Délmagyarország, 1977. június (67. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-11 / 136. szám

Szombat, 1977. június 11. 3 Az algyői Ipartelep szennyvizét levezető csövek egy részét fel ícell újítani, illetve ki kell cserélni. E munka egy részletét örökítettük meg az algyői gátőrház szomszédságában, a Ti­sza-töltésen, A betonozást az ATIVIZIG szakemberei végzik Kutatás, gyártás Pénteken, tegnap Balaton­almádiban befejeződött a KGST vegyipari állandó bi­zottsága felületaktív anya­gokkal foglalkozó munka­csoportjának négynapos ta­nácskozása. A szakmai meg­beszélésen részt vettek Bul­gária, Csehszlovákia, Len­gyelország, az NDK, Jugo­szlávia, a Szovjetunió, Ro­mánia és Magyarország de­legációja. Kilenc napirendi pontban vitatták meg a felületaktív anyagok kutatásának, gyár­tásának aktuális kérdéseit és távlatait. (MTI) Kevesebb a táppénzes Társadalombiztosítási szakszervezeti nap Szegeden Az ötödik társadalombiz­tosítási szakszervezeti napot rendezték meg tegnap, pén­teken a Közalkalmazottak Szakszervezete Csongrád me­gyei bizottsága és a társada­lombiztosítás hivatali és tár­sadalmi szervei. A rendez­vény elnökségében helyet foglalt többek között dr. Prieszol Olga, a Közalkal­mazottak Szakszervezete fő­titkára, dr. Koncz János, az MSZMP megyei bizottsági­nak titkára, Deák Béla, a városi partbizottság titkára, Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese, Prá­gai Tibor, a váro6i tanács elnökhelyettese és dr. Ágos­ton József, az SZMT vezető titkára, valamint dr. Nagy Máté, a megyei társadalom­biztosítási igazgatóság veze­tője. Bíró Lajos, a Közalkalma­zottak Szakszervezete megyei bizottságának titkára meg­nyitó szavai után dr. Bartos István, a SZOT Társadalom­biztosítási Főigazgatóság ve­zetője tartott tájékoztatót a társadalombiztosítás időszerű kérdéseirőL Egyebek között szólt a táppénzes fegyelem javítását szolgáló intézkedésekről: a minisztertanácsi határozatról, a január 1-től érvényes táp­pénzrendszer módosításáról. A szakszervezetek és a tár­sadalombiztosítási szervek se­gítették a rendelkezések ér­vényesülését, szorgalmazták a betegek beutalásának, ki­vizsgálásuknak meggyorsítá­sát, valamint azt, hogy mi­nél hamarabb munkába áll­janak. Az üzemi szakszerve­zetek fokozottan törekedtek az egészséges és biztonságos munkafeltételek kialakításá­ra. Sok helyen megszervez­ték a táppénzes állományban levők gvorsabb és hatéko­nyabb ellenőrzését, figyelték, értékelték a táppénzesek lét­számának alakulását. Az in­tézkedések eredményesek voltak azért is, mert a ke­resőképtelenséget elbíráló orvosok többsége nagyobb körültekintéssel, nagyobb fe­lelősséggel dolgozott. Az in­tézkedések végrehajtásáért felelős szervek együttműkö­dése példás volt Csongrád megyében is. Számokban is megnyilvánul a fejlődés: 1976-ban 0,4 tizeddel csök­kent a táppénzesek aránya az országban, az előző évhez képest. Mindez nem azt je­lenti, hogy a jövőben nem lesznek további tennivalók ezen a téren. A főigazgató­ság vezetője fölhívta a fi­gyelmet arra, hogy a válla­latok intézmények feladata az is, hogy dolgozóik egész­ségét megvédjék. Az üzem­egészségügyi helyzet, a mun. kahelyi körülmények javítá­sára, a balesetelhárításra is a munkahelyeknek kell több gondot fordítanánk. Ugyanakkor az ellenőrzés is lehet vállalati feladat. Néhány nagyüzemben példá­ul már utánanéznek, hogy táppénzes dolgozójuk mivel tölti a napját. Természetesen segítenek, ha a beteg erre szorul. De ha manipulációt fedeznek föl, a társadalom­biztosítási igazgatósággal kö­zös megegyezés alapján, ki is vizsgálhatják az ügyet, hiszen a munkafegyelem el­len is vét az ilyen dolgozó. A további feladatokról szólva dr. Bartos István el­mondta: a jövőben többet kell foglalkozni a csökkent munkaképességű dolgozók foglalkoztatásának és rehabi­litációjának kérdésével. Az országban ugyanis mintegy félmillió ember él, akit hasznosan be lehetne vonni a munkába. A Társadalom­biztosítási Főigazgatóság az Egészségügyi Minisztérium­mal együtt vizsgálatot vég­zett, meghatározták az álta­lános teendőket, s ütemterv szerint dolgozták ki a rész­letes távlati terveket. Az előadó Ismertette a Csongrád megyei küldöttér­tekezlet óta végzett szak­szervezeti társadalombiztosí­tási és egészségügyi munkát is, melyről elismerően szólt. A szakszervezeti napon dr. Prieszol Olga fölszólalásában vázolta a Közalkalmazottak Szakszervezete tevékenysé­gét, és beszélt a további fel­adatokról is. Végül Szakoly Tamás, a Társadalombiztosítási Igaz­gatóság ellenőrzési osztályá­nak vezetője a Szakszerve­zeti Munkáért kitüntető jel­vény ezüst fokozatát, Kiss Lászlóné, a nyugellátási osz­tály előadója és Mison Nán­dorné, a járulék- és nyilván­tartási osztály előadója a Szakszervezeti Munkáért ok­levelet vette át. Heten lettek kiváló dolgozók, többen pe­dig dicséretben részesültek. Tanácsülés Mórahalmon Mórahalom nagyközség tanácsa tegnap, pénteken délután Murányi György tanácselnök vezetésével ülé­sezett a művelődési házban. A testület megvitatta a nő­politikai határozat. végre­hajtásáról, a végrehajtó bi­zottság munkájáról szóló be­számolót. A nagyközségi tanács 1974-ben tartott ülésén fog­lalkozott utoljára a nőpo­litikái határozattal. Akkor felhívta a helyi üzemek, in­tézmények figyelmét, hogy biztosítsák a határozat meg­valósításának körülményeit. A tegnapi ülésen a testület megállapította, hogy vala­mennyi szerv kiemelten fog­lalkozott ezzel a kérdés­sel. A férfiak és nők kerese­te sok helyen azért nem egyforma, mert kisebb a szakképzett nők száma a fér­fiakénál. Ezenkívül a fér­fiak általában nehezebb fi­zikai munkát végeznek, és ezért a munkabéiük is ma­gasabb. Azonos munkakör betöltésénél, azonban, mint például a pedagógusoknál, si­került az egyenlőség elvét megvalósítani. Több nő került vezető be­osztásba. Például az ÁFÉSZ­nél 14 vezető munkakör kö­zül kilencet nő lát el. A népfront, és a KISZ helyi bizottságán is több felelős beosztást nők töltenek be. A munkavégzés körülmé­nyei azonban még nagyon különbözőek. Nem egy he­lyen a szociális letesítmé­Megyénk közúti közlekedésének időszerű problémái Irta: Dr. Kelemen Miklós rendőr vezérőrnagy, megyei főkapitány nyek hiányoznak. A leg­jobb az ellátottság —, tehát van fürdő, mosdó, öltöző, ebédlő — a kereskedelem­ben és az ipari vállalatok kirendeltségeinél. A szak­szövetkezeti termelés miatt azonban sok családnál alap­vető változás még nem kö­vetkezett be a nők helyze­tében, bár a villamosítás az otthoni teendőket megköny­nyítette, de a nehéz mező­gazdasági munka még igény­be veszi a nők fizikumát, szervezetét. Az ipari kereskedelmi szolgáltatás fejlődése köny­nyített a háziasszonyok sor­sán. Az ÁFÉSZ például be­vezette az előfizetéses va­csorákat, reggeliket, de az érdektelenség miatt ez a vál­lalkozás kudarcba fulladt. Lényegesen, bár még min­dig nem eléggé növelte a mirelit konzerv- és tejter­mék választékát. A gyermekintézmény-háló­zat fejlődött, s ez minden­képpen lehetővé teszi, hogy a nők eljárjanak dolgozni. A 125 óvodai férőhelyre 150 kisgyereket vettek fel, bár minden jelentkező gyerek így sem kapott helyet A bölcsőde zsúfoltabb az óvo­dánál, a jelentkezők 40 szá­zalékát nem tudták felven­ni. E gondokon úgy próbál­nak segíteni, hogy a helyi vállalatok, mezőgazdasági üzemek társadalmi munká­ban segítik a bölcsődefcJújí- I tást, -bővítést, s a o«- , mekjátszótér építését 1 kmprPtPC meSyénk lakossága előtt lolllul GluO hiszen napilapjaink — a Csongrád megyei Hírlap és a Délmagyar­ország — is közölték, hogy az elmúlt év­ben, hosszú idő óta először, ismét emelke­dést mutatott a közútjainkon történt bal­esetek grafikonja. Igaz, hogy a halálos és súlyos kimenetelű balesetek száma az elő­ző évihez viszonyítva tovább csökkent — nem szükséges bizonygatnunk, hogy ez lé­nyeges! —, összességében, mégis több bal­eset történt. A balesetek emelkedésének körülményeit okait a megyei rendőr-főka­pitányság közlekedési osztálya, és ennek munkáját a maga sajátos eszközeivel se­gítő .társadalmi szerv, a Csongrád megyei Közlekedésbiztonsági Tanács vizsgálta. In­dokolt volt ez azért is, mert az elmúlt év az új KRESZ első éve volt, tehát megvál­tozott, korszerűsödött közlekedési szabá­lyaink is vizsgáztak. Az új közlekedési szabályok bevezetése előtt megyénkben mintegy 70 ezer ember vett részt KRESZ-tanfolyamokon. Több­ségük eredményes vizsgát tett az új sza­bályokból, ami egészen a harmadik ne­gyedév kezdetéig kedvező hatással volt a balesefi helyzet alakulására. Utána szapo­rodtak el a balesetek közútjainkon annyi­ra, hogy még az országos átlag 6 százalé­kos balesetcsökkenést mutatott, nálunk nagyjából ugyanilyen százalékos arányban romlott a helyzet. Egyértelműen kimutat­ható volt, hogy a balesetek nem az új szabályok bevezetése miatt történtek, ha­nem a már évek óta ismétlődő okokból. Ezt a tapasztalatot csak megerősíti ez év első négy hónapjának baleseteiről készített fel­mérésünk, amely szerint továbbra is a leg­több baleset a járművek sebességének helytelen megválasztása miatt történik. Ez szembetűnő azért is, mert csak az esetek 3—4 százalékában beszélhetünk megenge­dett haladási sebességhatárok túllépéséről, a többi relatív értelemben vett gyorshaj­tás miatt következett be. Vagyis, amikor a gépjárművezetők a sebesség megválasztá­sánál nem veszik figyelembe a látási, for­galmi és útviszonyokat. Ezen túl az el­sőbbségi jog meg nem adása; a gyalogosok szabálytalan közlekedése és a járművek­kel történő szabálytalan kanyarodás volt változatlanul a balesetek fő oka. Az em­lített négy szabályszegés adta ez év első négy hónapjában is a balesetek 76 száza­lékát. Még inkább közlekedésünk gondjai­ia irányítja a figyelmet, hogy ez évben sem mutat változást a baleseti grafikon már tavaly második félévben kedvezőtlen irányt vett görbéje. Ez év első négy hónap­jában 24 százalékkal több, személyi sérü­léssel végződő közlekedési baleset volt megyénkben, mint 1976. azonos időszaká­ban. Területi megoszlást véve alapul. Szente­sen, Csongrádon és , Szegeden emelkedtek legnagyobb mértékben a balesetek. Csu­pán a szegedi járásban és Hódmezővásár­helyen nem történt több baleset, de csök­kenés e területeken sem volt tapasztalha­tó. A közúti közlekedésben néhány száza­lékos visszaesés mögött is már óriási ösz­szegekben mérhető anyagi károsodás, em­beri életek vesztése, esetleg hosszan tartó egészségromlás, egyéni és családi tragé­diák húzódnak meg, amiket a közvélemény sajnos még ma sem értékel súlyuk, jelen­tőségük szerint. Például, ha valakit ittas járművezetés közben igazoltatnak, és a rendőrség szabálysértési vagy büntetőel­járást folytat le ellene, közeli ismerősei legtöbbször csak balszerencsésnek tartják, még akkor is, ha tudják, hogy az ittas em­ber reflexei rosszul működnek, az alkoho­los befolyásoltság alatt levő ember má­soknál előbb válik baleset okozójává, vagy éppen áldozatává. fiz előző évi adatok alapján a balese­tek 15 százalékánál ki­mutatható volt az alkoholfogyasztás. Ha a következő lépésként azt nézzük, hogy az alkoholos állapot alatti balestek 82 száza­léka gyalogosokkal, vagy kerékpárosokkal történt, kirajzolódnak az előttünk álló leg­sürgetőbb tennivalók, vagyis jobban fel kell figyelni a kerékpárosok és a gyalogo­sok közúti közlekedési ismereteinek, fe­gyelmének helyzetére. Sokan úgy tudják, hogy a KRESZ a „gépjárművezetők tudománya" és a közhit szerint gyalogosan, utasként vagy kerék­párral közlekedve nem. vagy csak igen kis mértékben kell ismerni a közlekedés sza­bályait. Ezzel ellentétben a gyakorlat azt mutatja, hogy a szabályok ismerete nélkül a gyalogosok és kerékpárosok részvétele a közlekedésben nagyon megnöveli testi ép­ségük, életük veszélyeztetését. Tavaly pél­dául — egész évet tekintve — a személyi sérüléses balesetek 45 százalékában gyalo­gos, vagy kerékpáros szenvedett sérülést ágy. nvnt a baleset okozót.., illetve része­se. A kerékpárosoknál a baleseti okok két átfogóbb szabály megsértése köré csopor­tosíthatók: így a szabálytalan kanyarodás 52, míg az elsőbbségi jog meg nem adása 24 százalékban volt baleseteiknél közvet­len ok, ezekre tehát a rendőrségi ellenőr­zések során a jövőben jobban oda kell fi­gyelnünk. A gyalogosok által okozott balesetek többsége az úttesten való szabálytalan át­haladás következménye, amikor takart helyzetből, álló jármű előtt vagy mögött, illetve bokros, fás területről úgy lépnek az úttestre, hogy az ott haladó jármú vezető­je a legnagyobb elővigyázat mellett sem . tudja elkerülni a balesetet. Gyakori a kije­lölt gyalogátkelő helyeknél az „elsőbbség" kierőszakolása, egy-egy jármű előtt fék­távolságon belül az úttestre lépés. Szeged forgalomirányító lámpáinál különösen sok a tilos jelzés ellenére áthaladó gyalogos. Ez év februárjában például a közlekedési osztály két napszaknak megfelelő idő alat­ti ellenőrzése során a rendőrök 228 sza­bálysértővel szemben intézkedtek a Szeged belvárosában működő forgalomirányító lámpáknál. Azokban az esetekben, amikor kerékpá­rasok voltak a baleset részesei, ebben jel­lemző közreható tényező a hiányzó, vagy nem kellő kivilágítás. Gyalogosok vonatko­zásában pedig az eddig említetteken kívül jellemző elsőbbségük meg nem adása a járművek kanyarodása esetén; kijelöli gyalogátkelő helyeken, de jelentős számú a gyalogjárda meghosszabbított vonalában^ az úgynevezett „hosszú oldalról" érkező gyalogos elütése is. Utóbbiak azt is mu­tatják, hogy a járművezetőknek is figyel­mesebben, gyalogos társaik iránt megér­tőbben kell részt venniök a közúti forga­lomban. Ma még sokszor találkozunk munkánk során olyan magatartási formá­val. amely arra utal, hogy egyes gépjár­művezetők a kerékpárosokat és gyalogoso­kat nem tartják egyenlő közlekedő part­nernek. A volán mellett megfeledkeznek arról, hogy az esetek többségében ők ma­guk is gyalog, vagy kerékpárral közle­kednek. Az ilyen és ehhez hasonló nega­tív jelenségek is bizonyítják, hogy a köz­úti közlekedéshez a szabály ismeretén túl elengedhetetlen a kulturált, udvarias maga­tartási forma, a szilárd közlekedési er­kölcs. A kerékpárosok és gyalogosok körében végzett szabályismertető tevékenysi* cél­tudatosabbá, szervezettebbé vált a közle­kedésbiztonsági tanácsok megalakulása óta. Megindult és elmondhatjuk. gy az egész megyében elterjedt az ovodákban való közlekedésre nevelés. Az általános iskolákban is mind szerevezettebben folyik a KRESZ oktatása, gyalogos és kerékpá­ros szinten, sőt, nem egy iskolában, a 8. osztályosok részére, segéd-motorkerékpáros tanfolyamokat szerveznek. Egyre több fia­tal kapja kézhez a gépjárművezetői enge­délyt az érettségi vagy a szakmunkás-bi­zonyítvány mellé. Upm CTaharl azonban elfelejteni, hogy tlblll OLaUUll a közlekedési balesetek nagy százalékát gépjárművekkel okozzák, ezen belül is többségét személygépkocsik­kal. A magán gépjárművezetők közlekedési fegyelme lényegesen gyengébb, mint azo­ké, akik azt hivatásszerűen végzik. Ha si­kerül a közlekedők minden kategóriájánál elérni azt, amit a „Vezess baleset nélkül" versenymozgalomban részt vevő vállalatok hivatásos gépjárművezetői elértek, akkor elmondhatjuk, hogy sokat tettünk a köz­úti közlekedés biztonságának szilárdítása terén. Ugyanis a mozgalomban részt vett vállalatok gépjárművei által megtett min­den 3,9 millió kilométerre jutott egy sze­mélyi sérüléssel járó baleset. Ez a szárf egyben azt is igazolja, hogy a gépjármű­állomány növekedésével egyidöben nem törvényszerű a balesetek számának növe­kedése. A közlekedésbiztonsági tanácsok szorosan együttműködve a párt-, társadalmi és álla­mi szervekkel, intézményekkel, már eddig is sokat tettek a balesetek megelőzése ér­dekében. A közlekedéssel foglalkozó szak­emberek is a maguk területén mindent megtesznek azért, hogy a közlekedés biz­tonsága szilárduljon, csökkenjenek a köz­lekedésből adódó családi tragédiák, az ár­ván. özvegyen maradtak száma. A közlekedés biztonságának fenntar­tása mindenki érdeke. Ezt a Minisztertanács 2024/1972-es hatá­rozata úgy fogalmazta meg, hogy -A köz­úti közlekedés biztonsága fontos társadal­mi és politikai érdek." Ennek a nagyon fontos feladatnak csak úgy tudunk eleget tenni, ha mindenki a szabályokat betartva, egymás iránti megértéssel, kulturáltam közlekedik.

Next

/
Thumbnails
Contents