Délmagyarország, 1977. május (67. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-07 / 106. szám

6 Szombat, 1977. május 7® Halódó hitvilág Ha egy lány fin akar lenni „Anyámtól hallottam, hogy egv asszony nagypéntek reggelre sütötte kl a kenyeret s a kenyerek kővé váltak. Az asszony felásta az ól földlét és beleásta a kenyereket. Özvegyasszony volt, de nem sokkal utána férhözment. Családtalan asszony vette meg tőle a házát, az találta meg az ól földjében a kenyereket. Elment aztán az asszonyhoz: — Marcell — aszongva —, történt-e magával valami? — Jaj, Luci, megtaláltátok? Nagypéntekre süttem es kőévált." A mondatokat a Szolnok megyei Jászdózsán rögzítette a magnetofon, ahol Gulyás Eva végzett néprajzi kutatásokat néhány éve. Az idézett mondatok a nagypénteki kenyérsütéssel kapcsolatos helyi hiedelmekre utalnak. Ismeretes ugyaninnen másik ilyen is: „Vizbefúlt halottja lesz annak, aki nagypénteken kenyeret süt." Van mondás a kenyér tiszteletéről; — Így maradt meg a hagyományban: „Ha leesik n kenyér, felvesszük, megcsókoljuk, csak utána esszük meg." Elgondolkodtató szavak ma, a kenyér pazarlásának korában ! A néphltkutatás a néprajz egyik kevésbé művelt ága. Az úttörője Diószegei Vilmos volt; kezdeményezésére Indult el a feltáró-mentő munkálkodás hazánkban. Az első tudományosan megalapozottnak tekinthető monográfiát a Szolnok megyei Zagyvarékason vizsgálódó Pöcs Eva frta, a legfrissebb Jászdózsán készült. Jászdózsa egyike a jászföld legódonabb képű falvainak. A tájegység északi részén terül el. Háromezernégyszáz ember lakja. Vasútja nincs. A világgal csak egy vékony bekötő út kapcsolja össze. A községet a négyszállási jászok alapították az 1560-as években. A török hódoltság idején elnéptelenedett; később a szomszédos vármegyékből jött palócok telepedtek itt le. A gyűjtés idején a kihalás állapotában volt már Jászdózsa néphite: érdekes ugyanakkor, hogy azok a hiedelmek ma is élnek, n falu öregjel ma is őrzik őket, amelyek, szoros kapcsolatban állnak a családdal, az emberrel, a gazdasággal. Kt gondolná, hogy ebben a jászsági faluban ma is beszélnek boszorkányokról; két aszszonyt boszorkánynak tartanak ma is. Szokásként élnek az ellenük való védekezés módozatai is: ha valaki elmegy otthonról, seprűt állít az ajtajába, az újszülött csuklójára gyöngysort húznak, hogv ne lehessen szemmel verni. A boszorkánytörténeteket általában szórakoztató jellegük tartja fenn; ilyen például a boszorka megpatkolásáról szóló, melyet szinte sen. ki sem hisz, mégis ismerik és nagy kedvvel adják elő. A hitvilág halódik. Kopását elsősorban a modern természettudományi ismére, tek terjedése okozza. Jellem, zésül két adatközlő véleménye: az egyik azt hiszi, hogy a föld lapos és a tenger felszínén úszik, a másik szerint pedig gömb alakú és ellipszis pályán kering. Magyarázatul csak annyit, hogv az adatközlők hetvenévesnél idősebb emberek voltak. Gulyás Éva tanulmánya nemcsak a szakembereknek izgalmas olvasmány. Mindenkinek az, akit érdekel a múlt, a néplélek, s hozzáteszem, a népköltészet is. A néphit a műköltészet által soha utol nem érhető sorokat őriz; „A tűzben halottak lelkei égnek ..., Ha egy lány fiú akar lenni, át kell mennie a szivárvány alatt!" A nóphltkutatásnak persze ennél több az értelmehaszna. Elképzelhető például, hogy a népi gyógyászat eredményeiből ma is meríthet a gyógyszerészet, az időjóslásból a meteorológia tudománya. P. F. Jobban, mint eddig Pártcsoportok tevékenysége a kenderfonóban Á Nagy Október és a filmművészet A szovjet filmesek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megünneplésére készülnek. A többi szocialista ország filmművészei ugyancsak aktívan részt vesznek a nagyszabású Jubileumról való megemlékezésben. Valamennyi szocialista országban szovjet filmfesztiválokat rendeznek, s a szovjet filmélet legnevesebb alkotói — rendezők, színészek, operatőrök — látogatnak el ezekre a fesztiválokra, „A Nagy Október és a filmművészet" címmel ősszel olyan konferenciát szerveznek, amelynek résztvevői a szocialista filmgyártás szerepének és helyének legfontosabb kérdéseiről tanácskoznak majd. A konferencia színhelye a tervek szerint Budapest lesz. Ki jogosult szülési segélyekre? ^cv K. J.-né szegedi olvasónk a terhes nők kedvezményeiről kér tájékoztatást. Olvasónk arra kíváncsi, mikor jár a szülő nőnek 2SU0 forint anyasági segély, továbbá azt is szeretné pontosan megtudni, hogy a dolgozó nőnek mettől meddik jár a terhességi, gyermekágyi segély? Első kérdésére válaszolva közöljük, hogy anyasági segélyre jogosult minden szülő nö, aki a szülés Időpontjában társadalombiztosításra jogosult. Tehát: biztosított vagy igényjogosult hozzátartozó. Az anyasági segély összege, ha az anya a terhesség alatt négyszer, koraszülésnél egyszer megjelent a terhességi orvosi vizsgálaton, és ha az első, illetőleg az egyszeri orvosi vizsgálat a terhesség kezdetétől számított húsz héten belül megtörtént: 2500 forint. Az anyasági segély összege 1000 forint gyermekenként, ha az anya az előírt számú terhességi orvosi vizsgálatnál kevesebbszer vett részt, vagy a terhesség huszadik hetéig nem volt orvosi vizsgálaton. Az anyasági segély jár a halva született gyermek után ls, ha a fentebb ismertetett feltételeket az anya igazolja. Az anyasági segélyre nem jogosult szülő nőnek — kérelmére —, ha terhességi orvosi vizsgálatokon részt vett, a lakóhelye szerint illetékes városi, illetve községi lanúcs végrehajtó bizottsága javaslatára a társadalombiztosítási igazgatóság folyósítja a segélyt. Az, aki a terhesség időtartama alatt orvosi vizsgálaton egyszer sem vett részt, az anyasági segélyre nem jogosult. Az anyasági segély Igénylésekor az újszülött eredeti (illetékmentes) születési anyakönyvi kivonatát és a terhesgondozási könyvecskét kell benyújtani, a biztosítási igazolvánnyal együtt. A társadalombiztosítási rendelkezések szerint terhességi, gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőző két éven belül 270 napi, de legalább 1B0 napi biztosítási idővel rendelkezik, és a biztosítási idő alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szül. Azt a szülő anyát ls megilleti a terhességi, gyermekágyi segély, aki a biztosítás megszűnését követő 42 napon túl táppénzben, baleseti táppénzben részesült, és a táppénzfolyósítás idejében, vagy az ennek megszűnését követő 28 napon belül szül. A terhességi, gyermekágyi segély a szülést megelőző naptári év átlagkeresete alapján jár. Aki a szülést megelőző két éven belül 270 napi biztosítási idővel rendelkezik, annak a napi átlagkereset száz százaléka jár, aki viszont ennél kevesebb. de legalább 180 napi biztosítási idővel rendelkezik, annak a napi átlagkereset 65 százaléka jár. A kórházi, szülöotthoni ápolás idejére ennek a terhességi, gyermekágyi segélynek kilencven százaléka jár. A terhességi, gyermekágyi segély a szülési szabadság idejére jár. Ez az idő 140 nap. Ebből 28 napot a szülés előtt, 112 napot pedig a szülés után kell igénybe venni. A terhes nő — kérelmére — a szülés előtt járó 28 napot vagy annak egy részét a szülés utan is igénybe veheti, ha a saját és a születendő gyermeke egészségének veszélyeztetése nélkül — orvosának egyetértésével — tovább dolgozhat. Ennek eldöntése elsősorban orvosi kérdés. Rendellenes szülés esetén a szülési szabadság 28 nappal meghosszabbítható, egyrészt a gyermekre, másrészt a szülő anyára tekintettel. E szabadságnak a szülést követő Időtartama azonban a meghosszabbítással sem lehet több 140 napnál. Dr. V. M. Párttitkári székfoglalónak is tekinthető Vörös Konstantin taggyűlési beszámolója a Szegedi Kenderfonógyár VlII-as alapszervezetóben. Eddig ls titkári feladatokat látott el gyermekgondozási segélyen levő elődje előtt, mostantól fogva viszont formailag is ráruházták e tisztséget a cérnázó, a keresztorsózó, a polírozó és a hUlókészítő üzemrészek kommunistái. A vezetőség beszámolója ezúttal a pártcsoportok feladatéval, a pártélet formálásában betöltött szerepével foglalkozott, különös tekintettel az alapszervezet vezetősége és a pártcsoportbizalmiak kapcsolatára. A gyarnak ehhez az alapszervezetéhez 38-an tartoznak, s a létszámhoz viszonyítva négy pártcsoport alkot egyegy kommunista közösséget. A pártcsoportbizalmiak — Csizik Vince, Sánta Józsefné. Budai Sándorné, Csík Mátyásné — eddig ls tisztában voltak feladataikkal és pártbeli munkájukat is jól végezték el. Törekedtek arra, hogy ki-ki konkrét pártmegbízatást kapjon és azt el is tudja végezni. Különösen a tagkönyvcserét megelőző beszélgetések lendítettek tevékenységükön: a politizáló, a mozgósító munka erősítése körükben is indokolt követelménnyé vált, és annak előfeltétele is: a sokoldalú politikai ismeret megszervezése, a tanulás az önművelés. Mint az alapszervezet legkisebb szervezeti egységének vezetői, itt is tisztában voltak a pártcsoportbizalmiak azzal, hogy tevékenységük alapja a párt politikájának ismertetése megértése és elfogadtatása. Munkájuk szorosan kapcsolódik az alapszervezet vezetőségéhez, tekintve, hogy feladataikat is az határozza meg. A kölcsönös információ ugyanakkor széles teret is ad a pártcsoportbizalmiaknak tevékenységük kibontakoztatásához, éppen azért, mert ismerik pártesoportjuk tagjainak véleményét az általános és aktuális politikai és gazdasági kérdésekben, ismerik egymás munkáját, még személyes problémáikat is. Ezért is tehetnek és tesznek is javaslatot- az alapszervezet vezetőségének pártmegbfzatásokra, tanulásra, pártoktatási formák megválasztására, sőt kezdeményezhetnek dicséretet és fegyelmezést Is. Az is felmerült persze a beszélgetéseken, hogy a pártcsoportblzalmiak időnként vegyenek részt szervezett keretű tanfolyamon, hogy még tájékozottabbak' legyenek politikai és gazdasági kérdésekben. Az persze bizonyos, hogy ki-ki a saját munkahelye, munkaterülete életét nem kívülről és tanfolyamon fogja megismerni, hanem ott és akkor, amikor arról átfogó képet Ismereteket kap. A pártcsoportok munkamódszereit is csak alapvető kérdésekben lehet egységesíteni, a napi tennivalókra nézve nem, mert mások az egyes munkaterületek sajátosságai, adottságai, mások az emberek és mások a munkából eredő problémák, tennivalók is. A jobb munkamódszert dolgozta most ki ezen a taggyűlésen az alapszervezet vezetősége. A párttitkár előterjesztése ezért hatott székfoglaló programként. Ennek lényege, hogy az alapszervezet vezetősége minden, vagy a legtöbb ülésre meghívja ezután a pártcsoportbtzalmtakat is. Nem azért, hogy megspóroljanak vele egy újabb megbeszélést, amely eddig a vezetőségi ülések után volt a bizalmiakkal. Az új formát gazdagabb tartalommal akarják megtölteni. Ismerjék meg a bizalmiak gyorsabban és tartalmasabban, hogy az alapszervezet vezetősége milyen soros feladatot tűz napirendre, két taggyűlés között mit végzett el, és mihez kér nagyobb segítséget a bizalmiaktól, pártcsopqrtjuktóí. A kenderfonógyár VHI-as alapszervezet vezetősége tökéletesebb munkastílus megteremtésére abból Indult ki, hogv a pártcsoport-értekezletek témái alapvetően összhangban vannak az alapszervezet vezetőségének' munkatervével. Továbbá: a pártcsoportok tevékenysége az alapszervezet politikai munkájára épül. Természetes tehát, hogy az eddiginél még szorosabb kapcsolatot kell teremtenie a bizalmiakkal. Vegyenek' részt például olyan vezetőségi ülésen is, amikor egy-egy munkaterület gazdasági vezetője számol be a végzett munkáról. Lássák közelről és érzékeljék is, hogy kire milyen tennivalók várnak és aszerint adják hozzá a maguk és pártcsoportjuk munkáját. Ami eddig eseti volt, hogy az alapszervezet vezetősége meghívott rendszeres üléseire egy-egv párt csoport bizalmit, azt most általánossá teszik. A megbeszéléseket a kibővített ülések rangjára emelik. A bizalmiak' ilyen, formán gazdagabban, sokrétűbben tudják majd tájékozlatnl pártcsoportjukat. Várható ettől a módszertől, hogy az alapszervezet vezetőségéhez áramló információ, javaslat is tartalmasabb lesz, a pártcsoport üléseken megélénkül a vitaszellem. Ezt a várakozást fejezte M felszólalásában — mint a taggyűlés véleményét is — Csizik Vince pértewoortbizalml. Takács Károly főművezető és Varga Mihály üzemvezető. — Csináljuk tehát más. ként. jobban, mint eddig — mondották és azt is, hogy e2 a kezdeményezés ne maradjon majd papíron, hanem váljék gyakorlattá. A kelleténél több szót nem ls vesztegettek e témára. A lényegtörő újat akaráshoz egyhan. gú beleegyezését adta a taggyűlés. Tisztsége betöltéséhez jó programmal mutatkozott be Vörös Konstantin főművezető, a VlII-as alapszervezet új párttitkára. Lődi Ferene Rejtjelek és hum/t szemek Ha az üzletek pultjain az élelmiszerek között válogatunk, s keresnénk a legmegfelelőbbet, sokszor érhet még most is megr lepetég. Pedig jelentős változást keflene észrevenni mindenütt, hónapokkal az új élelm'szertörvény életbe lépése után. Az élelmiszeres csomagokban, vagy a dobozokon ugyan már megtalálhatók a különböző rejtjelek, az érthetetlen számok halmaza, a megfejthetetlen Írásjelek sorozata, de ezek a vevőnek, sőt sok esetben az ellenőrzésnek is alig adnak megfelelő tájékoztatást. Gyakori, hogy a legilletékesebb ellenőrző szerveket is megtéveszti az ilyen. Nemrég egy nagyszabású ellenőrzés tapasztalatait összegezték az illetékes hivatalok képviselői. Az ellenőrök elmondták, hogy hiába vesznek észre hibákat, ha rosszabb minőségű a hús, csirizesebb a kenyér, Ihatatlan a tej, ecetes a bor — a vállalatoknál legtöbbször nem keresik meg a felelősöket. Vajon nem elég kényszerítő eszköz az új törvény a vállalatoknál? A minőségellenőrzés fokozásának még mindig nem jött volna el az Ideje? Vagy egyes helyeken a nyereséges gazdálkodás érdekében éppen a belső minőségellenőrök hunynak szemet? Mindannyian várjuk tehát, hogy a mostani élelmiszertörvény ne csak egv marék borsó legyen a falra. R. F. Bál után Fürtön István 19 éves, Rúzsa, Tanya 898. szám alatti lakos barátjával, Rózsa Menyhért 19 éves, Rúzsa, Tanya 936. szám alatti lakossal ez év február 10-én a rúzsai Napsugár Tsz zárszámadás utáni bálján szórakozott. A bál után hazafelé menet, éjjel egy órakor összetalálkoztak Varga Illés 48 éves téesztaggal és 43 éves feleségével. Szó nélkül eléjük léptek és felpofozták őket. Az asszony elmenekült, a férj látva, hogy két ember ellen hasztalan próbál védekezni, szintén futásnak eredt. A fiatalemberek utána szaladtak, hátulról leütötték, összerugdosták, verték ahol érték, azután otthagyták. Varga András 23 éves Rúzsa, Honvéd sor 979. szám alatti lakos, a leütött ember fia aznap éjjel szintén bálban szórakozott. Haza érve keresni kezdte szüleit. Csak édesanyját találta otthon, aki már nagyon aggódott férje miatt. Együtt indultak keresésére. Ütkozben összetalálkoztak Fürtön Istvánnal és Rózsa Menyhérttel. Varga András felelősségre vonta őket, amiért azok' bántották szüleit. A két fiatalember tagadott, mire Varga András zsebkésével mellbe szórta Róasa Menyhértet. Rózsát életveszélyes sérüléssel szállították kórházba, a gyors orvosi segítség mentette meg az é'etnek. A Szegedi Megyei Bíróságon dr. Novak Zoltán tanácsa ítélkezett az ügyben. Varga Andrást emberölés bűntettének kísérlete miatt vonták felelősségre. Büntetését 1 évi szabadságvesztésben állapították meg, 1 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Fürtön István és Rózsa Menyhért társtettességben elkövetett súlyos testi sértés büntette, s ezzel összefüggésben garázdaság miatt állt a bíróság előtt. Fürtön Istvánt 10 hónapi, Rózsa Menyhértet 6 hónapi szabadságvesztésre Ítélték. Büntetését mindhárom el. ítéltnek börtönben kell letöltenie. Az ítéletnél Varga András esetében enyhítő körülményként vették figyelembe, hogy korlátozottan beszámítható, s tettét szülei miatt felindulva követte el. A másod- és harmadrendű vádlottnál súlyosbító körülménynek számított, hogv náluk idősebbeket bántalmaztak. Az ügyész az ítéletet tudomásul vette, a másod- és harmadrendű vádlott eseté, ben az ítélet jogerős. Varga András enyhítésért felleobezett, ügyében a végső szót a Legfelsőbb Bíróság mond. ja ki. Csesules városnegyed Hangszigetelt lakóházak terveit készítették el leningrádi mérnökök és építészek. Ezekben a házakban az utcai zaj észlelési szintje íeleak. kora lesz, mint másutt, és jóval alatta marad az úgynevezett „egészségi normának".