Délmagyarország, 1977. június (67. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-19 / 143. szám

>>GGv r Jh. M vjfc V VILÁG PROLETÁRJALXGYÉSÜLJETEK! V , v, DELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 67. évfolyam 143. szám 1977. június 19., vasárnap Ára: 1 forint A KGST-országok egyik fő feladata az integráció tervszerű fejlesztése A BT A, a CTK, a PAP, az MTI, a Moncame és az ADN hírszolgálati iroda interjút készített hat KGST-tagország illetékes miniszterelnök-helyettesével az integrációs folya­mat eredményeiről és távlatairól. A miniszterelnök-helyet­tesek a következőket mondották; ANDREJ LUKANOV, Bolgár Népköztársasági — A szocialista államok gazdaságának dinamikus fej­lődése megköveteli az együtt­működés, az integráció for­máinak és módszereinek ál­landó tökéletesítését A je­lenlegi szakaszban azok a közös programok foglalják el a központi helyet, ame­lyeknek célja, hogy közösen és komplexen oldjunk meg olyan kulcsfontosságú fel­adatokat, mint például a nyersanyag, a fűtőanyag, az energia biztosítása. — Mi a célprogramoknak különleges jelentőséget tulaj­donítunk. Szerintünk ez a fő út Bulgária népgazdasági struktúrájának tökéletesíté­séhez. Nagyon is indokolt te­hát, hogy törekvéseinket a testvéri országok erőfeszíté­seivel egyesítsük az együtt­működés hatékonyságának fokozására. Fontos, hogy a Komplex program és a hosz­szú távú célprogramokban meghatározott feladatok vég­rehajtása az egyes KGST-or­szágok gazdasági fejlettségi szintjének közelítéséhez és kiegyenlítéséhez vezessenek, nemzeti érdekeinket optimá­lisan hangoljuk össze a nem­zetközi érdekekkel. RUDOLF ROHUCEK, Csehszlovák Szocialista Köztársaság: — Csehszlovákia Kommu­nista Pártja XV. kongresz­szusa egész sor fontos hatá­rozatot fogadott el a szocia­lista gazdasági integrációban való részvételünk további fo­kozására. E határozatok a szocialista internacionalizmus elveiből indulnak ki, és az együttműködés mindenoldalú elmélyítését célozzák a Szov­jetunióval és a szocialista kö­zösség többi országával, és jó alapot nyújtanak arra, hogy a következő években még aktívabban vegyünk részt a KGST munkájában. Csehszlovákia az integráci­ós akciókban vállalt kötele­zettségeit sikeresen teljesíti. Nagy figyelmet szentelünk a KGST-tagországok hosszú tá­vú együttműködését célzó tervezetek kidolgozásának is. Jól tudjuk, hogy ezzel rend­kívül felelősségteljes gazda­ságpolitikai feladatokat is vállalunk; amelyekkel hoz­zájárulunk közösségünk gaz­dasági erejének további meg­szilárdításához és a szocia­lista testvérországok egysé­gének erősödéséhez. Derűlá­tóan tekintünk a következő években várható eredmények elé. KAZIMIERZ OLSZEWSKI, Lengyel Népköztársaság: — A szocialista integráció programja Lengyelország számára, is a gazdasági féj­lődés egyik legfontosabb té­nyezője. Véleményem szerint az integráció további terv­szerű fejlesztése a KGST­tagországok egyik fő felada­ta. Ez a Lengyel Népköztár­saságnak is érdekében áll. A pártunk VI. és VII. kong­resszusa által meghatározott program következetes vég­rehajtásánál fokozottan hasz­nosítani akarjuk a gazdaság intenzív fejlesztésének té­nyezőit. E tényezők egyike a nemzetközi munkamegosztás, amelynek különösen nagy je­lentősége van a nyersanyag-, fűtőanyag- és energiagazdál­kodásban. A nyersanyag- és energiaszükségletek kielégí­tése már ma is, de különö­sen a jövőben elképzelhetet­len a KGST-tagországok szo­ros együttműködése nélkül. Az együttműködési progra­mok kidolgozása a lengyel tervező munkának is egyik legfontosabb eleme. Különö­sen nagy figyelmet fordítunk 1980 utáni közös programok­ra, amelyeknek kidolgozása most van folyamatban. SZEKÉR GYULA, Magyar Népköztársaság: — A szocialista integráció minden irányú fejlesztésének előnyei számunkra felbecsül­hetetlenek. Hazánk különö­sen érdekelt az energia- és nyersanyagellátás megoldá­sára irányuló célprogramok kidolgozásában és megvaló­sításában. Kiemelt jelentősé­gűnek tartjuk a KGST-tag­országpk energiarendszerei­nek fejlesztését. Minden erőnkkel arra törekszünk, hogy az energia- és nyers­anyagellátás területén közös erőfeszítéssel megvalósítan­dó. a KGST-n belüli együtt­működés keretébe illeszkedő nagy létesítményéket a kitű­zött határidőre felépítsük, üzembe helyezzük. Jelentő­sen fokozzuk hazai energia­forrásaink - kiaknázását, (Folytatás a 2. oldalon*) ÚJ kutakf több gáz Munkasikerek a szegedi szénhidrogénmezőn Bár az adatok még az év első öt hónapjáról szólhat­nak csak, körvonalazható, hogy eredményes félévet zárhat majd a kőolaj- és földgáztermelő vállalat. Június elsejéig 15,7 millió­val több gázt értékesítettek 0 tervezettnél. Propán-bután gázból 5832 tonnával töb­bet adtak, izopentánból 3870 tonna a többlet, stabilgazo­linból pedig 1500 tonna a plusz, az algyői és a kisebb mezők termelésének együttes eredménye. Olajtermelés­ben egy százaléknál alig több a lemaradás, s ez fél­év végéig megszűntethető, mert rajtuk kívülálló oka van. Egyrészt Móraváros­ban csak április végén kezd­tek üzemelni az új kutak — most már 8 helyett 10 ter-­mel — elsősorban kivitele­zési gondok miatt futottak túl a határidőn. Másrészt Ferencszálláson a belvíz mi­att nem tudták időarányo­san teljesíteni a tervet, de ez a nehéz helyzet meg­szűnt, most már ott is 9 kút adja az olajat. Az első negyedévben az éves 500 millió forintos be­ruházásnak 20 százalékát teljesítették, de a javuló anyagellátás és a kivitelezők megbízható, jó munkája azt formázza, hogy az új létesít­mények sorra elkészülnek, munkába állásuk akadályta­lan. A legnagyobb esemény Somogyi Károlyné felvétele Részlét a gázüzemből az volt, hogy júiíius 10-én megkezdődhetett a termelés az 550,, millió forintos beru­házássál készült II. sZárrvú gázfeldolgozó üzemben, s a már említett 2 móravárosi kút. A kisebb mezőkön is sorra „belépnek" az új ku­tak, az idén Feréncszáltás körzetében például 6—8 új kútból kezdődhét meg a ter­mélés, s ézen a mezőn az Idei terv is jelentősen meg­nőtt, í millió 624 ezer tonna. Ezek az adatok erősítik meg Juratovics Aladár üzemvezetőnek az állítását: minden jél szerint túltéljes­sítik a féléves tervet az olaj­mézé'á>n. Lázár György Varsóba utazik Június 21-én Varsóban megnyílik a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának XXXI. ülésszaka. Az ülésszakon a tagorszá­gok miniszterelnöki szinten képviseltetik magukat. A magyar küldöttség Lázár György nek, a Miniszterta­nács elnökének vezetésével 20-án utazik Varsóba. (MTI) Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkot­mány 22. paragrafusa (2) bekezdése alapján az ország­gyűlést június 29-én, szerdán délelőtt 11 órára összehívta. A kormány javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére a Magyar Népköztársaság és a Né­met Demokratikus Köztársaság közötti barátsági, együtt­működési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megerő­sítéséről és törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot; a Magyar Népköztársaság 1976. évi költségvetésének végre­hajtásáról szóló törvényjavaslatot; valamint az Országos Vízügyi Hivatal elnökének beszámolóját a vízgazdálkodás helyzetéről és feladatairól. (MTI) Az új híd krónikája Legyőzött akadályok „Mi ts lenne velünk, ha nem kellene mindig akadá­lyok legyőzésére töreked­nünk? Még talán jobban is megy így a munka" — véle­kednek az új híd építői. Meg­nyugtatnak, a nagy víz okoz­ta — a laikusok úgy gondol­nák, várakozási — heteket sem töltötték tétlenül. Az új­szegedi oldal feljárójának be­tonalapozását, az acélszer­kezetek szereléséhez nélkü­lözhetetlen faállványzat ácso­lását — ugyancsak a bal par­ton — megkezdték, amikor a hullámtéren állt a víz. S most már, hogy véget ért a hídépítés másik izgal­mas periódusa is, essék szó, legalább utólag, a nagy tel­jesítményű cölöpöző, a SOIL­MAC körüli bonyodalmakról. Tavasszal, amikor a cölöp­verőt Pestre költöztették a Szikra nyomda alapozásához, az a hír terjedt el a város­ban, hogy emiatt jócskán el­tolódnak majd a pontos ütemtervben előre meghatá­rozott technológiai folyama­tok. Nos, a pótolhatatlannak vélt SOIL-MAC-et pótolták, méghozzá rekordidő alatt: az újabb olasz cölöpverő meg­rendelése és szegedi össze­szerelése között — az június vége felé várható — alig telt el három hónap. * Visszahozzák egyébként a Tisza-híd építéséhez az ere­deti masinát is még a közel­jövőben, s így újra lendület­be hozható a cölöpözés, im­már a jobb parton. Az egyik SOIL-MAC-et a vízre telepí­tik, már a parton várakozik a két, négyezer tonnás uszály, amelyet 150 tonna súlyú acél­szerkezettel kapcsolnak ösz­sze katamaránná, vagyis két­testű vízi járművé. Az acél­szerkezetet faplatóval —ezer négyzetméteressel — fedik le, ezen áll majd a cölöpverő és kiszolgáló egysége. A 35 ton­nás cölöpverő beemeléséhez érkezett Szegedre az Ady Endréről elnevezett úszódaru, amely a további munkála­tokra is itt marad. A me­derpillér víz alatti cölöpözé­sével együtt — mely egyéb­ként a hídépítés legérdeke­sebb szakasza lesz — meg­kezdik a jobb parti cölöpö­zést is, a gép helyét beto­nozzák már a gimnázium előtt. * Persze közben folytatódik a már meglevő szerelőállvá­nyon a hatalmas acélszerke­zetek beemelése, összeszere­lése. Újszegeden, az Odesszai körút két oldalán gyülekez­nek a pirosra festett óriások, amelyeket a Ganz-MÁVAG lágymányosi telepéről szállí­tanak vasúton Algyőre, s on­nan közúton, 20—60 tonnás szállítóeszközökkel, úgyneve­zett traiíerekkél hoznak el Somogyi Károlyné felvétele A szegedi oldalon betonozzák a helyet, ahova a SOIL-MAO beállhat az építkezés helyszínére. Ahol ezek a 15—20 tonnás elemek várnak most sorsuk­ra, a hídtestről lefutó, támfa­lak közöt vezetett vasbeton­pálya lejt majd egészen a Népkert sorig. (A szegedi ol­dalon a Szilléri sugárútnál éri el a terepszintet a feljáró­híd.) Tucatnyi autódaru, vonta­tó, Poclain-markoló és teher­autó nyüzsög a két töltés kör­nyékén és a hullámtereken, és persze egyre több vízi jár­mű, hajó, uszály csoportosul a vízen. Akad is nézelődő, szép számmal. „Több, mint szeretnénk" — mondta el a közelmúltban az SZMT mun­kavédelmi szemléje utáni ta­nácskozáson a híd építésve­zetője, Apáthy Endre. * Ahol egymást érik a rako­dó vagy áruszállító jármű­vek, ahol a daru karjában több ezer kilónyi a súly, ahol még a terepet jól ismerők is védősisakban járnak — köny­nyen veszélybe kerülhetnek az óvatlan idegenek. S hiá­ba lánckorlát, tábla, kerítés, ha mindig van rés — pél­dául a munkaterületre veze­tő út —, amelyen bejuthat a gépek, a víz, a daru közelébe a kíváncsi látogató. A munkaszüneti napokon, amikor a jelenleg a hídon dolgozó 160 hídépítő és a kö­rülbelül 20—25 Ganz-MÁ­VAG-os nem küldheti el a bámészkodó gyerekeket, ját­szótérnek nézik az acélele­meket, mászókának a félre­állított járműveket. A Római körút és az Odesszai körút környéki gyerekek szüleinek figyelmébe ajánljuk ezt, mert nem lenne jó a híd króniká­jában balesetekről számol­ni be. P. K. Konkrét vállalások a munkaversenyben A csepeli dolgozók által a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójá­nak tisztelétére kezdeménye­zett munkaversenyben ma már a munkáskollektívák, mezőgazdasági dolgozók, mű­szaki és gazdasági szakembe­rek széles köre konkrét vál­lalások teljesítésével vesz részt. Vállalásaik elsősorban a hatékonyság növelését, a munkaidő jobb kihasználá­sát, a minőség javítását, az anyaggal és az energiával való takarékoskodást szolgál­ják. \

Next

/
Thumbnails
Contents