Délmagyarország, 1977. április (67. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-17 / 89. szám

4 Vasárnap, 1977. április 17. 4 Hz értelmiség növekvő szerepet tölt be társadalminkban Közlemény a megyei pártbizottság üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei Bizottsága 1977. március 10-1 ülésén megtárgyalta „Az értelmiség munkája, politikai arculata és az ezzel Összefüggő feladatok Csongrád megyében" elmű előterjesztést. Az előterjesztés és a vita alapján HZ alábbiakban — rövidítve — Ismertetjük a pártbizottság állásfoglalását. I. ' „A szocializmus építésében, a tudomány, a technika, a kultúra növekvő társadalmi Jelentőségével, a tudományos-technikai fejlődéssel párhuzamosan fokozódik az értelmiség szerepe, gyarapodnak sorai." Az MSZMP XI. kongresszusának ebből a megállapításából indul ki az állásfoglalás, majd részletesen elemzi a megye értelminégének számszerű fejlődését, belső strukturális változását. Az elmült tíz év alatt az agrárértelmiség létssánw 900 uzázalékkal, a mílitalci értt'.mltrtg létudma 200 azSulélclcál nOvukedett. Az értelmiség belső, strukturális változására jellemző, hogy csökkent az állam- és jogtudományi végzettséggel rendelkezők aránya (l«.3 azázalékröl 10,9 száza• lókra), nőtt viszont a műszaki, az agrár- éa a közgazdasági értelmiség szerepe (lé százalékröl 27 százalékra). ' Amíg íeoo-ban az alktív keresők 1S.S. 1970-ben már 11,> tzázaléks izdleml dolgozd volt. A zzel• iéml dolgosok 79.4 százaléka városokban él. Szegeden él éz dolgozik a megye értelmiséginek 60 azázaléka. . A megye értelmisége súlyának növekedését elsősorban felgyorsult gazdasági fejlődésünk határozta meg. Ag a körülmény, hogy megyénk a III. ötéves terv végére fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari megyévé vált, magyarázatot ad a műszaki éí agrárértelmiség létszámának Intenzív emelkedésére. A megyében levő kutatóintézetekben, az egyetemeken és a főiskolákon nagy számban dolgoznak tudományos minősítéssel rendelkező értelmiségiek, akik rendszeresen megújítják, továbbadják és alkalmazzák a tudomány ismeretanyagát, részt vesznék a' jövő értelmiségének képzésében. Erősödött a tudományos kutatás és a termelési gyakorlat kapcsolata, fejlődött az ipari és mezőgazdasági üzemek „fogadó, készsége". A szellemi dolgozók, az értelmiséglek gazdasági, oktató-nevelő, kulturális tevékenységükkel gazdagították a munkásság és a parasztság műveltségét. Az értelmiség szakmai, politikai, közéleti tevékenytégének fejlődését befolyásolta megyénk néhány sajátossága. , - így - a többi köiött - az, hogy a megye erősen Városiasod ott Jellegű, ugyanakkor viszonylag nagy inág a kllltsrUletektn #10 nápesiég száma u. akiknek egészségügyi ás kulturális ellátása, valamint az r. területen dolgozd értelmiségiek élet- és munkakörülményei általában rosszabbak, mint a városokban dolgozóké. Megyei sajátosság Szegednek a megyén belüli Ipari, közigazgatási, kulturális, egészségügyi, tudományos központ jellegéből adódó erős vonzó hatása. Ezek és más sajátosságok a megye értelmiségének tevékenységi körét, valamint politikai-szzmei arculatát sokszínűvé teszik. Az egyes ágazatokban tevékenykedő értelmiségieknek — szakmai, politikai, közéleti aktivjstásbeli különbségeik ellenére — kötós vonásuk, hogy pártunk politikájával egyetértenek, növekvő aktivitással részt vesznek politikai célkitűzéseink kialakításában és megvalósításiban. Nagyobb részben már a szocialista társadalom neveltjei, többségükben munkás-, parasztszülők gyermekéként kerültek az értelmiség soraiba. E A gyorsuló ütemű társadalmi, gazdasági haladás, az értelmiség társadalmi életben betöltött szerepének növekedése, munkafeltételei jelentős fejlesztését kívánta meg, a fejlődés azonban nem egyenletes. Az iparban a technikai és technológia! fejlődés, a mezőgazdaságban az iparszerű termelési rendszerek elterjedésének hatására a munkafeltételek nagyarányú pozitív változása ment végbe. Lassúbb ütemű volt a fejlődés a közoktatásban — különösen az általános Iskolákban —, valamint a közművelődés területén. A műszaki, agrár- és közgazdasági értelmiség, minta megye legdinamikusabban fejlődő szakmacsoportja, alkotó tevékenységével közvetlenül szolgálja a szocialista termelőmunkát. Az iparban, mezőgazdaságban dolgozó értelmiségiek más értelmiségi rétegeknél közvetlenebb módon élik át a fejlődő gazdasági viszonyok gondolkodást és magatartást meghatározó hatását. A műszaki értelmiség megyén belüli megoszlását meghatározza az ipar szerkezete és területi elhelyezkedése. Az új, Intenzíven fejlődő iparágakban a műszaki értelmiség létszáma magas. Döntő többségük tudatosan törekszik a Központi Bizottság 1971 decemberi határozata szellemében az üzem- és munkaszervezés, a hatékonyság, a termel isi kapacitások jobb kihasználása érdekében kezdeményezni, feladatokat vállalni. Egyre inkább bekapcsolódnak a megye közéletébe, részt vállalnak a várospolitikai koncepciók kidolgozásából, segítik a gazdaságpolitikai döntésele előkészítését. Az agrárértelmiség számszerű fejlódését meghatározta a mezőgazdaság iparszerű termeléel rendszerének elterjedése, valamint a mezőgazdasági kutatóintézetek tevékenysége. Ma már a megye termelőszövetkezeti és állami gazdasági vezetőinek 60 százaléka felsőfokú végzettséggel rendel, kezlk. A mezőgazdasági szakértelmiség nagy része hatékonyan bekapcsolódott a különböző mezőgazdasági programok teljesítésébe, kezdeményezője erőteljes specializációnak, a nagyobb arányú koncentrációnak. A közgazdasági értelmiség többsége különböző szintű vezető beosztásban dolgozik, mind hatékonyabban orientálnak alapvető gazdaságpolitikai teendőinkre. Bekapcsolódnak a területi távlati tervekkel öszszefüggő elemzések készítésébe, a termelés hatékonyságát fokozó üzem- és munkaszervezési feladatok kidolgozásába és végrehajtásába, a közgazdasági propagandamunkába. A műszaki, közgazdaság! és agrárértelmiség körében fontos feladat társadalmiközéleti aktivitásuk fokozása, politikai és szakmai felkészültségük növelése. Törekedjenek a szocialista közgazdasági szemlélet mind erőteljesebb érvényre juttatására, a párt gazdaságpolitikai céljainak megvalósítására. A termelést tervező, előkészítő, Irányító és ellenőrző tevékenységükkel járuljanak hozzá a termelékenység és a gazdaságosság növeléséhez. A pedagógusok társadalmi szerepe, jelentősége számarányuknál jóval nagyobb. A családok nagy többségével kapcsolatuk van, így politikai, Világnézeti állásfoglalásuk, magatartásuk a lakosság jelentős részére hatást gyakorol. A pedagógusok munkahelyi körülményei differenciáltak. Bár az elmúlt években jelentős összegeket fordították az iskolák felszerelésének javítására, a színvonalkülönbségek mérséklésére, várható, hogy a Jövőben az emelkedő létszámú korosztályoknak az oktatás folyamatába történő belépése a pedagógusok munkakörülményeit ronthatja. Az oktatási intézmények tanerő-ellátottsága kedvezőbb az országos átlagnál. Nőtt az általános iskolákban és a szakmunkásképző intézetekben dolgozó pedagógusok szakmai, erkölcsi tekintélye, megbecsülése. A bérek emelése és egyéb Juttatások ellenére azonban még mindig az egyik legalacsonyabb keresetű értelmiségi csoport maradt. A pedagógusok politikai egyetértése az MSZMP Központi Bizottsága 1072-es, az állami oktatás továbbfejlesztéséről szóló határozatával mindinkább pedagógiai cselekvéssé válik. Döntő többségük aktív közéleti tevékenységet, hatékony társadalmi munkát végez. Sokat tettek és tesznek a munkásművelődésért, a dolgozók általános és szakmai műveltségének fokozásáért. A pedagógusok jövőbeni feladata az 1972-es, az állami oktatásról szóló központi bizottsági határozat értelmében az oktatóés világnézeti nevelőmunka, a munkára, közéletre, családi életre nevelés hatékonyságának fokozása. Hangsúlyozottan foglalkozzanak a szocialista hazaflsdgra és a proletár Internacionalizmusra neveléssel. A közművelődés területén dolgozó értelmiség tevékenysége kiterjed az ismeretterjesztő, irodalmi, zenei előadások rendezésére, a szabad idő hasznos eltöltését szolgáló rendezvények szervezésére, az amatőr mozgalmak támogatására. A népművelők ügyszeretete megfelelő, többségüknek azonban nem kielégítő a szakmaielméleti felkészültsége. Gondoskodni kell a közművelődésben dolgozók szakmai, ideológiai képzésének, illetve továbbképzésének megyei megszervezéséről. A közművelődés területén dolgozók továbbra is aktívan vegyenek részt a közművelődési határozat végrehajtáséban, fejlesszék közművelődési tevékenységük hatókörét. Megyénk művészeti életé több területen — irodalom, festészet, színház — gazdag hagyományokra épül, a jelenben Is a sokszínűség jellemzi. Szeged mellett a többi városnak is kialakult a sajátos művészeti arculata. Megyénk mai irodalmát tartalmi vonatkozásban a szocialista jelenünk iránti elkötelezettség, íróinkat, költőinket élénk közéleti érdeklődés Jellemzi. Az irodalmi élét egyik centruma a TiszatdJ, Szegeden szerkesztik és adják kl a Kincskeresőt, az általános iskolások havonta 78—80 ezer példányban megjelenő országos irodalmi folyóiratát. A szinház operaegyüttesének munkássága országosan elismert. A prózai tagozat korszerű színpadi stílus kialakításával reagál korunk igényeire, műsorpolitikájában azonban sok az egyenetlenség. Nem megoldott a művészi utánpótlás, a művészek munkakörülményei a Klsszinház üzembe helyezésével részijén Javultak. Késik azonban a Nemzeti Színház épületének felújítása. Megyénkben az elmúlt évtizedben emelkedett a képzőművészek szama, javultak az alkotómunka feltételei. A művészek többsége oktatóként tevékenykedik. Csongrád megye, különösen Hódmezővásárhely gazdag képzőművészeti hagyományokra tekinthet vissza. Az alföldl festészet olyan örökség, amelynek termékenyítő hatása napjaink művészetében is fellelhető. A megyében élő művészek egy része intenzív kapcsolatot épített ki nagyüzemekkel és Intézményekkel. Napjaink sürgető igénye: a munka, n munkásélet ábrázolása kapjon nagyobb teret művészeink alkotásaiban. A vidéki tudományos bázisok fejlesztésének eredményeként 1973-ban megkezdte munkáját a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központja. Növelte a megye súlyát a tudományos életben a Szegedi Gabonakutató Intézet működése, valamint az egyetemeken és a főiskolákon végzett kutatómunka. Míg a kutatóintézetek anyagi-technikai felszereltsége az országos átlagnál jobb, addig az egyetemeken, de különösen a főiskolákon a munkafeltételek terén gondok jelentkeznek. A kutatói-oktatói káderállomány tíz év alatt 20 százalékkal nőtt. Szorosabbá vált a kutatóhelyek tudományos együttműködése, a szakemberek tudományos érdeklődése a gyakorlati problémák irányéba fordult. A kutatók munkájának koordinálásában hasznos szerepet tölt be a Szegedi Akadémiai Bizottság, amely fórumul szolgál a kutatók tudománypolitikai, várospolitikai és általános közéleti tevékenységének is. Kiemelten kell foglalkoznunk a társadalomtudományi és műszaki kutatások fejlesztésével. A megyében működő hat felsőoktatási Intézmény oktatóinak hangsúlyozott a szerepük a szakemberképzésben, a Jövő értelmiségének nevelésében. Az egész népességre kiterjedő Ingyenes orvoai, gyógyintézeti ellátás megnövekedett feladatot jelentett az egészségügyi dolgozók számára. Fokózta az igényeket az orvost szolgáltatésokra gyakrabban rászoruló idfls korúaknak az országosnál magasabb aránya, továbbá az egészségügyi intézményeknek a megye hátárain tülra Is kiterjedő vonzáskörzete. Az egészségügy területén dolgozók munkakörülményei differenciáltak. A rendelőintézeti hálózat kiépült. A fekvőbeteg-ellátást szolgáló intézmények korszerűsítése azonban lassan halad. A tárgyi feltételek javítása mellett a pártbizottság a gyógyító-megelőző ellátás színvonalának emelése érdekében felhívja a figyelmet az egészségügyi intézmények és szolgáltatások új szervezeti egységének minél hatékonyabb működtetésére. A megfelelően szervezett szakmai együttműködés lehetővé teszi az ésszerű munkamegosztást, a vezetés és munkaszervezés színvonalénak emelését, a hatékonyabb gyógyítómegelőző tevékenységet. Az egészségügyi dolgozók, orvosok és szakkáderek döntő többsége hivatásának megfelelően magas színvonalon végzi feladatát. Fontos, hogy ezt a tisztességes döntő többséget elismerjük, támogassuk, és támaszkodva munkájukra, fellépjünk az esetenként jelentkező etikai problémák ellen. A párt- és tömegszervezeti apparátusban, valamint az államigazgatásban és az Igazságszolgáltatásban dolgozó értelmiséglek munkakészsége Jó, irányító tevékenysége az utóbbi években tovább erősödött. A megyében dolgozó újságírók munkáját felelősségtudat, a párt politikája melletti kiállás és egyre fejlődő szakmai felkészültség jellemzi. A pályakezdő értelmiségiek gondolkodásmódját, cselekedeteit döntően az egyetemeken és főiskolákon, Illetve a szocialista társadalom építése során szerzett Ismeretek, tapasztalatok, élmények határozzák meg. Munkába lépésük után egyidejűleg Jelentkeznek a munkahelyt beilleszkedés, a pályakezdés, a családalapítás, a szakmai specializálódás, a továbbképzés külön-külön is nagy feladatai. Az egyes munkahelyeken tapasztalható körülmények és a pályakezdők esetenkénti irreális igényei gyakran váltanak ki csalódottságot, türelmetlenséget a munkafeltételek, előrehaladásuk, anyagi és erkölcsi megbecsülésük vonatkozásában. A fejlődés Igényelte feladat: a munkahelyek aegitsék minél hatékonyabban a pályakezdők indulását. Az értelmiség egyes foglalkozási csoportjaiból a nók aránya Igen magas (a pedagógusok 71 százaléka). Az MSZMP Köz. ponti Bizottsága nőpolitikái határozatának megjelenése után bekövetkezett szemléletváltozás jellemző az értelmiségre Is. Fokozódott a nők aktivitása a közéletben, különböző tisztségekbe jelentős számú nő került. Nem Javult azonban kellő mértékben a nők vezetői funkcióbu állítása. Visszahúzó erő, hogy előléptetések, kinevezések esetén, vagy magasabb közéleti funkcióba kerüléskor a követelményszintet a nőknél Indokolatlanul magasabbra szabják. Részben ezzel magyarázható, hogy a nők sok esetben nehezebben vállalnak tisztséget, vezető funkciót. A tudományos kutatás területén dolgozó nők helyzete nehezebb, mint az azonos területen dolgozó férfiaké. Nem mindig kapják meg a megmegfelelő szakmai segítséget, emellett a családi kötöttségek is visszahúzó erőként hatnak. Ezzel is magyarázható a kutató nők körében a minősítéssel rendelkezők alacsony száma. A fiatal, egyedülálló nők számára a vidéki munkahely a családalapítás nehézségeivel is együttjárhat, ezért ls Inkább városokban kívánnak elhelyezkedni. Az értelmiségi nők helyzete összességében még mindig kedvezőtlenebb a férfiakénál. Az elmúlt években fokozódott az értelmiség szakmai, társadalmi-politikai aktivitása, közéleti tevékenysége. A párt-, állami, társadalmi és tömegszervezetek mindjobban alapoznak munkájukra. Az életée gondolkodásmódban kibontakozó és terjedő szocialista vonások egyre erősítik a megye értelmiségének politikai egységét. A fejlett szocialista társadalom építésének időszakában az értelmiség növekvő szerepével együtt fokozódik a munkásosztály és az értelmiség szövetségének Jelentősége. Ez kifejeződik az értelmiség politikai elkötelezettségének erőeödésében, párosul a munkásosztály világnézetének, ideológiájának cselekvő elfogadásával. Nagy az igény az es2mel-polltikal felkészültségük továbbfejlesztésére. E pozitív jellemvonások mellett megtalálható azonban az értelmiség egy részénél a szakmai-Ideológiai kényelmesség, szakmai féltékenység, az önképzés iránti igény hiánya, a világnézeti és politikai kérdésekben egyfajta tartózkodás, a viták kerülése is. Az értelmiság egyetért a munkásosztály vezető szerepével, tudja, hogy tártadalmunk vezető osztálya saját érdekeinek érvényesítésén keresztül kifejezi minden dolgozó osztály és réteg érdekelt. Az értelmiségnek fontos a szerepe a szocialista demokrácia fejlesztésében, munkájának egyik alapvető feltételeként kezeli a munkahelyi demokrácia erősítését. A munkahelyi demokrácia tartalmasabbá válását az öntevékenység ée a kezdeményezőkészség jobb kibontakoztatása lehetőségétől, a munkahelyi ügyek eldöntésébe ét intézésébe való fokozottabb mértékű bevonásuktól várják. Mindinkább látják azt is, hogy ebben az értelmiség felelőssége ls jelentős. A megye értelmiségének többsége materialista világnézetű, ennek szellemében él, dolgozik és gondolkodik, bár bizonyos körökben a vallásosság ls érvényesül. Az értelmiség növekvő többsége önzetlenül, hivatástudata által vezérelve dolgozik. A Javuló anyagi feltételekkel fejlődik a szocialista életmód ls. Az értelmiség többsége élesen elitélt az egoizmust, a harécsolást. A szocialista er. köles térhódítása az értelmiség körében erősödő, fejlődött a morális jelenségek megítélésének mércéje, alapvető tényezőnek a becsületesen végzett munkát, a közösséghez való szocialista viszonyt, a rendezett magánéletet, a szocializmus építéséért érzett felelősséget tekintik. Ugyanakkor megfigyelhető még a kispolgári életvitel továbbélése, esetenkénti felerősödése is. Az értelmiségen belül nagy Jelentősége van a 17 százalékot kitevő párttag értelmiségteknek, akiknek eszmei-politika! felkészültsége, tudatossága az utóbbi években egyenletesen növekvő, fejlődő. Munkájukat. tevékenységüket az elvi-polltlkai szilárdság, a szocializmus ügye iránti felelősség. a személyes példamutatás és a szűkebb közösségért érzett felelősség Jellemzi. A megyei pártbizottság megállapítja, hogy az elmúlt években tovább fejlődött a pártszerveknek és -szervezeteknek az értelmiség körében folytatott ideológiaipolitikai tevékenysége, ennek eredményeként is erősödött az értelmiség közéleti aktivitása. IV. 1975-ben a megyei pártértekezlet az értelmiség szocialista jellemvonásainak fejlesztése érdekében a következő feladatokat jelölte meg: „Megyénk növekvő számú értelmitégének szocialista jellemvonásait úgy fejleszszükt hogy szélesítsük, a politikai és ideoló-