Délmagyarország, 1977. június (67. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-29 / 151. szám

Szerda, 1977. június 29. A folytatás következik Mások lesznek hétköznapjaik A történet több mint egy éve kezdődött. Akkor még Lele Szilveszterné konyhai dolgozó csak azt tudta: hamarosan építeni kezdik az új családi házat Tápén. Nem tudta viszont, hogy befejeződik-e arra az időre az iskola. Apró Lajos gépész tudta, hogy túl van a „korhatáron", nem igen noszogatja majd senki a tanulásra, de azt még nem. hogy mégis elsőként jelentkezik. Csányi József gépkezelő úgy tervezte, ezután sem kell lemondani a kislányának az esti meseolvasásról, de azt nem sejtette, hogy ugyancsak megnézi majd. mire tanítja egy-egy túndértörténet a gyereket. Bere Zsigmondné tudta, ha egyszer belevág, szorgalmas lesz. De álmában sem hitte, hogy a családi verseny hatására több tizedet javít a fia a tavalyi tanulmányi átlagon. A sor még folytatható lenne. de ennyiből is nyilvánvaló: a történet valahogy •úgy kezdődött, hogy senki sem látta előre, mi haszna lesz, ha kézhez kapja a nyolcadik osztály elvégzését igazoló végbizonyítványt is. Éppen ezért senki sem rajongott a gonodolatért: áldozzon egy évet felnőtt életéből a tanulásra. A szervezés tehát nehéz volt. Minthogy az ATIVIZIG dolgozóiról van szó, akik központtól, lakóhelytől távol, mindig változó munkahelyeken dolgoznak. nehéz gépeket kezelnek, kubikolnak — a dolgozók általános iskolájának kihelyezett osztályát elindítani a szokásosnál is problematikusabbnak tűnt. (Az efnbereknek nem volt kétségük afelől. hogy a 8. osztály nélkül is lesz munkájuk javőre. meg azután is. A kubikolás se könnyebb nem lesz. se kevésbé szükséges — általános iskolai végzettséggel sem.) A történet mégis folytatható. Molnámé Nagy Erzsébet oktatási főelőadó egyenként beszélt mindenkivel, akivel kellett. Tavaly ősszel a gépüzem tanműhelyében Ügyvédek az igazságszglgáltatáskan Munkaközösségi vezetők országos tanácskozása A legsokrétűbb jogalkalmazói hivatás gyakorlói az ügyvédek', s munkájuk bázisa, szocialista jellegű műhelye a munkaközösség. Bevált szervezeti formája a szocialista ügyvédkedésnek a munkaközösségi tevékenység. Mintegy 160 ilyen jogi műhely működik' az országban, egészében megfelelően; szervezetükben és működésükben azonban még találhatók a fejlődést gátló tényezők. Ezek megszüntetése, ez úgyvédi kollektívák és az úgyvédi munka közösségi jellegének teljes elismerése A munkaközösségek további fejlődésének alapvető feltétele. Legfontosabb megállapításaiban ezeket rögzítette a munkaközösségek, illetve a fővárosban és a megyékben működő úgyvédi kamarák vezetőinek kedden befejeződött kétnapos országos értekezlete, amelyet az Országos Ügyvédi Tanács rendezett. Dr. Kárpáti László, az OÜT elnöke vezette az értekezletet, amelyen — fő témaként — dr. Szilbereky Jenő igazságügyi miniszterhelyettes vitaindítója alapján értékelték az 1976-ban megszabott úgyvédpolitikai új irányelvek érvényesülését a gyakorlatban, elemezték a munkaközösségek vezetői, káderutánpótlási, pénzügyi, etikai és szakmai munkájának tapasztalatait. Rámutattak egyebek között: az úgyvéd feladata, hogy — a hatóságok jogalkalmazó tevékenységét elősegítve — az úgyvédi törvényben foglaltak megtartásával, a jogszabályok szerint megbízói érdekében a bíróságok, a hatóságok és más szervek előtt eljárjon, illetve ügyfeleinek jogi segítséget nyújtson, védje ügyfele jogait, törvényes érdekeit. E tevékenységével minden ügyvédnek elő kell mozdítania a törvények' tiszteletét, a jogszabályok előírásainak önkéntes követését, az állampolgárok felelősségének fokozását. Nyomatékkal leszögezték az értekezleten. hogy az úgyvédi tevékenység a szocialista igazságszolgáltatás szerves része, szerepe — az ügyvédség társadalmi megítélése is — együtt növekedett a törvényesség, a jogi munka fejlődésével. Ezt hangsúlyozzák az úgyvéd politika új irányelvei is. Előírják továbbá — a gyakorlatban már érvényesülően —, hogy az ügyvédnek hivatása gyakorlása során mindig tekintettel kell lennie a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek megfelelő összehangolásának követelményére. Felvetődött az értekezleten, hogy fokozni kell az etikai követelményeket és erősíteni kell az úgyvédi szerveken belüli fegyelmet. Maradéktalanul meg kell követelni az úgyvédi etikai kódex előírásainak megtartását. A fegyelem megsértőivel, az ügyintézői mulasztásokkal, a bíróság és más hatóság előtti eljárás előírásainak és követelményeinek megszegőivel, az anyagias szemléletből fakadó magatartással és a magánéletben elvárt tisztesség megsértőivel szemben e követelményeket szigorúan alkalmazni kell. El kell járni azokkal szemben, akik" az előírásokat megszegve hálapénzt fogadnak el. A munkaközösségek élére a vezetők megfelelő kiválasztása a személyzeti munka alapvető feladata, amelyet csak úgy lehet megoldani, ha a vezetői tisztségekben a hármas követelménynek megfelelő, tehát politikailag megbízható, szakmailag és politikailag képzett, vezetésre rátermett úgyvédek kerülnek, akik munkájukkal. magatartásukkal, közéleti tevékenységükkel arra méltóak. (MTI) Tanácshozás a Technika Házában A kozmikus geodézia legújabb eredményeiről adnak számot 21 ország szakemberei a Technika Házában kedden megkezdődött négynapos tudományos tanácskozáson. A kozmikus geodézia a műholdak földi megfigyeléséből nyer pontos adatokat a földfelszín kutatásához. A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület rendezte szimpóziumon az ehhez szükséges műszaki berendezésekről tartanak előadásokat a hazai és a külföldi résztvevők. összegyűlt újdonsült iskolásoknak megtartotta az első osztályfőnöki órát. (Később magyart és történelmet is tőle tanultak.) Aztán minden pénteken jöttek, hozta őket a menetrendszerinti munkásbusz, mint addig rendesen a munkahelyekre. Az iskolanapokat tanulmányi szabadságként „könyvelték", reggel 8-tól délután 3-ig ültek a padokban. Az első hetek voltak a legnehezebbek: egymás előtt is szégyellték, ha nem tudtak valamit, de még a ceruza fogásához, a könyvforgatáshoz, a többiek előtti „felelésekhez" is szokni kellett. Következett a nagy ámuldozások és felismerések korszaka: sokat hallott, sőt használt szavakról megtudták végre, mit is jelentenek, megértették, mi a szimbólum és hogyan kell százalékot számítani: nemcsak eltalálták, tudták, hova jár kettőspont vagy felkiáltójel, mi az, hogy arányosság, és miért jó verset olvasni. Versengtek. Egymás között, és otthon a gyerekeikkel. A közelmúltban megvolt a vizsga, harmincan kaptak bizonyítványt, négyen kitűnőt. A banketton méglátszott rajtuk az elégedettség. A vizsgafeszültség utáni felszabadult hangulatban arról is beszéltek, nem szégyenkeznek ezután a hat osztály miatt, ha „be kell mondani a statisztikába": mit olvasnak, miután „kivégezték" a jutalomkönyveket; hány évig tudnak segíteni a gyerekeknek a tanulásban. Ez volt az első kihelyezett osztály, amit a Dolgozók Általános Iskolája az ATIVIZIG-nél tudott indítani. A történetnek ezzel vége is lehetne. Csakhogy a kubikosok és a gépkezelők számára — és valahol mindannyiunk közreműködésével — még mindig folytatás következik. Ki tudja azt felmérni, mivel, vagy mennyivel, de másfajták lesznek a hétköznapjaik. S. E. A beszélgetések után # A pártélet tapasztalatai a szegedi járásban Ha nem is telt el sok idő a párttagokkal folytatott egyéni beszélgetések óta, annyi mindenesetre igen, hogy mérleget lehessen vonni: mi valósult meg azokból a javaslatokból, felvetésekből, amelyek az eszmecseréken elhangzottak és papírra kerültek? Hogyan tükröződik ez a szegedi járásban? A tagkönyvcsere politikai tapasztalatait hogyan összegezhetjük a községi pártbizottságok, pártvezetőségek, alapszervezetek munkájában? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Krasznai Mihállyal, az MSZMP szegedi járási bizottsága párt- és tömegszervezeti osztályának vezetőjével. Elmondotta, hogy a beszélgetések óta mind eredményesebben foglalkoznak napi politikai kérdésekkel a pártszervek, alapszervezetek. Határozottan, következetesen érvényesítik területükön a párt pol inkáját, gazdaságszervező, irányító, ellenőrző tevékenységét. A szervezeti szabályzatban rögzített magasabb követelmény számonkérése a párttagoktól a konkrét pártmunka elvégzésében is érvényesül. Erősödött a pártegység. Ezt bizonyítja a közös feladatok elvégzése, megoldása a párt- és az állami szervek, a gazdaságok és a tömegszervezetek kapcsolatában. Erősödött a párt és a tömegek közötti kapcsolat is. Á párttagok nyíltabban állnak ki a politikai döntések mellett, és azokat környezetükkel is megértetik. Egyértelmű a tapasztalat a szegedi járásban is: a beszélgetések, a tagkőnyvcsere óta szilárdult a pártfegyelem. Ezek a jellemző vonások éppen a beszélgetések hatására erősödtek meg. Csökkent azoknak a száma, akik azelőtt csak esetenként végeztek pártmunkát. Következésképpen azok terhe viszont könnyebb lett, akik nagyon is sokat, sokféle munkát, tisztséget, megbízatást vállaltak magunra. A feladatok jó elosztása nagyon is téma volt. Azt is felvetették a párttagok, hogy a községi pártszervek szorosabb kapcsolatot, rendszeresebb foglalkozást tartsanak az alapszervezetekkel. Azóta több községben felülvizsgálták a patronáló rendszert és kimunkálták a kapcsolatok tartalmasabb formáit. Hosszabb távra szóló közérdekű feladatokat xs felvetettek. Többnyire gazdaságpolitikai célkitűzések, ideológiai, művelődéspolitikai feladatok, községpolitikai kérdések, beruházási problémák, gazdaságok gépesítési színvonalának emelése szerepelt. Közben és azóta több központi intézkedés adott választ a falusi lakosságnak, a mezőgazdaságban dolgozóknak. Ezek közé tartozik a háztáji termelés sokoldalú segítése; a temelvények értékesítésének megoldása; az adópplítika felülvizsgálata; a nyugdíjkorhatár leszállítása, a szakszövetkezeti tagokát érintő szociális ellátás emelése, hogy csak néhányat emeljünk ki. Ezen intézkedésekben a párttagok megvalósulni látták mindazon felFogyasztási szövetkezetek és kistermelők Javult a kapcsolat, több a zöldség A fogyasztási szövetkezetek megyei választmánya a napokban részletekbe menően megvizsgálta, a minisztertanácsi határozatoknak eleget téve, mennyire segítették az ÁFÉSZ-ek a kistermelők, a háztáji és kisegítő gazdaságok tevékenységét. Leglényegesebb változásként a szemléletbeli váltást állapította meg a tanácskozás: a szövetkezetek vezetői tevékenységük fontos részének tekintik ezt a föladatot, ós a korábbi évek gyakorlatához mérve, sokkal céltudatosabb és eredményes kapcsolatot alakítottak ki a kisgazdaságokkal. Idén tavasszal közel 900 mázsa fóiiát hoztak forgalomba, akik több évre kötöttek értékesítési ,-zer::ődést, központi intézkedés s '.erint 40 százalékkal olcsóbban kaphatták. A móra'almi és a sándorfalvi ÁFÉSZ ezt a kedvezményt még kiegészítette 20 százalékkal. Közel 3 és fél millió palántát adtak önköltségi áron a fogyasztási szövetkezetek. Szegeden a szakcsoport tagjai díjtalanul juthattak palántához. Még két szám: vetőburgonyából 60 vagonnal hoztak forgalomba, és év végéig várhatóan 600 vemhes kocát juttatnak a kistermelőkhöz. Jól fölfogott érdekük diktálta ezt a nagyfokú támogatást, és mivel kereskedelmi hálózatról van szó, ellenszolgáltatás természetesen a több áru lehet. Végeredményben itt találkoznak a kistermelők érdekével is, nekik értékesítési biztonságot, a boltoknak, illetve fölvátórlótelepeknek pedig piacképes árut jelent a kapcsolat. Burgonyából, zöldségből és gyümölcsből tavaly 323 vagon termésre kötöttek szerződést az első negyedévben, az egészséges változásoknak tulajdonítható, hogy idén 534 vagonra emelkedett a szerződésekben rögzített, átadásra fölkínált és átvételre előre vállalt termék mennyisége Gyümölcsből például a tavalyi tíz vagonnal szemben tóén 86 vagonról szólnak a szerződések. A megyénkben működő szövetkezetek valamennyi élelmiszerboltjukat és melegkonyhás. éttermüket is kijelölték a termelőktől történő közvetlen fölvásárlásra. A ZÖLDÉRT-tel kialakított munkakapcsolat szerint átvállalják a kisüzemi fölvásárlást az áru útjának lerövidítése érdekében, és amire a környék lakóinak szüksége van, azt a fölösleges szállításaik kiiklatásaval frissen juttatják el az üzletekbe. Csak a szükségleten felüli mennyiséget bocsátják a ZÖLDÉRT rendelkezésére. A „profilok" tisztítását jelenti az is, hogy a szegedi, szatymazi, kisteleki, mórahalmi és üllési ÁFÉSZ együttműködési szerződést kötött az érdekelt ter ne'ószövetkezettel. A munkamegosztás lényege itt is az, hogy mindkét szövetkezet eredendő föladata szerinti munkát végezzen: a téeszek és szakszövetkezetek a termelést segítik szakmai tanácsadással, alapanyagokkal és gépekkel, az ÁFESZ-el; pedig egyrészt a tetmeléshez szükséges eszközök beszerzését, másreszt a megtermelt zöldség és gyümölcs továbbítását vállalták. Említsünk egyetlen adatot arról, hogy a takarékszövetkezetek és OTP-ütkok is megteszik a magukét: 23 méhésznek eddig 809 ezer forint hitelt adtak. önkritikusan azt is megállapította a választmány, hogy a táptakarmányok forgalomba hozása körül számos gond adódott. Áruhiány miatt nem mindig tudták kielégíteni az igenyeltet baromfitápokból, kukoricából, árpából és zabból. Sürgető intézkedések eredményeképpen a termeléshez szükséges eszközökből és motoros kisgépekből az utóbbi hónapokban némileg javult ugyan az ellátás, de továbbra sem kielégítő még. Javasolta a testület a szövetkezetnek, a tervezettnél dinamikusabban fejlesszék a fölvásárlóhálózatot, létesítsenek új telepeket és korszerűsítsék a régieket. és ahol erre szükség van. szervezzék meg az úgynevezett mozgófölvásárlást is. H. D. vetéseket, amelyek szótsa kerültek a beszélgetéseken. Ez a tény viszont növelte önbizalmukat, tekintélyüket a pártonkívüliek körében, akik azt látták, hogy a kommunisták jól beszéltek az ő érdekükben is. Sok olyan észrevétel került a községi tan ácsol; hoz, amelyeknek orvoslása nem kerül pénzbe, nem kíván anyagi beruházást. Ezek közé tartozik a községek jobb áruellátása, a szolgáltatás javítása, a lakosság jobb tájékoztatása, a felvásárlás egyszerű és gyors módozatainak megteremtése, hogy minden megtermelt áru a fogyasztók asztalára kerüljön. Ilyen kérdésekben a tanácsok intézkedésén múlik az állapotok tartós javítása. Anyagi lehetőségen alapszik viszont a községek közműhálózatának fejlesztése, a kulturális ellátás további javítása. A hosszabb távra szóló tervekben ezek akként is szerepelnek, hogy megvalósításukat a beszélgetéseken éppen a kommunisták tették szóvá. Üzem- és munkaszervezéssel, a termeléssel összefüggő kérdések felvetésének realizálásával általában sehol nem vártak a tapasztalatokat összegező taggyűlésekig. Helyben és gyorsan intézkedtek, sőt, még olyan témában is, mint az üzemi demokrácia ki szélesítése, a tervszerűbb politikai továbbképzés megteremtése. Balástyán például, a Móra Tsz-ben a juhászai fejlesztésére tettek annak idején javaslatot. Azóta az állomány jelentősen gyarapodott. Ugyanitt új erő- és munkagépeket is vásároltak a termelés korszerűsítésére, hasonlóképpen a beszélgetések hatására, ugyanakkor — az üzemi demokrácia érvényesítésére — rendszeresítették a brigádértekezleteket. Kívánság volt Deszken, hogy a Maros Tszben a háztáji gazdasagokat agronómus is segítse, adjon rendszeresen tanácsot a termelőknek. Azóta ez már gyakorlattá vált, mint ahügy az is: a gazdaság terményboltot nyitott a háztáji gazdaságok takarmányellatásara. Ebben a gazdaságban határozta el a pártvezetóség a javaslatok kapcsán, hogy évente több alkalommal íeikeresik az idős. a fJártmunka alól már felmenteti kommunistákat, és elbeszélgetnek velük, gondjaik, problémáik megoldásában segítenek nekik. Sándorfalván, az ifjúság hatékonyabb nevelését szorgalmazták s pártszervezetben. Az 1976 77-es oktatási évben — ennek hatására — jobban ellenőrizték a KlSZ-alapszervezetekben az oktatást, beszámoltatáskor pedig odafigyeltek a KISZ-tagok társadalmi munkájára. közéleti tevékenységére is. A szegedi járásban a párttagokkal folytatott egyéni beszélgetések folytatása, hogy az alapszervezetek vezetőségei kiosztották a feladatokat az állami, a gazdasági vezetőknek és azok végrehajtásáról időről időre beszámoltatják őket. Ami pedig a párttagság felkészítését illeti, a nagyobb feladatokra: az alapszervezetek ezt'a munkát sehol nem tekintik befejezettnek. Éppen ezért nagyobb figyelmet 1 ordítanak minden egyes párttag politikai, szakmai fejlődésére, pártmegbízatása Jelkiismeretes teljesítésére. Lödi Ferenc /