Délmagyarország, 1977. június (67. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-19 / 143. szám

6 Vasárnap, 1977. június 19. i A

. t ember, mielőtt nagy munkába fog. megáll egy porere, a elképzeli, milyen la less alkotása, ha maja elkészül. S azokban a percekben Is megáll as ember, amikor örömmel adhatja hírül- befejeztem, amit rám bízlak, s viazszagondol. hogy ls kezdődött. .. Ritkaság, hogy ugyaaarrra a napegy Táros életéinek két epizódja, bogy aa építő, siketé ember emlékezzen Is. meg évekre előre ls nézzen. Holnap mégis megtehetik, hiszen aratják a Tisza-parti új szállodát, a Hungáriát, és az alapkőletétellel hivatalosan Is elkezdődik a Dugonics téri nagyárnhás építése. Hotel Hungária Az alapkő majd emlékeztet A szegedi nagyáruház története ugyanúgy kezdődhetett, mint akármelyik másiké az országban. A kereskedelmi szakemberek egyre türelmetlenebbül kopogtattak a pénzügyiek ajtaján, bizonygatták statisztikai adatokkal, megmutatták helyszíni szemléken, hogy a meglevő üzletek aligha képesek sokáig ilyen és még nagyobb forgalmat bonyolítani. Kellene élelmiszer-áruház, vas-müszakl cikkeket árusító üzlet, ruházati bolt. meg aztán kellene étterem,- • bárrá alakítható eszpresszó a vendéglátóipari szakemberek szerint. Nos, kezdődött a számolgatás. * Olyasféle lehet ez, mint a családi költségvetés tervezése, csak persze nagyobbak a számok. Az egyik vállalatnak van ennyi milliója, a másik is elő tud teremteni ugyanannyit. Akkor kerestetik még egy partner, s lám meglesz már az induláshoz a kellő alap. És ha már közösen építkeznek, legyen a hely a legmegfelelőbb. Szempontok kerülnek előtérbe, s újabbak, mások lépnek később a helyükbe. S végül győz a Dugonics tér. Ugye, így milyen egyszerű? Most már csak tervek kellenek, nem is csekély állami támogatás. vállalkozó az építkezés megszervezésére és vállalkozó az alapkőletétel és az avatóünnepség közötti idő kitöltésére. Valójában hetek, hónapok teltek — például a tervpályázati kiírás közzététele és a pályamunkák elbírálása, az eredményhirdetés között. A Belkereskedelmi Minisztérium. a városi tanács végrehajtó bizottsága és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa közös pályázatát a Budapesti Várostervező Intézet Iványi László vezette tervezőkollektívája, Pomsár János, W. dr. Arató Anna és Horvőth László nyerte meg. Ok kaptak megbízást a végleges terv kidolgozására. A felvételünkön is látható makett a tervpályázat első helyezettje. A Jókai utca—Dugonics tér—Lenin körűt közötti területre megfogalmazott építészeti elgondolásról következzenek a vezető tervező szavai. Kalauzunk, Tványi László, a Kárász utcából indul a képzelt, de várhatóan 1980 eleién már a valóságban is megtehető sétára. * — Ha velem tartanak a lap olvasói, kérem, képzeljék el, hogy a Dugonics teret már birtokukba vették a sétálók, csak az üzletekbe árut szállító gépjárművek keresztezik a gyalogosok útját Átvágunk a téren, mondjuk az egyetem főépülete előtti parkban, és ekkor már „kinyílik" előttünk a tér, s a lépcsőzetesen emelkedő áruházépület vonzza felfelé a tekintetünket. A szabadból szinte észrevétlenül kerülünk a fedett, s kirakatokkal szegélyezett sétálóutcába. Erről a passzázsról nyílik a földszinten az 500 négyzetméter alapterületű ABC-áruház, s a háromszor nagyobb vasáruüzlet. — Sétánk elején tartunk ugyan, fáradtak még nem lehetünk, de azért próbáljuk ki a mozgólépcsőt! Ha felértünk, mit vásárolhatunk az emeleten? — Tetőtől talpig felöltöztetheti ott a szülő a gyerekét, a feleség a család felnőttjeit, s még a lakásból hiányzó textíliákat is megvásárolhatják az áruház vevői. Közben bizonyára jólesik az üdítő az eszpresszóban, vagy az étteremnek a Dugonics térre néző teraszán. Gyorsan ebédelhetünk is, napközben önkiszolgáló, este hagyományos rendszerű az étterem. Ha erőt gyűjtöttünk, érdemes visszatérni a passzázsra, s végigjárni a kis üzletek sorát Az összesen 10 ezer 200 négyzetméteres alapterületű nagyáruház megépítésére a DÉLÉP vállalkozott: a húrom építtető: a Szegedi ÁFÉSZ, a Komplett Ruházati Vállalat és a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat a Szegedi Beruházási Vállalatot kérte fel az építkezés ügyeinek intézésére. Az állami támogatással — ez 88 millió 400 ezer forint —, a minisztérium előlegezte építési-szerelési tartalékkal — 35 millió forint — és a vállalatok közös kasszába tett forintjaival épülő bevásárlóközpont beruházási költsége összesen 192 millió forint. Az építtetők szanálási költségektől mentes területet kaptak a városi tanácstól. A lebontott 82 lakás helyén 52 épül majd az Aradi vértanúk tere felől, ezzel a „lakáscserével" — vagyis 50 millió forinttal — társult a város a vállalkozáshoz. S valószínűleg bele kell még nyúlnia pénztárcájába, miután a közművesítés a vártnál nagyobb — tehát drágább — tételnek bizonyult. Ha más megoldás nem kínálkozik, a meglevő közművezetékek teljes cseréjének fedezetét helyi erőforrásokból kell biztosítani. Erőfeszítésekben eddig sem volt hiány, az előkészületek közben felmerülő gondokhoz hasonlóan ez a közműcsere sem lehet akadálya annak, hogy a Centrum áruháznál majdnem kétszer nagyobb bevásárlóközpont határidőre — 1979. december 31-re — elkészülhessen. * Amikor néhány hónappal ezelőtt közszemlére tették az áruházi tervpályázatra beküldött maketteket, a Dugonics tér közlekedési rendjére született elképzeléseket, a tér túloldalán épülő Domus-áruház távlati rajzát, s azokat a térképeket, amelyek a városszerkezetből kiinduló beépítési javaslatokat fogalmazták meg, a kiállítás rendezői és alkotói is meglepődtek. Az a sokrétű, érdekes, de szakmai ismereteket igénylő tervezői, előkészítő munka, mely évtizedekig a közvélemény érdeklődésének inkább csak a hátterében állt — most élénk visszhangra lelt. Jele, mutatója Volt annak az egészséges, lokálpatriotizmusnak, melyet a legkülönfélébb társadalmi szervezetek élesztgettek, támogattak — s lám, sikerrel. Ami évekkel ezelőtt még általánosítható magatartás volt, a „behunyom ' a szemem, nem az én dolgom" — szemlélet, az átalakulóban van már. Ügy is fogalmazhatnánk: a nyitott várospolitika, a tudatos és következetes eszmecsere a város vezetői és lakói között, a „beszéljük meg, hogy értsük egymást", a kapcsolatok kialakulása, a véleményezési, sőt a beleszólási jog táplálása az ésszerűség határain belül — eléggé nem becsülhető eredményeket hozott Holnap délután két órakor az alapkőletétel hagyományai szerint a földbe süllyesztik a mai Szegednek néhány megőrzésre érdemes dokumentumát, s az építtetők, a beruházók, a tervezők, a várospolitikusok eddig láthatatlan munkája formát vált: felvonulhatnak gépeikkel és persze szaktudásukkal az építők. A szállodától érkeznek majd. s hogy ott mit végeztek, arról is szólunk lapunkban, még ezen az oldalon. PAT-FY KATALIN Még alig látszott ki a földből, máris szóbeszéd tárgya volt. Ahogy magasodott, mind többen csevegtek róla. Megvitatták a helyét, mindenki elismerte, szebb környezetben alig épülhetne. Véleményt mondtak a formájáról, találgatták, vajon hány szobás lesz. Volt, aki a budapesti Hiltont kérte tőle számon, mások éppen ellenkezőleg, a régi, hagyományos anyagból és módszerrel épült öreg Hungáriát szerették volna viszontlátni benne. Üveg, réz és fa Az új szálloda immár elkészült, s ha eddig csak kívülről figyeltük, csodáltuk, most nézzünk körül bent, az épületben. Hotel Hungária — olvasható a főbejárat fölött. Már a széles, duplaszárnyas üvegajtó előtt érdemes megállni egy pillanatra. Különleges, fényvisszaverő, francia üvegből készült, csakúgy, mint az étterem óriási ablakai. Megszűrik a fényt, kívúltartják a meleget, s emellett a kinti zajt is kirekesztik az épületből. Az ajtó fogantyúja zsűrizett iparművészeti munka, s ha valaki siettében túlságosan nagyot lök az üvegszárnyakon, akkor sincs baj. A küszöb alá épített nyugatnémet késleltető készülék lelassítja az ajtó csapódását. Viccelődő társaság egyizben megjegyezte: üveg a fal, üveg az ajtó, könnyű összetéveszteni őket. Nos, a szálloda gazdái ls gondoltak erre, s hogy ne fordulhasson elő a burleszk filmekből ismert tévedés, az üvegfal elé Udezold dísznövényeket helyeztek. Az ajtón belépve a hallba érünk. Tágas, levegős helyiség, s noha a mennyezet igencsak magas, a terem mégis kedves, barátságos, meghitt hangulatot áraszt. A bejárattal szemben s jobbra galéria húzódik, diszkrét, füstszínű üvegkorláttal. A falakat tapéta borítja, — szolid mintájú, semleges színű —, az óriási falfelületet sötétbarna s fehér fadíszítés teszi lüktetővé, s viszi tovább a tekintetet körkörösen, egész a mennyezetig. A plafon hófehér, csakúgy, mint az oldalfalak díszítőelemeinek egy része. Érdemes alaposabban szemügyre venni: hogy az egyhangúságot kirekesszék, kidomborodó, körformájú mintázattal tették érdekessé. Narancssárga, fehér és négerbarna A körforma egyébként visszatérő motívum a dekorációban, köralakúak a drink-bár bokszainak ülőkéi s háttámlái, félkör formájú a bárpult. Apró, körala-i kú, színekkel játszó üvegből készült a mennyezet De maradjunk még a hallban, akad látnivaló bőven. A bejárattól közvetlenül jobbra széles folyosó: itt található a modern, fotocellás személyfelvonó, s a teherliftek. Ugyancsak jobbra márványlappal burkolt, széles lépcsőfeljáró, melyen a szállodába, a galériára — azon át az étterembe —. s a magasföldszinten levő irodaszobákba jutni. A hallban balra a recepció, a telefonközpont és az interurbán telefonfülkék, mellettük a házi stúdió. A bejárattal szemben az Intertourist elegáns pavilonja. Mindenképpen szólni kell a színekről is. Az alaptónust a falak és a padlóburkolat diszkrét, semleges színe adja. Jól érvényesülnek igy a melegsárga, négerbarna kárpitozott fotelok, a narancssárga állólámpák. Rendkívül tetszetős a recepció fölött elhelyezett egy méterszer egy méteres szögletes kerámia óra, melyet Fekete János, a Tömörkény István Gimnázium és Szakközépiskola tanára tervezett a szálloda számára. Mielőtt bekukkantanánk a drink-bárba, vessünk még egy utolsó pillantást a bejáratra. Az ajtószárnyakat vörösréz bevonatú csík határolja, színe harmonizál az egész környezettel. Drinkbár, étterem, szálloda A bárban élénkpiros, tűzálló velúr tapéta borítja a falat. Ugyanilyen színű az ülőkék kárpitja is. Otvenhatan foglalhatnak itt egyszerre helyet, s ha ez kevés lenne, a vendégek a hallban is leülhetnek, ott is lesz kiszolgálás. A szállodának nincs presszója, így ez is pótolható. A galérián jobbra dohányzóasztalokat, kényelmes, süppedő borjúbox fotelokat helyeztek el. Itt van az a nagyobb helyiség is, melynek óriási panoráma ablaka már a Tiszára néz. Színes televízió várja a vendégeket, s ha az étteremben kevés a hely, itt is megterítenek. Az étterem 230 személyes, s az épületegyüttes lapos, alacsonyabb részében található. Gyönyörű kilátás nyílik innen a Tiszára, az újszegedl partra. Az étteremnek külön feljárata van, a szálloda bejáróhoz hasonló óriási üvegajtóval. Az uralkodó szín itt is a sötétbarna és a narancssárga. A mennyezet síkját jókora hófehér, félkör alakú, a falra merőlegesen felerősített díszítés teszi mozgalmassá. A belső tér kialakításának tervezője, Rédai Ferenc elefántfülnek nevezte el a mennyezetet tarkító elemeket. Az étterem szükség esetén függönnyel három részre osztható, ilymódon kellemes, meghitt környezetet kínál a kisebb rendezvényeknek. Az étteremhez korszerűen felszerelt, tágas, 600 adagos melegkonyha, s 3 ezer mignon-adagos cukrászüzem is tartozik. Az árak nem lesznek magasabbak, minta Tisza étteremben. Az étteremben, a hallban és a galérián kellemes zene szól, melyet a stúdióból sugároznak. A szállodai szobákban elhelyezett, beépített rádiókészülékeken már több program is fogható. A szálloda 300 ágyas, összesen 144 szoba várja a vendégeket, köztük hat lakosztály. A szobák kétágyasak, fürdőszoba ls tartozik hozzájuk. Hangulatosak, kényelmesek. A bútorok kárpitjában, a sötétítő függöny színeiben itt is a narancssárga és a négerbarna dominál. A szobákat tágas loggia egészíti ki — a lakosztályokat három is —, s ami igen vonzó, minden szobából látni a Tiszát. Egy szoba ára 430 forint, az appartementeké 700 forint A látnivalókat még sorolhatnánk tovább. De talán a leírtakból is kitetszik: az öreg Hungária fiatal „testvére" díszére válik a t árosnak. Holnap délután 3 órakor ünnepélyesen felavatják, s néhány nap múlva már fogadja az első Szegedre érkező vendégeket. LADÁNYI ZSUZSA