Délmagyarország, 1977. június (67. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-11 / 136. szám

U UíhO Ja \ C - /A? v /co ÍS c ' \ V> ^ * T VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEK! 67. évfolyam 136. szám 1977. június 11., szombat Ára: 80 fillér MAG YA R SZO Cl A LISTA M U N K Á SP ÁR TLA PJ A A nemzetközi enyhülés szolgálatában M agyarország „elsőoldalas téma" volt a világsajtóban. Hazánkról a jelentések, a rádió- és tévéhírek ele­jén szóltak Kádár János háromnapos olaszországi látogatása idején. S amikor a látogatás befejezésekor a nemzetközi sajtókonferencián Kádár János értékelte az eredményes látogatást, hangsúlyozta, hogy a két különböző szövetségi rendszerhez tartozó ország — a NATO-tag és Közös Piac-tag Olaszország és a Varsói Szerződés szerveze­téhez tartozó, valamint KGST-tag Magyarország — kapcso­latainak egészséges fejlődése jó gyakorlati példája a külön­böző társadalmi berendezkedésű országok együttműködésé­nek, békés egymás mellett élésének. Nem egészen egy hét­tel a belgrádi értekezlet megkezdése előtt külön jelentősége is van annak, hogy Róma és Budapest álláspontjával kap­csolatban a sajtóértekezleten Kádár János art mondhatta: az a benyomása, hogy magyar és olasz részről az európai biztonság problémakörében, azaz a belgrádi találkozó tárgy­köreiben az olasz és a magyar fél „hasonlóan közelíti meg a kérdéseket". A világsajtó fontosnak tartotta kiemelni Ká­dár János kijelentését: „Annak a hívd vagyunk, hogy a helsinki ajánlásokat egységes egésznek kell felfogni. A belgrádi találkozónak a helsinki ajánlások további gyakorla­ti megvalósítását előmozdító, konstruktív tanácskozásnak kell lennie." Alighanem lehetetlen lenne egyetlen rövid kommen­tárban az olaszországi háromnapos látogatás minden ese­ményét. 8 azok jelentőségét összefoglalni és elemezni. Az olasz államfővel, kormányfővel, vezető politikusokkal foly­tatott gyümölcsöző megbeszélések eredményeként nyilván­valóan bővülnek majd a kétoldalú kapcsolatok, a gazda­sági együttműködés, a kulturális, tudományos, művészeti, vagy. akár idegenforgalmi szférában is. A kölcsönös érde­kű témákban új egyezmények megkötéséről is ugyancsak szó esett a tárgyalásokon. Ami a világpolitikát illeti, itt az enyhülés szolgálatán, elmélyítésén volt a hangsúly; Róma és Budapest egyaránt a leszerelésre irányuló erőfeszítések folytatásót és mielőbbi pozitív eredmények elérését kívánja. Az MSZMP KB első titkárának a Vatikánban, VI. Pál pápánál tett látogatása — az olaszországi három nap egyik programpontja — rendkívül nagy visszhangot váltott ki a világsajtóban. Az a Kádár János megfogalmazta megálla­pítás, amely szerint a római katolikus egyház jelentős er­kölcsi tényező, a Vatikán a világ egyik legkisebb területű, a legkisebb lélekszámú állama, amelynek fegyveres ereje nincs, de politikai súlya van — vastag betűs szedésben jelent meg jó néhány nyugati lapban. Kétségtelen, hogy az MSZMP KB első titkárának beszélgetése VI. Pál pápával fontos, jelentős esemény, és mindenképpen túlmutat azon a tényen is, hogy Magyarországon tartósan rendeződött az állam és az egyház viszonya. A szocialista világ egyik vezető politikai személyiségé­nek egy NATO-országban tett látogatása alkalmából is szó­ba hozták a nyugati propagandának az utóbbi időben una­lomig emlegetett szólamait az emberi jogok nyugati kon­cepciójáról. Alighanem a lehető legpontosabb és legtömö­rebb választ adta ebben a tárgykörben Kádár János, ami­kor az olasz tévéhíradó munkatársának válaszolva, így szólt: „Ami az emberi jogok érvényesülését illeti: nem hisszük art, hogy amit eddig elértünk, az ideális, célunk és feladatunk a szocialista demokrácia további fejlesztése... nálunk véleményszabadság van, nem félünk az emberek vé­leményétől. sőt azt minden lehetséges alkalommal kikér­jük. Az emberi jogok kérdése nem jelent belső problémát. De ha ezeket a belügyeinkbe való beavatkozásra akarják felhasználni, az ilyen próbálkozásokat kénytelenek vagyunk visszautasítani." A római három nap idején elsősorban természetesen az olasz—magyar kapcsolatokról volt szó, amikor a gaz­dasagi együttműködés lehetőségei és távlatai kerültek szóba. Természetes azonban, hogy egy olyan személyiség nyugati útja, mint Kádár Jánosé, alkalmat ad arra, hogy a többoldalú kapcsolatok problémaköre is reflektorfénybe kerüljön. Földrészünkön két nagy gazdasági tömörülés te­vékenykedik, és ha a szocialista világ más területeken is híve a békés egymás mellett élésből következő gyümölcsöző együttműködés fenntartásának, állandó bővítésének, ez min­denképpen érvenyes a gazdaság területére is. Ezért volt kü­lönleges jelentősége annak, hogy Kádár János a KGST és a Közös Piac közötti kapcsolatok építéséről szólva, az olasz és a magyar tárgyalófelek egyetértéséről nyilatkozott Politikáról, gazdaságról, kultúráról, turizmusról folyta­tott eredményes megbeszélések három napja volt ez a Ká­dár János vezette küldöttség számára — a magyar és az olasz nép sokoldalú együttműködésének, földrészünk és a világ békéjének, a nemzetközi enyhülésnek szolgálatában. Kádár János fogadta Konsztantyin Katusevet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára pénteken délelőtt a KB székházában fogadta Konsztantyin Katusevet, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettesét, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormánykö­zi bizottság szovjet tagozatá­nak elnökét, aki a bizottság 19. ülésszakán tartózkodik Budapesten. A szívélyes, ba­ráti légkörű eszmecserén részt vett Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Szekér Gyu­la, a Minisztertanács elnök­helyettese, a kormányközi bizottság magyar tagozatá­nak elnöke, valamint Marjai József, hazánk moszkvai és V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Ugyancsak pénteken dél­előtt a Központi Bizottság székházában Konsztantyin Katusev megbeszélést folyta­tott Németh Károllyal. A találkozón részt vett Szekér Gyula, Párái Imre, a Köz­ponti Bizottság osztályveze­tője, valamint Marjai József és V. J. Pavlov. Együttműködési szerződés A termelés, a kutatás, a képzés egységéért Naponta emlegetjük: a tu- gei szerint segíti ezt a mim- rektora, Juratovics Aladár, dományo6-technikai fórra- kát. Kapcsolatokat teremte- az NKFV szegedi üzemének dalom egyik meghatározó je- nek az üzemi szakemberek, vezetője, Erményi József, a lentöségű folyamata, jelensé- valamint az oktatok, kutatók vállalati, Papp István, az ge, hogy a tudomány terme- között, amelyek révén köl- egyetemi KISZ-szervezet tit­lóerövé válik. Jól képzett csönösen gyarapítják szak- kárai írták alá. Befejeződött o magyar-szovjet kormányközi szakemberek nélkül a folya- mai ismereteiket. Elősegítik mat elképzelhetetlen, gyorsí- a továbbképzéseket: az egye-' tása pedig megköveteli a tem speciális szakmai tanfo­termelő- és kutatóhelyek, lyamok, tapasztalatcserék valamint a szakemberképző megszervezését, lebonyolítá­intézmények hatékony sát vállalta, a vállalat lehe­együttműködését. Ilyen cé- tőségeket teremt az oktatók lú közös munkának terem- és a hallgatók üzemlátogatá­tette meg a kereteit a Jó- saira. A JATE oktatói segí­zsef Attila Tudományegye- tik azokat a tudományos di­tem és a Nagyalföldi Kő- ákköri munkákat, amelyek olaj- és Földgáztermeló Vál- az olajmezö problémáival lalat szegedi üzeme: teg- foglalkoznak, a hallgatók nap. pénteken délelőtt pedig több hetes üzemi gya­együttmüködési szerződést gyakorlatokon vehetnek reszt. írtak alá a tudományegyete- Kölcsönösen elősegítik a men. KISZ-szervezetek közötti élő A szerződésben rögzitet- kapcsolatok kialakítását, az ték, hogy olyan kapcsolatok együttműködést az ifjúsági kialakítására és fenntartásé- szervezeti élet minden terü­ra törekednek, amelyek ré- létén. Jegyzőkönyv és egyezmé­nyek aláírásával a Parla­mentben pénteken véget ért a magyar—szovjet gazdasá­gi és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 19. ülésszaka. Az ülésszakon részt vevő dele­gációkat Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyet­tese és. Konsztantyin Katu­sev, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnökhelyettese, a bizottság társelnökei ve­zették. A bizottság megvizsgálta a magyar és a szovjet minisz­tériumok javaslatait az együttműködés további el­mélyítésére, és a gyártasi kooperáció fejlesztésére az autóiparban, a vegyipari és a kőolajfeldolgozo-ipari gép­gyártásban, az építő- és út­építő-gépgyártásban, a mű­szer- és az elektronikai ipar­ban, s jóváhagyott több, er­re vonatkozó egyezményt. (A műszaki-tudományos egyez­ményekről a 2. oldalon szá­molunk be.) A szovjet küldöttség pén­teken elutazott Budapestről. vén megvalósul a termelő­A hosszú távra szóló ke­munka, a kutatás és a szak- retszerzödést rendszeresen emberképzés lehetőség sze- kiegészítik az együttmúkö­rinti teljes egysége. Együtt- dés konkrét, aktuális forma­működésük legfontosabb te- it. tartalmazó megállapodá­rületei politikai és gazdasá- sokkal. Az aláírás ünnepé­gi természetűek. A tudo- lyes aktusán ott voltak az mányegyetem vállalta, hogy algyői olajmező dolgozóinak az ott ken — szellemi és gépi megfelelőim — nyújt az NKFV művelt szakterülete- képviselői, és azok az egye­a rendelkezésre álló temi oktatók, akikkel már bázisnak korábban is együtt dolgoztak segítséget az üzem szakemberei (főként rövidebb kémikusokkal és geológusok­vagy hosszabb távú kutatást kai). A közös munkának ke­igénylő problémáinak megol­dásában. Az üzem lehetősé­retet teremtő szerződést dr. Antalffy György, az. egyetem Á tavalyinál korábban kezdődik az aratás Hazánkban rendszerint Csongrád megyében indul meg elsőnek az aratási gé­pezet. Az eddigi határszem­lék tapasztalataiból ítélve, az őszi kalászosok fejlődését figyelembe véve a nagy mezőgazdasági munka a ta­valyinál korábban; június 20. és 25. között kezdődik a szegedi járás homokföld­jein az őszi árpa, illetve a rozs betakarításával. Ez az időpont optimálisnak mond­ható, a sokévi átlaggal meg­egyezik. Tájékoztatásul, ösz­szehasonlításképpen érdemes megemlíteni, hogy az utób­bi évtizedben legkorábban 1968-ban június 8-án álltak be a kombájnok Pusztaszer határában az árpatáblába. Az ilyen korai kezdést azon­ban a kényszerűség, az aszály diktálta, ami egyálta­lán nem kívánatos. 1970-től több olyan esztendő követte egymást, amikor Péter-Pál napján még csak a rozs és az árpa érett vágásra. Az idén valószínűleg június 29-én helyenkint „megkóstolják" a kombájnok a búzát is. A Csongrád megyei tanács vb mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályán kapott tájékoztatás szerint az álla­mi gazdaságok, a téeszek és szakszövetkezetek jól állnak a felkészüléssel. összesen 740 kombájnt „vetnek be", köztük hetven új, zömében szovjet gyártmányú és rész­ben NDK-beli arató-cséplőt. Ezzel a gépparkkal — ha egy kombájnra 130—140 hek­tárt számítunk — körülbelül tizenöt nap alatt learatható a mintegy százezer hektár őszi gabona kedvező időjá­rási viszonyok között. A partjürdőn jói Végre, itt a nyár! Forrón süt a nap, kedvez a fürdőzók­nék. Június elején nyitotta meg kapuit a partfürdő, s az­óta ezrek keresték íel fáradságűző medencéit, hűsítő árnya­sait: A Vízművek és Fürdők Vállalat 300 ezer forintnál többet költött tisztítására, s a partiürdő berendezéseinek felújítására. A gyermekek kedvence a csúszda Acs S. Sándor felvételei A zuhany felüdít, s jólesik a szendvics «

Next

/
Thumbnails
Contents