Délmagyarország, 1977. június (67. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-26 / 149. szám

67. évfolyam 149. szám 1977. június 26., vasárnap Ára: 1 forint VILÁG PROLETÁRJAÍ.EGYESÖLJETEK! Hz aratás első hete Hétfőtől kezdik a búza betakarítását is A forráskút!—üllési Hala­dás Termelőszövetkezet kezd* te hétfőn az aratást Csong­rád megyében, kedden a bordányi Előre, a zákány­széki Május 1. és a Ho­mokkultúra Szakszövetke­zetben, valamint a szegedi Móra Termelőszövetkezetben is munkába álltak a kom«­bajnok. Szerdán Röszkén és Öpusztaszeren, csütörtö­kön Csengelén, pénteken Pusztaszeren, Deszken, Ba­lástyán, próbaképpen a sze­gedi Üj Élet és a Felszaba­dulás Termelőszövetkezetben is megkezdték az aratást. Szombaton szinte valameny­nyi Szeged környéki gazda­ságban dolgoztak az ara­tók. ' Búzát először a szegedi Felszabadulás Termelőszö­vetkezetben vágtak, itt is csak azért, hogy a gépek próbájával egyidőben a szá­rítóberendezést is üzembe helyezhessék, és ha kell, időben igazíthassanak raj­ta. Hétfőn tizenegy kombájn vágja már a búzát ebben a szövetkezetben, és ugyancsak hétfőn kezdi a teljes üze­mű aratást a dorozsmai Jó­zsef Attila és a mihályte­leki Űj Élet Termelőszövet­kezet is. A röszkei Kossuth Tsz-ben is kezdik a búza betakarítását. Mindenütt gépszemlék zárták a fölké­szülés időszakát, valameny­nyi szövetkezetben üzemké­pes gépekkel és jól fölké­szült aratókkal kezdhetik a munkát. A Tisza—Maros­szög Termelőszövetkezetben 17 kombájn indul hétfőn. 3 ezer hektár kalászos gabo­na várja munkájukat. Az ópusztaszeriek azt ter­vezik, hogy szerdáig befe­jezik az őszi árpa betaka­rítását, és sajnálkozva mond­ják, hogy utána kezdeniök kell a takarmánybúza ara­tását. Kevés csapadékot ka­pott ez a terület, azért sajnálkoznak, mert a ta­karmánybúzában itt-ott a kényszerérés jelei látszanak, ez pedig kevesebb gabonát jelent. Pusztaszeren hat kombájn arat, Péter-Pál után a jövő hét közepén már bú­zába fordulnak itt is a gé­pek. Dolgoznak a szalma­bálázók is, igyekeznek, hogy e tarlóhántást minél hama­rabb elyégezhessék. Kevés esőt kapott itt is a határ, de még bizakodnak, hogy a tervezett mennyiséget DÚzá­ból is magtárba tudják szál­lítani. A szegedi szövetkezelek közül a Móra aratott leg­többet, tegnap estig 60 hek­tár őszi árpával végeztek. Ha az idő nem hátráltatja a munkát, a hét közepén bú­zát is arathatnak. Közoen készülnek a másodvetésre, zellert 25 hektáron, kara­lábét pedig 50 hektáron pa­lántáznak. Nagy szélviharok és kevés eső — ez jelle­mezte az utóbbi hetek idő­járását, a búza egy része megdőlt. A deszkf szövetkezetben tíz kombájn dolgozott a hét végén a gabonafölde­ken, tegnap délig be is fe­jezték 85 hektár őszi árpa aratását. Az eddigi gondos igyekezet nyomán kiemel­kedő terméseredmények szü­lettek a Maros Tsz-ben, és bizakodva figyelik a búza A homoki gazdaságokban általános az árpa aratása A hosszan tartó szárazság ellenére jó termést takarítanak be a szövetkezetek érését is. Tizenhárom gép­pel a hét közepén indul­hatnak búzát aratni. Ha az idő nem szól közbe, 16 mun­kanap alatt a teljes ter­mést biztonságba tudják he­lyezni. A határt járva tapasztal­tuk. hogy a júniusi szél­viharok nyoma ugyan lát­ható, sok táblában foltok­ban megdőlt a búza, de az ország más vidékein tapasz­talható állapotokhoz vi­szonyítva nem lehet okunk panaszra. A Kiskunság és a Dunántúl egyes területein azt láttuk a napokban, hogy szinte az országút simasá­gához hasonlít a hatalmas búzatáblák egy-egy darab­ja. A hét aratási krónikájá­hoz tartozik, hogy az ag­ráregyesület, az állami gaz­daságok Békés és Csongrád megyei főosztálya és sz AG­ROKER tapasztalatcserére hívta a gabonatermelő gaz­daságok szakembereit. Szer­dán délelőtt a Gorzsai Állami Gazdaságban az alkatrész­ellátásról adtak tájékozta­tót, és a különböző kom­bájntípusok műszaki tudni­valóit ismertették. Holnap­tól. hétfőtől kezdve az AG­ROKER reggel 7-től este 7 óráig ügyeletet tart, és az előző évek gyakorlatához hí­ven, minden aratással ösz­szefüggő problémára soron­kívül igyekszik megoldást találni. Környezet­védelem Földgáztüzelésre állítják át a kazánokat Ha alkalom adódik rá, sek hatósági úton is meg­valamelyik magasabb ház valósithatók: így kötelezték tetejéről, a tornyokból érde- a fűtés korszerűsítésére a mes körbenézni Szeged fö- városi-járási tűzrendészed lőtt: tiszta időben messzire parancsnokságot, a Kossuth ellát a szem, virítanak a kék Zsuzsa egészségügyi szakkö­ég alatt a sokszínű házak, zépiskolát. Az orvostudomá­Nem kell azonban fölülről nyi egyetemen új kazánhá­nézni a várost ahhoz, hogy zat építenek, a tudomány­észrevegye az ember a már egyetem és a tanárképző elszórtan láöható. de még főiskola régi kazánjait át­füstölgő kéményeket. Elég alakítják földgáztüzelésre — például megállni az alsó s ha minderről múlt időben rakparton, s a folyó kanya- beszélhetünk majd, vagyis rülataban jól kivehető lesz körülbelül a tervidőszak vé­a szürke füstoszlop, amely gén, akkor a tanácsi intéz­valahonnan a klinikák szom- mények és a vállalatok 80 szédságából emelkedik fel. százaléka fűt majd föld­Hogy idáig- is eljutott már gázzal, a város, az energiapolitikai A fűtésrendszer felújítási és környezetvédelmi intéz- tervének megfelelően min­kedések'nek köszönhető. A den olyan intézmény és vál­hagyományos tüzeléssel fű- lalat kazánjainak korszerű­tötfi intézmények átállása sítését szorgalmazzák a ta­korszerű energiahordozóra, nács szakigazgatási szervei, vagyis földgázfűlésre több amelyek csatlakoztathatók éves program eredménye a földgázhálózatra. A DÉ­volt. ez a program még nap- GAZ és a tanács vezetői jainkban is ad tennivalót, minden évben egyeztetik a Ezekre hívta fel a figyelmet gázhálózat fejlesztési prog­a megyei tanács egyik ta- ramját, hogy 1980-ra lehe­valy megszületett határoza- tőleg minél kevesebb füst­ta, s egyúttal kérte a tes- oszlopból szálljon a korom, tület Szeged tanácselnökét, h a nagyvárosiasodás adion szamot a varos intéz- , .. , .. ,, ményeinek tüzelési helyze- masutt vesztő kovetkezme­téről. nyét, a mindent elszürkítő A határozat nyomán kör- füstös levegőt no engedjék Szeged felett tartósan meg­Kádár lános az NSZK-ba látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának tag­ja Helmut Schmidtnek, a Né­met Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárjának a meghívására a közeljövőben hivatalos látogatást tesz a Német Szövetségi Köztársa­ságban. (MTI) levélben szólították fel — az intézményeken és ipari létesítményeken kívül — a szakigazgatási szerveket is, hogy intézkedjenek1 a kor­szerű energiahordozóra való átállás bevezetéséről. A föld gázprogram keretében megépült gázhálózat és an­nak folyamatos fejlesztése lehetővé teszi, hogy Szege­den mintegy 150 tanácsi, egészségügyi, oktatási és művelődésügyi intézmény, kereskedelmi egység, ipar­vállalat és az IKV kezelésé­ben levő, de nem lakásnak használt helyiség gazdái a szenet, fűtőolajat földgázra cseréljék majd fel. Az idén 31 intézményben korszerűsítették eddig a fű­tést, s további tizenhárom­ban most dolgoznak a sze­relők. A már földgázzal fű­tők közül a legjelentőseb­bek: a vakok intézete, a ró­kusi iskola, a színház és az IKV hét központi kazánháza. A Kossuth Lajos sugárúti kórház,, a Madách utcai is­kola, a Tömörkény gimná­zium, az Ecset- és Seprű­gyár kazánházát is földgáz fűti hamarosan. A tervek szerint jövőre korszerűsítik a fonalfeldol­gozó vállalat és a hangszer­gyár kazánjait, s már ké­szülnek a tervek a rendelő­intézetben szerelésre. Az energiapolitikai és környezetvédelmi célkitűzé­telepedni. Szovjet légi kikötők Taskentben befejezték az óránként 1200 utas kiszol­gálására alkalmas új légi­pályaudvar építését. Az AEROFLOT által erre az öt­éves tervidőszakra üteme­zett rekonstrukciók első­szülötte ez a létesítmény. A jelenlegi tervidőszakban különösen nagy figyelmet fordítanak az ország távo­labbi vidékei — Távol-Észak — légi közlekedési vona­lainak fejlesztésére. Korsze­rűsítik Petropavlovszk, Kam­csatka, Norilszk, Xraszno­jarszk, Magadán, Habarovszk és Jakutszk repülőtereit, hogy a legmodernebb gépe­ket fogadhassák. Űj szénbányákat nyitnak A Bicske térségében meg­épülő, 1930 megawattos erő­mű szénigényének Kielégí­tésére négy új szénbánya nyílik: Márkushegyen, Nagy­egyházán, Mányon és Len­csehegyen. Ezenkívül sor kerül a balinkai és a dudari bányák rekonstrukciójára is. A program első állomása a márkushegyi bánya megnyi­tása — itt a munkálatok már megkezdődtek. 43 mil­lió tonnás szénvagyonának kitermelése a tervek sze­rint 1981-ben kezdődik meg, s 1986-ban már naponta hatezer tonna szénét ad a bánya. Húsprogram ­KlSZ-védnökséggel Vásárhelyen tegnap és ma tartja kétnapos tanácskozá­sát és tapasztalatcsereját a húsprogram felett vállalt KISZ-védnökség országos operatív bizottsága. Az el­ső napi program a tegnap délelőtt 9 órakor üléssel kezdődött, amelynek az Élel­miszeripari Főiskola Állat­tenyésztési Kara adott he­lyet. A tanácskozáson jelen volt dr. Varga József, az MSZMP KB munkatársa, az operatív bizottság elnöke, dr. Komjáthy Lajos, a MÉM Agroinform osztályvezetője, az operatív bizottság elnök­helyettese, valamint Király Lajos, a KISZ KB munka­társa is. A bizottság tagjait, az ország minden részéből ér­kezett fiatalokat Rohony Anikó, a vásárhelyi KISZ­bizottság szervező titkára köszöntötte. Elsőként dr. Vá­gó József adott tájékozta­tót a sertéstenyésztés hely­zetéről, időszerű kérdéseiről. Ezt követően Király Lajos beszélt a húsprogram véd­nökségi munkájának eddigi eredményeiről. Külön ki­emelte a háztáji termelés jelentőségét, a takarmányo­zás szakszerűségének fon­tosságát, a fiatalok szakmai, politikai továbbképzésének, valamint a tapasztalatcserék­nek a szükségességét. Az operatív bizottság ér­tékelése szerint a hűsprog­ramért vállalt KISZ-védnök­ség Csongrád megyében volt a legdinamikusabb, a leg­sokoldalúbb. Ennek kiin­dulópontja a Szegedi Szalá­migyár és Hűskombinát épí­tésének, üzembe helyezé­sének segítése volt, majd a vállalati védnökség megyei akcióvá szélesedett. Célja a sertéstenyésztő termelőszö­vetkezetekkel, illetve azok KISZ-szervezeteivel való együttműködés, a hízóalap­anyag-termelés, a -feldolgo­zás, a -felvásárlás és az ér­tékesítés gördülékeny meg­szervezése. A beszámolókat hozzá­szólások követték. Ezután a védnökség eddigi munkájá­ban kitűnt KlSZ-alapszerve­zetek, kollektívák és egyé­nek jutalmazására került sor. A Kiváló húsprogram­védnökség-zászlót és 2 ezer forint jutalmat a Csongrád megyei Állatforgalmi és Hűs­ipari Vállalat KlSZ-bizoxtsá­ga nyerte el. A védnökségért elismerő oklevél és ezer fo­rint pénzjutalom birtokosa lett a vállalat Komócsin Zol­tán nevét viselő, valamint ifjúsági töltőbrigádja. A Ki­váló húsprogram védnökség emlékplakettet és 500 fo­rintos Jutalmat kapta Fó­rián Lajos, Kün András és Széles Ferenc (Csongrád megyei ÁHV), valamint Fischer Lajos (Csongrád me­gyei KISZ-bizottság). Ebéd után a résztvevők megtekintették a Kisterme­lés fejlesztéséért című ki­állítást, majd a nap kultu­rális programmal zárult. A tanácskozás résztvevői ma, vasárnap délelőtt a kardos­kúti Rákóczi Tsz-be láto­gatnak, ahol a gazdasági és ifjúságpolitikai munkáról tá­jékozódnak, megtekinthetik a szövetkezet szakosított ser­téstelepét.

Next

/
Thumbnails
Contents