Délmagyarország, 1977. június (67. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-15 / 139. szám

% Szerda, 1977. június 15. ré­széről távhívással is hívha­tók a telefonszámok. (MTI) Gazdaságpolitikai fórum a televízióban Már reggel 10-töl kérdezhetnek a nézők Szerdán este 20 órai kez- A szegedi nézők 12-878 vé­dettel fórumot rendez a te- rosi számon hívhatják a té­levízió gazdaságpolitikai kér- vé ügyeleteseit, akik a kér­désekről. A fórum szakértői: déseket a stúdióba továbbít­Németh Károly, az MSZMP jak> Az ország minden Központi Bizottságának tit­kára, Huszár István, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, Szekér Gyula, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Faluvégi La­jos pénzügyminiszter, vala­mint Sighy Vilmos belkeres­kedelmi miniszter. A nézők már reggel 10 órától te­lefonon is feltehetik a kérdé­seiket a 170-700-as számon ÍJélután,' a tévé adásának kezdetétől további telefon­számok állnak majd a buda­pesti nézők rendelkezésére. Munkásszínfiáz Több millió forintos költ­séggel bővítik', átalakítják a tatabányai népházat. A nagyszabású felújítás befe­jezése után — előreláthatóan 1973-ban — munkásszínhá­zat nyitnak a bányászváros legnagyobb művelődési há­zaban. Az űj színház mű­ködésének, tartalmi munká­jának', szervezeti felépítésé­nek kidolgozására pályázatot hirdettek. Yestvérvállalatok tapasztalatcseréje A Kenderfonó és Szövő- dorjalap-gyártás, a fonodái ipari Vállalat szegedi köz- és a szintetikus anyagokat pontjában nemzetközi üzem- gyártó technológiák egyez­összehasonlítási konferencia tetősének lehetőségeit, meg­kezdődött tegnap délelőtt, tekintik a szegedi kender­Bolgár, csehszlovák, lengyel fonógyárat, az újszegedi szö­és NDK-beli testvérvállala- vőgyárat, és pénteken ellátó­tok képviselői tanulmányoz- gatnak a nagylaki kender­zák a rostkikészítés, a poz- fonógyárba is. Mi újság a Centrumban ? Árusítás az utcán, — Új szolgáltatások Nemrégiben adtunk hírt róla: a szegedi Centrum működtetéséhez azonban ko­Áruház tavalyi eredményei alapján elnyerte a Kiváló szaakiP^n^k^ükr, Áruház címet. Forgalmával — az ország 32 Centrum erre 'mé R'em késZüit föl, Áruháza között — a második helyezett lett. A szegedie- ,'gy például az automáta mo­ket, és részben a megyei vásárlókat is ellátó üzlet igaz- sógépnek csak házhoz szál­gatóját, dr. Marsi Zoltánt kérdeztük meg, mi újság a Centrumban, müyen tervek foglalkoztatják az áruház vezetőit. lítását vállalja. Mi történik, ha mégis hibás a készülék, ha lepattogzott a zománc, vagy a tévé doboza sötétebb, mint a mintadarabé volt, ha... — és felvetődik még sok kérdés a vásárlókban. A válasz: a Centrum igyekszik a bizalmat, a hibás, nem tetsző árut ter­mészetesen nem köteles át­venni a vevő. A napokban egy kis föl­„Felnőtt közönség" a moziban A bemutató napján alig lézengtek dhnoziban. A magyar kérdőjellé; és a taccsvonalon filmeknek kijáró érdektelenség a második napon enyhült, a harmadikon telt ház volt, és maradt — ameddig játszották Kósa Ferenc Küldetés című filmjét. kívüli magányosok között sokan érezhetik enyhébben az egyedüllétet. 3. dag ország lennénk!" Meg­kérdeztem, a foglalkozása: lakatos. És az alkotók? A rendező és a főszereplő minapi sze­gedi látogatásakor például kiderült (sok íilmkedvelő fi­Azt hiszem, a film után gyeimét ris elkerülhette), ki-ki kényszerét érzi. hogy hogy Kósa Ferenc utóbbi „elvonuljon 40 napra", és, négyéves munkájának egyet­Amikor — tekintettel a különleges érdeklődésre — újra műsorra tűzték, keve­sen voltak a moziban. Más­nap „leesett a tantusz", köz­ismertté vált, hogy a filmet prolongálták, újfent megtel­tek a széksorok. A pénztára­kat jegyekért ostromolták, az előadások megkezdése után is népes csoportok ma- döntéseket hozzon további len „végtermékét" sem lát­radtak az előcsarnokban, va- cselekedeteiről. Megfontolja, hattuk a vásznon, lami csodára várva, hátha hogy a maga helyén miként A Küldetés a művészileg, mégis bejuthatnak. Amikor képes megközelíteni azt az politikailag kiemelt" filmek másodszor is visszahozták a erkölcsi ideált, ami például kategóriájúban rajtolt filmet, mindez megismétlő- Balczóé vagy Kósáé — mondta az egyetemista. És folytatta: a szellemi munka­körökben a dolog úgyszól­ván kilátástalan. A konfor­mizmust, a megalkuvást el Ilyfsmi pedig magyar film- lehet kerülni, a saját esz­dött. 0 Kiderült továbbá, hogy Balczó András hétköznapi, természetes beszélgetőstílusa cseppet sem eltérő a film­belitől. Ugyanolyan találóak, megjelenítő erejűek a hason­mel sajnálatosan hosszú ' idő mények szerinti önépítést ía-ta!' szabatosak> pontosak, oloJ huseges gondolatkozvetitők a mondatai. (Ugyan maga azt mondta: „Ha az ember útfélen véleményeket hallat- akarja, és a teljesítményeit ® "tflvánosság , ej,őtt szó1' tak az emberek. Ezúttal kizárólag objektív mércék- Kozeröekut mona bs mindenkinek — legyen bár- kel lehet mérni. Ha például ota nem esett meg. Nemcsak tettekkel és a küzdelem vál­arra gondolok, hogy ennyien lalásával lehet folytatni — kíváncsiak voltak rá; úton- ha az ember tudatosan ezt arról csak szépen lehet.") Vita milyen helye a társadalmi valaki Balczó András," és öt- yolt' ^ábba. sok vitara ér­munkamegosztásban - film- tusázó. Ö megcsinált vala- de.me.s temarol. És elmond­röl volt szava, olyan mű- mit, ami — úgy hiszem — vészeti ág produktumáról, mindannyiunk jobbik énjé­amelyet ugyan populáris nek eszményei szerint való. műfajként tartanak számon, De az öttusázók között sincs csak a valóság ritkán igazol- még egy ilyen, széles e vi ták, hogy a közönségtalálko zókra „dől a nép", ugyan­csak vitatkozni, megbeszélni, véleményezni. Nyilvánvalóvá vált az is, hogy az alkotók A cím kötelez, ezért az Azok, akik az utóbbi időben üzlet dolgozói a jövőben is valamilyen műszaki árut szeretnék kiérdemelni vá- vásároltak, űj felirattal ta­sárlóik bizalmát. Jelenleg a lálkoztak ezen az osztá- kjérdemelni raktárak tele vannak, külö- lyon: „önnek csak választa­nö6en a szezonban keresett nia kell, a többi a mi "dol­cikkekből jó az ellátás. A gunk." Akár egy kiállításon, hirtelen beköszöntött káni- kényelmesen végigsétál a kulában sokan keresnek íür- vásárló a bemutatott termé­dóruhát, az idén külön pró- kek előtt, és a minta után bafülkéról is gondoskodott kiválasztja, mit akar 'venni fordulást észlel, aki megfor­ezen az osztályon az áruház. — és fizet. Az üzletre vár a dul az üzletben, de az elkö­A néhány hete megrendezett többi gond: az ellenőrzött, vetkező hónapok, évek kár­kempingkiállítás után meg- hibátlan árut a megadott pótlást nyújtanak majd nőtt az érdeklődés a strand- dmre ^j, díjmentesen, ezért. A 11 éves áruház meg. cikkek iránt is. A farmer- , , , * ... , r ••, [osztály csupán néhány na- A szakemberek * porszivot, kopott kissé, kifestik kivul­' pos, de máris az egyik leglá- padlókefélőt, a mosógépet belül, az elárusító tér pedig togatottabb „utcája" az üzr (amelyik nem automata!), a új, tetszetős fehér berende­letnek. centrifugát, a kompresszoros zést kap. S megint csak » Hogy tartja-e, tudja-e tar- hűtőszekrényt, a villany- vásárlók érdekét tartja szem tani a Centrum a tavalyi kályhát> a lemezjátszót, rá- előtt az áruház: a fölújítáa „iramot"? A május 31-ig föl- diót> a'hordozható és a fe- ideje alatt az árusítás folyik jegyzett adatok szerint a 32 kete_fehér tévékészüléket ha ugyan olykor ez egy ki* áruház közül első helyen áll üzembe if> helyezi a vásárló kényelmetlenséggel is jár. a szegedi, 12 százalékkal sí- lakásán_ Bizonyos termékek Chikán Ágnes került túlszárnyalniuk a ta­valyi — azonos időszakban t^^^mmmmmmmemmmmmi^mmmm^mmmmmmm^mmmmmi^m elért — forgalmukat. A kereskedelem szakembe­rei világszerte hasznosnak tartják az utcai árusítást — bizonyára lélektani és anya­gi előnyei miatt. A vásárlók — lehet más okból — lelke­sednek a módszerért. A Centrum előtt fölállított íz­léses fehér ládikákban jól­esik „turkálnia" annak is, aki talán nem is akart vá­sárolni. A keresés izgalma, s az, ha jó portékára talál az ember, élvezetessé teszi a vásárlást. S tévedésnek bizo­nyult az az aggodalom ls, hogy csúfítja, rendetlenné teszi a városképet az utcai árusítás. Ha Párizs, London és egy 6or más nagyváros szépségén nem esik folt emiatt. Szegedén se fog. Sőt: szeretnénk még több színes holmit látni — a kirakat­üveg előtt is. ja vissza. hogy helytálló 'ez lúgban. Vajon ' kik vannak ffi® — mennyire tisztelik a látják, enge­nert. a minősítés. A Balczó-portré ott, ahol a teljesitménymér- , _ . . -,,„ , ,,„ ,, , példája viszont azt igazolta, cék szubjektívebbek? Most „JL" Deszelgetopait­hogy a film és a közönség pedig. Balczó is — hiába vá­közötti (az utóbbi időben lasztotta okosan a küldetésé­nyilvánvalóan) megromlott hez legalkalmasabb pályát viszonyért nem annyira az —, ugyanúgy kívül van a utóbbiban kell a hibát ke- taccsvonalon, mintha más resni. szakmában próbálta volna Mi lehet a titka ennek a „futását elvégezni, hitét filmidőnyi párbeszédnek, a megtartani". Akkor minek lehetséges legpuritánabb esz- idegesít engem? Hogy kép­közökkel megalkotott film- zeli a megtérítésemet, hisz nek? Mi az oka, hogy a mo- az én pályámon negyedany­ziban egyáltalán nem honos nyi esély sincs a „megőrző­tetszésnyilvánítási forma, a désre"? Arról nem beszélve, taps — úgyszólván polgárjo- hogy mekkora a tehetségem got nyert a Kósa-mü vetíté- az övéhez képest! Egyszóval: sének Idejére? keserves dolog úgy nézni ezt Nincs titok. Ellenkezőleg! a fűmet mintha rólam is .... . ... , , szólna. Maskeppen meg nem A fűm éppen titok- es ho- jebet wiálynélküliségével, kimódo- Természetesen lehetne még tatlanságával, művészkedés- sorakoztatni a véleményeket, jnentességével nyert csatát, a fentieknél jóval egyértel­, ,.,.,, .... mubben dicseroket is.. Es az Vagyis: kitarulkozo őszinte- ellenkező elője,üeket. Megle­ségével, megfontolások nél- hetősen sokan vannak küli nyíltságával, bátor-ter- ugyanis, akiket roppant ér­mészetes szókimondásával, zékenyen érintene, ha egy­Minde? — a Jelek szerint — szeriben az alkalmasság, a Mindez — a jelek szerint — teljes(tménv alapjan töltőd­annyira kellett mar a ko- nének be mindenféle posz-. zönségnek, mijit csepp iható tok, pozíciók és szakmahe­édesvíz a sóstengerrel körül- lyek. (Nem annyira az a vett szomjazóknak. foatos- b°gy .?k mit monda­„, .. , , ., nak a filmről, mifele gyen­Nézzunk nehany ilyen „je- géire hivatkoznak> bogy lé. let", a már felsoroltakon ki- nyegéről eltereljék a figyel­vüli nézőreakciókat. Topor- met: sokkal inkább az. hogy gunk egymás hegyén-hátán, fgv,re többen valóban a he­r.,,, . . , .. lyukre kerulienek. Ez tar­kifelé a mozibol. A hónhor- sadalmunkban nemCsak le­gas, fejjel a tömeg fölé nyúlt hetséges, hanem elengedhe­fiatalember lelkesedésében tetlenül szükséges is.) Aztán magasabb hangot üt meg a sokakat sérthet hogy kéret­lenül figyelmeztetik erkölcsi világképük fogyatékosságai­Bal" ra, sok cinikus vállvonoga­gaz- tás meredhet kényelmetlen Országszerte űj szolgálta­tással lepték meg a vásárló­ikat két hete a Centrum áru­Sulyok Erzsébet 'házak, köztük a szegedi is. renc A makói rév és híd szokásosnál: „Ha ennyien tanulnának a czótól... Hamarosan Mi kell a képhez ? Somogyi KároJyué íeiretele Ahhoz, hogy ez a felvétel ma megjelenjen az ú.jságban, a fototechnikai feltételeken kívül szükségeltetett tíz emelet az új szálloda épületében, hiszen anélkül aligha „láthatta volna" a fényképezőgép az épülő ifjúsági házat, s az új híd jobb parti munkáit segítő úszódarut a vízen Megjelent a múzeum évkönyve A múzeumi évkönyvek el- című tanulmányában az els® sősorban szakmabeliekhez föllelhető adatokból az új szólnak, a tudományos kuta- híd avatásáig közöl képekke* tások egy-egy részeredmé- gazdagon illusztrált adatokat, nyét közük, mégis jól jár, Felföldi László szintén Ma­aki hozzájut a szegedi Móra kóról írt, a parasztság tánc­Ferenc Múzeum késve meg- kultúráját tekinti át. Bálint jelent, 1974—75-ös kötetéhez, Sándor megjelenésre váró és érdeklődéssel olvassa ta- szegedi néprajzi monográfiá­nulmányait. Zolnay László a jának egyik fejezetét adja kiadvány kezdő írásában a közre Az égitestek és termé­herceg Jagelló Zsigmond szeti jelenségek szegedi ha­számadáskönyvének egyes té- gyományvilága címmel, teleiből Szeged és környéke Juhász Antal röszkei és 1500-as évbeli művelődési szatvmazi tanya fölleltarozá­képéhez hámoz ki adatokat. sávaI> a parasztság tárgyi el­Azt például, hogy Szegednek látöttságáról közöl kutatási akkor két iskolája volt, részeredményeket, T. Knottk Szernek és Kecskemétnek Márta a dél-alföldi szőttes egy-egy, közfürdője is volt, kendőket, a- népi kelengva fürdőmesterrel és inasokkal, legfontosabb darabjait, a tö­piaca gazdag, és kóbor hege- rülközöket. abroszokat es dúsról is tudunk. szakajtóruhákat ismerteti. Péter László a város leg- Börcsök Vince a homoki szó. régibb utcájának, a Hunyadi lő- és borkultúra kéziratos János sugárútnak a történe- monográfiájából emeli ki az tét írja meg. Adatunk van évkönyv a pinceépítésre, sző­ré, már 1432-ből. Tóth Fe- löfeldolgozásra és bortárolás­ra vonatkozó részeket. A gaz­dag néprajzi anyag után He­gyi András Szeged gyáripa­ráról, az 1932-től 36-ig ter­jedő négy évről szóló dolgo­zata következik, folytatva az Actában megjelent három korábbi közlését. Rapcsányi László Kelt levelem Ambróz­íalván című rádióriportjának szövege is itt olvasható. Dö­mötör János a vásárhelyi festőkkel szoros kapcsolatot tartó zentai művésztelep ne­gyedszázadáról ad áttekintő összefoglalót. A régészet a múzeum egyik erőssége, a Deszk melletti neolitikus csontmaradványokról Lipták Pál, a Maros vidék bronz­kori emberének temetkezési szokásairól Trogmayer Ottó ír, Jakab Béla az avarkori sírok tojáshéjleleteinek ta­nulságait összegzi, Horváth Ferenc pedig a szeri plébá­niatemplom és a település középkori történetét adja. Ehhez kapcsolódik T. Knotik Márta második közleménye, a táblácskás szövésű szalag­töredékekről. Majdnem 300 múzeummal tart fönn a közlemények kölcsönös cseréjére vonatko. zó kapcsolatot a szegedi mú­zeum, ezért is írta Molnár Béla és Szónoky Miklós an­golul, Gallé László némettjl és Kőhegyi Mihály oroszul a dolgozatát, és ezért közli az évkönyv a linzi Manfréd Pertlwieser tanulmányát is.

Next

/
Thumbnails
Contents