Délmagyarország, 1977. május (67. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-05 / 104. szám

6 Csütörtök, 1977. május 5. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése ¥ Állásfoglalást fogadtak el Mélységesen elítéljük egyes tőkés politikai csoportosulá­sok magatartását, amiért a helsinki ajánlások teljesítése helyett rágalmazó hadjáratot Indítottak a szocialista or­szágok ellen. Az országos ta­nács visszautasítja a helsinki záróokmány szellemét és be­tűjét egyaránt sértő beavat­kozási törekvéseket. Minden Szerdán — az Országház vadásztermében — ülést tar­tott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Kállai Gyula, a HNF Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg a tanács, hozást, amelynek két napirendi témája volt: Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a HNF Országos Tanácsának fótitkára a belpolitikai élet időszerű témáiról, majd Púja Frigyes külügyminiszter a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről tartott tájékoztatót. A két napirendi téma a demokratikus átalakulásért együttes vitájában felszólalt vívott harcához, valamint a Kertész Ldszlóné általános nemzeti felszabadító mozgal- ^"T* iskolai igazgatóhelyettes, dr. maknak az imperializmus és Szabó Zoltán, a Magyarok a gyarmatosítás elleni küz- ^^CcHTÍSSS Világszövetségének főtitkára, delméhez. ^L^ní^oát&L „ fl^t Pethó Tibor, a Magyar Nem- Az enyhülés és a békés » ^ook­zet főszerkesztője, Sebestyén egymás mellett élés alapve­Nándorné, az Országos Béke- tő feltétele Európa békéjének ^fíSSE^Tl ~ tanács főtitkára és Bíró Imre és biztonságának megszilárdi- a hJL^ romi katolikus plébános tása. Ezért várakozással te- SSSV^O^S A vitat követően az ules klntünk a közeljovoben sor- „ résztvevői egyhangúlag elfő- ra kerülő belgrádi találkozó í^nlZtTuI^iJ gadták a következő állásfog- elé, amelynek feladata a hel- fÍfZt ^niThnf. rTZT lalást: sinki záróokmány ajánlásai- ~ „A Hazafias Népfront Or- nak érvényesítése érdekében ^fvf^)nlJ Jan ~ szagos Tanácsa megelégedés- tett intézkedések kollektív £Jg^megsrtláSSíről,^ tz sel allapitja meg, hogy to- szambavetele, s mind telje­vábbra is az enyhülés a nem- sebb végrehajtásának előse­zetközl kapcsolatok mégha- gítése lesz." tározó tényezője. A nemzet- A nyilatkozat egyebek közt matának jövőbeni továbbfej közi viszonyokban tovább leszögezi: Meggyőződéssel lesztéséről." hatnak azok a kedvező ten- valljuk, hogy a záróokmány denciák, amelyek jobb félté- célkitűzéseinek érvényesíté­teleket teremtenek a Szocia- se csak a szocialista és a tő­lizmus építéséhez, a tőkésor- kés országok együttes erőfe­szágok munkásmozgalmának szítései útján lehetséges. együttműködés fejlesztéséről, továbbá az enyhülés folya­. . ... A továbbiakban az állás­ücto^ o ifi foglalás elemzi a nemzetközi helyzet számos időszerű kér­dését. iegleziife Mnkájat a Magyar Tiuloi Akadémia közgyűlése Szerdán, a Magyar Tudo- MTA főtitkára, Csáfci Fri­mányos Akadémia várbeli gyes és Pach Zsigmond Pál, kongresszusi termében meg- az Akadémia alelnökei, Kö­kezdődött az Akadémia 137. közgyűlése. Tudományos éle­tünk e jelentős eseményén megjelentek: Aczél György, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, a tudománypolitikai bizottság elnöke, Óvári Mik­lós, az MSZMP KB titkára, peczi Béla és Láng István, az Akadémia főtitkárhelyet­tesei. Nagy számban voltak jelen az Akadémia tagjai, az intézmények vezetői, kuta­tói és a tudományos élet is­mert személyiségei. Szentágothai János meg­az MSZMP Politikai Bízott- nyíló beszédében megemlé­ságának tagjai. Az elnökség- kezett az Akadémia előző ben foglalt helyet Szentágo- közgyűlés óta elhunyt tagjal­thai János akadémikus, az ról, külön méltatva Erdey­MTA megbízott elnöke. Már- Grúz Tibornak, az Akadé­ta Ferenc akadémikus, az mia volt elnökének érdeme­Előkészületek építőtáborozásokra A textiliparban te Segítik a lakásépítkezéseket A bejáró dolgozókról való gondoskodás különösen idő­szerű kérdéssé vált a textil­iparban. A nemrégiben gyűj­tött adatok szerint ugyanis minden negyedik munkás a fárasztó és tetemes idővesz­teséggel is járó utazás miatt hátrányosabb helyzetben van az üzem vagy a gyár székhelyén lakó dolgozótár­sainál. A textilipar másik gondja a 63 munkásszálláson élő, megközelítőleg 5000 dolgozó­val való foglalkozás. Ám probléma, hogy a munkás­szállásokon nem annyira a nevelő-oktató tevékenység és a művelődési lehetőségek kibontakoztatása, hanem jó­val inkább a fegyelmezés és a házirend betartása van az előtérben. A textilipari szakszervezet éppen ezért határozta el annak tanul­mányozását: számolnak-e a munkásszállásokon azzal, hogy itt is felnőtt emberek' élnek, akiknek joguk van szabadidejükkel gazdálkod­ni. A KISTEX-ben és a Sze­gedi Textilművekben, ahol a kultúrházak a szállások' közelében épültek, nagyon jól tudják hasznosítani az ebből fakadó előnyt. Természetszerűleg hatha­tósabb megoldás a dolgozók lakásépítéseit támogató vál­lalati segítség kiterjesztése. A lehetőségek közismerten korlátozottak, hiszen a se­gítség mértéke a vállalati eredmény függvénye. Két­ségtelen előrehaladás ezen a téren is mutatkozik, hiszen csupán az elmúlt hét eszten­dő alatt több mint hatszoro­sára növekedett, 1976-ban túlhaladta a harmincmillió forintot az az összeg, ame­lyet a vállalatok e célra for­dítottak. A textilipari szakszervezet időről időre figyelemmel kí­séri az ezlrányú kezdemé­nyezéseket, maga is ösztönzi a helyileg bevált módszerek elterjesztését, hogy igy is hozzájáruljon a textilmunká­sok életkörülményeinek ja­vulásához. (MTI) A szokásosnál korábban, 50 táborhely, 226 turnusá­nak előkészítéséhez látott hozzá a megyei KlSZ-bi­zottságokkal közösen a KISZ KB építőtáborok bizottsága. Az ország minden részéből beérkezett igények szerint ezen a nyáron ugyarús min­den eddiginél több, 38 ezer bekapcsolnak mintegy 500 középiskolást várnak a szakmunkástanulót ls. mezőgazdaságba, az építő­iparba. a konzerviparba, a sürgető feladatok elvégzé­sének meggyorsítására — hangzott el a KISZ KB épí­tőtáborok bizottságának szer­dai ülésén. A táborozási elő­készületekről szólva kierrtel­ték: az önkéntes építőmun­ka idei tervének kidolgo­zásánál nagy súlyt helyez­tek arra, hogy a népgazda­ság különböző ágazataiban olyan vállalatok és gazda­ságok feladatainak ellátá­sához nyújtsanak segítséget, Vasutasok tanácskozása A MÁV Szegedi Igazgató­ságán .tegnap, szerdán dél­előtt ankétot rendeztek a tár­sadalmi tulajdon védelmé­ről, megvitatták az igazga­tóság tavalyi tűzvédelmi helyzetét ls. A tanácskozá­sén részt vettek a Bács­Kiskun. Békés és Csongrád megyei tűzrendészen ható­ságok, a rendőrfőkapitány­ságók. a határőrség és az ügyészség képviselői is. Beszámolót Kónya Ká­roly. a vasútigazgátóság osz­tályvezetője tartott. Többek körótt szólt arról a tete­mes, 318 ezer forint érté­kű kárról, melyet felelőt­len emberek okoztak tavaly a személyszállító vonatok­ban. A rongálások javítá­sára, az alkatrészek pótlá­sára a vagonokat napokra kivonjék a forgalomból, ez a személyszállításban nyil­vánvalóan zavart okoz. A tanácskozáson szó eaett a vasúti árufuvarozásról is. E téren legfontosabb feladat, hogy a fuvarozás ideje alatt az árut megvédjék a ká­rosodástól, s sérülésmente­sen adják át a eimzettnek. Tavaly az igazgatóság terü­letén kétmillió forintos kár keletkezett törés, elfolyás, szóródás, súlyhiány, szaka­dás, lopás és más hasonló okok miatt. A károk elke­rülése érdekében a vas­utasoknak több gondot kell fordítaniuk az áruk bera­kására és az útközbeni to­latásokra. A beszámolót vita követ­te. majd átadták a pénzju­talmat a társadalmi tulaj­don védelmében eredmé­nyesen tevékenykedő vas­utasoknak. A műszaki hónap eseményei Folytatódik Szegeden a üzemigazgatósága tanácster­XVII. műszaki hónap ren- rnében Gazdag János üzem­dezvénysorozata. A Gépipari viteli osztályvezető és Koncz Tudományos Egyesület ked- Géza szakszolgálati csoport­den a Technika Házában vezető. A zárlati teljesítmé­rendezte összejövetelét, ahol nyek alakulása a szegedi Mádi Jenő, az Ikarus buda- üzemigazgatóság középfe­pestl gyárának főkonstruktő- szültségű hálózatain címmel re Az autóbusz konstrukciós tartott előadást, kérdései címmel tartott elő­adást. Ugyancsak az MTESZ amelyeknél legnagyobb szük­ség van az ifjúság segítő, lelkes munkájára. Nyári építőtáborokat szer­veznek a KlSZ-építkezése­ken, illetve védnökségeken. A Kazincbarcikán épülő PVC III-as számú gyár KISZ-védnökségi munkáiba 1500 Szá­mukra az ott végzett mun­ka egyúttalszakmai gya­korlat lesz. Az első szak­munkástanuló építőtábor szervezését nagy várakozás előzte meg: a felhívásra 15 megyéből 12 szakmát kép­viselő több mirít 2000 fia­tal jelentkezett. A tervek szerint a paksi atomerőmű KISZ-építkezésén mintegy 500 vállalkozó kedvű fia­talt mozgósítanak a föld­munkák meggyorsítására. Az ifjúsági szövetség IX. kongresszusa védnökséget vállalt az oktatási, neve­lési, sportolási lehetőségek bővítése felett Szakmun­kástanulókat és gimnazistá­kat egyaránt várnak majd Békés városába, az ifjúsági üdülő építkezésére. Pécsett és Szolnokon kollégiumok és iskolák létesülnek, amelyek munkálataiba ugyancsak több száz fiatalt bevonnak. A tavalyi kedvező tapasz­talatok alapján ebben az évben bővíteni szeretnék az egyetemisták vezette közép­iskolai építőtáborokat (MTI) lt- A résztvevők néma felál­iaj»di auoztaa az einunyt íagoK enneKcnek. Az AKaue­nua m-goizou emo«.e ezuian a ko-&/ ülés megyákozott iormajaxo., lemaiiKujaról ei­rnonuia: tavaiy uoniuUea ar­loi, nogy tudományos ele­tünk ez evi legiangasaoD eseményen a munkajelleg erosodjon. A muiikako^'u­les vamaióan pe^adiióen nai majd a tudományos munKa­ra, a tudományok előtt áilo leiaaatok megoldására. Ezt Kövemen özentagothal János atadta az Aitatiemiai Aranyérmet és díjaKat. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége az 1*77. évi Akadémiai Aranyéi met Friss iswan akadémikusnak, az M T A Közgazdaságtudo­mányi Intézete tudományos tanácsadójának adományoz­ta, a közgazdaságtudományi kutatásokban kifejlett aikoió levekenyeégéért, és az Aka­démia vezető testületeiben hosszú idő óta vegzeit tudo­mánypolitikai, tudomány­szervezői és tudományos irá­nyító munkájáért. Akadémiai Dijat kapott Hutterer Miklós nyeivesz, Juliasz Gyula történész, Kar­dos Lajos pszichológus, Za­wadowski Alfréd fizikus, Bocsa Iván, a mezőgazda­sági tudományok doktora, dr, Tariska István, az orvostu­dományok kandidátusa. Meg­osztott díjjal jutalmazta* nénai Gruber Józsefet, a műszaki tudományok dokto­rát, Blahó Miklóst, Fiizy Olivért, Nyiri Andrást, Szent­mártony Tibort és Vajna Zoltánt, a műszaki tudomá­nyok kandidátusait. Ugyan­csak Akadémiai Díjat kapott i amás József vegyesz,. Bíró Endre biológus, megosztott dijat Fehér Ottó (a JATE tanszékvezető professzora), és Wolleman Mária, az or­vostudományok doktorai, va­lamint Asszonyi Csaba, Ka­polyi László, a műszaki tu­dományok doktorai és Rich­ter Richárd, a műszaki tu­dományok kandidátusa. Ugyancsak az Akadémia Dí­ját nyerte el Hoch Róbert közgazdász. A kitüntetések átadása után folytatódott a közgyű­lés. Berend T. Iván akadé­mikus tartott vitaindító elő­adást Mai gazdaságpoliti­kánk — történelmi összefüg­gésben címmel. A vitaindíiót követően az Akadémia közgyűlése osz­tályülésekkel folytatta mun­káját. A közgyűlés ma. csü­törtökön folytatódik. székházában a Közlekedéstu­dományi Egyesület szervezte ankéton Kísdi Gábor a mo­duláris programozásról szá­molt be. Tegnap, szerdán délelőtt Szegeden, a Tisza-szállóban a Magyar Agrártudományi Egyesület rendezvényén dr. Páli László A mezőgazdasági nagyüzemek számviteli rend­szerének továbbfejlesztése címmel tartott előadást. Dél­után a Technika Házában pe­dig dr. Szalva Péter kandi­dátus a zöldségvetőmag ter­mesztési helyzete és fejlesz­tésének Csongrád megyei le­hetőségeiről adott tájékozta­tót. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület üzemi rendezvé­nyén, a DÉMÁSZ szegedi A téma: a szabványok Balatonfüreden, a Marina­szállóban szerdán megkezdő­dött a nemzetközi szab­ványügyi szervezet ISO me­zőgazdasági és élelmiszer­ipari szakbizottsága három munkacsoportjának ülése. A 10 napos tanácskozáson gária, Franciaország, Jugo­szlávia, Magyarország, Len­gyelország, Románia és a Szovjetunió — több mint száz szakértője vesz részt — megvitatják a nemzetkö­zi kereskedelmet nehezítő — amelyen hét ország, Bul- szabványgondokat. Ülésezett a megyei NEB A nagy értékű, korszerű szállítóeszközök, az egyes vállalatok és szövetkezetek tulajdonában levő tehergép­kocsik és autóbuszok kihasználtságát vizsgálta meg a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság dr. Nagy István népi ellenőr vezette munkabizottsága a közelmúltban. A vizs­gálatról készült jelentést tegnap, szerdán délután tár­gyalta meg a megyei NEB Balázs Lajos elnök veze­tésével. Tizennégy mezőgazdasági, ipari és szakszövetkezet, ál­lami gazdaság, ÁFÉSZ, épí­tő- valamint könnyűipari vállalat szállítási tevékeny­ségére terjedt ki a vizsgálat, tehát a megyében levő közü­leti gépjárművek 12 száza­lékára. A közúti szállítási feladatokat a gazdaságpoli­tikai elképzelések szerint nem a járműpark további növelésével, hanem az állo­mány kihasználtságának fo­kozásával kell megoldani a jelenlegi tervidőszakban. A veszteségforrásokat feltáró vizsgálati jelentés rámutat: a közületek többsége nem foglalkozik kellőképpen a szállítás szervezésével, ter­vezésével, s ezért a fuvaro­zás esetleges, indokolatlanul hosszú egy-egy jármű állás­ideje, valamint üresen fu­tott kilométereinek száma, a raksúly kihasználásának mértéke. A szakmai irányítók fel­készületlenségéből, sok eset­ben az érvényes rendeletek, jogszabályok ismeretinek hiányából fakadóan, az adat­szolgáltatás sokféleségéből eredően is akadozik a szál­lítási tevékenység belső és külső ellenőrzése. A vizsgált 14 közület gépparkjának kapacitás-kihasználtsága csu­pán 45 százalékos. Az egész­napos leállások többek kö­zött a szállítási feladatok tervezésének hiányára, a műszaki. Illetve hatósági vizsgálatokra vezethetők vissza, és sok a néhány órás leállás a fuvarok közben is. Kedvezőtlen az üres és a rakománnyal terhelt jármű­vek futási aránya, a teher­gépkocsikat olykor nem te­her-, hanem személyszállí­tásra, vagy éppen alkatrész­beszerzésre használják. Szemléletbeli hiányosság, hogy a pihenőnapok és a szabad szombatok miatti ál­lásidőket nem tekintik vesz­teségnek. A saját erőből fuvarozó közületek nem fordítanak elég figyelmet a Járművek karbantartására, nem töre­kednek ésszerű tipizálásukra. A megyei NEB az érdekelt szervek vezetőit tájékoztat­ja a vizsgálati tapasztalatok­ról. Már a vizsgálat idején is kimutatható volt, hogy a népi ellenőrzési vizsgálat ösztönzőként hatott a hiá­nyosságok felszámolására, a járművek ésszerűbb kihasz­nálására, a szállítási tevé­kenység közületen belüli felülvizsgálására. A Csong­rád megyei NEB a vizsgá­lati jelentést elfogadta. i A

Next

/
Thumbnails
Contents