Délmagyarország, 1977. május (67. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-01 / 101. szám

3 Vasárnap, 1977. május 1.' Májusi köszöntő Herczeg Károly rádióés tévébeszéde Herczeg Károly, az MSZMP KB tagja, a SZOT főtitkárhelyettese tegnap rádió- és televízióbeszédében köszöntötte hazánk dolgozó népét. A májusi ünnep előestéjén mondott beszédét az alábbiakban ismertetjük. Nemzetközi munkásünnepünk előestéjén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kormánya és a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében tisztelettel köszöntöm dolgozó népünket. Köszöntöm a gyárak, vállalatok, üzemek, banyák, földek, hivatalok, intézmények és kutatóintézetek dolgozóit, az alkotó értelmiséget. Köszöntöm a szocialista építőmunkában szorgalmasan, eredményesen dolgozó népünket. Május elseje 1889. óta a munkásosztály nemzetközi összefogásának jelképe. Az öntudatos, szervezett dolgozók mindenütt a világon megünneplik ezt a napot. Az ünnep mostani tartalmát korunk valósága, a májusi eszme egyre teljesebb kibontakozása adja. Legyőzhetetlen erővé vált, és erőteljesen fejlődik a szocialista világrendszer, amelynek országaiban a hatalom birtokosa a munkásosztály, ahol az internacionalizmus vörös zászlaja és a nemzeti lobogó együtt köszönti az ünnepet A közös célok és érdekek, az egyenjogúság, az egymás kölcsönös tiszteletben tartása, a baráti segítség és a sokoldalú, gyümölcsöző együttműködés jellemzi a szocialista országok kapcsolatát Népünk számára immár több mint három évtizedes tapasztalat, kézzelfogható igazság, hogy felemelkedésünk, erőnk, biztonságunk legfőbb záloga saját munkánk, valamint barátságunk, együttműködésünk a szocialista világrendszer népeivel. Üdvözletünket küldjük a szocialista országok dolgozóinak, külön tiszta szívvel köszöntjük a szovjet munkásosztályt, a Szovjetunió népét. Üdvözöljük az imperializmus, a kizsákmányolás ellen küzdő osztálytestvéreinket, a világ összes haladó erőit. A világ haladó erői, a felszabadulásukért küzdő népek, az imperializmus, az újgyarmatosítás és a fajüldözés, valamint a fasizmus minden formája ellen elszánt küzdelmet folytató milliók bizton számíthatnak a szocialista világrendszer cselekvő szolidaritására és támogatására. Hazánkban erős, szilárd a munkáshatalom, népünk sajátjának tudja, érzi azokat a sikereket, eredményeket, amelyeket szorgalmas, fegyelmezett munkával elértünk. Annak tudatában élünk és dolgozunk, hogy javainkat önmagunk. számára gyarapítjuk. A szocializmus szabad teret biztosít minden becsületes dolgozó, alkotni vágyó állampolgár érvényesüléséhez, mert a mi társadalmunk a munka társadalma, amelyben szabadon, biztonságban élünk és dolgozunk. Az emberi megbecsülés fontos mércéje nálunk: a tisztességben elvégzett munka, mert ez a forrása hazánk, népünk anyagi és szellemi gyarapodásának az égvén boldogulásának. A szocialista életmód gazdagodása természetesen nem kizárólag anyagi tavakra korlátozódik. A művelődés széles körű lehetőségei, a növekvő szocialista demokrácia, a közösség ügyeinek intézésében járatos és a közéleti felelősséget tudatosan vállaló emberek számának növekedése szintén a szocializmus legsajátosabb vonásai közé tartozik. A kialakult és egyre erőteljesebbé váló szocialista néDi, nemzeti egység erejét mutatja: tíz és százezrek — munkások, parasztok, értelmiségiek aktívan vesznek részt a kis és nagy közösségek ügyeinek intézésében, vezetésében, az ország dolgaiban. A közösségi és az egyéni boldogulás ilyen harmóniájának megteremtésére csak»a szocialista társadalom képes. Csak ez a rend képes a személyes szabadság olyan széles körű kibontakoztatására, amelyben az ember valóban szabad, félelem nélkül, biztonságban él! A mi társadalmunkban a munka az értékmérő. Ahhoz, hogy elképzeléseink, vágyaink, céljaink — társadalmi és családi méretekben — valóra váljanak, még szorgalmasabban, tudatosabban fegyelemmel, képességeinket jobban latba vetve kell dolgoznunk. Ugyanakkor biztosítanunk kell, hogy a becsületes, odaadó munkának, a tisztességes kötelességteljesítésnek legyen még egyértelműbb a társadalmi, erkölcsi és anyagi elismerése. Nálunk ehhez megvannak a feltételek. Világos és reális célunk, programunk van, amelyet a párt XI. kongresszusa határozott meg: célul tűztük ki a fejlett szocialista társadalom felépítését. Népgazdaságunk reális tervekkel rendelkezik, amelyet népünk cselekvő ereje és tisztességes. odaadó munkája vált valóra évről évre. napról napra. Gazdasági fejlődésünk eredményeit nem utolsósorban a szocialista együttműködés révén, a baráti országoktól kapott kölcsönös támogatás hitelesíti. Nagyszerű, nemes céljainkat csak akkor tudjuk megvalósítani, ha béke van a világon, ha biztosítottak a munka külső feltételei is.j Az enyhülés folyamata — bár nem töretlenül —, napról napra erősebb és egyre inkább visszafordíthatatlanná válik. Az a békeprogram, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa megerősített és továbbfejlesztett, a helsinki tanácskozás révén egyre inkább az európai országok, s a világ más-más társadalmi körülmények között élő népei számára is a békés egymás mellett élés normája lesz. Mind nagyobb a szocializmus vonzereje, erősödik a társadalmi változások igénye a kapitalista országok lakosságában. Ezt a körülményt a tőkés rendszer szószólói, propagandistái semmiféle figyelemelterelő manőverrel, mesterkedéssel megváltoztatni nem tudják. A májusi eszme ereje, a nemzetközi munkásosztály együttes fellépése, növekvő tekintélye — párosulva a szocialista világrendszer és a Szovjetunió erejével és befolyásával — biztosítéka annak, hogy Európában, de az egész világon a békés élet érvényesüljön. őszinte tisztelettel köszöntöm dolgozó népünket május elsejének előestéjen. Erőt és jó egészséget kívánok, sikereket a munkában, boldogságot a családi életben és egyéni sorsukban. Kötelezettségeink teljesítése — internacionalista tett A Komplex program megvalósításának útján Írta:Dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese Az elmúlt év a KGST-országok gazdaságában egy újabb ötéves tervciklus kezdő éve volt. A több mint 370 millió lakost, a világ népességének mintegy egytizedét tömörítő közösségünk dolgozóinak erőfeszítései arra irányultak, hogy az országok kotnmunista és munkáspártjai által az 1980. évre kitűzött nagyszabású társadalmigazdasági célok elérését megalapozzák. Ez a munka és erőfeszítés nem maradt eredménytelen. A baráti államokban csakúgy, mint hazánkban — a világgazdaságban bekövetkezett mélyreható változások és számos, a belső fejlődést nehezítő körülmények ellenére — lényegében sikeresen teljesítették az 1976. évi terveket. Ennek eredményeként közösségünk országaiban a nemzeti jövedelem az elmúlt év során átlagosan 5,5 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva. Ezen belül a növekedés Romániában 10,5, Lengyelországban 7,5, Bulgáriában 7, a Szovjetunióban 5, Csehszlovákiában és az NDK-ban 4, Magyarországon pedig 3 százalék volt. A növekedés fő forrása A gazdasági növekedés motorja az elmúlt évben is az ipar volt. Az ipari termelés emelkedése 1976-ban együttesen megközelítette a 6 százalékot. Továbbra is az átlagosnál gyorsabb ütemben fejlődött Románia, Lengyelország, Bulgária, valamint az NDK ipari termelése. Jelentős az a tény, hogy a növekedés fő forrását, mintegy négyötödét — néhány KGSTorezágban, közöttük hazánkban a teljes növekedést — a munkatermelékenység emelése biztosította. Az ipari termelésen belül a növekedés fő hordozói a KGST-országok iparában is az energetika, a gépgyártás, a rádióelektronika és a vegyipar. Ezeknek az ágazatoknak kiemelt fejlesztése kedvezően befolyásolta az ipar többi ágazatának, valamint az egész gazdaságnak a fejlődését. A gazdaság másik igen fontos ágazata a mezőgazdaság. Bár az elmúlt év időjárási viszonyai — Magyarországéhoz hasonlóan — nem a legkedvezőbben alakultak néhány más KGST-országban sem, a mezőgazdasági termelés összességében mégis 3 százalékkal emelkedett egy év alatt. Jelentősen, több mint 11 százalékkal bővültek a KGST-országok külgazdasági kapcsolatai. A KGST-országok egymás közötti forgalmának aránya és növekedése országaink külgazdasági kapcsolatainak legfőbb stabilizáló tényezője, de fontos szerepet töltött be a fejlett tőkés, valamint a fejlődő országokkal bönyolított külkereskedelmi forgalom is. A gazdasági növekedés eredményei lehetővé tették a szociálpolitikai elképzelések megvalósítását. Az elmúlt évben a KGST-országokban összesen több mint 3 millió lakást építettek fel, nőtt a dolgozók reáljövedelme, emelkedett a kiskereskedelmi áruforgalom, tovább javult a dolgozóknak nyújtott kulturális, oktatási, egészségügyi és egyéb szolgáltatások színvonala. E néhány adat is bizonyítja, hogy a KGST-országok gazdasága, természetesen gondoktól és problémáktól nem mentes, de tervszerűen és magabiztosan fejlődött. A fejlett tőkésországok gazdasága az elmúlt évben még az 1974—1975. évi válság következményeit viselte. Bár egész termelésük az 1975. évi visszaesés után 1976-ban már 4,6 százalékos emelkedést mutatott, az ipari termelés élénkülése mégis csupán a válság előtti legmagasabb — 1973. évi — szint eléréséhez volt elegendő. A tőkésországokban továbbra is erős az infláció, mindenekelőtt a dolgozókat sújtja. Magas a munkanélküliek száma, elérte a foglalkoztatottak 4—8 százalékát. Az élénkülés tartóssága tekintetében jelenleg is bizonytalanság uralkodik ez országok gazdaságában. sági integráció kibontakoztatására irányuló törekvéseik hatását is. Ezt ma annál is inkább elmondhatjuk, mert a KGST-országok ötéves gazdaságfejlesztési tervei külön fejezetként tartalmazzák a sokoldalú integrációs intézkedésekből adódó gazdasági feladatokat. Ezzel kapcsolatban nyomatékosan kell rámutatni arra, hogy az elmúlt és a közeljövő évek is a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének azt a szakaszát képezik, amikor a munka és a figyelem középpontjában a közösen kidolgozott együttműködési elgondolások, illetve a megállapodásokban foglaltak valóra váltása áll. A KGST tavaly júniusban tartott XXX. ülésszaka részletesen áttekintette az integráció komplex programja realizálásának közel ötévi eredményeit, tapasztalatait. Akkor erről a rádió és a televízió, a napi sajtó, valamint folyóirataink is beszámoltak. Az akkor megvont mérleg egyértelműen kedvező volt. Elmondhattuk, hogy az anyagi termelésben megkezdődött a közösen kialakított intézkedések végrehajtása, elsősorban az alapvető energiahordozók és nyersanyagfajták közép- és hosszabb távú biztosítása érdekében. Bővült a feldolgozóipari szakosítás és kooperáció. Előrehaladtunk a mezőgazdaság, valamint a szállítás kulcsfontosságú szektoraiban, a tudományos-műszaki együttműködésbe^ és több más fontos területen. 1976-ban az országaink között kialakult együttműködés tovább folytatódott, lényegében olyan ütemben és módon, ahogyan azt az egyes országok népgazdasági tervei, a külkereskedelmi megállapodások előírták. Ez az együttműködés ma már olyan széles skálán és sok szinten folyik, hogy itt csupán néhány részére kívánok emlékeztetni. • Helyszíni építőmunkával is Az elmúlt évben nagy erővel bontakozott ki a Szovjetunió területén az orenburgi gázvezeték építése. Ismeretes, hogy e nagyszabású, sok tekintetben egyedülálló vállalkozásban a Szovjetunión kívül öt európai KGSTország nem csupán gazdasági eszközökkel, hanem helyszíni építőmunkával is részt vesz. A kijelölt építési szakaszokon több mint 15 ezer fős nemzetközi szakembergárda, többek között közel két és fél ezer magyar munkás is dolgozik. Az egyes vállalkozás, amely a gázvezeték kiépítésén kívül szovjet részről a gáz kitermelését és előkészítését is magában foglalja, jó ütemben halad, így a fővezeték 1978 végére kitűzött üzembe helyezése reálisnak látszik. A magyar ipar egyik fontos feladata, hogy az 1980. évben 3,8 milliárd köbméter szovjet földgáz fogadására és ésszerű hasznosítására felkészüljön. Ugyancsak eredményekről adhatunk számot a másik, hazánkat még közvetlenebbül érintő közös vállalkozás, a Vinnyica (Szovjetunió)—Albertirsa (Magyarország) között húzódó 750 kV-os távvezeték építésével kapcsolatban is. A távvezeték szovjet területen fekvő egyik szakaszát már átKedvező mérleg Az elmúlt év gazdasági eredményei magukban hordozzák a KGST-országok egész együttműködésének, benne a Komplex program célkitűzéseinek megvalósítására. a szocialista gazda- ' állították a 750 kV-os feszültségre, a vezeték szovjet és magyar területen szükséges továbbépítése pedig az előirányzott ütemben halad. Ha minden terveink szerint alakul, 1979-ben már e nagyfeszültségű vezetéken energia áramlik hozzánk. A villamos energiáról szólva érdemes megemlíteni azt is, hogy a KGST-országok villamosenergia-rendszereinek összekapcsolása 1976-ban is jól szolgálta az országok gazdaságát. A KGST-országok Egyesített Energiarendszeréhez tartozó országos hálózatok teljesítménye az elmúlt évben tovább nőtt, és a kölcsönös villamosenergia-szállítások tavaly megközelítették a 20 milliárd kWó-t. A KGST-országok együttműködésének igen lényeges területe a gépgyártás. Gazdaságaink korszerűsítése jelentős — többek között tőkés — gépbeszerzést igényel. Az alapvető gépszükségleteket az egymás közötti forgalom elégíti ki. Ezt bizonyítják az egymás közötti gépszállítások évről évre emelkedő volumenei. Jellemzésül néhány 1976. évi adat: országaink gépipari termelése tavaly együttesen mintegy 10 százalékkal nőtt, az egymás közötti export 11,5 százalékkal, ebből a gépipari kivitel közel 18 százalékkal emelkedett. 1976-ban az egymás közötti gép- és berendezésszállítások értéke meghaladta a 16 milliárd rubelt, s e széles termékskálával rendelkező árucsoport jelentette az egymás közötti export több mint 40 százalékát. Mindez tanúsítja a nemzetközi munkamegosztás elmélyülését országaink között. Fejlődésünk elválaszthatatlan a KGST-től A magyar nép ismeri, mindennapos munkájában és életében szerzett közvetlen tapasztalataiból is tudja, hogy fejlődésünk elválaszthatatlan a KGST-országokkal, elsősorban a Szovjetunióval folytatott széles körű együttműködéstől. Napjainkban, amikor az ipar és a mezőgazdaság termékszerkezetének korszerűsítése az egyik legfontosabb gazdasági feladatunk, ennek megvalósítása is alapvetően a KGST-országokkal egyeztetett és részben közösen kidolgozott programok segítségével kap bizto6 nemzetközi hátteret. Együttműködésünk teszi lehetővé, hogy a kialakítható nagy sorozatokra építve a legfejlettebb technológiákat alkalmazzuk a magyar gépipar kulcsfontosságú szektoraiban: a közútijármű-gyártásban, a számítástechnikai iparban, a híradástechnikában, a golyóscsapágy-gyártásban stb. Jelenleg tárgyalások folynak a KGST keretében az atorrierőmüvi berendezések sokoldalú gyártásmegosztáson és kooperáción alapuló kiépítésére is. Ez iparunk műszaki fejlesztése szempontjából újabb előrelépést tesz majd lehetővé. Az együttműködés eredményességét lemérhetjük továbbá a magyar vegyipar dinamikus fejlődésén, egyra korszerűbb szerkezetének kialakításán, a petrolkémiai ágazat kiépítésén, a gyógyszer- és növényvédőszer-ipar fejlesztésén. Közismert az is, hogy energia-, fűtő- és nyersanyagszükségletünk jelentős része a KGST-országokból, elsősorban a Szovjetunióból származik. 1976-ban a KGST-orezágokból származott energiabehozatalunk 81, anyag- és félkésztermék importunk több mint 40 százaléka. A mostani ötéves tervidőszakban összes beruházásainknak mintegy 4 szazaiékát arra fordítjuk, hogy részt vegyünk a KGSTországokkal megvalósuló együttes integrációs intézkedésekben, az 1980 utáni nyersanyagigények kielégítése érdekében. E befektetés természetesen fokozatosan megtérül majd a megfelelő kapacitások üzembe helyezése után meginduló szállítások révén. Nekünk is érdekünk tehát kötelezettségeink határidőre és jó minőA KGST-intqgrációban az egyik legnagyobb közös beru- ^ „ ilIui<J. házas az orenburgi gázlelőhely közös feltárása és a cső- ségben való "teíTesttése Ezért vezeték megépítése. A beruházás közel 5 milliárd ru- dolgozni azonban nem csubelba kerül majd. s a gazvezetek, amelynek jelentős sze- pán jól felfogott gazdasági repe lesz a KGST-tagországok energiaproblémáinak megoldásában, évente 15,5 milliárd köbméter gázt szállít majd a Szovjetunió határain túlra. Képünkön: az orenburgi gázfeldolgozó üzciu érdekünk, hanem a többi KGST-országgal szemben vállalt internacionalista kötelezettségünk is.