Délmagyarország, 1977. június (67. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-04 / 130. szám

6 Szombat, 1977. június I. Kuba!—amerikai megállapodás Érdekképviseleti iroda Havannában és Washingtonban • Washington (MTI) diplomata áll majd, s a dip- meretes, májusban egy sze­Az Egyesült Államok és lo™áciat, személyzet mozgá- nátusj bizottság javasolta: az Kuba kölcsönösen diploma- szagban sem kor- élelmIszerek és a gyógysze­get! rfjd^Htn^nában, ifletve ^'érdekképviseletek az "f vonatkozásában oldják Washingtonban — jelentette Egyesült Államok korábbi fel a Kuba ellen hozott ame­be pénteken az amerikai kül- havannai, illetve Kuba wa- rikai áruszállítási tilalmat. ügyminisztérium. shingtoni követségének épü- A képviselőház azonban a nsss^^sss^ ét s^s^r trr; dekképviseleti részlegek a mailag a részlegek a Kuba mellett döntött. Valoszmu, konzuli és egyéb gyakorlati egyesült államokbeli érdekeit hogy részleges megoldásra teendők ellátásában túlme- képviselő csehszlovák, illetve még az idén sor kerül, de va­nóen lényegében olyan lehe- az Egyesült Államok kubai lószínűtlen hoev r„rt„_ „, tőségeket nyitnak a két or- érdekeit ellátó svájci nagykő- löszínutlon, hogy Carter el­szág közötti politikai, gazda- vétség keretében működnek. nok — elve a jog adta le­sági és egyéb tárgyalásokra, Az amerikai külügyi szó- he tőséggel — a kongresszusi mintha ismét felvették volna vivő szerint a washingtoni többséggel szemben a keres­az 1961-ben (amerikai rész- kormány „nem ellenezné" a kedelmi korlátok teljes meg­ről) megszakított diplomáciai Kuba ellen hozott kereske- .. , ,, ,. . , , . kapcsolatokat delmi embargó feloldását, s szuntetését rendelne eL A mintegy tízfős részlegek erre az intézkedésre az el- A szóvivő kitért a kérdés elén tanácsosi rangban levő nőknek módja van. Mint is- eigi: miért javítja az Egye­sült Államok tovább kapcso­Szekérútból autópálya Kommentár oka), de kapcsolataik, első­Megfelelőnek és sokat ígé. ^meg^rSl t6rÜlete" rőnek minősítette a szovjet- ' R oclte^ Japán kapcsolatokat a tokiói Az SZKP KB főtitkára a külügyi szóvivő azon a sajtó- japán külügyminiszter egyik értekezletén, ahol nyilvános- korábbi moszkvai látogatása ságra hozta, hogy Leonyid során így fejezte ki a Szov­Brezsnyev. az SZKP KB fő- tunló szándékát. „ldeje, titkara a napokban levelet . . , ' intézet Fukuda japán mi- h0Ry az országainkat össze. niszterelnökhöz. A levél tar- kötő, szekérutat. autópálya talmáról csak annyit mon- váltsa fel." dott, hogy az a baráti vt- . , „ szony , fejlesztését szorgal- A következetes, ugyanak­mázza. ••'<•" kor rugalmas szovjet maga­Ismeretes, hogy az elmúlt tartásnak — amelynek újabb hónapokban Moszkva és To. jele a szovjet főtitkárnak a kló viszonyát megterhelte a japán miniszterelnökhöz in­szigetország magatartása A tézett levele _ ^^ vita forrása látszólag a hal, is a halászat volt. Miután az az eredménye: To. ENSZ maratoni tengerjogi kióban, a jelek szerint, be­konferenciáján eddig nem si- látták, hogy agresszív fel­került a halászatot szabálya- lépéssel semmire sem men­70 nemzetközi megallapodast . , .. , . .... . , nek. így május végén meg­elérní és egyes országok vagy országcsoportok (például az Egyesült Államok és a Kö­zös Piac) egyoldalúan 200 mérföldre terjesztette ki ha­lászati vizeinek határát, a Szovjetunió is kénytelen volt a realitásoknak megfelelően cselekedni. született a két ország ideig­lenes halászati megállapodá­sa és néhány nappal ezelőtt aláírták a szovjet—japán hosszú lejáratú kereskedelmi egyezményt ls, és rövidesen újabb tárgyalások kezdődnek a szibériai kooperációk bő­vítéséről. Most már csak To­A szovjet döntés kétségte- kión múliki miker lesz a lenül a legérzékenyebben szekérútból — autópálya... Japánt érintette. Bár a Szov. jetunió nem valamiféle kü­lönleges engedményt kért Japántól, csak olyan előírá­sok betartását, amilyeneket Tokió az Egyesült Államok­kal kötött szerződésben már készségesen elfogadott. Sőt, számítva a meginduló tár­gyalások sikerére a szovje­tek a teljesítésre egyhóna­pos haladékot adtak. A tárgyalások azonban há­rom hónapon át húzódtak, már-már kudarccal fenye­gettek. Az ok: a gazdasági jellegű megbeszéléseket a ja­pán kormánykörök sajátos nolitikat céljaikra igyekeztek f ühasználni. Alkalmat lát­tak arra, hogy felelevenítsék a Szovjetunióval szembeni területi követeléseiket. Ja­pánban nagyarányú szovjet­ellenes propagandakampány ls indult, s mindez termé­szetesen rontotta a szovjet— japán viszonyt, amely pedig az utóbbi évtizedben sokat javult. Igaz, a két ország még nem kötötte meg a má­sodik világháborút lezárandó békeszerződést (ennek a ja­pán területi követelés az Z. L latait Kubával, amikor ismé­telten elítélte Kuba (állítóla­gos) „beavatkozását" Afriká­ban. Ugyancsak válasz nél­kül maradtak a kérdések az­zal kapcsolatban, hogy mi lesz a Kuba területén levő guantanamói amerikai hadi­tengerészeti támaszponttal. II párbeszéd folytatódik 0 Párizs (MTI) Három és fél -órát tartott pénteken a vietnami—ameri­kai tárgyalások újabb ülése. A tanácskozás befejeztével a két féí elhatározta, hogy ké­sőbb megállapítandó idő­pontban és helyen folytatják a megbeszéléseket a két or­szág kapcsolatainak normali­zálásáról. A mostani „menetben" a VSZK küldöttsége listát adott át az amerikai félnek húsz, Vietnamban — a há­ború idején eltűnt — ameri­kai katona nevével. Ezeknek a katonáknak hamvait a kö­zeljövőben, később megha­tározandó keretek kőzött, át­adják az amerikaiknak. A két küldöttségvezető a tárgyalások után, az ameri­kai nagykövetségről távozó­ban az újságírók kérdésére válaszolva megjegyezte, hogy vannak még nézeteltérések, amelyeket meg kell oldani. S nap — 10 év n 3653 napos háború Pontosan tíz esztendő telt méltek betörést a fontos tér- tése áll. Ez a kulcskérdés, el az 1967 júniusában lezaj- ségbe. 1956 őszén a szuezi hiszen visszaállítaná az ere­lott harmadik arab—izraeli háború idején — a csatorna- deti határvonalakat, lehető­összecsapás óta, amelyet hat- államosítást követően — séget adna a palesztin állam napos háborúként említ ko- már változott a felállás, kialakítására, s megnyitna­runk krónikája. Az elneve- Nagy-Britannia és Francia- az utat a békekötés, a térség zés azonban mégis csalóka, ország segítette Izraelt, a országainak kölcsönös elis­Igaz, maga a villámháború szocialista országok lehető- merése, a termékeny együtt-, nem vett igénybe több időt, ségeikhez képest szolidaritást működés előtt. Az ENSZ de következményeiben még vállaltak a veszélyeztetett Biztonsági Tanácsa s a köz­mindig nem ért véget. Ezért Egyiptommal, míg Washing­nem túlzás a három szökő- ton a kivárás taktikáját al­évet is magába foglaló év- kalmazta. 1967 nyarán az an­tized távlatából 3653 napos gólok és a franciák a szem­háborúról beszélni. Jóllehet lélődők közé szorultak, az telés az 1967. junius 4-i vo­a múló évek alatt nem ke- Egyesült Államok nyíltan nalak visszaállítása a nem­vés történt, újabb válságok Izrael pártját fogta, míg a zetközi konferenciákon, tár­robbantak ki, sőt a negyedik Szovjetunió az antiimperia- gyalásokon. Az annyira ese­háborúra is sor került — a lista harcot vívó arab rend- dékes genfi békeértekezlet, törékeny tűzszüneteket to- szereket segítette. (így tett amint ezt a Szovjetunió több vábbra sem váltotta fel tar- felelősségének tudatában, s elvi állásfoglálásában leszö­tós békeállapot, várat magá- az antiimperialista ügy érdé- gezte. ugyancsak e vágányon ra az átfogó rendezés kében akkor is, ha az arab indulna el. Sajnos Washing­A közvetlen előzmények or^#ok politikájában, ve- ton és Tel Aviv részéről yál­gyülé6 ennek jegyében hozta meg döntéseit, valamennyi megszállt terület visszaadá­sára, ezért nem szűnő köve­zetésében nem kevés ellent­ma­Nyugat-Jordá­niában. Az emlékezés tehát nem rr»„ —„:nj„ „Ze-ylöfíib- zeiuseueii iieili ivovra ciiciii- tozatlan merevség és ben iól ismertek 19<y7rnáiul mondás és következetlenség kacsság mutatkozik, sőt az sában az ^zraeli' Sa^t nyilvánult meg.) J^SJSFÍffiL duiatok Szíriát fenyegették: Izrael három célt tűzött nvok Eleeendő az amerikai Damaszkuszban akkor, bo- maga elé a villámtámadas- ^ bekeronS nyolult belső csatározások sal: megdönteni a progresz- elgondoSa utalm amllT után. haladó irányzatok ke- szív arab kormányokat; ^k°nu™a'ra.™ rekedtek felül. . A nasszeri megsemmisíteni a birtokuk- fiba"oniTJvKv Egyiptom, szövetségesi köte- ban levő korszerű fegyver- ?efezf!ka S^l^ott a iezettségeinek megfelelően, zetet, hogy két-három évü- sZaúd Arábia veS te reak támogatni kívánta Szíriát, zedig saját fölényél biztosít- ^ "ab olaiS'b az it Erre azonban gyakorlatilag hassa; arab területek meg- " nem volt lehetősége, miután szállásával jobb stratégiai "ujriflt az egyiptomi-izraeli tűz- feltételek közé jutni. A leg- ellene van mlnden v^^ szüneti vonalakon ENSZ- fontosabb célkitűzést nem m Vl8sza csapatok elválasztó „élősövé- érhette el, a haladó arab u nye" állt. Kairó a világszer- rendszerek megmaradtak. vezet kéksisakosainak vissza- (Ez érvényes máig, noha a - viSRzautalás va]a hívását kérte, majd az nasszeri Egyiptomot egy erő- muf^ leMÜ^t történelmi ENSZ-katonák távozása sen jobbratolódott rendszer «Syre hanem kötődfka után kiterjesztette felségjo- váltotta fel - viszont Al- ^enyr^^anafm gait, ami az Akabai-öbölben gériától Dél-Jemenig Iraktól SazolT ak^ szembúit es a Tiran-szorosban áthala- Líbiáig jelen vannak, tobb- imoerialKta tervek dási tilalmat jelentett az iz- kevesebb következetességgel kel a lúnkisf ^íború követi raeli zászló alatt közlekedő egy haladó vonulat országai.) Ve^énveCk vSes tel hajóknak. Egyiptom lépése A szocialista országok siet- KezmenyeineK vegieges lel nemzetközi jogi szempontból tek pótolni a védelmi esz­támadhatatlan volt, de az közöket, aminek legjobb bi­arab országok nem készül- zonyítéka a későbbi, negye- a'i^"közösséecel^irvü11 tek. f«l kellőképpen egy ilyen dik háború alakulása. 1971) jelentős intézkedés politikai, októberében. Területi célját ™bb tfendőnek s a^nt éd^ diplomáciai . és katonai kö- azonban elérte az izraeli ' vetkezményeire. vezetés, jelenleg is Izrael elérkezettnek látta arab földeket tart megszál az időt a támadásra, s mi- lás alatt. közben elterelő mozdulato- Érthető, ha a közel-keleti háború után ideje, hogy be­:<at tett. június 5-én reggel válság központjában a meg- fejeződjék a „3653 napos há­váratlanul megsemmisítő szállt arab területekről tör- ború" is... csapast intézett az egyiptomi ténő izraeli kivonulás sürge­repüióterek ellen, s három . fronton megindította a har­cokat. Az agresszió ténye vitathatatlan volt. Ám lé­lektani hibák, s néhány arab vezető szélsőséges kijelenté­sei kétségkívül megkönnyí­tették az igazi szándékok el­kendőzését, megzavarták a nemzetközi közvélemény egy részének tisztánlátását. A harmadik háború lénye­gesen különbözött az első két arab—izraeli konfliktus­tól. 1948 tavaszán nem utol­sósorban az angol—amerikai ellentétek húzódtak meg a harcok mögött. Az angolok az akkori reakciós arab mo­narchiákat, az amerikaiak Izraelt támogatták, így re­számolását, a genfi békeérte­kezlet keretében történő át­fogó rendezést sürgetik. A ,áJ. ... .. . .. dig, a jövőben is cselekvő együttérzéssel támogatjuk az arab országok antumperia­lista fellépését. A hatnapos (r.) Magyar—jugoszláv szakszervezeti tárgyalások # Budapest (MTI) A jugoszláv Bánya­lel, a Nyomda-, a Papíripar , és a Sajtó Dolgozói Szak­„_ . .01 .ír.- szervezetének főtitkárával. Vasipari Szakszervezetek Szo- . . „„„„AI^U „ _,„ . 2 • 1 j , a-a- r, Véleményt cseréltek a ma­dfc! r>eb e 1 n ökvezefés év el és a szakszer" de.,.t'f.!f° e'n.ok vezetésevei vezetek kapCsolatairól, és csütörtökön Pécsett talalko- meE6iianodtak ezek tovább­zott Méhes Lajossal, a Va- tervszerüb" sas- Bíró Györgynével, a A Salai Textiles, Simon Antallal, a részt vett Neubauer József> Bányász-, Dajka Ferenccel, a a Baranya megyei SZMT ve­Vegyipari és Kimmel Emil- zető titkára. Berezeli A. Károly Vándorének (Regény) 15. Amíg átgázoltunk a homokos területen, ahol száradni kifeszített hálók, csónakok, s kü­lönböző halászeszközök hevertek, feltűnt egy sereg fürdőző is, akik a kinyúló szik­lákról ugráltak be a hullámokba, vagy a sötét fövenyben hevertek, és sütették magukat. Voltak közöttük idegenek is, s Adolfo útközben megje­gyezte. hogy éppen a napokban hoztak intézke­dést Positanóban a meztelen fürdés ellen, mert egy német család, mit sem törődve az itteni szo­kásokkal. fürdőruha nélkül vonult föl a parton, s az itteni gyerekek es fiatalok uijongó visilozá­sa közben úszkáltak és napoztak. Szép, fiatal, szőke asszony volt a nő. mosolyodott el megint Adolfo kamaszos érzékiséggel, ő is megnézte ma­gának alaposan formás kebleit, s halványan pelyhes háromszögét, de ő is elítélte ezt az újí­tást, mert a lakosság körében az eset komoly megbotránkozást keltett. Mindössze néhány na­pig tartott a szokatlan farsang, mert mihelyt hí­re kerekedett, hogy a német család fürdik a spiaggián, az összes ablakokban, teraszokon meg­jelent egy-egy kíváncsi talján, s míg elmeren­gett egészséges szépségükön, összeráncolt nom­lokkal korholta őket, s a hatóság beavatkozását követelte. A család el is utazott, lehet, hogy más­hol több szerencséjük lesz e téren. Amíg erről mesélt, Giovanni is vigyorgott, je­lezve, hogy ő is megnézte a német signorat, s huncutul csettintett hozzá, mint aki nem titkol­ja, hat gyereke ellenére sem, hogy szívesen el­szórakozott volna vele. Közben lépcsőkön, s kü­lönös kockaházak között haladtunk felfelé. A há­zakhoz rendszerint egy-egy teraszos kert is csat­lakozott, melyet nagy fáradsággal tarthattak rendben, hiszen a földet az első nagyobb zi­vatar lesodorhatta. Ez meg is történt néha, mint később tapasztaltam is, s ilyenkor a Dél tespedt­ségét meghazudtoló serénységgel kosarakban ci­pelték vissza a földet a helyére, s mázsás szik­lákkal, kövekkel támasztották alá, hogy az eset meg ne ismétlődjék. Hiábavaló, reménytelen, szi­szifuszi munka volt ez, s a kertek mégis virultak, az év minden szakában zöldellt a sok, dús ned­vű növény, az ember nemcsak gyümölcsöt, de friss főzelékfélét is beszerezhetett bármikor. Persze, minden kertben volt néhány citrom-, na­rancs- vagy mandarlnfa. de a lalak mentén meg­bújt a füge-, s árnyat az olajfa adott. És tömér­dek apró. tojásdad alakú paradicsom, hatalmas paprika és illatos ánizshagyma. Vájkálhattam a vitaminbari kedvemre, mert a positanóiak akkor még szerénvek voltak, és néhány ccntesimóért sok mindent összevásárolhattam. Egy lépcső a templom fölött elhúzódó útra ve­zetett, ahonnan kissé szemügyre vehettem felül­ről a szokatlan épületet. Háromhajós templom volt, de a kupolájában és egész hatásában volt valami bizánci vagy "alami keleti, s így har­monikusan illeszkedett bele az egész falu egzo­tikus jellegébe. Az előtte kőkerítéssel elhatárolt terecske is beleillett ebbe a miniatűr világba, mert a helyszűke és a meglehetősen meredek hegyoldal nem tette lehetővé a vízszintes ter­jeszkedést. A házak között sok volt az egy-, sőt kétemeletes is, pedig néha csupán egyetlen szo­bácskából. s egy hozzátapasztott kamrából állt az egész emelet, no meg a lépcsőből, mely a felső épületrészbe, vagy egyenesen a teraszra veze­tett. Az apró udvarokat általában magas kőke­rítés vette körül, sima falaikat csak a félköríves vas- vagy fakapu élénkítette, amelyet, nyilván középkori kalózélmények maradványaként, min­dig zárva tartottak. Körülbelül ilyen volt Adolfóék háza is, ahová a templom fölötti zegzugos lépcsőkön és utakon keresztül nagy sokára kijutottunk. A kapu előtt Giovanni még célzott egy kis pótborravalóra, in­kább tréfás kísérletképpen, mint komolyan, de Adolfo most már szigorúan rendre utasította, s igy barátságos kézfogással elbúcsúztunk a ha­lásztól. A házban csak a nonna, a nagymama volt odahaza. Elő is bújt a konyhából, mihelyt meghalotta a kulcs csikorgását a zárban, s ked­ves álmélkodással fogadott engem. Alacsony, tö­pörödött, millió ránccal berovátkolt nénike voft a nonna, hasadozott ajkú, olajbarna és ősz, de el­bűvölően kedves és szívélyes. Korát nem tud­tam soha megállapítani, mert alakja, külseje alapján akár százéves is lehetett volna, de olyan fürge volt, élénk és vidám, hogy kedélyében és mozgásának szokatlan gyorsaságában megtévesz­tően megfiatalodott. Adolfo odasúgta, hogy a jó bort sem veti meg, s olyankor különösképpen beszédes, lehet, hogy most is felöntött az öreg­asszony, mert engem rögtön összeölelt és meg­csókolt, mikor megtudta, hogy nála szeretnék lakni egy ideig. (Folytatjuk.) immun" /

Next

/
Thumbnails
Contents