Délmagyarország, 1977. június (67. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-26 / 149. szám

Vasárnap, 1977. júnhis 28. DMJEEGEEJH W-tsrse > IWTársadalmi vita a Ptk. módosításáról (Folytatás az 5. oldalról.) nyelt újraszabályozására kerül sor a Ptk. módosítása során, amelyek tekintetében a gyakorlati tapasztalatok kedvezőtlenek voltak, s amelyek tekintetében a jogalkalmazás feltétlenül új szabályozást igényel. Szerencsére kevés számú intézményről van szó — s ez ismét az 1959. évi IV. törvény viszonylagos időtállóságát bizonyítja —, de azért van néhány ilyen és nem is kis jelentőségű jogintézményünk. Gondolunk itt mindenekelőtt arra, hogy a fogyasztói, a megrendelői, a vásárlói érdekek alakulása szempontjóból annyira fontos jogintézménynek, az ún. hibás teljesítésnek a ptk.-beli szabályanyaga a gyakorlatban nem vált be, nem szolgálta megfelelő hatékonysággal az állampolgári érdekeket, más oldalról nem ösztönözte a gyártókat, illetve értékesítőket a megfelelő minőségi színvonal betartására. Az új szabályozás lényegesen egyszerűbb, rugalmasabb, s az említett érdekeket igen hatékonyan szolgáló, számos tekintetben új jogi konstrukció kialakítására vezetett. A harmadik csoportban olyan módosításokat sorolhatunk, amelyek egy intézményen belül csupán egyes hatályos tételeket érintenek anélkül, hogy a módosítás a jogintézmény egészének kereteit megváltoztatná. így például: a Polgári Törvénykönyv öröklési jogi rendelkezései túlnyomó részben változatlanok maradnak, de egy jelentős kérdésben igen nagy horderejű módosítás várható. Nevezetesen, a módosító jogszabály tervbe veszi az özvegy helyzetének erőfeszítését azzal, hogy meghatározott esetekben lehetővé teszi számára azt, hogy az eddig kizárólagosan érvényesülő haszonélvezeti Joga helyett a hagyaték egyrészét tulajdonként a maga számára megváltsa. Másik példa: az eltartási szerződések jogi rendszere lényegében változatlan marad, de a jövőben lehetőség lesz arra, hogy jogi személy legyen az eltartó, amikor is a tartás természetesen természetben, de nem az eltartó háztartásában fog megtörténni. A negyedik főcsoportba tartozó joganyag csupán viszonylagosan új. A lényeget érintően arról van szó, hogy a Polgári Törvénykönyvbe több olyan, már hatályos jogszabály épül, amely eddig külön jogszabályként funkcionált. Így a gazdasági társulásokról, vagy például a szállítási szerződésekről szóló speciális joganyag számos alaptétele a módosított Ptk. szerves részévé válik. Ide sorolhatjuk továbbá azokat a legfelsőbb bírósági döntéseket, amelyeknek a Ptk.-ba való inkorporálását gyakorlati megfontolások indokolják (pl. baleseti járadékról szóló döntés stb.). Végezetül — ötödik csoportként — szólnunk kell arról, hogy főleg a szerződési jog körében a Polgári Törvénykönyvben eddig nem szabályozott új szerződésfajták is törvényi rendezést kapnak, mint például az építési, a szerelési szerződés, a tervezési szerződés, a kutatási szerződés, a közszolgáltatási szerződés stb. A Szegeden megrendezett vita alkalmával a felszólalások a tervezett módosításokkal, legalábbis a megoldások jellegét, tendenciáját tekintve jelentős részben egyetértettek; más dolog, nogy több esetben is szövegezési észrevételekkel a rendelkezések egyértelműbbé tételéhez adtak segítséget. Több új megoldást teljes egyhangúsággal értékeltek a felszólalók, mint például azt a jelentős módosítást, hogy a jövőben nem vagyoni károkozás esetében is megállapítható kártérítés (ún. erkölcsi kártérítés), vagy hogy a környezetvédelemre ártalmas tevékenységet szigorú kártérítési felelősséggel kell sújtani. Lényegében általános volt az egyetértés abban is, hogy a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést megfelelő szigorú szankcióknak kell követnie. Természetesen hangzottak el kritikai megjegyzések is, amelyek megalapozottan mutattak rá bizonyos szabályozásbeli következetlenségekre, vagy éppen más jogszabályokkal való összhang hiányára. Különösen figyelemre méltók ebből a szempontból azok a fölvetések, amelyek a földhasználattal kapcsolatos újabb jogszabályok, valamint a módosított ptk.-beli rendelkezések bizonyos indokolatlan eltéréseire mutattak rá, továbbá azok a javaslatok, melyek a szocialista szervezeték egymás közötti szerződései, főleg a szállítási és építési szerződések körében érvényes egyes jogtételek újraértékelését célozták. Joggal állíthatjuk, hogy a megyénkben szervezett vita igen hasznosan szolgálta a bevezetőben említett célkitűzést: Polgári Törvénykönyvünk korszerűsítését. DR. KEMENES BÉLA S

zél, szél, esőterhű, májusi szél. Csipkedő hűvös van. Az énektanárnő mégis vadul cibálja gyerekeiről a kötött mellénykéket, kardigánokat. A meleg holmik az úttörőblúz alá gyömöszkölődnek. A toporgó csemeték mellett néhány anya is térdepel: stoppolgatják a kilyukadt harisnyanadrágokat. (Jttörőavatásra készül az ünnepi sokadalom. — Technikai nehézségek miatt az avatás húsz perc múlva indul. A „nehézség" valószínűleg a mikrofon plusz magnó plusz erősítő; a mentegetőző szöveget viszont egy nyolcadikos fiú „említi", rekedten ordítva a hangszóróá; modern szócsőbe. Az avató osztály rég lent vár a parkban. Lazán hullámzik, tréfásan vacog a szemcsés cementszobrok körül. Az avatandók várható bevonulásának oldalán úttörővezető leány. Minden kíváncsiskodót szigorúan átterel a másik oldalra. Az avatok egy része a föl-fölhorkanó mikrofonba . dúdolgat, szélkísérettel. Később előáll a kijelölt szavaló (vagy szónok?), négyszer is elmondja egy vers kezdősorát. — Az úttörő-nyakkendő a szabadság jelképe... i A mikrofon megint elkrákogosodik. Lehet, hogy a vers — beszédkezdet ? Most a trombitás fúj nagyot a bokor mögül. Letorkolja a kórus, frissen: — Földönégenzengazújdalif júság, if júság, ifjúság... Az egyik kölyök, túl elegáns, egyedi, szürke flanellruhában feszít, a fórsrift szerint teljességgel átöltöztethetetlen. Az énektanárnő — az égnél is borúsabb arccal — az utolsó sorba rendeli. Más tanerők közelednek, borzolt hajjal, szokatlanul zömöken az előírásos, fölzsinórozott úttörővezető-ruhában. , — Utoljára mondom el — szól egyikük tagoltan —, aki nem Zsuzsi nénire figyel... Hangját a pajkos szél a felhők felé kanyarltja, aztán megint visszadobja. — ... különben a lényeg, hogy ne csak szépen énekeljetek. Egy hosszú-hosszú tanítónő valami törékenyen száraz faággal ismeretlen rendeltetésű vonalat próbál húzni a kavicsos útra. Mintha költői hullámokra írna; a kavicskák befolyjék a reszketeg vonalat. Két nyolcadikos srác hanyagul bemutatja, hogyan kell maradandó limest húzni a kavicson. Az egyik hanyatt dől, a másik erőlködve húzza. Még egy pár lép elő; egyikük hanyatt dől a másik hagyja. Röhögés, a kárvallott száját rágva tápászkodik. Dal. ... itt is, ott is, mindenhol kedves hangon válaszol. Kedves hangja elkísér akármerre járok én. Zöld levél, zöld levél, illatot hoz már a szél, kék virág, kék virág, bokrok alatt ibolyák. Még mindig semmi mozgás. A kar unatkozva ümmög. Széledne is, ám a tanárnő csendet parancsol. Űj dal A fölsallangozott csapatzászló körű) felsős csoport komorlik méltóságosan. Rengeteg a pattanás, a bóklászó kéknyakkendös kisdobosokat fensőbbségesen odébbküldözgetik. Pöffös hátszelek keletkeznek. A kórusból néhányan az Ugyan édes komámasszonyt éneklik kánonban. Mások a Nyári éjjel izzik a galagonyát játsszák, amolyan pantomimesen. A lenge fűben három fiú birkózik. Inkább a hideg miatt hetvenkednek, szívesebben melegednének egymáshoz bújva, mint a bárányok. ... bármely ég néz le rája, küzdő korunknak új nemzedéke mind itthalad ve lünk ., A hangosításért felelősségteljesen izguló, szemüveges fiatal tanár hétrét görnyedve bonyolít színes huzalokat. A mikrofon — úgytetszik — öreg, nehézkes Tesla-magnókkal van zavarba ejtő összeköttetésben. öt-hat cseppenő orrú, indignálódott mama abszolút antipedagógikusan kabátot oszt a didergő fogadócsoportnak. Az úttörővezető leányka kétségbeesetten közibük ront. A fogadási oldal felé mutogat. Jönnek a fölavatásra a negyedikesek! Bár a szél erősödik, tisztán hallani: ők is énekelnek: ... hogyha mindenütt hallani nótánk ... Hírvivők válnak le a közeledőkről. Odarohannak a fogadókhoz, mondanak valamit, elvegyülnek. A negyedikesek azonban lecövekelnek. Két fogadó hirtelen összepofozkodik. Elfelejtkezik magáról a csapatzászlótartó is. Bámészan keresztbe fekteti a vállán a zászlórudat. Egy tanárnő ráint, a fiú zavartan haptákba merevül. A szócsöves a közönségnek: — Kérjük a szülőket, a bevonulási sávot szabadon hagyni. Köszöntem. A szülők — akár a metrófelügyelői utasításkor — összerezzennek, egymásra tekintenek, meghátrálnak. A fényképész csorba fésűvel a szavaló hajának esik. Ahá! Jönnek a kerületi felnőttküldöttek. Az úttörő-vezetőnő mindeniküket bemutatja egy eddig észrevétlenül álldogáló, idős bácsinak. Léhet, hogy régi tanár, lehet, hogy a patronáló veterán? A sudár szép kerületi főnök szoknyáját felfújja a szél, nagyja, fehér kombiné habzik a nyilasból. — Induljatok már. Sára —süvít fel egy sztentori hang. — Bal, bal-jobb-bal. A szél kegyesen eláll. — Icipici csapatunk, kisdobosok mi vagyunk. Télen-nyáron dolgozunk, mégis vidámak vagyunk. Megérkeztek. — ezerbezeregyszáznegyvenkettes úttörőcsapat viii — gyázz! A csapattitkár jelent. — Fogadás zászlóval tiszteeelegj! Az úttörővezető megnézi a kezében fickándozó papírlapot, a forgatókönyv szerint nagyot bólint. Az öreg magnókból meglepő erővel zene támad. A Himnusz. Az avatás megkezdődött. Pár perc, s úttörő lesz a kicsi íanyból. Arcán feszült figyelem, keze a kékselyem nyakkendőre téved. Ma hordja utoljára. Hazafelé a vörösben dobog. ISZLAI ZOLTÁN Apáti Miklós Válasz Gőgöm, hogy vagyok, elmúlik-e. kicsit előbb, mint lombos testem, mondattá gyűlik a szívhang: leszek-e végül városlakó? Hát legyek korai köztéri szoborrá, sétámból váljon menetelés, csobogjon szóm, zengjen szünetlen, mint léha, színpompás szökőkutak? Vagy kimondom azt, amivé lettem: belülről árva, kívül zsúfolt, szegények ügyeivel megvert. Visszaút hűse vonz, az árvaság. Az leszek, tudom, városlakó. Számmá fog falatom elrohadni. A sokaságból leszek egy kevés, mert dobog fülemben halálom lova nyeritésére rossz röhej a válasz, roppant buborék az ősz, az esők, — erősek a városfalak, a kapcsolatok, hát miért topog itt ama ló? Erkélyek A szegedi utcák látképének egy-egy érdekei mozaikját Arzik az erkélyekről készült felvételek. A válogatás csak kis töredékét mutatja be a szegedi erkélyeknek, melyek régebbi korok mestereinek kezenyomát őrzik — építőmesterekét, diszitőszobrászokét és lakatosokét. Vajon készültek-e akkor részletes tervrajzok, vagy gondolt egyet a mester, I szemmértéke, szépérzéke odaillesztett még egy gipszmintát, csavart még egyet a vasrúdon, odatett még valami apróságot, hogy más legyen, mint a többi? Változott azóta a világ építészeti Ízlése, ma már biztosan nem épflene senki klasszicista, eklektikus, szercssziős stilus)egyeket viselő házat - vá'5-tlkozu sem Igen akndna rá. De írem változott tl«zteletrink az emberöltőkkel ezelőtti hozzáértés Iránt, mely a mesterfoga.olat alkotássá kovácsolta össze. SOMOGYI KAROLYNÉ FELVETELEI Ign . V - , - tBgWWMM w .