Délmagyarország, 1977. április (67. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-24 / 95. szám

I Vasárnap, 1977. április 24: Afrika déli részén n kolQnializmus elleni harc elsőrendű fontosságú Neto—Tito megbeszélés 9 Belgrád (MTI) lentóségét növeli, hogy most gazdaságunk kialakításában .. ,,„,„„ a • .„;„„,ünnepeljük Vlagyimir Iljics az általunk követett út egy­megkezdődtek A ~ Ne Leninnek, a Nagy Októberi aránt a Nagy Októberi SÍ­^bí+lfS^; Szocialista Forradalom zse- ciallsta Forradalom győzel­An" ™lis születésének méből fakad. ' ™ A ^ galom (MPLA) elnökének és amelvekl^u iz ^^ ^ Agostinho Neto «.„Háai,-.tó«n-k Wrin ,w. £ fádban folytatja megbe­a szociális körülményekben szeleseit a jugoszláv veze­végbementek, politikánk és tőkkel. vendéglátójának, Joszip Broz Tito allamfőnek, a Jugo­szláv Kommunisták Szövet­sége elnökének a tárgyalásai időszerű külpolitikai kérdé­sekről, és a kétoldalú kap­csolatok széles körű fejlesz­tésének lehetőségeiről. Neto pénteken, a késő es­ti órákban érkezett Brioni­szigetére, ahol Tito elnök vacsorát adott a tiszteletére. A jugoszláv államfő az or­szág legmagasabb kitünteté­sét, a Nagy Csillag Érdem­rendet adományozta vendé­gének. A péntek esti díszvacsorán mondott pohárköszöntőjében Tito elnök hangsúlyozta, hogy „Afrika déli részén a kolonializmus elleni harc el­sőrendű fontosságúvá vált" — majd hozzáfűzte — „az imperialista és fajüldöző erők mindent elkövetnek, hogy Afrika déli részén las­sítsák a dekolonizálást, a fajüldözés felszámolására Irányuló törekvésekei, lehe­tetlenné tegyék a többségi koimányzást, elodázzák Zim­babwe és Namíbia független­ségének kikiáltását". Neto válaszában hangsú­lyozta: „Találkozásunk je­Antunes nyilatkozata 0 Lisszabon (MTI) mokráciát és az alkotmányt Melo Antunes őrnagy, a azok a körök, amelyek a portugál fegyveres erők leg- gyarmati kizsákmányoláshoz felsőbb forradalmi tanácsé- kötődtek — fűzte hozzá, nak tagja, az alkotmány- „Ezzel együtt úgy vélem, bizottság elnöke — akinek a portugál demokraták elég 1974. április 25-én fontos sze- erősek ahhoz, hogy megakts­repe volt a 48 éves fasiszta dályozzák a reakciót a hely­diktatúra megdöntésében — zet visszafordításában." Hazaérkezett Moszkvából az MSZMP­kiildöttség 0 Moszkva (MTI) Szombaton hazaérkezett Moszkvából a Magyar Szo­cialista Munkáspárt párt­munkásküldöttsége, amely Kovács Antalnak, a KB tag­jának, a Központi Bizottság osztályvezetőjének vezetésé­vel az SZKP KB meghívásá­ra látogatást tett a Szovjet­unióban. A küldöttség tanulmányoz­ta a népgazdaság pórtirányí­tásának tapasztalatait. Meg­beszéléseket folytatott az SZKP Központi Bizottságá­nak osztályain. Látogatást tett a Vlagyimirt területi és a szurdali járási pártbizott­ságon és megtekintett több ipari üzemet. , mm nyilatkozatot adott Simó Endrének, az MTI lisszaboni tudósítójának. Antunes elmondta, hogy a jobboldal, a reakciós körök egyre hevesebben támadják az alkotmányt A lenagyobb veszély azoknak a monopol­tőkés csoportoknak a részé­ről fenyeget amelyek polL Az őrnagy síkraszállt Por­tugália nemzeti függetlensé­géért. Közölte, hogy kül­ügyminiszterként a nemzet­közi kapcsolatok sokrétűbbé tételével, a szocialista orszá­gokhoz fűződő viszony meg­erősítésével Is igyekezett fo­kozni országa önállóságát. „A valódi nemzeti függet­tikal hatalmat elvesztették lenség érdekében szükséges ugyan a fasizmus megdön- volna .kibújni' a fojtogató tése után. de az utóbbi idők- észak-amerikai hegemónia ben részben helyreállíthat- alól és az .aktív semlegesség' iák gazdasági hatalmukat, útjáral épni" — mondta An­Közvetlenül fenyegetik a de- tunes őrnagy. Megvalósul a komplex program Az integráció ( J. Sz. Sirjajev professzor, a közgazdaságtudományok: doktora, a szocialista világrendszer gazdasági problémáival foglalkozó nemzetközi KGST-iniezet igazgatója a szocialista gazdasagi integráció komplex programjának teljesítésével kapcsolatos eredményekről és kilátásokról nyilatkozott az APN szovjet sajtóügynökség munkatársának, — A komplex program dományos-műszakí és valu­elóirásainak nagyrőszét mar tár is elhatározások. A szako­az elfogadása utáni első sitással és kooperációval, a ötéves Időszak alatt sikere- nagy létesítmények épitésé­sen teljesítették. Ez egy- vei kapcsolatos egyezmények aránt vonatkozik a terme- már ma túllépik a múlt öt­lési intézkedésekre és az éves periódusok megszokott együttműködés gazdasági, kereteit, különösen pedig a tervezési A negyedik: növekszik a tevékenység mechanizma- sokoldalú együttműködés sának tökéletesítésével kap- szerepe, ami a szocialista csolatos elhatározásokra integrációs folyamat íejlődé­(Megjegyzem, hogy a KGST senok egyik ismertetőjele, történetében első ízben ké- A komplex program meg­szült összehangolt terv sok- határozta az integrált társu­oldalú integrációs saerveze- las gazdasági es szervezeti tekre.) Mi több, az utóbbi felépítésének fő elveit. A években (teljesen vagy rész- program olyan alapon nyűg legesen) megvalósultak olyan szik, amelyet a gazdasági vállalkozások ts, amelyek együttműködés eddigi fejlő­és lehetővé teszik a /ehető legjobb termelési koncentrá­ciót Az együttműködés áru­fprgulmi-pénzügvi tökélete­* edes ét valószínűleg az fogja meghatározni, hogy kialakul a KGST integrált piaca a nemzeti termelési struktúrák tervszerű és kölcsönős alkal­mazkodása révén. Nem túlzok, ha kijelen­tem, a KGST-tagországok in­tegráicója ma születik, a hosszú távú célprogramok előkészítése, a következő öt­éves tervek egyeztetése;' az anyagi termelés, tudomány és technika területén való együttműködést fejlesztő hosszú távú egyezmények ki­dolgozásával és megvalósítá­sával. (APN —KS) KGST REPÜLÉSÜGYI BIZOTTSÁG ÜLÉSE A KGST polgári repülés­ügyi állandó bizottságának a légi járművek távlati fej­lesztésével és üzemeltetési kérdéseivel foglalkozó mű­szaki-tudományos tanácsa áp­rilis 19-23. között Siófokon tartotta 14. ülését. Megtár­gyalták és egyeztették egy új, nagy távolságú utasszállító repülőgép műszaki feladat­tervét, és foglalkoztak a re­pülőgépek áital keltett zaj szintjének előírásaival. KARAKAS IÍASZLÖ HAZAÉRKEZETT VÁRNÁBÓL Szombaton hazaérkezett Várnából a Karakas László munkaügyi miniszter által vezetett küldöttség, amely részt vett a KGST-tagorszá­gok munkaügyi miniszterei értekezletének IX. üléssza­kán. Fogadtatására a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Buda István munkaügyi ál­lamtitkár. Jelen volt Vladi­mír Videnov, a Bolgár Nép­köztársaság budapesti nagy­követe. LEGÁLISÁN MŰKÖDHETNÉK A SPANYOL SZAKSZERVEZETEK A spanyol kormány pénte­ki ülésén Enrique De LaMu­tanak, a szakszervezeti ügyek miniszterénék javaslata alap­ján rendeletet hagyott jóvá, amelynek értelmében az ed­dig illegálisan működő szak­szervezetek április 28-tól kezdve kérhetik legalizálásu­kat, Eszerint négy évtizedes illegalitás után a szakszerve­zetek megkezdhetik törvé­nyes működésüket. Testvérvárosok Ma körülbelül 1400 vá- kifejeződik abban is, hogy rost egyesít a tesvérváro- megjavultak a kapcsolatok sok világszövetsége, amely a testvérvárosok világszö­idén ünnepli fennállásának vétségé és a városi taná­20. évfordulóját. A béke vé- csok nemzetközi szövetsége delme az agresszió ellen, a között. A hidegháború évei­társadalmi haladásért foly- ben ez a szövetség nyíltan tátott harc eszméinek élet- szembeszegült azzal, hogy képessége és időszerűsége együttműködjenek a szov­megfelel „Helsinki szelle- jet városokkal. Az enyhü mének". S ez tette a test- léssel megváltozott e szö­vérvárosok világszövetségét vétség vezetőinek álláspont­tekintélyes nemzetközi szer- ja is. Legutóbbi lausanne-1 vezetté. Maga az elnevezés és teheráni konferenciájuk­ig a mozgalom nemes cél- ra már meghívták a szovjet jairól tanúskodik. tanácselnökök képviselőit is. A testvérvárosok kapcso- Nincs ,a világon túl sok lataikban már rég túlléptek nyen hasonló ünnep, amit a .Jelfedezés' időszakán, s egyszerre ennyi, méghozzá állandósultak, egyre tartó- különböző társadalmi rend­sabbak a találkozások, amit szerű országban megünne­a sajtó, a rádió, a kiállítá- pelnének. A testvérvárosi sok, a személyes ismeretség mozgalom a béke, a bizton­és a levelezés is segít. ság és az együttműködés A testvérvárosok mozgal- szilárdítását szolgálja, s ma befolyásolja az enyhü- megfelel azoknak a célok­lési folyamat fejlődését és nak> amelyekért a szocia­elmélyülését, s ezzel együtt ilsta közösség országai küz­hozzájárul az egészségesebb denek. nemzetközi légkör kialaku- A. A. lásához. Ez egyebek között (APN —KS) A nemzetközi ifjúság szolidaritási napja Bandung: 1955-ben ebben leges szabadságot. Az év­az indonéz városban ült százados gyarmatosítás sötét össze az afroáz&iai orszá- örökségei, az elmaradottság, gok első konferenciája, hogy a kulturálatlanság súlyos hitet tegyen a gyarmatosítás koloncait viselő népeknek elleni harc, a népek sza- meg kell vívniuk a maguk bad, független fejlődése harcát az egykori kizsákmá­mellett. A részvevők, a gyarmati sorból csak nem­régen felszabadult országok képviselői ott határozták el, hogy április 24-ét a gyarma­ti ifjúság napjává nyilvánít­ják; nemzetközi harci nap­pá, amelyen a világ haladó erői kifejezhetik szolidari­tásukat azzal a sok-sok mil­lió fiatallal, akiknek a leg­nyolók új köntösbe öltözte­tett törekvéseivel. A gazda­sági, társadalmi, politikai függés árnyaltabb formái változatlanul létükben fe­nyegetik a saját lábukon megállni nehezen tudó or­szágok népét, Ifjúságuk oly régen várt boldogabb jövő­jét. Ezért nem csökkenhetett nyíltabb. legembertelenebb egy pillanatra sem a nem­kizsákmányolás testet, lelket, zetközi szolidaritás ereje, sőt szellemet nyomorgató legkö- a világpolitika erővonalai­rében kell felnőnie. nak változásaival csak nö* A kolonializmus ellen vf- vekedett jelentősége, vott harc, az egyre szélese- A harc azonban túlnőtt a* dő, tettekben megnyilvánult egykori kereteken, a szoli­szolidaritás alapvetően meg- claritás eszméje és gyakor­változtatta a gyarmati világ luta már nem korlátozódha­akkori képét. A hetvenes tott csupán a még gyarmati évek elején már az egykori sorban élő fiatalokra, ha­gyarmatok többsége függet- Rem szükségszerűen terjedt len állammá lett. Az egykori ki az ifjúságot sújtó min­gyarmati fiatalok nagy ré- denfajta elnyomás elleni sze tehát már szabad or- harcra. Emiatt nyilvánítói­szagban élt, de korántsem szabadon. A névleges füg­getlenség még nem hozta meg a gyarmati iga alól fel­szabadult népeknek a tény­nem szerepelnek a komplex programban. Ez annak ered­ménye, hogy az integráció gyorsított ütembon segíti az együttműködés fejlődését. Ma már nyilvánvalóak azok a valós irányzatok, amelyek nemcsak a mai szakaszban, hanem a reáli­san belátható jövőben is meghatározzák az integrációs folyamatot. A négy fő ten­dencia: első: a szocialista államok minden vonatkozás­ban közelebb kerülnek egy­máshoz, ami a jelen körül­mények között fejlődésük törvényszerűsége. A második: növekszik a kölcsönös munkamegosztás jelentősége minden szocia­lista ország gazdaságúnak kül .:,:< ki­fejlesztésében a^H^M sági kapcsolatok lendületes lépi a komplex növekedési üteme alapján, időhatárát. Ebben Ez a gyarapodás rendszerint meghaladja a szorosan vett társadalmi termék, nemzeti jövedelem és ipnri termelés növekedési ütemét. dése készített elő. Kezdettől fogva nemcsak integrációs feladatokat oldanak meg, ha­nem olyanokat is, amelyek valamilyen ok miatt nem valósultak meg a program elfogadásóig. Ugyanakkor létrejönnek a feltételek, vagy legalábbis kirajzolódnak a körvonalak a kővetkező sza­kaszok feladatainak megol­dásához. A kővetkező szakaszt a „strukturális" integráció sza­kaszának nevezném, amelyet a sokoldalú együttműködés keretében kölcsönösen cisz. szefüggő termelési struktíu rájának kialakulása hatá­rozza meg. A „strukturális" szakasz minden valószínűség szerint több ötéves időszakot ölel fel, s alkalmasint túl­pj-ogram az idő­szakban valószínűleg meg­valósul a népgazdasági, ága­zati szintű gazdasági szerve­zetek, vállalatok és egyesü­lések bővülő nemzetközi A harmadik: megváltozik együttműködése. széleskö­nz együttműködés jellege, rűen elterjednek a nemzett Fgyre összetettebb és fej- közi termelő-technikai komp­lettebb lesz, szervesen össze- lexumok, amelyek egységes fonódnak a termelési, a tu- program szerint működnek Syrépo fiz éve ták 1972-ben a gyarmati if­júság hurci napját nemzet­közi ifjúsági szolidaritási nappá, umikor a világ hala­dó fiataljai újból közösséget vállalnak azokkal az ifjak­kal, akik élethalálharcot vív­nak az imperializmus, a fa­sizmus, a .fajüldözés, a neo­kolonializmus erőivel Ázsiá­ban, Afrikában, Dél-Ameri­kában. (KS) Tíz esztendő: háromezer-hatszáz-egyné­hány nap. Nincs, aki vaskos újságkötegek segítsége nélkül el tudná mondani, hogy mi minden történt 19(37 áprilisa óta az öt világrészben, országok belső életében, ál­lamok egymás közti viszonyában. Van azonban valami, ami az évtized mérlegké­szítésénél viszonylag könnyen számbave­hető. Éppen tíz éve, 1967. április 24—26. között tanácskozott a csehszlovákiai Karlovy Va­ryban az európai kommunista es munkás­pártok értekezlete. Huszonnégy párt veze­tői irták alá „Az európai békéért és biz­tonságért" címet viselő közös nyilatkozatot, amelyben sok más gondolat mellett meg­erősítették és összefoglalták azokat a konkrét javaslatokat, amelyeket a Varsói Szerződés országai, az európai kommunistu pártok földrészük békéje es biztonsága megszilárdításával kapcsolatos tennivalók­ról tettek. A felvetett gondolatok között elsőként ott szerepelt az európai bizton­sági értekezlet eszméje. A múlt tíz esztendő ezeknek a javasla­toknak történelmi próbája is volt. Mögöt­tünk van már Helsinki - ott harmincöt or­szág legmagasabb rangú képviselői fogad­tak el az enyhülés, a békés egymás mellett élés nemzetközi alapokmányát. Karlovy Vary. évtizede éppen, azt. mondta Európának: fogadjuk el minde­nekelőtt a háború utáni időszakban kiala­kult reális helyzetet és kezdjünk hozza a iegyverzetcsökkentés, a leszerelés kérdései­nek megtárgyalásához, lássunk neki az együttműködés sokoldalú bővítésének. Tíz esztendővel Karlovy Vary után mindezt múlt Időben mondhatjuk el. Éppen mosta­nában készülődik földrészünk arra, hogy harmincöt állam képviselőinek belgrádi tanácskozásán felmérje: meddig jutottunk a Helsinkiben kijelölt úton, s miként le­het továbblépni. Ennek az évtizednek a krónikájában jegyzik be az 1976 júniusában, Berlinben megtartott európai kommunista és mun­káspártoknak azt u konferenciáját is, amely már megvizsgálhatta, mit jelentett a Kar­lovy Varyban felvetett. Helsinkiben elfo­gadott javaslatok valóra váltása. A nem­zetközi helyzetben alapvető, pozitív válto­zások mentek végbe, és „az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet meg­erősítette unnak lehetósegét cs tényleges hasznosságát, hogy a legbonyolultabb nem­zetközi problémákat valamennyi érdekelt ország részvételével, teljes egyenjogúságuk alapján vitassák meg és rendezzék" — szögezhettek le Berlinben. Ez a gondolat van felírva a jövő utjelzőjere is: teljes egyenjogúság, kölcsönös bizalom, a békés egymás mellett élés tiszta szándéka. (KS) A Moszkvai Rádió pályázata 0 Moszkva (MTI) A Moszkvai Rádió ós a Kom* szomol Központi Bizottsága a Nagy Októbérl Szocialista For­radalom közelgő no. évfordulója alkalmából kérdés—felelet pá­lyazatot hirdet: l. Kl volt az elad szovjet kor* inány vezetője? 2.,Melyek voltak a szovjet ha­talom első dekrétumul? 3. Melyik magyar Internaciona­lista találkozott V. I. Leninnel? 4. Milyen szovjet filmet látott az Októberi Szocialista Forrada* lomról? 5. Nevezze mec azokat a KGST keretében épülő objektumokat, ahol együtt dolgoznak a' ma­gyar és a szovjet fiatalok A pályázatokat 1977. május 31-lg lehet postára adni Moszk­vai Rádió, magyar szerkesztőség elmért. A pályázat három győz­tesének dija: ulazas a Szovjet­unióban. Ezenkívül a legjobb válaszokat bekuldu rádióhallga­tókat a Moszkvai Rádió é.s a Komszomol Központi Bizottsága ajándéktárgyakkal jutalmazza.

Next

/
Thumbnails
Contents