Délmagyarország, 1977. május (67. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-03 / 102. szám

VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! ö Kádár János május elsejei nyiialkozata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a fővárosi dolgozók május elsejei felvonulásán nyilatkozatot adott: — A május elsejei felvonulás Budapesten hagyományosan jó, lelkes demonstráció. Az utóbbi időben, különböző alkalmakkor örömmel szóltunk arról, hogy ez az év jól indult. Népünk a politikai, a társadalmi munkában, a gazdasági és a kulturális építés feladatainak megoldásában is nagyon biztatóan indította az 1977. evi terveink megvalósítását. — felvonulás élén a múlt évi munka értékelése alapján a tavalyi, egész évi munkában kitűnt kollektívák, kiváló dolgozók haladnak. Az is érezhető a felvonuláson, hogy a tavalyi munka lendülete nem tört meg; sőt, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított szocialista munkaversennyel új lendületet kapott. Csak megismételhetem azt, amit a Központi Bizottság a legutóbbi ülésén megállajpitott: ha egységben, erőinket mozgósítva folytatjuk a munkát, jó reményeink vannak, hogy az idei nem kis feladatokat sikeresen fogjuk megoldani. — A május elsejei felvonulásnak szükségszerűen és hagyományosan sajátos vonása a nemzetközi szolidaritás Minden résztvevő tanúsíthatja és a televíziónézők is bizonyíthatják: felvonulásunk kifejezésre juttatja. szolidaritásunkat testvéreinkkel, szolidaritásunkat a Szovjetunióval, a szocializmust építő népekkel, a fasiszta elnyomás alatt sínylődő chilei néppel, a kapitalista országokban a monopoltőke diktatúrája ellen harcoló osztálytestvéreinkkel, Angola, Mozambik népével, az etióp forradalmárokkal, mindazokkal, akik a társadalmi haladásért, a nemzeti szabadságért küzdenek az imperialisták elnyomó kísérleteivel szemben. Szolidaritásunk ezen túlmenően a magyar nép békeakaratát, egyetértését, együttműködési készségét is kifejezi mindazokkal, akik a világon a háború ellen, a békéért, a vitás kérdések békés úton való megoldásáért küzdenek. — Most az enyhülés a nemzetközi helyzet alakulásának a meghatározó fényezője, annak ellenére, hogy bizonyos reakciós körök ellennyomást próbálnak gyakorolni. A mi álláspontunk tiszta, világos, mindenki számára érthető, ennek az eszmének győznie kell. Mi a különböző társadalmi rendszerű országoknak a be nem avatkozás elve alapján megvalósuló békés egymás mellett élését hirdetjük, a kölcsönösen előnyös és gyümölcsöző gazdasági és kulturális kapcsolatok bővítését szorgalmazzuk és ezeknek az elveknek érvényesítésére törekszünk. — Mély meggyőződésünk, hogy a béke, a békés egymás mellett élés minden népnek egyformán érdeke. Bízunk abban, hogy a népek békeakaratával és a kapitalista világ józanul és reálisan gondolkodó politikai tényezőinek közreműködésével előrejutunk az enyhülés megszilárdításában és tartóssá tételében. Ezekre gondolok, miközben átérzem ennek a nagyszerű felvonulásnak ünnepi hangulatát. Biztos vagyok benne, hogy a munkásosztály nagy seregszemléje az országban mindenütt hasonló szellemű. — Megragadom az alkalmat, pártunk Központi Bizottsága és a magam nevében üdvözlöm egész dolgozó népünl.et a munkásosztály nagy nemzetközi ünnepén — fejezte be nyilatkozatát Kádár János. Politikai nagygyűlés a Széchenyi téren — Huszár István beszéde Majális Újszegeden Egész évben sohasem vagyunk együtt úgy és annyian, mint május elsején. A „becsüsök'* mindig összedugják ilyenkor a fejüket: mennyien is lehetünk a Széchenyi téren? Egyszer hatvanezerre taksáltuk az ünneplő sokaságot, s azóta ennél a számnál kötöttünk ki. Nem volt ez pontos egyszer sem, de a tér megtelt, megtelik, az utcatorkolatok is 'mind zsúfoltak. A város talpon van, a téren van, és virágos, és zászlók, táblák, feliratok köszöntik a májust ... Most is már reggel hattól szólt a muzsika, a májusi ébresztő, fölcicomázott villamosokkal és buszokkal mentünk a közösségbe — gyárba, téeszbe, vállalathoz, iskolába, tanszékre —, ahol hagyományosan gyülekezni szoktunk, és a széles sugárutakon elindultunk ünneplősen és virágosán a szokásos nagygyűlésre. A kitüntetetteket engedtük előre, akik magukkal hozták a megbecsules jelvényeit is, akiknek képviselőit az elnökségbe i6 megtisztelték, akiket külön köszöntöttek a hangszórókon. A béke, a szolidaritás, a szocialista építés, az internacionalizmus jelszavait hozták Szeged dolgozói a táblákon, s májusfákkal, lufballonok tömegével, virágokkal ékesítették menetüket. Egyszerre két helyen ünnepelt Szeged. A Széchenyi téren nagygyűlést rendezett az MSZMP Szeged városi bizottsága, a város tanácsa és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, Űjszegeden pedig táncos, játékos vidám majális volt már délelőtt is, délután pedig szórakoztató műsorok. Forradalmi indulók köszöntötték a Széchenyi térre besorakozó tízezreket. Tíz órakor a munkásőrség zenekara eljátszotta a Himnuszt, és megkezdődött az ünnepi nagygyűlés. A népes elnökségbe a rendezők a társadalmi és tömegszervezetek, a A szegedi Ünnepi nagygyűlés elnöksége. Huszár István beszédét mondja kitüntetett vállalatok, szövetkezetek, intézmények, szocialista brigádok, tudományos és oktatási intézetek képviselőit, országgyűlési képviselőket, régi májusok tanúit, a forradalmi munkásmozgalom idős harcosait hívták meg. Ott ' voltak az elnökségben a megye és a város politikai vezetői : dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára, dr. Perjési László, a megyei tanács elnöke. Török József, a Szeged városi pártbizottság első titkára és Papp Gyula szegedi tanácselnök. Velünk együtt ünnepeltek a szovjet hadsereg hazánkban állomásozó csapatainak képviselői. A nagygyűlést dr. Ágoston József, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára nyitotta meg. Köszöntötte Szeged ünneplő népét, az elnökséget, a város vendégeit, majd Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. (Beszédét lapunk 3. oldalan ismertetjük.) A miniszterelnök-helyettes beszédét nagy tapssal ea egyetértéssel fogadta a hatalmas ünneplő tömeg. A nagygyűlés az Internacioná. lévai fejeződött be. A munkáshimnusz elhangzása közben galambok százait engedték magasba a teren. A kellemes hangulatú nagygyűlés után Szeged dolgozói tömegesen mentek át Újszegedre, hogy részesei legyenek a szórakoztató műsoroknak, s nagyon sokan kirándultak a környező erdőkbe. A május 1. kitűnő kedvvel, hangulattal telt el Szegeden, Teljesen benépesedett a Széchenyi tér a május elsejei felvonulókkal Május elsején a fővárosban az ünnenapot köszöntő rendezvények központi eseménye a budapesti dolgozók nagyszabású fölvonulása volt. Az utóbbi esztendők gyakorlatához hasonlóan ezúttal is körülbelül 250 ezer résztvevője — és a helyszínen sok tízezer nézője — volt a Városliget melletti Felvonulási téren rendezett demonstrációnak. A díszemelvényen — kevéssel 10 óra előtt — elfoglalták a helyüket a párt és a kormány vezetői: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Benke Valéria, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, dr. Maróthy László, Nemes Dezső, Németh Károly, Övári Miklós, Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Borbély Sándor, Gyenes András és Győri Imre, a Központi Bizottság titkárai, továbbá a társadalmi és tömegszervezetek vezetői, a munkásmozgalom veterán harcosai, a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigád ja címmel kitüntetett munkáskollektívák vezetői. a termelésben élenjáró dolgozók. Pontosan 10 órakor fölharsant a fanfárok hangja, megindult az ünneplők hömpölygő áradata. Három központi gondolat dominált ezúttal a demonstráción: a proletár nemzetköziség, a szocialista országok megbonthatatlan barátságában kifejezésre jutó erő és összeforrottság, és az a nemzetközi szolidaritás, amellyel a világ haladó erői kísérik a fölszabadulásukért, nemzeti függetlenségükért küzdő elnyomott népek harcát. Együtt a néppel, együtt a párttal — ezt a meggyőződést és törekvést hirdették a több órás fölvonulás résztvevői, feliratokkal és élő szóval egyaránt. Amerre a szem ellátott, zászlóerdő alatt vidáman, büszkén és magabiztosan meneteltek a fővárosi dolgozók, hirdetve, hogy helytállással, feladataik maradéktalan teljesítésével mindent megtesznek az 1977. évi terv, és az V. ötéves terv sikeres teljesítéséért. Tömören összegezve: politikai tartalmában mély értelmű, formáját és hangulatát illetően vidám volt ez a május elseje is, ugyanúgy, mint ennek a pirosbetűs ünnepnapnak, a felszabadulás után megünnepelt valamennyi demonstrációja. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai a Felvonulási téren találkoztak azokkal a külföldi szakszervezeti vehetőkkel, akik 33 országból és a Szakszervezeti Világszövetség képviseletében részt vettek a budapesti dolgozók május 1-i ünnepségén. Kádár János elmondotta: május l-e, a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepe ma már a népek barátságának is ünnepe. Hangsúlyozta szolidaritásunkat a Szovjetunióval, a szocializmust épitő népekkel, a fasiszta terror alatt szenvedő chilei néppel, az egész világon élő és harcoló haladó emberekkel, Megköszönte részvételüket a budapesti dolgozók május 1-i ünnepségén, 6 tolmácsolta az általuk képviselt országok szakszervezeti mozgalmának, dolgozóinak a magyar munkásosztály, a magyar nép üdvözletét. Vasárnap délben zenés őríFolytatás a 2. oldalonj 67. évfolyam 102. szám 1977. május 3., kedd