Délmagyarország, 1977. május (67. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-07 / 106. szám

I Szombat, 1977. május 7. Befejezte munkáját az Akadémia közgyűlése A Magyar Tudományos Akadémia 137. közgyűlése pén­teken. a Várban levő díszteremben, Pa-ch Zsigmond Pál el­nökletével együttes üléssel, az elnökségi, valamint a főtit­kári beszámoló feletti vitával folytatódott. A tanácskozáson reszt vett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. A rendkívül élénk, sokré­tű vitában az egyik közpon­ti téma az volt, hogy miként hasznosíthatók a tudomány eredményei a mindennapi gyakorlatban. Hangsúlyt kapott a vitá­Akadémia elnöke Szentágo­thai János akadémikus, új alelnöke pedig Somos And­rás akadémikus, az agrártu­dományok osztályának elnö­ke lett. Az Akadémia elnökének és egy-egy találmány szabadal- alelnökének megválasztása után határozathozatalra ke­maztatásának. A vitában 25-en nyilvání­tottak véleményt Az el­hangzottakra Szentágothai János, az MTA megbizott elnöke és Márta Ferenc, az ban az a felismerés, hogy a MTA főtitkára válaszolt, kutatási eredmények minő- Ezután Szentágothai Já­sége nemcsak a tudomány- nos, az MTA megbízott el­politikának, hanem a gazda- nöke javaslatot tett az aka­ságpoliti kának is kulcskér- démia új tiszteleti tagjainak dése. Többen szóltak' az új megválasztására. A közgyű­tudományos eredmények lés titkos szavazással tiszte­gyakorlati bevezetésénél ta- leti tagnak választotta Hau­pasztalható- gondokról, aki- ser Arnoldot, az Angliában Tibornak, az MTA volt el­sérleti üzemek, a kutatás, a élő, nemzetközileg ismert nőkének érdemeiről, termelés, a hasznosítás es művészet-szociológust. és A közgyűlés határozatában értékesítés egységéről. Szabó T. Attilát, a kolozs- döntött tudományirányítási, Számos felszólaló foglal- vári Babes—Bolyai egyetem tudományszervezési kérdé— kozott az egyetemeken folyó nyugalmazott professzorát, sekről. vajamint a testüle­kutatások és az egyetemi az újabb magyar nyelvtudó- tek és a szakigazgatás kutatók helyzetével. mány egyik legjelentősebb együttműködésének tovább­Szóba került a vitában az személyiségét fejlesztését szolgáló szerve­alapkutatásokból eredő sza- Ugyancsak titkos szavazás- zeti intézkedésekről, badalmak, találmányok so- sal két évi időtartamra meg- Ezzel a Magyar Tudómé­ra. Nem kevés szemléleti és választották az Akadémia nyos Akadémia 137. közgyű­bürokratikus akadálya van elnökét és alelnökét. Az lése befejezte munkáját rült sor. Határozatában a közgyű­lés jóváhagyta az elnökség és a főtitkár beszámolóját, majd határozatba foglalta az akadémia előtt álló időszerű feladatokat állást foglalt a közgyűlésen, az elnökség és a főtitkár beszámolójában felvetett kérdésekben. Külön határozati pontban emlékeztek meg Erdey-Gruz Véget ért az INF01977 szegedi tanácskozása Három szekcióban 13 előadás hangzott el Az iparstatisztikusok és KGST kapcsolatai, a magyar zérigazgató-helyettese tartott üzemgazdászok VIII. vándor- gépipar együttműködése a előadást, gyűlését május 5 -én és 6-án szocialista országokkal, s az III. élelmiszer-termelési Szegeden rendezték meg. A országok közötti kooperáció szekció a Magyar Tudomá­kétnapos konferencia témája és specializáció szerepe a nyos Akadémia szegedi bi­a szocialista gazdasági in- magyar ipar fejlődésére. zottságának székházában tegráció volt. A plenáris ülé- A II. könnyűipari szekció ülésezett Barabás Miklósnak, sen, amint arról pénteki la- a szegedi városi tanács dísz- ^ KSH főosztályvezetőjének punkban beszámoltunk dr. termében ülésezett Kovács elnökletével. Itt öt előadást Szita János miniszterhelyet- Lajosnak, az MNB megyei hallgattak meg a résztvevők, tes tartott előadást, majd a igazgatójának elnökletével, A szocialista integráció és a konferencia résztvevői teg- Az előadások a következő té- magyar élelmiszer-termelés, a nap három szekció keretében maköröket ölelték föl: A húsexporttal kapcsolatos fel­folytatták munkájukat. A könnyűipari rekonstrukció és adataink, az élemiszer-terme­szekcióüléseken részt vettek a szocialista integráció (dr. lés és a jövőkutatás, az élei­Csongrád megye és Szeged Burkus Egon, a Könnyűipari miszeripar műszaki' színvo­párt- és tanácsi szervezetei- Minisztérium főosztályvezető- nalának néhány mutatója és nek képviselői is. je tartotta), a KGST-tag- nemzetközi összehasonlítása. Az I. nehézipari szekció^ országokkal folytatott nem- ipari fejlődés és gazdasági a megyei tanács nagvtermé- zetközi együttműködés idő- szerkezet megyénkben című ben tartotta ülését. Kangyal- szerű feladatai a könnyű, előadások hangzottak el. Az ka Antal országgvűlési kép- iparban (dr. Móré András, utóbbi két téma előadója viselő, a HÓDGÉP makói a Könnyűipari Minisztérium szegedi szakember Virág gyárának igazgatója elnökle- főosztályvezetője tartotta), a József, az Élelmiszer-ipari tével lefolyt tanácskozáson KGST -n belüli összehason- Főiskola tanszékvezető do­négy előadást hallgattak meg lítások felhasználása a tex- cense és Klonkai László as­a résztvevők, majd élénk vi- tilipar fejlesztésének tervezé- piráns, a KSH megyei igaz­ta kísérte az aktuális témá- sében (dr. Fülöp Sándor gatóságának osztályvezetője kat.. Az általános integrációs gyárigazgató előadása) és a volt föladatok mellett kiemelten szocialista integráció hatása A ^^vevők egyöntetű vé­szerepelt a szakemberek ko- a kenderiparban címmel leménve - szegedi konferen­rében a nagyvállalatok és a Marosi János, a KSZV ve- e y a szegem *onteren Októberben kongresszus n Vöröskereszt országos vezetőségének ölése A Magyar Vöröskereszt or- sel fenyegetné, s ezért a mo­szágos vezetősége pénteken dern atomháború az emberi kibővített ülést tartott. történelem legsúlyosabb bűn­Dr. Gegesi Kiss Pál aka- ténye lenne, démikus, a Magyar Vöröske- A világ mai helyzetében az reszt elnöke megemlékezett a emberen segítő, bajmegelőző Vöröskereszt világnapról. A tevékenységünkben elenged­világnap alkalmából elfoga- hetetlen, hogy a létünket biz­dott állásfoglalás hangoztat- tosító béke megóvásában ne ja: Mi, magyar vöröskeresz- csupán szemlélői, hanem ak­tesek határozottan állást fog- t,-v alakítói is legyünk az lalunk amellett, hogy a vö- emberiség cselekvésének, és röskeresztes mozgalomban az ezzel a jövő történelmének, igen fontos segélyező és vé- Ezt követően Hantos János do feladatok mellett adjunk fötitkár előterjesztésében elsobbseget a bajmegelozes- megtárgyalták az 0rszóg0s nek. ma az embenseget fe- vezetőség beSzámolóterveze­nyegeto legfőbb baj a ha- tét a IV kongresszus óta vég­boru megelozesenek. Hataro- ^ munkáró, zottak es egysegesek vagyunk abban a követelésben, hogy Az országos vezetőség ha­a háborúk tekintessenek bűn- tározata alapján a Magyar ténynek. Korunkban világhá- Vöröskereszt V. kongresszu­borű kirobbantása az egész sát 1977. október 29-én és emberiséget megsemmisítés-. 30-án tartják meg. (MTI) ciánül, hogy igen hasznos volt, sokoldalúan és részlete­sen áttekintették a közgaz­dászok és iparstatisztikusok a szocialista országok gazda sági együttműködésében rej­lő lehetőségeket és a további feladatokat. Az előadásokat, azok szövegét könyvalakban — a Statisztikai Kiadó Vál­lalat gondozásában — is köz­readta a konferencia szerve­ző bizottsága. A könyv borí­tólapjának belső oldalát Sze­ged város címere díszíti. Korszerűbben, gazdaságosabban U j, újabb, legújabb — sulykolják a gyerekek az iskolapadban. Üjabb vetélő nélküli szövőgépet helyeznek üzembe az újszegedi szövőgyárban — új­ságolják az ottaniak. S e minősítő jelzőt egyre gyakrabban használjuk az élet min­den területén. De nincs ebben semmi kü­lönös, mert aki lépést kíván tartani a ha­ladással, soha nem mondhat le arról, hogy megismerje és alkalmazza az újat, mindig az újabbat, a legújabbat. A párt Központi Bizottsága legutóbbi ülésén — az első ne­gyedévi tapasztalatok alapján — megálla­pította, hogy az idei terv gazdaságpoliti­kai céljai, fő irányzatai helyesek, elérhe­tők. Az első hónapok eredményei is re­ménytkeltőek. Kádár János a szocialista brigádvezetők kongresszusán hangsúlyoz­ta: „Az idei népgazdasági terv végrehaj­tása jól indult. Jelszavunk, hogy a folyta­tás még jobb legyen! Mert az 1977. évi ter­vet teljesítenünk kell. Harcolnunk kell az idei jó eredményekért, mert valójában ezen múlik az ötötdik ötéves terv sorsa is." A legfontosabb irányelveket szinte „be­téve" tudjuk, ahhoz viszont, hogy mara­déktalanul valóra váljanak célkitűzéseink, mozgósítanunk kell erőinket. Vagyis, fo­kozni a munka hatékonyságát, hogy ennek segítségével gyorsuljon a fejlődés üteme, emelkedjék a műszaki színvonal, tovább javuljon a népgazdaság egyensúlya, terv­szerűbben alakuljon a külkereskedelmi forgalom, és elérjük az életszínvonal emelé­sére kitűzött célokat — mutatott rá a Köz­ponti Bizottság legutóbbi ülése. Azt is hangsúlyozta, hogy nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk a gazdaságos termelési szer­kezet további fejlesztéséért, a beruházások terveszerű megvalósításáért. Jelentősen ja­vítani kell az üzem- és munkaszervezést, a munkaerő-gazdálkodást, nagy figyelmet kell fordítani a belső tartalékok feltárásá­ra. Van mit tennünk szűkebb környezetünk­ben is. A szegedi gyárak és üzemek — né­hány kivételtől eltekintve — a középme­zőnyben helyezkednek el. Fölsorolhatnánk példákat, hogy hol dolgoznak gyengébben, hói topognak egyhelyben. Most azonban szóljunk az elismerés hangján arról, hogy például hol korszerűsítenek, milyen űj technikát állítanak a termelés szolgálatá­ba annak érdekében, hogy valóban ne csak többet adjanak, hanem jobbat és mást, mint korábban. A Kenderfonó és Szövő­ipari Vállalat gyáraiban találunk jó pél­dákat. Termelnek már az új zsákkötő gé­pek, amelyeket az újszegedi szövőgyár kel­megyártó üzemében állítottak munkába. Ezek a Rachel-típusú gépek gyakorlatilag azonosak a régebben vásároltakkal, de időközben egy kis korszerűsítést végeztek rajtuk, s igy a technológia és a termékek külső képe — előnyére — változott, a ter­melékenység pedig növekedett. A tömlő­kötő gép is korszerűbbé vált, s jelenleg egy művelet során 16 tömlőt készít, 40—60 méter percenkénti sebességgel. Ezek a há­lószerű tömlők különböző mezőgazdasági termékek — gyömölcsök, burgonya, hagy­ma stb. — kis tételű. 1—2 kilogrammos csomagolására alkalmasak. Ezt a csoma­golóanyagot örömmel vásárolják a tőkés piacon, ezért jó eladási lehetőségekre lehet számítani. Ilyen cikkekből szabad és kell többet termelni, mert kívánatos és szüksé­ges a népgazdasági egyensúly javítása ér­dekében. D Sok gondot okozott a szegedi kender­fonógyarnak a kötélgyártás. A hagyomá­nyos, több szakaszból álló gyártás avult­sága, alacsony termelékenysége miatt, a nagy helyigény és nehéz fizikai igénybe­vétel miatt nem volt folytatható. Ezért a vállalat már tíz éve elhatározta, hogy kor­szerűsíti a technológiát. Elsősorban pénz­hiány miatt nem tudta korábban megol­dani ezt a „gordiusi csomót". Most sikerült, mert segítettek a diósgyőri munkások. Az ottani drótművek űjítokollektívája tavaly olyan, folyamatos kötélgyártó géptípust dolgozott ki, amely igen jól megfelel a szegediek igényének, a készítendő kötelek minőségi követelményeinek. Elkészült egy gép, elhozták a diósgyőri szakemberek, és a szegedi kenderfonógyári kollégáikkal kö­zösen üzembe helyezték. Ezzel a géppel azonban csak vékonyka köteleket lehet gyártani. A termelési tapasztalatok ked­vezőek, s kiderült, hogy lehet olyan gépet is gyártani — idehaza —. amelyen- majd vastagabb kötél készül, s ezzel véglegesen megoldódik a hazai kötélgyártás — és egy­ben a szegedi üzem — gondja. ke térjünk vissza az újszegedi gyárba, ahol az újabb vetélő nélküli szövő­gépeket hamarosan üzembe helye­zik. Amint arról annak idején lapunkban is beszámoltunk, az újszegedi szövőgyár­ban több mint egy esztendőt át „verse­nyeztettek" egy francia és egy NSZK-beli gyártmányú, vetélő nélküli szövőgépet A próbák idején megállapították, hogy mind a két gép közel azonos tulajdonságokkal rendelkezik. Igen magas a telj esi tőképes­ség, megfelelő a minőség, könnyebb a ke­zelésük, mint a korábban használatos gé­peké. A vállalat vezetői a vásárlást attól tették függővé, hogy melyik cég adja ol­csóbban a berendezést. A versenyeztetés végeredményeként a francia SACM-szövő­gépet rendelték meg, mert alacsonyabb áron jutottak hozzá, s apróbb előnyökkel is rendelkezett a versenytárssal szemben. A gyártó cég vállalta, hogy az év közepe táján leszállítja mind a 22 ragadókaros, vetélő nélküli szövőgépet. A jutagyáriakat se hagyjuk ki a sorból, mivel ott is üzembe helyeztek egy új pony­vavarró gépet. A nagy méretű, konfekcio­nált ponyvák, különösen a légtartós csar­nokok gyártásánál eddig sok gondot oko­zott a varrás, mivel a több száz kilogramm súlyú ponyvaanyagot igen nehezen lehetett a gépek karja alatt elhelyezni, átvezetni. A most munkába fogott, Adler-gyártmányú varrógép olyan karhosszúságú, hogy alatta a legnagyobb méretű ponyvák is könnyen átvezethetők. Külön előny, hogy a gép két­tűs megoldású, így a termelékenység is csaknem kétszeresére növelhető. A szegedi székhelyű nagyvállalat hely­beli gyáraiban sok jó példát találtunk. Et­től függetlenül, ezekben a gyárakban is van még tennivaló, mert gyakran panaszkod­nak a szövőnők, hogy a fonal szakad. Pe­dig a fonalat a „testvérgyárban" készítik. Viszont biztató, mennyire javulnak a technikai és technológiai föltételek. Végül az is törvényszerűség, hogy a korszerűbb és újabb géppark korszerűbb és jobb munkaszervezést is maga után von. Most csak a „szépre emlékeztünk", de ne le­gyünk szégyenlősek, ha eredményeket ér­lel munkánk, törekvésünk. Gazdagh István KISZ-védnökségek a mezőgazdaságban A II. tiszai vízlépcső és A mezőgazdasági KISZ­öntözőrendszer felett vállalt szervezetek ebben az eszten­KISZ-védnökség 1977_re is dőben tapasztalatcseréken, jelentő6 feladatokat tartó- kirándulásokoh ismertetik gat: a fő teendő a kiskörei meg a fiatalokat a létreho­főmű II. ütemének megváló- zott öntözéses modellgazda­sítása, a hullámtéri duzzasz- ságok eredményeivel, s az tómű 1978-ban való átadása, üzemek és szövetkezetek Agrokémiai bemutató Tegnap, pénteken Üllésen, zettel közösen agrokémiai be­a művelődési házban a Ma- mutatót tartott. Az összejöve­gyar Agrártudományi Egye- telen a mezőgazdasági szak­sület Csongrád megyei szer- embereknek bevezető elő­vezetének növényvédelmi adásában dr. Kertész' Lajos szakosztálya, a Csongrád me- főmérnök az idei agrokémiai gyei Növényvédő Állomás, a feladatokat ismertette. Ezt Szeged megyei városi tanács követően a termelőszövetke­vb mezőgazdasági és élelme- zetek. szakszövetkezetek kép­zésügyi osztálya, a Csongrád viselői megtekintették a megyei tanács vb Szeged já- gyakorlati bemutatón a talaj­élelmezés- minta-vételezést. Minderre azért van szükség, hogy a I folytatják rási hivatalának ügyi kereskedelmi osztálya, ^^"gaz'daságtéan" ok a forráskűti Haladás Mező- szerűen adagolják a talajnak gazdasági Tcrmelőszövetke- a tápanyagot. KISZ-szervezeteinek véd­nökség! munkájával. Fiatal agrárszakemberek tájékoz­tatják az odalátogatókat az öntözéses gazdálkodásról. A húsprogram felett vál­lalt KISZ-védnökségben a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok KISZ­szervezetei azzal bízták meg tagjaikat: mutassanak példát az állatállomány fejlesztésé­ben, a tejtermelés növelésé­ben, a szükséges szálas ta­karmány biztosításában, a szakszerű takarmányozás megvalósításában. Üzembe helyezésük után is a miskolci hűs­kombinát és a szegedi sza­lámigyár fölött vállalt véd­nökséget. Eredmények a gépiparban A tervteljesítés eddigi ta* pasztalatairól tárgyalt a va, sasszakszervezet központi ve­zetősége. — A tervteljesítés eddigi idei eredménvei a vasipar­ban megfeleltek a várako­zásoknak, a munka szerve­zettebben, egyenletesebben indult, mint tavaly — mon­dotta Rabi Béla kohó- és gépipari miniszterhelyettes, a vasasszakszervezet központi vezetőségének pénteki ülé­sén. Különösen örvendetes az exporttervek folyamatos tel­jesítése. Az idén a kohó- és gépipar 568 millió dollár ér, tékű árut akar szállítani a tőkés partnereknek, 100 mil­lió dollárral többet, mint ta, valy, ami a termelés és a piackutatás számára is nagy feladat. Ebben a pillanatban a tervezett export nagy része máris biztosítottnak tekint­hető.

Next

/
Thumbnails
Contents