Délmagyarország, 1977. május (67. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-17 / 114. szám

Kedd, 1977". május 10. 99 A Neuer Weg rovatvezetője Csongrád megyében Pártunk meghívására a ha- gatóság működéséről viszont iánkban tartózkodó Manfréd Szabó Gáborné igazgatóheGrey. a Nemet Szocialista iyettes. Vendégünk felkeresEgységpárt lapja, a Neuer te a szegedi József Attila Weg rovatvezetője, tegnap Tudományegyetem pártbiSzegedre érkezett. A megyei zottságát, ahol az egyetemi pártbizottságon német ven- pártmunka kérdéseiről tájédégünket fogadta dr. Koncz koztatták. János, a megyei pártbizott- Ma Manfréd Grey — akit ság titkára. A megyében fo- útjára elkísért Rákos Imre, a lyó ideológiai munkáról dr. Pártélet szerkesztősége képTamasi Mihály, a pártbizott- viseletében — Hódmezöváság osztályvezetője tájékoz- sárhelyre, a pártbizottságra tatta a Neuer Weg rovatve- látogat, valamint egy termezetőjét Az Oktatási Igaz- lőszö vetkezet be. Moszkvai pártküldöttség Budapesten Hétfőn Budapestre érkezett a Szovjetunió Kommunista Pártja moszkvai bizottságának delegációja. A küldöttségét V. Ny. Makejev, az SZKP KB tagja, a moszkvai pártbizottság másodtitkára vezeti. A delegáció az MSZMP budapesti bizottsága meghívására egy hetet tölt Budapesten. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Somogyi Sándor, a KB tagja, és Király Andrásné, a pártbizottság titkárai fogadták. Ott volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. (MTI) mm „Örülök a traktornak"... Távol a várostól, bent az Ingoványos, zsombékos határban elszórtan sütkéreznek az ásotthalmi tanyák. Közel a mórahalmi dűlőúthoz hatalmas felhőt húz maga után két traktor. Az egyik gépen ifj. Rózsa József. Olyan fiatal ő, aki ellenállt a város csábításának, otthon maradt, a téeszben keresi a pénzét. Annak több oka lehet, ha a gyerek el akar szakadni a tanyától. Vagy kalandra, neonfényre vágyik, vagy a jobb, az emberibb életet keresi a faluban, városban, vagy csak azért megy el, ne mondják rá, hogy tanyai. Azt viszont, hogy Rózsa József otthon maradt ásotthalmi tanyájukon, azzal magyarázza: szereti ezt a környéket. A homokot, a házat, a munkáját, a traktorát. Amikor kijárta a nyolc osztályt, eszébe jutott a Rózsa-családnak is. taníttatni kellene a gyereket, ne maradjon itthon, hadd menjen, hadd lásson. Több minden belejátszott abba. hogv Jóska otthon ragadt. Volt is mit tennie a ház körül. Etette a jószágokat, segített a konyhán. Csinálta, amit kellett Erős, vállas legényemberré formálódott. Az ásotthalmi szakszövetkezetek felett ekkoriban eljárt az idő — egyesültek. Molmár József felvróele Ifj. Rózsa József az új gép mellett idő a gazda, az parancsol. Az is igaz, a határban sincs mindig hajtás, jut idő szórakozásra. kikapcsolódásra, tanulásra is, csak akarni Az addig otthon dolgozó kell Ifj Ró'zsa József erről ifjú Rózsa József is választás elé került. Vagy beáll a téeszbe. vagy elmegy a városba. Csalogatták is az orházkán rászoknak a jóra, segítenek magukon, talán még biztatás nélkül is. Csak legyen irány, amerre nézzenek. A közösben találták a boldogulásukat. Könnyebb lesz a legényembernek és a másfél éves húgának is. szágutak. a száguldás, olajszag. Úgy volt, hogy sofőrnek áll. nekivág az országnak. Otthon se szóltak ellene semmit. Azt mondogatták: menjél, ott is emberek vannak, kenyerei kapsz ott is. Aztán Jóska mégse ment. így vélekedik: — Most már csak a tájit vetjük be. így nem Gyorsabban jön a portára kell a jószágokra ügyelni, az autó. amivel majd piaaz jobban el tudok menni ott- colhatnak, és ha kedvük honról. Vasárnap moziba tartja, bejárhatják Európát vagy a presszóba járok. is. Mások se cselekszenek — Bálba nem? különben. — Nem nagyon szoktam Már a második kört forbálozni. dúlta Mórahalom határáAzt mondta, katonaság ban a társa az almáskertelőtt fölösleges lányhoz jár- ben, amjkor újra a trakni. mert két évet úgyse torra terelődött a beszélgePorciózott büntetést szabott, yáma egyik sem. És a tés. — Nemrég kaptam ezt az veszem kéz- MTZ—50-est. Jó gép. csak úgy szaggatja a gyepet, kialakul Közben Savanya János ahogy a "Rózsa-csaiad „méregkeverő" lezárja az élete. Legutóbbi örömük, oldatot a femkupakkal, lelép a permetezőtartályról és terhet rakott a hivatal tanyájukra. (Ugyanis előbb megtoldották, mint azt a törvény megengedte volna). Belépett a közösbe, akár az apjáék. Kellett a pénz, kis- uSy. húga született. Együtt maradt a család. könyv? — Ritkán be. Idővel minden hogy bekötötték hozzájuk Nem is bánták, mert nem- a villanyt. Most már ablak sokára a téeszben traktorvezető tanfolyam indult. Kapott az alkalmon. a körnvékhez szokott gyerek is. Itt a lehetőség, gépre ülhet, arrafelé viszi, amerre a nyílott a világra, a kultúrát, a színházat, a tanácskozást hozza el az elektromosság hozzájuk is. Nemcsak külsőleg formálódik a kedve tartja, no meg arra, müút, széli tanya. hanem amerre majd a brigádvezető belsőleg is. Ha máról holmondja. — Előbb a „kisduttrára" tettek, később már néha rám bízták a nagyobbat, az ezrest is. Jó volt, mert ahogy letettem a gépet, mindjárt otthon voltam, tudtam segíteni. amit bírtam. Persze csak akkor,ha nem volt munkacsúcs. Ilyenkor nagyon hosszú volt a műszak, alig aludtam, máris újra indultunk. A határban a műszakokat nem az óra szerint szabják Ahogy a helyzet kívánja. Vetéskor, aratáskor mindig sietui kell Ulyaukor napra nem is, de lassacsint, hogy indulhat. A fiatalabbik Rózsa József már a fülkéből kiált vissza arra a kérdésre, hogy mit szól az új géphez: — Örülök neki. Talán ez mindennél többet mond. Majoros Tibor A stop után is meg kell állni A cím nem a közlekedési rendre utal, hanem a létszámgazdálkodásra, közelebbről az alkalmazotti létszámmal kapcsolatos újabb rendelkezésekre. Előbb azonban megállapíthatjuk, hogy a gazdasági-technikai-műszaki fejlődéssel együttjár a szellemi munkakörben foglalkoztatottak számának a növekedése, s egyre csökken a fizikai és a szellemi munka közötti különbség. Mindez világjelenség, a hatás nálunk is érezhető. Mégis állandóan bíráljuk a növekvő adminisztrációt, fölöslegesnek, púpnak tekintjük a hátunkon. Ilyen megközelítésből sok az ellentmondás, rossznak tartjuk a fizikai-alkalmazotti létszám arányát, s úgy tűnik, nincs semmiféle lehetőségünk, erőnk megállítani a nekilendült lavinát, s lassan több lesz az adminisztrátor, mint a termelésben részt vevő fizikai munkás. Érdemes azonban az adott gazdasági terület színvonalát is figyelembe venni. Ha így cselekszünk, valóban kitűnik, hogy a magyar gazdasági élet fejlettségéhez mérve tényleg sok az alkalmazott a fizikai állományhoz képest, különösen az adminisztráció túlzott. 1974-ben már hozott a Minisztertanács egy határozatot az alkalmazotti létszámgazdálkodásról, de különösebb eredmény nem született Sőt, a rákövetkező esztendőben inkább növekedett a létszám, mint csókkent volna. Érdemes visszatekinteni, miként alakult akkor az alkalmazotti, illetve nem fizikai állomány létszáma Szegeden és Csongrád megyében. Az 1975-től bevezetett nomenklatúra (FEOR = Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere) valamennyi ágazatban új, egységes alapokra helyezte a munkaviszonyban állók számbavételét. Az új rendszer szerint tavaly 100 fizikai dolgozóra 25 nem fizikai jutott. Természetesen az egyes népgazdasági ágazatokban az átlagtól való eltérés igen jelentős. A belkereskedelemben például a boltvezetők nem a fizikai állományba tartoznak, bár jórészt ők is fizikai munkát végeznek. Az alkalmazotti létszámot gyakran minden nem fizikaira, értelmezzük, holott élesen elkülönülő határok vannak. Száz fizikai dolgozóra általában 7 műszaki, 8 igazgatási, gazdasági, áruforgalmi és 8 számviteli, ügyviteli dolgozó jutott. Egyébként a következő képet adja a helyi statisztika: száz fizikai munkásra az iparban 19, az építőiparban 30, a kereskedelemben 53, a közlekedésben 19, míg a szolgáltatásban 21 nem fizikai dolgozó jutott, s így stimmel a fentebb említett 100:25 arány is. A „képet" rontja, hogy tavalyelőtt az alkalmazotti állomány — a szolgáltatást kivéve — valamennyi ágazatban a fizikait meghaladva bővült. Ezen belül leggyorsabb ütemben — 6 százalékkal — a műszaki dolgozok létszáma növekedett, s ebben feltehetően szerepe volt az adminisztratív létszámfelvételi zárlatnak is. A tavaly január elsején életbe léptetett, a munkaerő hatékony felhasználását előtérbe állító adminisztratív létszámfelvételi zárlat hatására: 1976-ban a számviteli, ügyviteli létszám — az építőipar állami szektora és a közlekedés kivételével — valamennyi ágazatban kevesebb volt az előző évinél. E rendelkezés hatására módosult a fiatalok pályaválasztása is. Az adminisztratív képzettséget biztosító iskolák első évfolyamos tanulóinak száma az 1976 —77-es tanévben az átlagot meghaladva csökkent, ez elsősorban a gyors- és gépíróiskolára és a közgazdasági szakközépiskolákra vonatkozik. Persze — közismert szóval — a létszanvl stopnak voltak jó és kevésbé előnyös hatásai. Tagadhatatlan, hogy ott, ahol különben is létszámhiánnyal bajlódtak, a rendelet kényszerítő hatására javult a munkaszervezés, a munkaidő kihasználása. De mégis sok gondot jelentett a stop merevsége, s nyilvánvalóan más hatást fejtett kl olyan vállalatoknál, intézményeknél, ahol előzően is bóviben voltak, vagy éppen szűkeben a létszámnak. Ügymond a helyi adottságokra nem volt tekintettel a rendelkezés, még akkor sem tette lehetővé a létszámfelvételt, ha arra a munka zavartalansága miatt feltétlenül szükség lett volna. Olyan területekről már nem is beszélve, ahol sok nő dolgozott, s egyidőben többen maradtak tartósan távol. S még egy hátrány: a rendelkezés merevsége akadályozta az egeszséges munkaerőmozgást is. Ez év január elsejétől megszüntették » zárlatot, s helyette létszámnövelési tilalom lépett. Az űj rendelkezés kiküszöböli a korábbi hiányosságokat, rugalmasabb a réginél, jobban figyelembe veszi a helyi és eltérő adottságokat. Zárlat vagy tilaA lom, nem mindegy? Nem, mert ez utóbbinak az az előnye, hogy a meghatározott létszámon belül lehetővé teszi az utánpótlást a tilalom alá eső munkakörökben is. Az új rendelkezés, a létszámnövelési tilalom az igazgatási szervezetek által foglalkoztatott teljes létszámra vonatkozik. Az úgynevezett bázislétszám az 1975. december 31-ig engedélyezett munkaköröle száma. Ez azonban csak a kezdő bázis, mivel az új rendelkezés sem engedi meg, hogy nyakló nélkül növekedjék az alkalmazottak száma, sőt inkább a mérséklésre ad utasítást. Tehát a stop után is meg kell állni! A munka jobb szervezésével, a fölösleges adminisztráció mérséklésével, kiiktatásával el kell érni, hogy 1980 végére az igazgatási szervezetek létszámukat 5 százalékkal csökkentsék. Ezt a létszámcsökkentést a rendelkezés értelmében anyagilag is ösztönzik. A meghatározott létszámcsökkentésből 1977-ben és 1978-ban származó bérmegtakarítás és egyéb megtakarítás jutalmazásra fordítható. Azok az igazgatási szervezetek, amelyek az előírt létszámcsökkentést 1978 végéig végrehajtják, az abból eredő bérmegtakarítást 1979. január elsejétől kezdve a bérszínvonal növelésére hasznaihatják fel. Az ösztönzésből következik, hogy ahol esalc később, késlekedve cselekszenek, ott kisebb a felhasználás mértéke. Amennyiben a létszámcsökkentést egy évvel később, tehát 1979. december 31-ig hajtják végre, akkor 1980. január elsejétől csak a bérmegtakarítás felét használhatják föl a bérszínvonal javítására. 3 akik csak az előírt határidőre mérséklik a meghatározott 5 százalékkal létszámukat, akkor már nem jut semmi a közösségüknek, hanem az állani teljes egészében elvonja a felszabaduló bérösszeget. A termelővállalatoknál a létszámnövelési tilalom az adminisztratív és ügyviteli dolgozókra érvényes. Az új létszámnövelési tilalom, bármennyire is erősnek tűnik a tiltó kifejezés, rugalmas és ésszerű, s közben arra is orientál, hogy ne alkalmazzanak fölöslegesen létszamot, inkább arra törekedjenek a munkahelyeken, hogy mérsékeljék a semmit érő adniinisztrációt, szervezzék meg jobban a munkát. Az igazgatási szervezeteknél pedig csökkentsék a meglevő, s eléggé földuzzadt létszámot. Gazdagh István A műszaki hónap programjából Sokan érdeklödnek a XVII. száma 1300 volt. Más vároműszaki hónap rendezvé- sok rendezvényeiről és az nyei iránt. Csupán Szege- üzemi előadásokról eddig den. a Technika Házában nem készítettek összesítést, húsz előadást tartottak a Ma. kedden újabb előszakemberek, a hallgatók adásokat tartanak Szegeden Magyar—lengyel belkereskedelmi tárgyalások Május 13—16. között Zakopanéban tartották a magyar—lengyel belkereskedelmi munkacsoport elnöki találkozóját, amelyen Molnár Károly belkereskedelmi miniszterhelyettes és Edward Wiszniewski lengyel belkereskedelmi és szolgáltatási miniszterhelyettes vett az* reszt. Jugoszláv igazságügyi delegáció Szentesen A testvérvárosi kapcsola- kat és a járásbíróság ítélketok keretében a jugoszláviai zését és munkáját. Bácstopolyáról a Hazafias A küldöttséget fogadta LaNépfront városi bizottsága bádi Sándor, a szentesi vávendégeként négytagú igaz- rosi pártbizottság első titkáságügyi küldöttség tartózko- ra. A tanácskozáson részt dott Szentesen, ahol tanul- vett dr. Kun László, a memányozták a jugoszláviai gyei bíróság elnöke és dr. magyar nyelvű bíráskodás- Kereszty Béla megyei főhöz szükséges tapasztalata- ügyész is. és Vásárhelyen. A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának Eszperantó utcai székházában iparjogvédelmi napot, s újítási szaktanácsadást tartanak délelőtt 10-től. A DEFAG-nál két előadásra kerül sor: a fürészüzemben délután fél háromkor Tóth László szól a végtermék készültségi foka növelésének lehetőségeiről, valamint a továbbföldolgozás műszaki feltételeiről és gazdaságosságáról; a lemezüzemben délután ötkor Szabó Lajos beszél a falemezgyár rekonstrukciós •megoldasairoL Magyar—olasz pénzügyi tárgyalások A magyar—olasz pénzügyi tárgyalások keretében hétfőn Budapesten Faluvégi' Lajos pénzügyminiszter és Filippo Maria Pandolfi. az Olasz Köztársaság pénzügyminisztere a kettős adóztatás elkerüléséről egyezményt irt alá. Az egyezmény elősegiti a kölcsönös gazdasági kapcsolatok fejlesztését, és megkönnyíti a korszerű gazdasági szervezetek létrehozását, továbbá a kulturális és sportkapcsolatok fejlődését. A felek tárgyaltak a vámkérdésekben történő együttműködésről is. Budapesti tartózkodása során az olasz pénzügyminisztert hivatalában fogadta Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökheUyette&e. (MTi> <