Délmagyarország, 1977. május (67. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-01 / 101. szám

98 Vasárnap, 1977. május 1.' ádár János Ángyalföldön (Folytatás a* 1. oldalról.) táridö előtt két hónappal korábban elkészített, zöm­mel nőket foglalkoztató új üzemben modern Képsor szö. vi a széles, laltól-falig sző­nyegek alapanyagát, évente mintegy 12 millió négyzet­métert. A korszerű termék­ből az idén 100 millió, 1878­tól pedig évente mintegy 120 millió forint értékű mű­anyag szövetet gyártónak. A vendegek ezt követően a ki­szerelő és a szálgyártó rész­leget, valamint a gyár régi szövödéjét is megtekintették. Kádár János mindkét gyárban átadta a Központi Bizottság üdvözletét. Elisme­rését fejezte ki a termelő­munkában elért eredményei, kért és további sok sikert KiVánt az építőmunka fel-­adatainak megoldásához, a gyári kollektívák előtt álló tervek teljesítéséhez. (MTI) Május 1 köszöntése Kitüntetések, elismerések, jutalmak (Folytatás az 1. oldalról.) nemrég Szakma kiváló bri­gádja címmel kitüntetett Kása-brigád alapító tagjai is az ünnepségen vették át egyéni Jelvényeiket. Vállalat Kiváló Dolgozója címet 124­en kaptak, a Vállalat Kiváló Brigádja elismerésben 15 kö­zösség részesült. összesen 1136 dolgozó között csaknem 1 millió 200 ezer forintot osztottak szét. Kiváló a Fonalfeldolgozó Vállalat Újszegeden, a Liget Ven­déglőben tartolt ünnepséget a Szegedi Fonalfeldolgozó Vállalat közössége abból az alkalomból, hogy elnyerte a Kiváló Vállalat kitüntetést. Reszt vett az ünnepségen börcsök Józsefné, a megyei partbizottság taRja, Szántó Tivadar, az MSZMP Sze­ged városi bizottságának osztályvezetője, Bódi József­né, a tanácsi Ipari vállulatok pártbizottságának titkára, fragai Tibor, a városi ta­nács elnökhelyettese és Nagy Zoltán, n HVDSZ megyei bizottsuganak titkára. Kecskeméti Sára szb-titkár köszöntötte a résztvevőket, majd dr. Jáksó László igaz­gató szólt a tavalyi munká­ról. Arról, hogy elavult és korszerű gépeken egyaránt szorgalmasul! dolgoznak a fonalfeldolgozók, és tavaly túlteljesítették tervüket. Ez­után átvette a Kiváló Vál­lalat kitüntetést Tokaji Já­nostól, a HVDSZ osztályve­zetőjétől. A Könnyűipar Ki­váló Dolgozóju kitüntetést Csípd Ferencné könyvelőnek, Komló Ottóné szövőnőnek, Süli Györgyné kötőnek és Terhes Dezsóné cérnagomb­készítőnek adták át. SZOT­oklevelet Király Jánosné mühelytitkár kapott. Végül 157 dolgozó között csaknem 57 ezer forint pénzjutalmat osztottak szét. KISZÖV-vándcrzászló szövetkezeteknek A Szegedi Mérlegkészítő ég -jávító Szövetkezet teg­nap, a KISZÖV-klubban tertott ünnepséget, amelyen a- szövetség vándórzászlaját Temesvári János átadta Káté Lajos elnöktjek. Kelet-Ma­gyarország telje* területén a szegediek javítják a közü­leiek mérlegeit, tavaly jelen­tősen megerősödött a másik profil: néhány mérlegtípus gyártása. A Metriponddal közösen végzett munka ha­tagára tavaly 25 százalékkal növekedett a szövetkezet árbevétele. • Elnyerte a KISZÖV ván­dórzászlaját a Hódmezővá­sárhelyi Cipőipari Szövetke­zet ls. Főleg férficipőket, pa­pucsokat gyártottak es javí­tottak úgy, hogy árbevételük jó tíz szazulékkal növeke­dett A KISZÖV-vándor. zászlót tegnap Vásárhelyen Rékasi László osztályvezető adta át Jankó Sándor elnök­nek. Kiváló Szövetkezet a SZEBISZ Tegnap ünnepi közgyűlést tartott a Szegedi Bútoripari Szövetkezet. Az ünnepségen megjelent Tötnösvári And­rás, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága gazdaság­politikai osztályának mun­katársa, Ludányi István, a Városi pártbizottság politi­kai és tömegszervezeti osz­tályának munkatársa, Hor­váth János, n KISZÖV elnö­ke, Erdösi Ernöné, a KI­SZÖV pénzügyi osztályúnuk vezetője, valamint a városi tanács ipari osztályának képviseletében dr. Máté Je­nő. A közgyűlést Hajdú Imre, a szövetkezet elnöke nyitot­ta meg, majd Frank László főmérnök emlékezett meg május 1-ről, és a szövetke­zet 1976. évi eredményeiről. Ezt követően Horváth János átadta Hajdú Imrének az OKISZ és a Könnyűipari Minisztérium által a SZE­BlSZ-nek adományozott Ki­váló Szövetkezet cím elnye­réséről tanúskodó oklevelet. Ezután a kitüntetések át­adására került sor, A Köny­nyűlpar Kiváló Dolgozója elmet kapta Kiss József és Pióker Lajos, öten pedig — Fodor János, Halász József, Kenéz Sándor, Krisztián Ró­zsa és Marton Sándor — a Szövetkezet Kiváló Dolgozó­ja kitüntetésben részesültek. Vándorzászló a Szegedi Járási Ruházati és Szakipari Szövetkezetnek Kiváló a Bútoripari Szövetkezet Másodszor nyerte el a Kiváló Szövetkezet címet a Szegedi Bútoripari Sze vet­kezet, Ebből az alkalomból Ünnepséget rendeztek teg­nap, szombaton, ahol Iiajdú Imre, a szövetkezet elnöke Horváth Jánostól, a megyei KISZÖV elnökétől a tavalyi szocialista munk'aversenyben elért eredményért járó okle­velet vette át. Pióker Lajos és Kiss József pedig — mindketten szocialista bri­gád vezetői — a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetést kaptak, öten lettek a válla­lat Kiváló dolgozói. Dicsére! a Szegedi Vas­és Fémipari Szövetkezeinek Ünnepi munkásgyűlést tar. tottak tegnap a Szegedi Vas­és Fémipari Szövetkezet dolgozói. A gyűlésen jelen volt Horváth János, a KI­SZÖV elnöke ls, aki Frányó Antal Í szövetkezeti elnök ünnepi beszéde után átadta á kohó- és gépipari minisz­ter dicsérő oklevelét a szö­vetkezet kollektívájának. Az Ünnepség pénzjutalmak át­adásával zárult. Kitüntetések a ZŰLDÉRT-nél A ZÖLDÉRT Vállalat — a MÉK Jogutódja — május l-e alkalmával tartott ün­nepsége során az 1976. évi munkaversenyben részt vett és kiemelkedő eredményt elért szociullsta brigádok és egyének elismeréseként 500 ezer forint pénzjutalmat osztott kl. A szatymaz! kirendeltsé­gen 9 szocialista brigád, 14 dolgozó Kiváló Dolgozó; a szentesi kirendeltségen 23 szocialista brigád, 20 dolgozó Kiváló Dolgozó; a szegedi kiskereskedelmi kirendeltsé­gen 8 szocialista brigád és 7 dolgozó Kiváló Dolgozó; a szőregl kirendeltségen 4 szo­cialista brigád és 5 dolgozó Kiváló Dolgozó; a makói kirendeltségen 13 szocialista brigád és 1® dolgozó Kivá'ó Dolgozó; a szegedi kirendelt­ségen 9 szocialista brigád és 19 dolgozó Kiváló Dolgozó; a központban 10 szocialista brigád és 10 dolgozó Kiváló Dolgozó kitüntetést kapott. Lakósszövetkezetek A százéves gyár A kendergyári munkások helyzete 4 Annyi bizonyos, hogy • a részvénytársaság zömmel munkásasszonyok­nak és munkáslányok­nak, valamint gyermekek­nek köszönhette gazdagsá­gát. Egy 1898. évi stutisztl­ka szerint a hazai 'en-, ken­der-, pamut-, jutafonó- és szövőiparban, továbbá a len-, kenderkikészítéssei va­lamint kötél-, tömlő- és he­vedergyártással foglalkozó iparban dolgozó 7086 mun­kásból 4054 volt nő, vagv­is az összmunkásság 57,2 százaléka. Ezt a számarányt a vállalat nődolgozói mesz­sze meghaladták: már 1892­ben kb. 300-an dolgoztak a mintegy 400 munkást fog­lalkc&tató üzemben, az össz­munkásságnak tehát 75 százalékút képviselték Ez a magas, magyarországi tex­tilipari nfímunkásság álta­lában nagy részarányát jó­val felülmúló nőmunkás­gárda jellemezte a Kender­fonót az 1901—1910 közötti években is, amikor az össz­munkásság 70—80 száza­léka került ki "özülüK, ugyanakkor (1910-ben) a ma­gyar textiliparban foglal­koztatott nők 64,6 százalékút tették ki az Iparág mun­káslétszámának, A XIX. század végén a textuipurban foglalkozta­tott férfiak zöme, 73 szá­zaléka a napi 1,67 fórint­nál, tehát heti 10 forint­nál kevesebbet keresett. És ennek az összegnek körül­belül fele volt a nők. ne­gyede pedig a gyermekek fi­zetése. 1910-ben a textil­ipar férfimunkásainak átla­gos napi bére 2,95 korona, tehát heti 17—10 korona volt. A nőknél a kereset na­pi 1,75, tehát heti 10—11 koronát, o gyermekeknél na­pi 1,23, azaz heti 7—7,50 ko­ronát, tett ki. « E: ' ne:' > Számos példa igazolja, hogy a gyárvezetőség — ha­sonlóan az általános tőkés gyakorlathoz — túltette ma­gát a szociálisnak egyálta­lán nem nevezhető „szociális törvényhozás" azon rendel­kezésein, melyek a munka­Időt szabályozták. Az 1884. évi ipartörvény a 12—14 éves gyermekek napi munkaide­jét 10, a 14—16 éves ser­dülőkét 12 órában maxi­málta. A szinte állandósuló feljelentések, melyeket az Iparfelügyelő tett a gyer­mekmunkások törvényelle­nes, 10 órán túl való fog­lalkoztatása miatt, a ható­sági intézkedések eredmény­telenségére utalnak. Az Igaz­gatóság legrosszabb esetben megfizette a minimális ösz­szegü bírságpénzt és min­Évek óta Jól dolgozik a Szegedi Járási Ruhazati és Szakipari Szövetkezet. Mun­kájukért évről évre nagyobb a jutalom. Tegnap, szomba­ton Sándorfalvan, az Üj Elet Művelődési Házban kapták meg az OKISZ elnökségé­nek vándorzászlaját. Az ese­ményen Róvó József, a szö­vetkezet elnöke ismertette a tavalyi eredményekét, az 1876-os esztendő jó munká­ját. A termelési értéküket az elmúlt évben 3 millió forint­tal növelték, s így a terve­zett 39 millió forint értéket túlteljesítették. A számított összeg helyett 42 millió fo­rintot könyvelhetett el a kö­zösség. Külön öröme a kol­lektívának, hogy 65 száza­lékkal túlteljesítették az ex­porttervüket, 11 millió fo­rint értékű árut indítottak útnak'a nyugati országokba, majdnem 5 millió. forinttal többet az előző évinél. A tegnapi Ünnepi küldött­gyűlésen a Szövetkezeti Ipar Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta has Ernóné es Huba­nov Mlhályné termelésirá­nyító. A Szövetkezet Kiváló Dolgozója megtisztelő címet 12-en vették át, pénzjutal­mat 60 dolgozó kapott. Ott volt az ünnepségen Tóth Ferencne, a megyei pártbizottság tagja és Jáhni I2szló, a járási pártbizott­ság első titkára is. versenye A fogyasztási szövetkeze­tek VIII, kongresszusa tisz­teletére a megyei lakásszö­vetkezeti választmány az 1976. évre versenyfelhívást tett közzé. A beérkezett 11 pályázatot a versenybizott­ság ez év tavaszán értékelte. A díjkiosztó ünnepséget tegnap este tartották Szege­den, a Kék Golyó étterem­ben, melyen jelen volt Vin­cze János, a szegedi városi pártbizottság munkatársa, Vass I+re. a MÉSZÖV el­nöki f •e' -ti). El i|. díj A nyert a Szeged­tarjáié Lakásfenntartó Szö­vetkezet den maradt a régiben. Az sem volt ritka; hogy ..vélet­lenül" tudomást szereztek az iparfelügyelő „váratlan" látogatásáról, és elbújtatlak a védett korú gyermeke­ket. Még 1912-ben, tehát 20 évvel a törvény életbe lép­te után is előfordult, hogy 12—14 éves gyermekeket napi 17 órán át dolgoztat­tak, azaz hosszabb időben, mint a felnőtt munkások maximális munkaideje A nyomorúságos bérért mostoha körülmények kö­zött agyondolgoztatott mun­kások, kiknek keresetét még különböző címeken levont büntetéspénzekkel is apasz­tották, néhány esetben mun­kabeszüntetéssel kísérelték meg. hogy helyzetükön ja­vítsanak, Mindenfajta szer­vezettség híján azonban ezek a korai, 1891. december 7­én, valamint 1893. szep­tember 9-én lezajlott moz­galmak a munkások vere­ségével értek véget. Elbukott az a 3 napig tar­tó, 1902. június 24—26-n kö­zött lezajlott sztrájkharc is, amelyet a gyár nagykörúti helyiségeiben dolgozó 278 munkúslány indított a mun­kaidő 13 óráról 12 órára va­ló mérséklése, a bírságok címén történő levonások, a durva bánásmód, az egész­ségtelen munkaviszonyok megszüntetése érdekében. A tárgyalt korszak legna­gyobb kenderfonógyári moz­galma 1805. március 22-től április 15-ig tartott és a ko­rábbiaktól eltérően már nem ösztönös sztrájk volt. Az 598 munkást magával ra­gadó mozgalmat a gyár szo­ciáldemokrata munkásat szervezték és már nemcsak 20 százalékos béremelésre vonatkozott, hanem a vál­lalattól elbocsátott szocia­lista munkások visszavéte­lének! az üzemben való szabad szervezkedés bizto­sításának. május 1. mun­kásünnepként való elismeré­sének követelésével politi­kai célokat is tartalma­zott. Wimmer válasza úgy hangzott,' hogy n s/.trájko­lóknt kizáratta, majd ké­résére a rendőrség — sem­mibe véve a munkások gyülekezési szabadságát — feloszlatta a sztrájktanyát Erre robbant kJ a helyt szoclóldemokraia pártszerve­zet Irányítása mellett a szegedi munkások első, 7 ezer dolgozót megmozgató általános politikai sztrájkja április 5-én, mely munkás­győzelémmel ért véget; né­hány óra leforgása alatt « hatóságok elismerték a sztrájkoló munkások gyüle­kezési Jogát. Mint a honvédség és a közös hadsereg egyik nagy szállítóját, az első világhá­ború kitörése után, a Sze­gedi Kenderfonógyárat a leg­elsők között helyezték ka­tonai felügyelet alú. Elsőpn-, rancsnokául Buszé! Elek sza­zadost, utódául 1916. októ­berétől Titze Sándor szá­zadost nevezték ki. Wiin­mer igazgatónak, kl már a háború kitörése előtt is a környék leghirhedtebb mun­kásnyúzójénak kétes érté­kű „rangját" vívta ki, ka­póra jött a katonai ura­lom, és a háború előtt már általában 12 órás munka­időt ismét 14 órára emel­te. Rendszerré vált, hogy 5 perces késésért 3 korona büntetést vonatott le a he­tibérből, ő maga is. és pél­dáján felbuzdulva a mű­vezetők is ütötték, pofoz­ták a munkásnőket és gyer­mekeket. Gyakori telenség volt. hogy a nem elég fe­gyelmezettnek talált mun­kást nappal dolgoztatták, es­te pedig katona kísérte be a laktanya sötétzárkájába. ,, él jeli pihenőre." 1918—1919 telén már rend­kívül válságos volt Szeged élelmiszer-ellátása, az áru­hiány miatt tovább nőttek a feketepiaci árak. A nyo­morúságos viszonyok között tengődő, radikális intézkedé­seket követelő, objektíve a forradalom továbbfejleszté­sét kívánó munkások egyre Inkább a Munkástanács kH sebbségben levő forradalmi szárnya mögé sorakoztak fel, melynek élén többek kö­zött Szél Juliska kenderfo­nógyárt munkósnő állt, 1919 január—március hónapok­ban már számosan tagjai lettek a Kommunisták Ma­gyarországi Pártjának, köz­tük sok nő. akik főleg a Szegedi Kenderfonó és a Dohánygyár harcokban.! (. ed­zett asszonyai és lányai kö­zül kerültek ki. Igen erős. volt a Szegedi Kenderfonó szakszervezeti mozgalma is, melynek bázisát a javító­műhely vasasai alkották: a szervezett dolgozók száma itt elérte az őeszmunkaslétszám 85 százalékát. A szegedi munkásságnak — és soraiban a kenderfo­nógyár dolgozóinak — harci ereje, küzdeni tudása, sza­badságvágya még a magyar munkásosztály veresége után sem halt el. A forradalom szelleme a Tanácsköztársaság bukását kővetően tovább élt Szegeden, 0wl9ÍÍ?> * • ' ~ 1 • RADIOTELEX A SZENÁTOR JAVASLATA George McGovern demokrata párti szenátor, aki a közelmúltban látogatást tett Kubában, a szenátusban ja­vasolta, hogy részlegesen oldják fel az amerikai—kubai kereskedelmet tiltó, 15 évvel ezelőtt érvénybe léptetett em­bargót. McGovern javaslata egy nappal azután hangzott el, hogy Havannában kubai—amerikai halászati megálla­podásokat írtak alá. Ezeket Washingtonban a kétoldalú kapcsolatok javítását előmozdító lépésként értékelték. Az amerikai külügyminisztérium egy magasrangú kép­viselője úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok „ér­deklődéssel" fogad bármilyen új, szovjet fegyverzetkorlá­tozási megállapodást, de továbbra ís ragaszkodik ahhoz, hogy a tárgyalási alapként a Szovjetunió fogadja t* azokat a Moszkvában élesen bírált javaslatokat, amelyeket Vance külügyminiszter legutóbbi moszkvai látogatásakor előter­jesztett. NEM LESZ TÁRGYALÁS Santiago Carrillónak, a Spanyol KP főtitkárénak nem kell megjelennie a bíróság előtt. Mint Ismeretes, a főtitkárt és a kommunista párt hét másik vezetőjét a múlt év de­cember 22-én Madridban egy illegális gyűlés után távozó­ban letartóztatták, s január elején mintegy másfél millió peseta óvadék ellenében helyezte őket ideiglenes szabad­lábra az ügyüket tárgyaló közrendi bíróság. Miután a köz­rendi bíróságokat feloszlatták, Carrillónak és elvtársainak ügye a madridi tartományi bírósághoz került át, amelynek a KP április 9-i legalizálása után természetesen el kellett ejtenie az „illegális szervezkedés' vádját. A vád alapján egyébként a kommunista vezetőket hatévi börtönbüntetés­re ítélhették volna. A bíróság visszaszolgáltatta az óvadé­kot út. Hétfőn utazik Norvégiába Lázár György Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke Odvar Nordli norvég miniszterel­nök meghívására május 2­án hivatalos látogatásra Nor­végiába utazik. Egybehangzóan • Kóma (MTI) Befejeződött az olasz. Il­letve a francia kommunista párt főtitkára, Enrico Ber. llnguer é» Georges Marchaltt megbeszélése, amely pénte­ken reggel kezdődött Rómá­ban. A helsinki konferencia zá­róokmánya, a közelgő belg­rádi találkozó kapcsán a két kommunista vezető egy­behangzóan úgy foglalt ál­lást, hogy a záróokmány rendelkezéseinek teljes és maradéktalan végrehajtását kell szorgalmazni Európa mípdket falán,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents