amelyből 144 indokolatlan bérkülönbségek megfelelően az átlagosnál na- millió forintot az idei má- megszüntetésére, illetőleg gyobb alapbéremelésben kell sodik félévben, további 144 mérséklésére is. "(MTI) ^ vábbra is: csak plusz 15 fo- zat át kell terveztetni. Ezek mmmmmmmmmmmmmmm^^^m Ia tervek még ma sincsenek készen, márpedig nélkülük a csatlakozó közmüvek egy részét sem lehet véglegesí­teni. (Felmerül persze a kérdés, hogy miért nem ko­rábban találtak rá a magyar berendezésre ?) Gondolván arra, hogy a gépészeti változtatások a vártnál hosszabbra nyújtják az építkezés idejét, a kétna­ponkénti vízcserével megold­ható ideiglenes üzembehe­lyezés lehetőségét is meg­vizsgálták, hogy az uszodát esetleg már ezen a nyáron is lehessen használni. (A végleges vízforgató berende­zéssel az állandó tisztítás is megoldható, s ez egyúttal ta­karékos vízgazdálkodás is lesz majd. míg á másnapon­kénti vizcserekor 2000 köb­méter víz ömlött volna a Holt-Maro6on át a Tiszába.) Ez ugyan többletköltséget je­lentett volna, de nem emi­att vajúdott tovább az uszo­da ügye. A megbízó — a vá­rosi tanács —, a beruházási vállalat, az építők s a többi érdekelt májusi töprengésé­nek nem lehetett eredménye, hiszen a burkolás ideje há­rom hónap, hiszen a víz­művek csak szeptembertől rendelkezne az uszoda ideig­lenes megnyitásához szükse. Somogyi Károlyné felvétel® az engedélyek és a tervek ges vízmennyiséggel. Voltak egyéb technikai ellenérvek is: gyorsan ideiglenes csatla­kozás kellett volna a Holt­Maroshoz, meg kellett volna építeni a támfalat a 43-as út felől, a kerítéssel együtt — nem volt hát módja és értelme a kapkodásnak. Marad tehát az eredeti el­képzelésnek a gépház átter­vezésével lassított változata: amikor a vízgépészet három hónappal a készenlét előtt áll már, akkor kapja meg a burkolatot a medence. (Csak nehogy ez is rosszkor jöjjön, vagyis plusz 15 foknál hide­gebb időben...) S addig? — kérdeztük még végül a DÉLÉP üzemmér­nökétől, s az uszodaépítés művezetőjétől, addig mit csinálnak? Azokat a munka­folyamatokat veszik 6orra, amelyek már biztosan nem módosulhatnak, tehát a me­dencét kívülről szigetelik, a végleges csatornarendszer acélcsöveit hegesztik, szige­telik, a medencét körülvevő vízcső is helyére kerülhet. Beszélgetésünkkor az még bizonytalan volt, hova tor­kollik majd a cső egyik vé­ge, s kérdéses, nem kelle­ne-e a 90 centiméter átmérő­jű csöveket belülről is véde­ni a korrózió ellen, biztos, ami biztos, mert hátha egy­szer termálvizet juttatnak a medencébe... Aztán mind­ezen túljutva elkészülhetne a támfal, a kerítés, beköt­hetnék a vizet vezető cső másik, biztos végét a háló­zatba, ha megkapják a köz­terület-foglalási és burkolat­bontási engedélyt. És persze jöhetnének mielőbb a hi­ányzó tervek is. Mert hogy telik-múlik az idő, s jó len­ne a lábrakelő mendemon­dák helyett határozottan ál­líthatni. hogy veszélyek nem fenyegetik a szegedi sport­uszoda — mo6t már biztos, hogv csak — jövő évi átadá­sát. r .K, j

Next

/
Thumbnails
Contents