Délmagyarország, 1977. április (67. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-17 / 89. szám

0 Vasárnap, 1977. április 17. 3 Kftcadcar Jcsnos doguljanak és jussanak előbbre a fejlődés útján! A nemzetközi helyzet álta­lános jellemzőihez hozzátar­tozik az is, hogy az imperia­listák megsokallották a hala­dó erők sikereit, különféle ellenakciókat hajtanak végre, sőt még a hidegháborús kür­töket is megfújták. Ismere­tes például, hogy az emberi jogok „védelme" címén kam­pányokat szerveznek a Szov­jetunió és a többi szocialista ország ellen. Pedig világos: ha összehasonlítjuk, mikép­pen biztosítják az emberi jo­gokat a Szovjetunióban, a szocialista országokban, illet­ve az Egyesült Államokban és más vezető kapitalista or­szágokban, akkor a szocialis­ta országok javára billen a mérleg. Minden szocialista ország­ban, nálunk is messzemenő­en jobban biztosítottak és megoldottak az alapvető em­beri jogok — köztük az élet­hez, a munkához, a művelő­déshez való jog, az egyé­niség szabad fejlődésének le­hetősége, az egészségről való gondoskodás, az üdüléshez való jog — mint akár a ve­zető kapitalista órszágokban is. Az imperialista ellenak­ciók sorába tartozik, hogy görcsösen ragaszkodnak a még meglevő gyarmati ura­lom maradványaihoz. Je­lenleg is rendkívüli erőfe­szítéseket tesznek, hogy Dél­Afrikában és a kontinens más országaiban fenntart­sák a fajüldöző, diszkrimi­nációs rendszert. Legutóbb Zaire-ban — ahol egy tar­tományi lázadás robbant ki a Mobutu-rendszer ellen — történt külső imperialista beavatkozás. Az imperialistá­kat egyáltalán nem e népek jogai izgatják, hanem ázott található természeti kincsek, például a réz és az urán. Ezért próbálják továbbra is fenntartani ottani kizsák­mányoló, neokolonialista rendszerüket. A szocialista országok már megfelelően kifejezésre juttatták Zairé­vel kapcsolatos álláspont­jukat. Ebben is tükröződik az a következetes elvünk, hogy minden nép külső be­avatkozástól mentesen, sa­ját maga határozza meg, hogyan él, a fejlődés mi­lyen útját kívánja járni Mi az imperialista pró­bálkozások ellenére is to­vább megyünk az eddigi úton, mert mély meggyő­ződésünk, hogy az igazság mellettünk áll, a világ a he­lyes irányba indult el, és a helyes úton fog tovább ha­ladni. A Szovjetunióval, va­lamennyi szocialista ország­gal, minden haladó erővel összefogva küzdünk tovább a békéért, az enyhülésért, amely első és elemi igé­nyünk és követelésünk. Ké­szek vagyunk az együttmű­ködésre a kapitalista orszá­gok józan gondolkodású po­litikusaival is. A közelmúltban a figye­lem központjába kerültek a szovjet—amerikai tárgya­lások a stratégiai fegyverek ügyében. A Szovjetunió vi­lágos álláspontját —, ame­lyet sajtóértekezletén A. Gromiko elvtárs részletesen kifejtett, s a magyar köz­vélemény is megismert — messzemenően támogatjuk. Mély meggyőződésünk, hogy a Szovjetunió helyes állás­pontot képvisel, amikor egyrészt határozottan visz­szautasítja a belügyeibe va­ló beavatkozást, másrészt ugyanilyen határozottsággal kész a tárgyalásra, a meg­állapodásra a .tratéliai fegyverzet kérdéséber Üd­vözöljük ezt a politikát, s kívánjuk, hogy sikerre ve­zessen. A Szovjetuniónak ezen a tárgyaláson képviselt állás­pontja megfelel a Magyar népköztársaság által vallott nézeteknek is. Mi is régen valljuk — és ehhez követke­zetesen ragaszkodunk —, hogy egyetlen államnak sincs joga a Magyar Népköztársa­ság belügyeibe beavatkozni. Mindenkinek meg kell érte­nie — hogy most már olyan világot élünk, amikor még a legerősebb kapitalista ország sem avatkozhat be a legki­sebb szocialista ország éle­tébe sem. Ugyanakkor teljes mértékben készek vagyunk a békés egymás mellett élés realizálására, bármely kapi­talista országgal. Reális ál­láspontot képviselünk, és aktív politikát folytatunk a kapitalista országok — pél­dául Finnország, Ausztria, Olaszország, az NSZK — irányában. Normalizált vi­szonyokra, s ha lehetséges, kölcsönös előnyökkel járó gazdasági kapcsolatokra tö­rekszünk az Egyesült Álla­mokkal is. Hangsúlyozni kell azon­ban, hogy a helsinki aján­lások együttes kezelésének hívei vagyunk. A magunk részéről az ajánlások teljes mértékű realizálására törek­szünk, de azt tartjuk, hogy ugyanez kötelező mindenki számára, aki aláírta ezeket az ajánlásokat. Ebben a szel­lemben készülünk a belgrá­di tanácskozásra is, amelytől azt várjuk, hogy a Helsinki­vel megkezdődött nagyon fontos történelmi folyamatot viszi tovább, mert ez a fel­adata és a rendeltetése. Ál­láspontunk szerint a poli­tikai enyhülést a gazdasági kapcsolatok bővítésének kell kiegészítenie, és katonai eny­hülésnek követnie. Ennek szellemében foglalkozunk minden nemzetközi kérdés­sel, mert őszinte hívei va­gyunk a népek jó kapcsola­tainak és barátságának, füg­getlenül az eltérő társadalmi rendszerektől. Szocialista építőmunkánk fonto6 nemzetközi feltétele, hogy a magyar nép ott van az emberi haladás élvonalá­ban, nagy és erős szövetsé­gesei vannak: a Szovjetunió és a többi szocialista ország. Intenzív és állandó mun­kát végzünk a Varsói Szer­ződés, a KGST keretében. A szocialista világrendszerhez tartozunk, a haladó embe­rekkel — bármilyen a szí­nük és a nyelvük —, meg­értjük egymást. Nemrégiben napvilágot lá­tott a nyugati sajtóban olyan elmefuttatás, hogy mostaná­ban a szocialista országok­ban bizonytalanság mutatko­zik a jövőt illetően. Ami ben­nünket illet: a magyar nép nem él bizonytalanságban, el­lenkezőleg: bizakodva né­zünk a jövőbe. Igaz. utunkon néha szirtek között is kell haladnia a hajónknak, néha zátonyos helyeken is át kell lavíroznunk, de a hajónk mo­torja egyenletesen működik, a kormányszerkezet jó, tart­juk az irányt és haladunk előre. önbizalmunkat és magabiz­tosságunkat növeli, a szocia­lizmus minden igaz hívét lel­kesíti, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győ­zelmének 60. esztendejében élünk. Szép és nagy évfor­duló ez az egész haladó em­beriség számára. Amikor 1917-ben a bolsevik párt ve­zetésével — élén századunk lánglelkű, nagy emberével. Leninnel — a cári Oroszor­szág munkásosztálya, népei fölkeltek, hogy lerázzák a kapitalista igát és szabadság­ban. békében éljenek, új la­pot nyitottak országuk tör­ténetében és az emberiség életében is. Ennek szellemé­ben határozott úgy Központi Bizottságunk, hogy az évfor­dulóról méltóképpen meg fo­; gunk emlékezni. És itt fel­idézhetjük azt is — jogos nemzeti büszkeséggel —, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméire 60 év­vel ezelőtt a magyar munká­sok, parasztok, értelmiségiek azonnal és jól reagáltak: a cári Oroszországba hadifo­golyként került magyarok csaknem százezres tömegben léptek be az akkor alakuló Vörös Hadsereg soraiba, a vörös partizánosztagokba, és harcoltak fegyverrel a forra­dalom győzelméért Nemzeti történelmünk büsz­keségei közé tartozik, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom példáját elsőként követve, 1919. március 21-én kikiáltották a proletárdikta­túrát, a Magyar Tanácsköz­társaságot. A 60. évfordulóról megem­lékezve szólni kell arról is, hogy a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom fiai 1944 —45-ben, a Nagy Honvédő Háborúban vérüket ontva, fegyverrel szabadították fel a magyar népet, elűzték a hit­leri fasiszta megszállókat, s megnyitották a magyar nép előtt a szabadság útját Csak tisztelettel szólhatunk arról is, hogy 32 éve, amióta a munkáshatalom megszületett, a szocialista társadalom épí­tése megkezdődött, hűséges, igaz testvérként magunk mellett tudhatjuk a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom szülte Szovjetuniót, a kommunizmust építő testvéri népet A történelmi múlt emlékeit felidézve mondhat­juk: a magyar—szovjet ba­rátság kiállta az idők próbá­ját és szüntelenül erősödik. És ha saját népünknek jót kívánunk, internacionalista­ként csak azt mondhatjuk: erősödjék még tovább, és le­gyen a szó igazi értelmében megbonthatatlan és örök ez a barátság. Büszkék vagyunk rá, hogy a csepeli dolgozók szocialista munkaversenyt kezdemé­nyeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győ­zelmének 60. évfordulója tiszteletére. Büszkék arra, hogy kezdeményezésük tö­megmozgalommá vált. s nemzetközi méltatásra talált. Bizonyos, hogy megvan a kellő elhatározottság ahhoz: amit e szocialista munka­verseny jegyében vállaltunk, azt a Szovjeunió iránti tisz­teletből és saját jól felfogott érdekünkben, népünk javára maradéktalanul teljesítjük. A Központi Bizottság legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy e munkaverseny megfelelő értékelésére, erkölcsi elisme­résére jubileumi zászlót és okieve'et alapít, amelyet a legméltóbbak kapnak majd meg. Néoünk eddig Is a párt XI. kongresszusán kitűzött célo­kért dolgozott, s ha ebben a szellemben tevékenykedünk továbbra is, akkor tervein­ket valóra váltiuk. Ebben a munkában számítunk mut­kásosztá'vunkra. szövetkezeti parasztságunkra, a nénünk mellé állt magvar értelmi­ségre, ifiúságunkra. a szocia­lizmus minden magyar hívé­re S termés-'gtssen S'ámít a nárt a szocialista bri^ádmoz­palom vezetői-e. tagiaiea minden résztvevőiére, a szn­cia'ista énítés nagyszerű had­Cp.-on^.p A TTő—irtritt TI'rf r»e­,• Z,1.n—l —Art rirt'.p—rt— p'.Í..V, H —t—tort tőt 1-fya trt-A — Vn—ás -A-—+--rt-»*i -trtV r-ftt. r—rt—z-f— eiVr.—»»t ,-Art—AV pl q ,.irt-.A*. pl p "ő—T>i-rt**-Art —f.'átvrt­lAVf—A-i-ártajf p magvar szorinlista brieád­mozoaiom minden résztvevő­iének, a dolgozó népnek amely ezt a mozgalmat szül­te, támogatta és nagyra nö­velte. Újítással, olcsóbban A paraszti kisgazdaságok­ban régebben a szükség j kényszerítette az embereket j arra, hogy ötletes változta­I tásokkal egyszerűsítsék, könnyítsék és főleg meggyor­sítsák a nehezebb munkákat Számtalan falusi ezermester szerzett magának ilyenfor­mán hírnevet. Ez természete­sen még ma is érvényes a mezőgazdasági nagyüzem ?lt korában. Bizonyítja a c'.esüd Maros Termelőszövetkezet példája is, mert a téesz mű­szaki kollektívája Dénes La­jos főmérnök vezetésével a vetés előkészítésének több menetes munkasorozatát egyszerűsítették le. A mezőgazdasági nagyüze­mekben egyre több nagy tel­jesítményű erőgép dolgozik, ezért helyes az a törekvés, hogy a gazdaságok igyekez­nek ezeket minél többször és minél gazdaságosabban üze­meltetni. Ez azt is megkí­vánja, hogy a vezetők job­ban szervezzék a munkákat, s a kisebb teljesítményű gé­peket a nagyobbakkal helyet­tesítsék. A deszkiek ezért is készítettek házilag közel 9 méter széles permetező szóró­keretet, s ezt egy Rába— Steiger traktor elejére rögzí­tették. Felhasználtak még egy kiselejtezett IFA-tehergépko­csi alvázat és hátsó hidat is. Erre minden változtatás nél­kül szerelték fel a 3 ezer literes Kertitox Góliát per­metezőberendezést. A kocsi hátsó részére olyan vonóhor­got szerkesztettek, amelyik­kel lehetővé vált a közel 9 A Rába—Steiger traktorra szerelt permetező és kombinátor méter szélességben dolgozó, nagy teljesítményű szántó­földi kombinátor vontatása. Az így összeállított gép per­metezi ki a vetés előtt a gyomirtó szereket, és az utá­nakapcsolt kombinátor ezt azonnal be is dolgozza a ta­lajba. A tartályban levő 3 ezer liter vegyszer 7 és fél hektár terület gyomirtó szeres keze­lésére elegendő. Tízórás mű­szakot számítva, így naponta 55 hektár a gép teljesítmé­nye. Az összevont gépsorral tehát lényegesen javult a teljesítmény és jobb a mun­ka minősége is. A korábban alkalmazott technológiához viszonyítva pedig egy erő­géppel és egy traktorvezető­vel kevesebb szükséges a ve­tés előtti talajelőkészítéshez. A gyorsabb munkavégzés és az azonnali vegyszerbedolgo­zás csökkenti a vegyszer ha­tóanyagának bomlását. Ke­vesebb a talaj szerkezetét károsan befolyásoló géptapo­sás is. Eddig csak lucernamagve­tés előkészítésekor alkalmaz­ták Deszken ezt az újítást, 90 hektáron. A tervek szerint 150 hektár szója és 350 hek­tár kukorica vetése előtt is ezzel készítik elő majd a ta­lajt. Az úiítók szerint azon­ban a paorika és paradicsom ültetése előtt is eredménye­sen alkalmazható ez a gép­sor. R. F. Gyűjtik a közigazgatás történeti emlékeit A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága legutóbbi ülé­sén egy érdekes kérdésben foglalt állást. Aláhúzta an­nak szükségességét, hogy gyűjteni kell a közigazgatás történetének tárgyi emléke­it. Ugyanis mindeddig nem gyűjtötték az olyan értékes közigazgatási tárgyakat, em­lékeket, amelyek érdemesek arra, hogy az utókornak megőrizzék. Ennek a mun­kának eredménye lenne a közigazgatás történeti köz­gyűjtemény. Majdan pedig egy közigazgatás történeti múzeumot hoznának létre Szegeden. A testület felha­talmazta a megyei tanács vb szervezési és jogi osztályát, valamint a múzeum megyei igazgatóságának vezetőjét, hogy tegyék meg a szüksé­ges intézkedéseket a gyűjtő­munka magindításához, s alakítsák ki a különböző társszervekkel az együttmű­ködést. A gyűjtés, feldolgozás, a bemutatás folyamatos lesz, az anyag állandóan bővül, és a nyolcvanas évek köze­pére készül el a közigazga­tási történeti szakgyűjte­mény. Ez kiterjed a közigaz­gatás technikatörténetére, közigazgatási numizmatikai tárgyakra, az irodaberende­zésekre, a fotódokumentá­ciókra. Az összegyűjtött anyagot — amíg a szegedi múzeum el nem készült — átmenetileg az újszentiváni tanácsháza épületében raktá­rozzák. A történeti emlékek gyűj­tése sok szempontból indo­kolt, hiszen a közigazgatás a politikai, állami és a tár­sadalmi élet széles területeit fogja át. Nagymértékben be­folyásolja az életviszonyokat, s történetiségében is tükrö­zi a társadalmi fejlődést. A gyűjteménnyel, illetve a mú­zeum létrehozásával Csong­rád megye jelentős és or­szágosan egyedülálló intéz­ménnyel gazdagszik. A végrehajtó bizottság fel­kérte a népfrontot is, hogy ebben a munkában nyújtson támogatást. Szeged és Röszke között Befejeződött a vasútvonal korszerűsítése Tervszerűen halad a MÁV Szegedi Igazga. ósága vasút­hálózatának fölújítása. A szegedi rendező-pályaudvar és az országhatár röszkei szakasza közötti vonal átépí­tése a napokban fejeződött be; e vasútvonal nem csu­pán a belföldi, a nemzetközt közlekedésben is fontos sze­repet tölt be. Rendszeres ki­segítő vonalként használják ugyanis a Záhony és Kelebia közötti tranzitforgalomban. A vasútvonal átépítését az indokolta, hogy a csaknem évszázados síneken legföl­jebb harminc kilométeres Keserű Jánosné lokiie utazott Keserű Jánosné könnyű­ipari miniszter vezetésével szombaton küldöttség uta­zott Japánba. A delegáció megbeszéléseket folytat a japán állami szervek ve­zetőivel, valamint a gazdasá­gi és üzleti élet képviselői­vel a két ország könnyűipa rí és gépipari vállalatai kö­zötti együttműködés fejlesz tésének lehetőségeiről. A magyar küldöttség részt vesz a tokiói nemzetközi vásár magyar napján is. A delegáció búcsúztatásá­nál a Ferihegyi repülőtéren ott volt Senkuro Saiki, a Japán Császárság budapes­ti nagykövete. sebességgel haladhattak a vonatok, s a rakományok mennyiségét is mérsékelni kellett. Tavalyelőtt március­ban fogtak hozzá ahhoz a nagyarányú rekonstrukciós munkához, amelynek során megújult a vasúti pálya; ez­zel együtt a röszkei állomás vágányhálózata. A fölújitas terveit — amelyek értéke 20o ezer forint — az igazga­tóság építési és pályafenn­tartási osztályának dolgozói készítették el, 506 órás tár­sadalmi munkával. Az át­építést az Üt-, Vasútépítő Vállalat munkásai végezték, Balasi István csapatvezető irányításával. Elismerésre méltóan dolgoztak, jó part­ierei az igazga óságnak, nás munkák során is. Korszerű betonaljakra fek­elték a síneket. ígv nem kell lön sze.-keze'e* fösterelnl i hosszirányú elmozdulás e íakadályozására. Az új úlyán hatvan kilométeres ;ebessággel futhatnak a vo­natok, a megengedett ten­gelynyomás is jókora. Az át­építés a tervezettnél keve­sebbe, 48 millió forintba ke­rült

Next

/
Thumbnails
Contents