Délmagyarország, 1977. április (67. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-17 / 89. szám

Vasárnap, 1977. április 17. 5 Hz értelmiség növekvő szerepet tölt be társadalmunkban gíai nevelőmunkát az értelmiségi területek sajátosságainak megfelelően. Az értelmiségi pártszervezetek, a kommunisták türelmes, de határozott fellépésével szorítsuk vissza a kispolgári szokások és életfelfogások megnyilvánulásait, a marxizmus—leninizmus eszméitől idegen hatásokat. A marxista világnézetet minden területen érvényesítsük. Számoljuk fel a politikai és közéleti aktivitásban az értelmiség egyes csoportjai között meglevő egyenlőtlenséget. Nagyobb hatékonysággal támogassuk a munkás-paraszt származású értelmiségieket, hogy képességeik kibontakoztatásával a tudományos és művészeti tevékenységben is mind nagyobb teret kapjanak." E feladatokat a megyei pártbizottság ma is időszerűnek tartja. Ezért a pártszervek és -szervezetek ideológiai munkájuk során törekedjenek arra, hogy erősödjön az értelmiség eszméinkkel való cselekvő azonosulása, hogy a szocializmus törvényszerűségeinek széles körű és alapos ismeretében az értelmiség világosan lássa fejlődésünk fő irányát, és megtalálja benne mai, konkrét feladatait. A fejlett szocialista társadalom építésében alapvető jelentősége van a tudományos-technikai forradalom vívmányainak, az értelmiség alkotó tevékenysége mind szélesebb körű kibontakozásának. A szocialista társadalom bővülő lehetőségeket biztosít az értelmiség munkájához, a tudomány és a kultúra társadalmi szerepének növekedéséhez. Ezzel párhuzamosan növekszik az értelmiség felelőssége a munkásosztály politikájának megvalósításában való hatékony részvétel terén. Ugyanakkor napjaink igénye az értelmiség minden csoportja szakmai és ideológiai felkészültségének. közéleti aktivitásának erősítése. A szocialista tudat fejlesztésének fontos feladata a szocialista hazafiságra és a proletár internacionalizmusra nevelés. Az értelmiség körében folytatott politikai tevékenységünk elvi alapokon nyugszik, része ,a szocialista nemzeti egység erősítésére irányuló törekvésünknek. Feladatunk az értelmiség és a párt kapcsolatának erősítése, az alapvető érdekek közösségének mind hatékonyabb tudatosítása. Egyes kiemelkedő, a szakterületükön vitathatatlan tekintélyű személyiségek magatartása, politikai állásfoglalása nagy hatású az értelmiség egészére. Ezért fontos, hogy a kölcsönös bizalom alapján tovább erősítsük azt a légkört, amelyben a szakmai és társadalmi közéletben történő hatékony részvételük biztosított. A pártszervek és -szervezetek az értelmiség szemléletének alakításában fordítsanak fokozott figyelmet a szó és a tett, a közösségi és magánélet összhangjára. A munkásosztály, a párt szövetségi politikájának érvényesülése során a párttagok törekedjenek arra, hogy politikánk híveinek tábora növekedjék, hogy az értelmiség részvétele a szövetségben mind tudatosabbá váljon. A pártszervezeteknek továbbra is feladatuk erősíteni az értelmiségnek a szocializmus melletti elkötelezettségét. Lépjenek fel határozottan az értelmiség soraiban jelentkező kispolgáriság minden megnyilvánulása, a változástól és előrehaladástól visszariadó konzervatív szemlélet, az objektív és a szubjektív feltételeket figyelmen kívül hagyó türelmetlenség és álradikalizmus ellen. A megyei pártbizottság feladatul adja a pártszerveknek és alapszervezeteknek, hogy az állásfoglalás szellemében fejleszszék az értelmiség körében végzett tevékenységüket, felkéri az állami szerveket; a tömegszervezeteket, tömegmozgalmakat é6 szakmai szervezeteket, hogy segítsék az állásfoglalásban megjelölt célok megvalósítását. I Villon Németh Amadé operája Szegeden Jelszó: találékonyság Az újítómozgalom tapasztalatai a Szegedi Ruhagyárban A hatékonyság növelésének egyik fontos eszköze és egyben forrása is az újítómozgalom. A Szegedi Ruhagyár népgazdaságilag is jelentős termelő tevékenységében számottevő szerepet töltenek be az újítások, s a gyár az elmúlt években lehetőségeihez képest maximális támogatást igyekezert nyújtani találékony, új megoldásokat kereső-kidolgozó munkásainak. Évente rendeznek újítási ankétokat, működik az újítók klubja és a hasznos, figyelemre méltó ötletek megismertetéséről, terjesztéséről is megfelelően gondoskodnak. Az elmúlt évben a KISZ IX. kongresszusának, idén a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére indítottak újítási versenyt, melyeknek fő célja a termelékenység növelését elősegítő újítások felfedezése volt. Tavaly az első helyezést egv. a munkaruhák gyártásánál évi 40 ezer forint megtakarítást eredményező újítás kapta. Szintén versenyt indítottak a Ruházati Ipari Dolgozók XXV. kongresszusának tiszteletére — a szocialista brigádok között. Itt az első helyezett Szputnyik brigád 15 benyújtott javaslatából 12 került elfogadásra. A gyárban összesen mintegy 35 ezer forint különdíjat fizettek' ki — 31 újító részére. A legjelentősebb újítások egyaránt kiterjedtek a technológiai eljárások korszerűsítésére, valamint az üzem- és munkaszervezés területére: itt külön érdemes megemlíteni a bérelszámolás és a belső minőségellenőrzés új rendszerének ötleteit és ezek kido'gozá»ait. Az elmúlt évben két ruhagyári újító nyerte el a Könnvűinsri Minisztérium és az Országos Találmányi Hivatal által adományozott Kiváló Üiító cím bronz fokozatát. 1976-ban száz benyújtott újítási javaslat közül 58-at fogadtak el, ezekből 54 még ebben az évben bevezetésre is kerül. Előzetes számitások szerint gazdasági hasznuk 200 ezer forintot tesz ki, s idén olyan újításokat látnának szívesen a gyár vezetői, amelyek tovább volnának képesek fokozni a hatékonyságot a termelésben. 1977-ben az újítómozgalom további élénkítésére és belső tartalékainak feltárására úgynevezett „ötletnapok" kiírását kezdték meg, ahol az azonnali elbírálás és díjazás kedvező hatásai máris tapasztalhatók az újítóknál. A ruhagyár kedvező eredményei alapján módszereit a jövőben az Iparjogvédelmi Egyesület keretében több vállalat részére is átadja. A középkor tünete és igazi anakronizmusa ő, Francois de Montcorbier, a nem jellemző, a nagy kivétel. Sorsa kész regény, ki tudja hányadszor veszik célba fél évezrede, hogy költészete klasszikus világlíra, saras élete meg a pikareszk mélyjárataiba hatolt, mint kés a vajba. Verseiből tudjuk, hogy az élet eufórikus gyönyöreiből plebejus örömöket szürcsölt dohos kocsmák mélyén, bordélyok fáradt ölű szeretőinek karjaiban. A legendás Sorbonne egyetem magisztere országutakon bitangolt, részeg papot szúrt szíven önvédelemből, hazatérő férjek durungolták el, börtönöket járt, túlélt siralomházat, csoda-e, hogy verseiben lépten-nyomon végrendelkezik. Testamentumot hagy a világra, kicsit és nagyot (állítólag nem egy költeményében kódjelezte bravúrosan a fosztogató bandának szánt utasításait). Tudjuk, meglopta a teológusok pénzesládáját, Orléans hercege, a költőtárs, vendéglátásával tüntette kl, Orléans püspöke pedig vasba verette, az akasztófa alól kétszer is az uralkodó kegyelme mentette ki — egyszóval nem hétköznapi história. Mi szépen jellemzi a tudós Gyergyai Albert: „hol ijesztően kicsapongó, hol elragadóan tiszta, hol nemesen szárnyaló, hol meghökkentően közönséges, az alvilág emberének minden végletével és ellentmondásával. Akár szeretjük, akár félünk tőle, a mi korunkban is fel-felbukkan, itt él a nagyváros mélyeiben, itt kóborol körülöttünk, a villamos hágcsóján, egy külvárosi kocsmában, egy sportversenyen, egy hangversenyteremben, s akár egy folyóirat hasábjain, s ha figyelünk rá, meglepetve halljuk, hogy Villon hangján szólal meg, azon a nyers, rekedtes, fanyar, koravén, cifv\ fik h*% Jhk& jr k \ W mM A 1 . M Hemádl Oszkár íelvénűe A címszereplő: Gyimesi Kálmán Hamarabb jön a faxi URH-ral irányítják a forgalmat Mióta az egyik tavalyi kabaréban „megénekelték" a budapesti Voián-íaxikban hallható bábeli zűrzavart, érdeklődéssel figyeltük Pesten járva, taxiba szállva az URH-irányftásnak nemcsak a humorát, hanem előnyeit is. Észrevehetően hamarább jött telefonrendelésre a kocsi, kevesebbet mutatott az óra, hiszen a legközelebb tartózkodó autót küldte a központ: szóval irigykedtünk, itt. Szegeden. Aztán nemrégiben hallottuk: a szegedi Volán i6 jelentkezett, felszerelné kocsijait URH adó-vevő készülékkel, hogy lerövidüljön a „taxiszegény" városban a várakozási idő, s hogy például ne kelljen Szőregről üresen visszajönnie a JA-s kocsinak, amikor útközben, mondjuk. Újszegeden, taxira vár az utas. Április elején megérkeztek a készülékek, melyeket a Volán egyik üzemegységében gyártottak, , s melyeknek egyenkénti értéke körülbelül 20 ezer forint. Valamennyi Szegeden futó taxiba, több mint harmincba beszerelték az adó-vevőket, s ezek állandó kapcsolatot tesznek lehetővé a Bajcsy-Zsilinszky utcai Vplán Utazási Irodában elhelyezett központtal. Az irányítóközpont 24 órás szolgálatot tart, s a berendezés a megrendelések felvételén, a kocsik beosztásán somogyi iCároiyxijé felvétele Bálint Ferenc taxiirányító jelentkezik, ha a 13-333-at hívjuk telefonon kívül még arra is módot ad az irányítóknak, hogy a küldött kocsi rendszámát közöljék a megrendelővel. A technika segítségével tehát lényegesen kulturáltabbá válhat a taxiközlekedés, s az URH-irányító révén remélhetőleg gazdaságosabban használható majd a meglevő kocsipark. A taxiirányító URH-adója egyelőre azonos sávon működik a már 1973 óta üzemelő helyi forgalomirányító állomás adójával, mely a buszközpontokat kapcsolja össze. A két adás szétválasztása után lesz igazából lemérhető, mennyi időt és pénzt takarítanak meg a Volán taxisai és utasai. nikus és mégis oly megtévesztőn és üdén fiatalos hangon, a nagyváros fiataljainak a halált is kicsúfoló és eltökélt derűjével." Vagabundusan szép, tarajos élete, Testamentumai, balladái és rondói elevenednek meg Németh Amadé operájának színpadán. A genti színházigazgató, Bart Lotigiers librettója érthetően erős fogódzókat keresett a villoni meg a kortársi hagyatékban. Így olyan életrajzi momentumokból építkezett, mint a szerzetesgyilkosság, a hűséges pap baráti vonzalma, a rendőrségi razzia, az orléans-i herceg dalnokversenye vagy Villonunk esete Vastag Margot-val, akiről pontc® leírást kapunk (József Attila költői fordításában) ama nevezetes balladában: „dagadtabb, mint a dongó — fölnevet, Combom csapkodja, Gogo-z meg gagyog... Lotyó, kurafi: paszszolunk nagyon! Ocsmányoké ez ocsmány szerelem." S minthogy a világon tán nálunk leggazdagabb a Villonfordítás irodalma, a librettót magyarra átültető Pál Tamás az énekelhetóség szempontjaihoz okosan használta Vas István, Szabó Lőrinc és a szaktanácsadóként bevont dr. Süpek Ottó műfordításait A színpadi anyag laza, inkább életrajzi klisé, semmint dramaturgiai lehetőség a fokozatos zenei föltöltődéshez. Kitűnően szerkesztett első fölvonás után jobbára annak kamataiból él, a drámai lehetőségeket hamar elvesztegeti, mindenesetre a dalnokverseny (persze nem túl eredeti) ötletével jó esélyeket ígér az operai hatásra. A komponista Németh Amadé érezhetően küszködött vele, hol is ragadja meg a mű karakterét: drámai céltudatosságot vállaljon, vagy beérje hangulatképekkel. Műfaji megjelölése (ballada-opera) ez utóbbira vall. Gyakran impresszionista színezetű, a balladákat ritmusaiban fölidéző, dzsesszes lüktetésű, erősen eklektikus zenei anyagot gyúrt össze néhány bombasztikus elemmel, effektusokkal megtűzdelve, ahonnan hiányérzetet kelt, hogy ritkán ajándékozza meg énekeseit tetszetős ariosókkal. Kevés olyan „engedményt" tesz, amihez pedig a hallás-tapasztalatok makacsul hozzászoktattak, ugyanakkor cserébe sem kínál meggyőzően tartalmas zenét, csupán néhány remekül fölvillantott karaktert (az orléans-i herceg, Jean Molinet, Baudet Herenc szólamai). Ügy tűnik, a muzsika általában illusztratív célzatú egy olyan színpadi anyaghoz, mely eleve lemondott arról, hogy többet kínáljon puszta ürügynél, azaz lehetőséget teremteni a Villonversek megzenésítésére. Aa operai artiszttkum levegőjét valamiféle 6tilizált időtlenség itatja föl, ezért aztán hiába mai ez a muzsika, inkább csak modernségérzetet kelt, petyhüdt krizanténokkal befuttatott való6ágillúziót A dirigens Pál Tamás mégis a remekműveket megillető, szeretetteljesen ambiciózus, nagy odaadással tálalta (a rádió egyenes közvetítése révén országos nyilvánosságnak is). Csikós Attila eleven fantáziával beépített (a kocsmaképhez bravúros belső tereket bélelő, a hercegi udvarhoz Impozáns mennyezetet kiképező) színpadán, Vágvölgyi Ilona színesen korfestő jelmezeivel, Horváth Zoltán rendezése sok ötlettel, mozgalmas jelenetekkel, feszült helyzetekkel és bensőséges pillanatokkal lep meg. Az operai hatást — következetesen — innen kapja a publikum. ÉS minden dicséretet megérdemelnek a szólisták, a hosszú idő után végre átütően, tartalmason hangzó kórus, hogy a különleges szellemi koncentrációban képességeik javát adták. Legtöbbet természetesen a címszereplő Gyimesi Kálmán vállalt. Egyfelől gazdag operai repertoárjából merített, másfelől sajátos színpadi egyéniségét kölcsönözte ahhoz, hogy a kőbor poéta ne csak bicskával és lanttal, de szellemével is jelen lehessen az előadáson, Átgondolt, üzembiztos, szépen kidolgozott alakításához remek partnerekre talált A költőtárs Juhász József me. lenge tőén fölszárnyaló, erőteljes tenorjával tűnt kL Réti Csaba hercege néhány magas hangot fújt meg bravúrosan, Gregor József a tőle szokott módon bársonyosan lehelt életet több kisebb szerepbe. Karakó Teréz a fukarul szabott szólamában is teljes képet rajzolt Vastag Margóiról. Nem a kötelező névsor, a teljesítmény tisztelete és dicsérete iratja ide Berdál Valéria, Börcsök István, Bálint Ilona, Vághelyi Gábor, Sinkó György, Szabady József, Fekete Imre, Martinéi* Csaba, Herczeg Ferenc, Tass Ildikó, Badóczy Zsuzsa nevét. A közreműködő szegedi szimfonikusok dús hangzással, fegyelmezett készséggel muzsikáltak. A karigazgató Dékány Endre, a koreográfus dr. Baróthy Zoltánná volt. Nikotényi István