Délmagyarország, 1977. június (67. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-11 / 136. szám

4 Szombat, 1977. június lT." A kapcsolat megmarad Kevés olyan ember van, aki ne beszélne szomorkáson élete egyik határkövéről, a nyugdíjba vonulásról. Lezárul valóban egy fontos életszakasz, megszakad a munkás esz­tendők sora. S aki hosszú iveket töltött egy tizemben, vál­lalatnál, hivatalban, nehezen viseli el, hogy „megcsöndese­dik" az élete. Hiányoznak a munkatársuk, a megszabott na­pi feladat, talán még a gépzaj is. Tudjuk, az új társadalom­biztosítási jogszabályok ke­retében lehetőség van arra, hogy tovább dolgozzanak a nyugdíjkorhatárt elért dol. gozók eredeti munkahelyü­kön — szükség is van leg­többjükre, örömmel is fo­gadják majd minden munka­helyen őket. De, aki nem dolgozik már — megszakad­nak-e kapcsolatai volt mun­kahelyével ? Társadalmunk humanitá­sát fejezi ki, szép példaként, sok-sok vállalatunknak az a törekvése, hogy a lehetősé­gek szerint támasza legyen azoknak a nyugdíjasoknak is, akik betegek, idősek, a egyedül vannak. A Szegedi Ruhagyárnak jelenleg 4Hü nyugdíjasa van, közülük kevesen vállalnak csak alkalmanként is mun­kát a gyárban. Elfáradnak, mire nyugdíjba kerülnek, a szalagon túl nagy a tempó ah­hoz, hogy bírják. De kötődnek a gyárhoz, a hajdani munka­társakhoz. A szakszervezeti bizottság rendezésében éven­te nyugdíjas-találkozó van, júniusban és decemberben, amelyen vendégül látják őket és a gyár vezetői tájé­koztatót adnak a termelési eredményekről, s rendszerint házi divatbemutatót tarta­nak a legújabb termékekből. Az idei, június elején rende­zett találkozón közel 300-an látogattak el a gyárba. Ta­valy 30 nyugdíjas kapott SZOT üdülőbe beutalót, a költségekhez hozzájárult a szakszervezet, és 75-en kap­tak segélyt 25 ezer forint ér­tékben — tájékoztatta lapun­kat Mári Sándorné, a szak­szervezeti bizottság titkára. A jutaárugyárban decem­berben készül el a nyugdí­jasok' következő évi prog­ramja, amelyben sok kirán­dulás szerepel, hiszen a gyár két darab 20 személyes autó­buszát megkapják erre a cél­ra, s étkezési hozzájárulást is tud adni a gyár a klrán­Vizsgálat veszteséges szövetkezetekben A pénzügyi, valamint a mezögazdasagi es élelmezés­ügyi osztály jelentése alap­jan vizsgálta meg a közel­múltban a megyei tanács végrehajtó bizottsaga, hogy •tzok a szövetkezetek, ame­lyek korábban jelentős üsz­szegeket kaptak vesztesége­ik rendezésére, hogyan gaz­dal kodtak a pénzzel, és ho­gyan használták fel azokat a lehetőségeket, amelyeket ezt'k az összegek nyitottak meg szamukra. Köztudott, hugy a nehéz esztendőkben, körültekintő vizsgalat ulan nyújtott anyugi támogatás­nak minden esetben szigorú föltételei vannak. Megyenkben 1070-től mos­tanaig 07 szanálási eljárást folytattak le, a szanálas ősz­szesen 57 szövetkezetel érin­tett, 2U-at több alkalommal is, A szanált szövetkezetek közül egyesüléssel megszűnt 22, kötelezettségét a tavulyi év vegéig 15 teljesítette, sza­nalási teher 25 szövetkezet­nek illetve jogutodjánal ma­radt. Az 1975-ben veszteséggel zárt szövetkezetek közül tel­jesítette. Illetve teljesiti a föltételeket az asotthalmi felszabadulás, a csengelel Aranyhomok, a mártelyl Fürst. a baksl Magyar—Bol­gár Barátság, a deszki Ma­ros, a földeáki Egyetértés és a tápéi Tiszatáj Termelőszö­vetkezet. Ahol szükseges volt, a kifizethető bérek kor­látozásával egyidőben a ve­zetők személyes jövedelmét ls korlátozták. A dócl Virág­zó Termelőszövetkezet ügye­it vizsgálva az elnök és a föagronómus fegyelmi fele­lősségre vonását javasolta korabban a végrehajtó bi­zottság, « kiegészítő részese­dés jogszabályellenes kifize­tése miatt, és azért, mert 1075 őszén 20 hektár burgo­nyát nem takarítottak be á termelőszövetkezetben. A közgyűlés nem indított fe­gyelmi vizsgálatot, és annak a későbbi vb-határozatnak sem tett eleget, hogy az el­nök megbízatását vonja vissza, a veszteségrendezési föltetelek betartásának el­mulasztásáért. A megyei me­zöuazdasagi és élelmezésügyi osztály ezek után a szövet­kezet elnöke és főkönyvelője ellen följelentést tett. A végrehajtó bizottság Utasította az illetékes osztá­lyokat, megkülönböztetett figyelemmel kisérjék tat ala­csony nyereséggel, illetve is­mételten veszteséggel zárt szövetkezetek gazdálkodását, és a veszteségrendezésre vo­natkozó pénzügyi határoza­tok végrehajtását szigorúan kérje számon, A Pénzügymi­nisztérium képviselője han­goztatta, nem szabad enged­ni, hogy az a látszat alakul­jon ki, miszerint a szövetke­zet tönkrejutása pem nagy vétek, hiszen a központi in­tézkedések úgyis kihúzzák a bajból a szövetkezeteket. Legjobb orvosság természe­tesen a megelőzés, ennek azonban személyi föltételei is vannak. Semmiképpen nem szabad megvárni, amíg egy­egy szövetkezeti elnök vagy szakember teljesen bebizo­nyítja, hogy vezetésre alkal­matlan. A gazdálkodási ne­hézségek gyakran objektív körülményekből — például belvíz- — fakadtak, de gyak­ran visszavezethető szakmai hozzá nem értésre ls. Szá­mos példa bizonyltja ugyan­is, hogy a hasonlóan rossz adottságokkal küzdő másik szövetkezet tisztes ered­ményt tud elérni, ha a szak­mai vezetés megfelelő. duló nyugdíjasoknak. Mint Kaukál Károlyné szb-titkár elmondta, két nyugdíjasuk — Hinek Józsefné és Tóth Mihályné — szervezik az utakat, egynapos kiruccaná­sokat Gyulára, és tavasszal, meg ősszel 6 napos „túrát" a gyár bélatelepi üdülőjébe. Évente egyszer, december­ben rendezik meg a találko­zót 242 nyugdíjasuknak, min­dig 200-nál többen is elláto­gatnak a rendezvényre. Szak­szervezeti üdülőbe az ala­csony nyugdíjúak és egyedül­állók ingyen kapnak beuta­lót, illetve fizeti a gyár a jó­léti alapból költségeiket. Mióta korengedménnyel me­hetnek nyugdíjba néhány munkakörből, 15—20 nyug­díjasuk munkát is vállal a fonodában, szövődében, sza­badságok idején — ők tehát egész szoros kapcsolatban vannak a gyárral. A Magyar Kábel Művek szegedi gyárának és kistele­ki üzemének összesen 91 nyugdíjasa van jelenleg — mondta el Lábdi Gizella szb­titkár. Sorsukat a nyugdíjas bizottság kíséri figyelemmel, s havi fogadónapjukon kere­sik fel gondjaikkal a gyár régi dolgozói. Évente 5—6 nyugdíjas dolgozik a tmk­műhelyben. anyagátvételi munkakörben, de szoros kap­csolatban van a gyár majd minden nyugdíjasával. Szép példa erre, hogy egyik egye­dül élő kollégájuk lakását rendbehozták, felújították a szocialista brigádok tavaly. Azonkívül, hogy a balaton­füredi, hajdúszoboszlói és debreceni üdülőben pihen­hetnek, öt SZOT-beutalót is nyugdíjasok kaptak ta­valy, s évente szerveznek ki­rándulást és két találkozót számukra, év végén pedig több nyugdíjas vásárlási utalványt kap a gyártól. Az üzemorvosi ellátást és a ked­vezményes étkezést is bizto­sítják igények szerint. Sokszor az apró figyelmes­ség és ajándék is értékesebb minden másnál. Fokozottan érvényes ez arra, amit az idős emberek volt munkahe­lyüktől, munkatársaiktól kapnak, hiszen ez a megbe­csülés jele is. Valamennyi szb-titkár, akit megkérdez­tünk, hozzátette: az anyagi lehetőségek eléggé szerények, de az idős dolgozók megbe­csülése nemcsak ezen múlik. A velük való foglalkozás, ezt mindnyájan érzik, csak akkor igazi kapocs, ha meg­becsülés, szeretet megnyilvá­nulása. Sz. M. n kollektív módszerek Polgári védelem Bizonyára felfigyeltek ol­vasóink arra, hogy soroza­tunkban, amely „Polgári Vé­delem" cím alatt közöl spe­ciális tudnivalókat, mindig hangsúlyoztuk az emberre, a lakóhelyekre, munkahe­lyekre leselkedő veszélyek sokféleségét Ismételten utal­tunk arra is, hogy ezek kö­zött ma még a háború sem teljesen kizárt. Sorozatunk korábbi rész­leteiben főként az egyéni, a személyes védőeszközökről, eljárásokról szóltunk. Az egyéni szükségvédőeszközök­ről sugár, por-, levegőben ter­jedő gáz- és vegyi hatású ár­talmak ellen. Ezúttal a kol­lektív védekezés módszereit foglaljuk össze, ami a biz­tonság alapja. Lehet védekezni Mindenekelőtt arra hív­juk fel a figyelmet, hogy a ma rendelkezésre álló nagy hatású hadieszközök el­len is védekezhet az ember, ha kellően felkészül erre. Te­hát: idejében és tudomá­nyosan megalapozott tervek szerint. Az elmúlt — külö­nösen a közelmúlt háborúi, Vietnamban, Közel-Keleten — bebizonyították, hogy a legkorszerűbb fegyverek hatása ls csökkenthető. Az életet, s a javakat megvéd­hetjük. A tervszerű védelmi fel­készülést e mellett az is in­dokolja, hogy lehetséges el­lenségeink adott esetben minden fegyverfajtát fel­használnak ellenünk. Ebben kételkednünk nem szabad, hiszen terveiket ismerjük. Tudjuk, hogy a legfontosabb szerepet a nukleáris fegy­vereknek szánják. Az emlí­tett háborús tapasztalatok vi­szont bizonyítják, hogy ezek hatását sem szabad túlbe­csülni és védelmi lehetősé­geinket lebecsülni. Egészen más következtetést kell ezek­ből a tényekből levonnunk. Alapvető következtetés csak az lehet, hogy orszá­gunk polgári védelmi szer­vezetét, technikai felsze­relését, s a lakosság védel­mi lehetőségeit is ilyen irányban kell előkészíte­nünk és fejlesztenünk. Azt se felejtsük el, hogy az esetleges háború kezdődhet hagyományos fegyverekkel is. Ezek hatása azonban a II. világháború óta jelentő­sen nőtt. A védekezés — még e hagyományos esz­közök ellen is — hosszú évek tervszerű előkészítő munkájának eredményeként oldható meg Pénz, anyag, építkezés kérdése ez nem kis mértékben és tudjuK, hogy mind ez időt ls igé­nyel. Az ls a szükséges tudniva­lókhoz tartozik, hogy a nagyhatású fegyverek be­vetése következtében a ka­tonai szakértők egyértelmű­en a hátország hadszíntér­ré változásóval számolnak. Napirenden kell tehát tar­tani mindazokat az intéz­kedéseket, amelyek poten­ciális ellenségeink rakéta atomcsapásait követően is lehetővé teszik, hogy túlél­jük a támadást, szervezett állami életünk fennmarad­jon, a gazdasági munka, a termelés folytatódjék, és hogy a lakosságot anyagi ja­vainkkal együtt megóvjuk. A védelem alapvető módjai Szakértői berkekben tá­volsági és helyi védelemről beszélnek. Előbbi az első­sorban veszélyeztetett hely­ségek dolgozóinak, lakói­nak áttelepítése városon Kí­vüli helyekre. Ezzel a la­kosságot kivonjuk a fegyve­rek hatása alól, és bázist képezünk a kárt szenvedett helységek megsegítésére. Bo­nyolult részfeladatokból ál­ló munka ez: a kitelepítési hely gondos megjelölésétől a szállítás, az egészségügyi és élelmiszerellátás meg­szervezéséig. A helyi védelem a kite­lepítésre nem kerülő hely­ségek, a veszélyes helyen maradókról történő gondos­kodás. övóhelyek létesítése elsősorban. A kitelepítés, valamint az óvóhelyépítés — együttesen a kollektív védelem — me­rőben más követelmények­kel jár, mint a II. világhá­borúban volt. Reális feltéte­lezés, hogy a csapás nem egyformán éri az ország minden területét. Az atom­csapás egyes helyeket köz­vetlenül érhet, másokat a másodlagos hatás veszélyez­tet. Ez felveti a differenci­ált védelem megszervezé­sét. Kétségtelen, hogy a köz­vetlenül veszélyeztetett te­rületeken a világ egyetlen országóban sem lehet pusz­tán (óvóhelyek építésével Halászok a sivatagban A közép-ázsiai Kizil-Kum •ivatagb-n — ahol egy «v­ezr«oen át különös kincs volt a víz — ma már feltűn­tek a halászok. Az elmúlt években a sivatag termesze­les ürögeit az oázisok vizé­vel töltötték fel. A mester­eér "s tavakba pontyot és egyéb halfajtákat telepítet­tek. Az Üzbég Szovjet Köztár­saság kormánya a halászat fejlesztesére külön progra­mot dolgozott ki, A száuaz síkság újonnan létesített víz­medencéiben a halga-'.dálko­dás intensív módszereit ho­nosítják meg. (BUDAPRESS —APN) Áz útépítési jAfe | F • F I F F I W?*. hozzájárulásról K. S.-né sándorfalvi ol­vasónk írja: háza előtt a tanács pormentes közutat épít. Az építkezéssel kap­csolatosan úgy olvasónk, mint a szomszédok felhívást kaptak, hogy az útépítés költségeihez 4—5 ezer forint hozzájárulást kell a tanács hevételi számlájára hozzá­járulás címen befizetni. Kér­dezi: a tanács követelése jo­gos-e és van erre rendelet, hogy az új út mellett lakók kötelesek az építkezéshez hozzájárulást fizetni, ha van ilyen rendelet, kéri ismer­tetni. A tanács követelése jogos. Ejt a jogosultságát az épí­tésügyi és városgazdálkodási miniszter és a pénzügymi­niszter a/1977. (I. 28.) ÉVM —PM számú együttes rende­lettel módosított, az út- és közműfejlesztési hozzájáru­lásról szóló a 1970. (IV. 16.) ÉVM—PM számú együttes rendelet szabályozza. A ren­delet szerint e hozzájárulást az állampolgárok és nem 1 ál: ami szervek tulajdoná­ban, valamint az állampol­gárok és a lakás-, üdülő- és garázsszövetkezetek tartós használatában levő lakótel­keknek és üdülőtelkeknek' a tulajdonosára, illetőleg tar­tós használójára lehet kivet­ni. E rendelet szerint a hoz­zájárulást azoknak a telek­tulajdonosoknak és valamely telek tartós használójának kell fizetniük, akiknek a tel­két közvetlenül érinti az állami (tanácsi) szervek pén­zén végzett út- és járdaépí­tés vagy közművesítés. A hozzájárulás mértékét az illetékes helyi (városi, községi) tanács állapítja meg létesítményként Ezt vagy közszemlére téve, vagy a helyben szokásos módón közli az érdekeltekkel, A rendelet szerint a hoz­zájárulás lakótelkek esetében a következő: pormentes köz­útnál 4500 forint, szilárd burkolatú járdánál 2300 fo­rint, vízvezetéknél 5300 fo­rint vl'lanyvezetéknél 2300 forint, szennyvízcsatornánál 8noo forint és gázvezetéknél pedig 3000 forint. Függetle­nül attól, hogy a különféle létesítményeket mikor való­sították meg, a hozzájárulás kivethető összege valamennyi létesítményre számolva együttesen nem haladhatja meg lakótelkenként a 15 000 forintot, lakásonként a 11500 forintot. Üdülőtelkek esetén ettől eltérő a hozzájárulás összege. A fizetendő hozzájárulás összegét az illetékes helyi tanács végrehajtóbizottságá­nak az építésügyi feladato­kat ellátó szakigazgatási szerve veti ki, s közli az ér­dekeltekkel. A hozzájárulást akkor lehet kivetni, amikor a létesítmény már megvaló­sult, s abban az érintett építési telek mór bekapcsol­ható, a közút és a járda már használható. A hozzájárulás a kivetésről szóló határozat jogerőre emelkedésének nap­ján válik esedékessé, s azt a határozat szerint — általá­ban 6 hónapon belül — kell a helyi tanács adóbeszedési számlájára befizetni. Dr. V, M. megoldani a lakosság védel­mét. A lélekszám növeke­dése, a gyors ütemű urba­nizáció is akadálya ennek. Szükségszerűen előtérbe kerül tehát a kitelepítés még a csapás előtt. A ki­telepítés lehet részleges, és lehet teljes. Indokolja ezt, hogy a csapásterületeken így menthető meg a legtöbb emberélet. Ugyanakkor más helyeken, ahol másodlagos hatással jár a támadás, az ellen, egyszerűbb, olcsóbb védekezni, mintha a főve­szély helyén kívánnánk ma­gas biztonságot nyújtó óvó­helyeket építeni. Nem mel­lékes az sem, hogy a szer­vezett kitelepítés jobb, ered­ményesebb, mintha spontán mozgás indulna, baj esetén a veszélyes helyekről másho­vá. Ahol tehát nagyvárosok, sűrűn lakott helyek, ipari centrumok vannak, a lakos­ság védelmében a kitelepítés előkészítésével, mint ob­jektív szükségszerűséggel kell számolnunk. Ugyanak­kor; a kitelepítés mellett sem nélkülpzhetőek a má­sodlagos hatások elleni vé­dekezés intézkedései sem. A kitelepítés során és a be­fogadó helyen gondoskodni kell az emberi élet és a va­gyon megóvásának összes feltételeiről. Óvóhelyekről, egyéni védőfelszerelésekről. A végrehajtás eredményes­sége tehát a megfelelő mód­szerek és eszközök jól ösz­szeh angolt alkalmazásán múlik. Kiegészítő tényezők A kollektív — távolsági éa helyi — védelem megvaló­sítása a polgári védelem minden szakterületére kiter­jedő, összehangolt, előzetes intézkedések sorozatát kö­veteli meg. Ezek soróba tar­tozik a riasztás megszerve­zése; a lakosság oktatása; az egészségügyi ellátás; a men­tés és más Intézkedések. Sa­játos szerep jut ebben az üzemi dolgozóknak. A lakosság időbeni riasz­tása önmagában is csökkent­heti a támadás hatását, a veszteségeket. A riasztásban az országos szervek mel­lett a helyi illetékeseknek is megvan a saját feladatuk. Az oktatás jelentőségét az adja, hogy az önmentéa, a segítségnyújtás, a magatar­tás nagymértékben függ at­tól, milyen védelmi isme­retekkel rendelkezünk. Ezért elsődlegesen abból kell kiindulnunk a védelem megtervezésében és kiépí­tésében, hogy a legkorsze­rűbb, legmagasabb szintű honvédelem mellett ts szá­molnunk kell az ellenség tö­meges méretű, nukleáris csa­pásaival. Következéskép­pen a szükséges Intézke­dések elmulasztása kataszt­rófához vezethet. Munkakerüléséri börtön Tóth Gabriella 19 éves, foglalkozás nélküli, bünte­tett előéletű, Szeged, Kele­men utca 7. szám alatti la­kost már elítélték közveszé­lyes munkakerülés miatt. Büntetéséből áprilisban sza­badult. Az előírt magatax-tá­si szabályokat nem tartotta be, állandó lakását elhagyta. Alkalmi ismerőseitől kapott összegekből tartotta fenn magát. A szegedi járásbíróság jog­erősen 6 hónap szigorított börtönbüntetésre ítélte, s egy évre eltiltotta a köz­ügyek gyakorlásá'ól. Ugyan­akkor kötelezte irifúggesz­teft szabadságvesztés letölté­sére is.

Next

/
Thumbnails
Contents