Délmagyarország, 1977. május (67. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-17 / 114. szám

14 Kedd, 1977. május 10. Magyar pártküldöttség utazott Bolgiumba (Folytatás az 1. oldalról.) tőivel, felkeres több helyi pártszervezetet, meglátogat néhány üzemet. Délután a Belga Szocialista Párt székházában megkezdődtek a tárgyalások a két párt küldöttsége között. A magyar delegációt André Coois és Willy Claes. a pórt két társelnöke üdvözölte. Fegyverkorlátozási tárgyalások Genfben Genf (MTI) a figyelmet, ahol egyébként — majdnem féléves szünet utón — a múlt héten új fegyverkorlátozási tárgya- Jéptek a szovje>t Genfben folytatódnak a szovjet—amerikai hadászati lások. Hétfőn a tárgyalásokon részt vevő szovjet, illetve amerikai küldöttség vezetője találkozott egymással. sok ls. SALT-targyaláAz ENSZ európai központjában hétfőn megkezdődött az újságírók akkreditálása, * kedd reggeltől pedig a avájA környezetromboló fegy- ci konferencia város már a verek, egyezményes betiltása vilaS legkülönbözőbb réés a szerdán kezdődő há- szeiből érkező küldöttséget romnapos szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó e héten ismét Genfre irányítja Szovjet—laoszi megbeszélés 0 Moszkva (MTI) Leonyid Brezsnyev, miniszterelnö-Köztársaság két. Dmitrij Usztyinov marsall, SóKP Kozponti Blzottságá- a Szovjetunió honvédelmi nak főtitkára hétfőn a minisztere hétfőn Moszkváit remiben fogadta Kaysone ban megbeszélést folytatott Phomvihanet, a Laoszi For- Khantay Siphandonevel, a —5S3L2Í1 a miniszterével. radalmi Néppárt Bizottságának főtitkárát. Laoszi Népi Demokratikus nök-helyettessel. Demokratikus nemzetvédelmi miniszterelfogadja, amelyek vezetői — közöttük számos külügyminiszter — május 18-án délben ünnepélyes keretek között írják alá „A környezetmódosító eljárások katonai vagy bármely más ellenséges szándékú alkalmazásának1 eltiltásáról* szóló nemzetközi egyezményt. Andrej Gromiko szovjet és Cyrus Vance amerikai külügyminiszter kedden este érkezik Genfbe, de ide várják Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárt is, aki letéteményese lesz az új, sokoldalú egyezménynek, részt vesz az aláíráson es sajtóértekezleten kívánja méltatni, a katonai enyhülés intézményesítésében elért újabb jelentős eredményt. Nemzetiségek Nyugat-Európában 4. Franciaországban a nagy forradalom idején, a 18. század végén még a lakosság fele nem beszélt franciául. Ma már jószerével mindenki nyelvét és a nép többsége franciának vallja magát. De nem mindenki. BombarobbaBretonok mája. A breton fiatalok új életet akarnak adni népük kultúrájának, hogy változni és alkalmazkodni tudjon a mai Bretagne társadalmi vaBretagne elszakadását Franciaországtól ma csak ton nép mozgalma. Észak-Nyugat-Franciaországban, a armorikai félszigeten élnek a brit szigetekről 4—6. században visszamér Bretagne máig megoldallan gazdasági-kulturális problémáira. De teljes joggal állapította meg ezekről a merényletekről, a breton Szélesedő együttműködés AUSZTRIA SZÁZALÉKOS RÉSZESEDÉSE MAGYARORSZÁG KÜLKERESKEDELMI FORGALMÁBÓL taBudspest aT™" NyugaLI szomszédunk — a 83 840 km1 területű, 7,6 millió lakost számláló Ausztria Szövetségi Köztársaság. Ausztria fejlett ipari-agrár ország, olajmezővel, vasércteleppel, magnezitkészletekkel és jelentős vizlerő-tartalékkfll rendelkezik. A kapitalista magónmonopóliumok mellett jelentős súllyal rendelkezik az állami szektor, különösen a nehéziparban. Az iparban foglalkoztatott dolgozók közel 20 százaléka a külföldi (nyugatnémet, amerikai, svájci, brit) tőkés altal ellenőrzött üzemekben dolgozik. Az ország ipara magas technikai színvonalú, termékeinek jelentós részét exportálja. Az ipar erősen koncentrált, túlnyomóan Ausztria keleti részén összpontosul. Legfontosabb ágazatai a vas- és acélipar, a Egyre ezélesedő kapcsolat kl például a Fertő tó halálpgvárlas, a vegy-, textil- diákul ki Ausztria keleti lományának növelésében, a es élelmiszeripar. tartományai és a nyugat-du- határfolvók szabályozásában, Magyarország és Ausztria nántúA megyék között A de tanulmányozzák a két orka.KMolata az 1075-ös vissza- kulturális kapcsolatokon ki- szág határán elterülő szénesés után az elmúlt évben is- vü 1 gazdasági kapcsolatok mező közö6 hasznosításának mét emelkedett. 1976-ban a mt-gtei emtésére is töreksze- lehetőségét is. magyar export 7,5 milliárd nek. Együttműködés alakult — TERRA — > int, az import pedig 11 _ t.Sjiitoi ._) 1747 —A— 4757 I7» -rt fr 1770 72 75 74 71 74 T-fWvAiVtVtVsereg kettős nyomása alatt ha, ... . . mar eltűni volna, ha a fran- , , Üe8*il Jui^-f állam gazdaságpolitikája óságához, nem biztosítja fennmaradását. Az egységes, centrali„ , .. .... , . zált, Párizsból irányított tó- eSY törpe, de igen hangos. tüntetesek he- kés gazc|agágpolitika Bre. aktív kisebbség, a Breton Í2 e J tagne-nak az elmaradott, ki- Felszabaditasi Front (FLB) hS""-SíJiY, ,a.k zsákmányolt mezőgazdasági szélsőséges anarchlsta-nacioterület sorsát szánta. Ipart nalistái óhajtják, akik rac< . . . alig telepitettek, az út- és rényleteikkel. bombarobbangt nemzetiségi mozgalmak vas8úthóló^t0t nem fejlesz. tásaikkal felhívták a francia 8 tették megfelelő mértékben, haladó közvélemény figyel, mindezek a tényezők fenntartották a félsziget elszigeteltségét és megerősítették a közös, elnyomott sors érzetét Hl a bretonokban. Ugyanakkor vándorolt kelta népcsoport- tény az is, hogy ez az el- szeparatistákról a jakobinus hoz tartozó bretonok. Leg- nyomás nem kovácsolta centralizáció eszméjéhez kisközelebbi nyelvi-etnikai ro. népi-nacionalista egységbe sé túl mereven ragaszkodó konaik a walesiek és a skó- az uralkodó osztályától, ér- Francia Kommunista Párt: tok. külön meg kell említeni, telmiségétől ez utóbbiak el- -Az FLB terroristái, bololdahogy a hajdanán oly elter- franciásodása miatt megfősz- H jelszavaik ellenére lényejedt kelta nyelvet éppen tott bretonokat. A hivatalos kében teljes jogú örökösei a Bretagne-ban beszélik ma a francia propaganda, az in- régi breton nacionalista legtöbben. tenzív állami-iskolai-közigaz- pártnak, amely a német Bretagne-ba a hamar el- gatási nyomás hatására ma- megszállás alatt együttműköfranciásodott breton vezető guk a bretonok is elhitték, dött a hitleristákkal. Ezek réteg „importálta" a feuda- hogy nyelvük, kultúrájuk, « szeparatisták, akik a lizmust. Az elsősorban halá- népművészetük alacsonyabb Franciaországtól elszakított szatból. mezőgazdaságból élő, rendű, mint a francia, igye- Bretagne esztelen álmát köa nehéz természettel, silány keztek hát tőle megszabadul- vetik, a régi huhogok utó. termőfölddel állandó harc- ni. dai." ban álló, mélyen vallásos A mai. kis létszámú, de A haladó breton naciona* bretonok hazája dinasztikus lelkes breton nutonomista- listák éppen úgy. mint Bre. házasságok útján véglegesen kulturális mozgalmak éppen tagne francia és elfranciáso. a 16. században került a ezt a folyamatot igykeznek dott lakóinak döntő többséfrancía királyok uralma alá. visszafordítani. A sokszor ge egyaránt elutasítják aa „A föderalizmus és a ba- egymással is vetélkedő bal- FLB elvakult szeparatizmu. bonaság bretonul beszél!" — oldali breton autonomisták sát. Ezek az erők egyre szédörgött Barrére. a jakobi- elvetik a polgári-nacionalista lesedő egységfrontot alkotva nusok egyik vezérszónoka bretonisták kritikátlan múlt- hirdetik: Bretagne izzó gaz. 1794. januárjában; valljuk dicsőítését, ők inkább a dasági-társadalmi-kulturális meg, némi joggal. A breton, még élő népi művészetek problémáit csakis egy, a bigott katolikus paraszti- iránt érdeklődnek. mainál Jóval demokratikukisnemesi lázadók, a hírhedt „Először meg kell az em. sabb, decentralizáltabb Fran„huhogók", hosszú éveken át bereket énekeltetni és tán- ciaorszég keretein belül lefolytattak ádáz gerillaharcot, coltatni. hogy újra megtalál- het megoldani. Biztosítani bretonul beszélő papjaik biz- jék nyelvüket!" hirdetik ke" a bretonoknak a legteltatására, a francia, antikle- baloldali breton fiatalok, .iesebb nemzetiségi jogokat rikális, polgári-forradalmi, £s felkeresik az öregeket, és meR kell teremteni Brede egyben centralizáló köz- akik még tudják a régi da- tagne racionális gazdasági társaság ellen. Napóleon lókat, táncokat. Ez nem va- fejlődésének feltételeit. ez 60 000 katonájával „pacifikál- lami múltba menekülés, ha- az jtt é10 bretonok és franta" Bretagne-t, a polgári- nem a fennálló, elidegenült, ciák közös érdeke. bürokratikus-nacionalista manipulált és egvben túlsá- Karsai László. Franciaország pedig mindent gosan uniformizált francia JATE. elkövetett, hogy beolvassza fogyasztói társadalom és kul- Üj- és Legújabb kort a bretonokat. Az általános iskolákban minden tárgyat csak franciául oktattak. Ha egy breton kisgyereket azon kaptak, hogy a szünetben véletlenül anyanyelvén szólt társaihoz. facipőt akasztottak a nyakába, és addig kellett e megszégyenítő jelet hordania, amfg nem sikerült egy társát ugyanezen a „bűnön" kapva a tanítónál beárulnia. A módszer eredményessége éa embertelensége egyaránt vitathatatlan. Ma Bretagne 3.2 millió lakosából körülbelül 1 millió érti és körülbelül 5—600 000 használja is anyanyelvét. A breton nyelv az iskola és a hadtúra elvetésének egyik forTörténeti Intézet llie Verde! Budapestre érkezett 0 Budapest (MTI) zottság román tagozatának A magyar—román gazda- elnöke. Fogadására a Ferisági együttműködési vegyes he«y' repülőtéren megjelent kormánybizottság elnökeinek Havasi Ferenc, a Minisztertalálkozójára hétfőn Buda- tanács elnökhelyettese, a bipestre érkezett lile Verdét, zottság magyar tagozatának a Román Kommunista Part elnöke, jelen volt Vlctor BoKözpontl Bizottsága Politikai ]ojan, a Romén Szocialista Végrehajtó Bizottságának Köztársaság budapesti nagytagja, a KB titkára, a bi- követe. Iliárd forint volt. Ktviteíkben alapanyagok, féls.-.termékek (45 százalék), úbbá mezőgazdasági és Imiszer-ipari cikkek domiunak. Hazánk az osztrák ooriban 3, az importban > százalékkal részesedett. . magyar kivitel növekedé•t az osztrák beviteli koriáiz.isok csökkentették. Az iminisztratív intézkedések ''.számolása új lehetőséget •remt a két állam kapcsolatban. A kél ország vállala•I és intézményei között széles körű együttműködés avonalai bontakoztak ki. Ausztriában 10 olyan cég tüködlk, ahol a magyar kül•reskedelmi vállalatok tókeszesedéssel rendelkeznek. A magyar és osztrák felek bí egyezmény végrehajtáséin állapodtak meg. A CHENIE-LINZ évi 10 millió dollár értékű kooperációs egyezményt kötött a TVKval. és kölcsönös vegyianyagszállítást szerződést az Egyesült Vegyiművek kel. AZ api ítógépgyár törő- es ércosztályozó gépek, a VILATI számlázó automaták, az írószer Szövetkezet gázöngyújtók gyártásában működik egvütt osztrák cégekkel. A két ország képviselői 84 témuban folytattak tárgyalásókat, de tavaly újabb 28 magyar és 15 osztrák együttműködési javaslatot terjesztettek elő, Berezeli A. Károly Vándorének (Regény) E könyv első része jó néhány évvel ezelőtt Jelent meg Kék ég alatt címmel, s bár az alább következő mű önmagában is megáll, pár mondatban mégis összefoglalom előzményeit, hogy az itt-ott előforduló, ám egyáltalán nem lényeges utalásók ne zavarják az olvasót. Vándorútról van szó, mely apró események és megfigyelések sorozata, e könyv tehát egyfajta regényes útinapló, s így természeténél fogva csak részben igényli a zárt kompozíciót. Főhőse maga a szerző, aki elindult gyalog Rómából egy Gyurka nevű festő barátjával a Via Appián azzal a céllal, hogy beiratkozzék a nápolyi egyetemre. A hoszszú úton sok minden történt velük, különös emberekkel ismerkedtek meg, többek közt áthaladtak a Pontini-mocsarak elhagyott vidékén is, r.hol akkor még tombolt a malária. Elcsigázva, de rendkívüli élményekkel gazdagodva érkeztek Nápolyba, s ott Signora Cavalierinél, a Via Nilo 15. szám alatt béreltek szobát. Nápoly mozgalmas város, itt is összekerültek kikötői bűnözőkkel, bogaras világjárókkal, s bar nehéz körülmények között éltek, önfeledt boldogsággal merülték el a múzeumi kincsek s a természet szépségében. Minden élményt és műélvezetet elhomályosított azonban a háziasszony Rosa nevű bajos leánya, akibe a szerző természetesen beleszeretett. S míg szőtte sóvár álmait, Gyurkán kitört a malária, s ez meghiúsította azt a nagy tervükét, öogy. még az egyetemi év megkezdése előtt bejárják Nápoly környékét, esetleg Szicíliát is. Gyurka kórházba került, s néhány heti kúra után az orvosok tanácsára vissza kellett térnie Magyarországra, annyira megviselte a kórság. Rosáról meg kiderült, hogy vőlegénye van, így a szerző magára maradva, keserű szívvel tervezgette, hogy egyedül vág neki a vándorúinak. I. Hogy magamra maradtam Nápolyban, seholsem találtam a helyemet. Leginkább a tengerparton üldögéltem, s mig elmerengve lestem a partszegélyre gyűrődő csipkés habokat, egyre inkább arra a meggyőződésre jutottam, hogy olyan falucskát kell találnom Nápoly közelében, ahol zavartalanul és közvetlenül elmerülhetek a végtelen víz szemléletében. Mozdulatlan, kristályos tömeg, vagy lomhán hömpölygő kék lé volt ez a víz, sohasem lehetett elteint vele, mert mozdulatlanságában éppoly fenyegetően lenyűgöző volt, mint amilyen elringatóan felemelő háborgásában. Vonzotta az embert, mint valami óriási mágnes, talán titáni tömegénél, vagy az emberi test rokoni összetételénél fogva, vagy az anyai öl erejével, mert nem kellett Ideglénynek lenni ahhoz, hogy az ember megérezze őshomályba burkolódzott köldökzsinórját, mely ehhez a tátongó, róppant medencéhez fűzte. Már kezdtem sejteni valamit antik és keresztény művészetről, már végigszédültem az Uffizi és a Vatikán termeit, de a tenger nagyobb hatalom volt, sokkal tovább kellett nézni, mint egy festményt, vagy más műalkotást, s az ember órákig tartó merengés után sem tudott meg róla semmit. De éppen ez a semmi volt az, ami mindennél többet sejtetett. I-egjobb barátom gyors és váratlan eltavozasa « lelkes rajongásba is kesernyés izeket kevert. Valami olyasmit, éreztem, hogy, íme. nagy terveim voltak, s már az első alkalommal keresztülhúzták számításaimat ismeretlen, acsarkodo hatalmak, s ez a szorongó felismerés fájó sebet ütött rajtam, s hozzá elég mélyet ahhoz, hogy később is, valahányszor szép terveket szőttem, fékezzem lendületemet, s féljek a bekövetkezendő váratlan fordulatoktól. S életem folyamán, évtizedek múltán is, ez a szorongás soha fel nem oldódott, s lehet., hogy már magam szuggeráltam a sorsot; de a dolgok kibontakozásának menetét, s éppen a beteljesülés előtt, mindig megzavarta valami, néha valóban kacagtatóan váratlan esemény, ami minden addigit tönkretett. Ezt csak azért jegyzem le, hogy rávilágítsuk arra a szerves kölcsönhatásra, amely ember és külső világ között fennáll, hogy a véletlen mint alakit, rendez, szabályoz s hovatovább mint válik törvényszerűvé, ha az ember úgy tart tőle, hogy már szinte várja, sőt elvárja bekövetkezését. így azonosul az ember azzal, amit körülménynek szoktak nevezni, hiszen az ember reakcióival, szándékával és vágyaival maga teremti meg saját körülményeit, s nem túlzás, ha azt mondom, hoRy a véletlenek is hozzé igazodnak. Ezek motoztak bennem, inkább elősejtelemként, mint leszúrt igazságként, míg a Via Caracciolón bandukoltam, vagy üldögéltem, s egy-egy pillantást vetettem vagy a tengerre, vagy te mellettem elsuhanó járókelőkre. Aztán kiteregettem térdemen a térképet s Nápoly környékét vizsgálgattam behatóan. Csak Sorrentóról tudtam valamit, s az sem terjedt túl a „Sorrentól emlék" ismert melódiáján. Lapozgattam a Baedekerben is s így értesültem, hogy Tasso ott született. Az őrült költőben volt valami vonzó, s ez a borzongó meghatódottság késztetett Rómában is arra, hogy felkeressem a Sant' Onofrio kolostort, ahol a sorsüldözött poéta meghalt, s amelynek előterében méR mindig ott áll az az összeabroncsolt fa, amely alatt elborult elmével háborgott és mélázott. De Itáliának minden falujára esik valaki, aki miatt érdemes megilletődni, s hozza nemcsak olasz, hanem idegen is. (Folytatjuk) 4