Délmagyarország, 1977. április (67. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-17 / 89. szám
2 Vasárnap, 1977. április 17. HCadcar Joraos feBszolcaleascs (Folytatás az 1. oldalról.) foglalása — s ez politikai szempontból nagyon fontos — széles körben kedvező visszhangra talált: kevéssel a kongresszust követően a Ha. zafias Népfront Országos Tanácsa úgy foglalt állást, hogy a kongresszus alapvető céljait. elfogadja, és az országgyűlési választásokon ennek megfelelő programmal lép népünk elé. így is történt. Az országgyűlési választásokon népünk e célokat a fejlett szocialista társadalom építésének programját szavazatával is megerősített, óriási többségében egyetértően fogadta és támogatta. Azóta más, nagyon fontos társadalmi események is történtek. Lezajlottak az ágazati szakszervezeti kongresszusok, ezt követően a szakszervezetek XXIII. kongresszusa, majd a Kommunista Ifjúsági Szövetség, valamint a szövetkezetek kongresszusai, és megtartották a Magyar Nők Országos Tanácsának konferenciáját is. E kongresszusok és tanácskozások szintén kifejezésre juttatták az egyetértést a párt XI. kongresszusának irányvonalával. Sőt, valamennyi tömegszervezet és tömegmozgalom — rendeltetésének megfelelően — már a kongresszusi határozatok gyakorlati végrehajtásával Is foglalkozott. Megfelel tehát a valóságnak, ha leszögezzük, hogy a párt XI. kongresszusának útmutatása, a fejlett szocialista társadalom építésének programja alapján tovább erősödött népünk szocialista egysége és összeforrottsága. A Központi Bizottság e heti ülése megállapította, hogy az idei népgazdasági terv végrehajtása megfelelően indult. Kiegészíthetjük ezt azzal, hogy az év politikai kezdése is jól sikerült. Megfelelő és méltó körülmények között ünnepelte meg egész népünk március 15-ét, az 1848-as forradalom évfordulóját, március 21-ét, az 1919-ea dicső Magyar Tanácsköztársaság évfordulóját, és legnagyobb nemzeti ünnepünket, a felszabadulás napját, április 4-ét A Forradalmi Ifjúsági Napok keretében Ifjúságunk is méltó módon köszöntötte as ünnepeket Népünk nemcsak bensőséges ünnepségekkel, hanem a munkában való helytállással is emlékezetessé tette ezeket a kiemelkedő évfordulókat Megállapíthatjuk tehát — s ezt nemcsak barátainknak mondjuk, mert jó, ha tudják az Irántunk közömbösek és ellenfeleink is —, hogy a Magyar Népköztársaság belpolitikai helyzete szilárd, hazánkban olyan nép 61 és dolgozik, amely a fejlett szocialista társadalom építésére összpontosítja erőit. Az idősebbek emlékeznek rá, hogy alig több mint két évtizede még igen nehéz helyzetben volt n Magyar Népköztársaság. Ellenségeink — ós általában azok, akik nem hívei a szocializmusnak és a kommunizmusnak — a múlt év őszén „megemlékeztek" nz 1958-os ellenforradalomról, keresték a „hajdan volt" időket De csupán azt a következtetést tudták levonni, hogy Magyarországon nincs talaja más politikának, csak a jelenleginek. Ellenségeink állapították ezt meg. nem ml, s azt hiszem, ezúttal kivételesen nekik is igazuk volt. Ami a gazdasági es a kulturális építés kérdéseit illeti; a szocializmus építése a szó szoros értelmében gazdasági és kulturális épitést is jelent. Aki a kultúra további felvirágzását óhajtja, annak elő kel] segítenie a gazdasági feladatok megoldását, hiszen a gazdasági építés az alapja minden más tervünk valóra váltásának. Ha sikeresen végezzük a gazdasági építőmunkát, akkor összes politikai, társadalmi és kulturális célunkat elérhetjük. Ha azonban a gazdasági építésben nem mennek rendben a dolgok, akkor minden más elképzelésünk és reményünk csak elképzelés és remény marad. Az elmúlt esztendőben, az V. ötéves terv első évében a gazdasági építés terén különleges nehézségekkel kellett megküzdenünk, nehéz feltételek között dolgoztunk. A nemzetközi gazdasági körülmények az utóbbi esztendőkben számunkra hátrányosan változtak meg. Tavaly természeti csapások is sújtottak bennünket. De ne felejtsük hozzátenni mindehhez: saját munkánk gyöngesége! is hátráltattak minket. Mindent egybevetve pozitívumként állapíthatjuk meg, hogy az 1978-os népgazdasági terv fö iránya jó volt. Olyan célokat tűztünk ki, és értünk el, mint az ország fizetési mérlegének javítása, a belső felhasználás tervszerűbbé tétele. Előbbre léptünk az építésben is: a nemzeti jövedelem 3 százalékkal emelkedett, s nőtt az ipari termelés is. Sajnos, az emlékezetes természeti csapások következtében a mezőgazdaságban terveink nem váltak valóra, ami természetesen visszahatott bizonyos feldolgozó iparágak eredményeire is. A fő irányt tekintve az 1976-os terveket összességében jól teljesítettük, bár néhány fontos mennyiségi mutatót sajnos nem értük el. Munkásosztályunk, szövetkezeti parasztságunk, alkotó értelmiségünk, egész népünk becsülettel dolgozott az elmúlt esztendőben. Ez a helytállás eredményezte, hogv 1976 mégis az előrehaladás éve volt. Az 1976-os év azt is bizonyította, hogy a magyar népgazdaság alapjai szilárdak, amelyek nagy teherpróbákat is kibírnak. A múlt év — minden nehézségével együtt is — stabilitást és biztonságot jelentett a társadalom, és az emberek életében egyaránt. A múlt évi eredmények alapján, a körülményeket figyelembe véve készült el az 1977. évi terv, amely a tavalyinál nagyobb arányú fejlesztést ír elő, hogy aa 1976-os ütemveszteséget behozzuk, s az ötéves terv teljesítését biztosíthassuk. Ezt a célt szolgálja az az előirányzat, hogy a nemzeti Jövedelmet 6—6,5, az ipari termelést 6. a mezőgazdasági termelést mintegy 7—8 százalékkal kell növelni. Az életszínvonal-emelkedésnek is meg kell haladnia a tavalyi ütemet. A reáljövedelem 1376-ban országos átlagban körülbelül csak egy százalékkal nőtt. Ez azt jelenti, hogy egyes dolgozó rétegek reáljövedelme alatta maradt, másoké valamivel meghaladta az átlagot. Ebbe nem lehet és nem is kell belenyugodnunk: ezért 1977-re a reáljövedelem növekedését minteI*,'' 3,5—4 százalékban irányoztuk elő. Ezt feltétlenül meg is kell valósítanunk! Nem állíthatjuk felelősen, hogy a dolgozók életszínvonalának állandóan emelkednie kell, de azt igen, hogv a szocializmus építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelkedésével. Fzt viszont álljuk, s ez tükröződik az életszínvonal javítását célzó Idei terveinkben ls. Az életkörülmények alakulásának egyik fontos tényezője a lakáshelyzet. A Központi Bizottság éppen most készített mérleget a 15 éves lakásépítési terv teljesítéséről. Talán jobb, ha most nem idézzük vissza ennek a 15 esztendőnek óriási erőfeszítéseit. Az eredményeket azonban érdemes megnézni. Csupán a IV. ötéves terv időszakában kétszer annyi lakás épült Magyarországon. mint a felszabadulás óta bármelyik öt évben. Tizenöt esztendő alatt az ország lakosságának egyharmada költözött üj lakásba, került jobb. kulturáltabb körülmények közé. Bár ma több lakásigénylőt tartunk számon, mint a 15 éves terv kezdetekor, tudnunk kell. hogy már nem ugyanolyan a lakáshelyzet, mint 15 évvel ezelőtt volt. Közben Jelentős lakásépítő ipart fejlesztettünk ki, s emeltük a lakáskultúra színvonalát. A komfortos lakások aránya háromszorosára, csaknem negyven százalékra, a két- vagy több szobás lakások aránya 37 százalékról 68 százalékra emelkedett. Már az is bizonyos színvonal elérését jelzi, hogy Magyarországon 100 lakásra 310 lakos jut, tehát egy önálló főbérleti lakásban nagyjából hárman laknak. Ha a helyenkénti aránytalanságokról nem is szabad megfeledkezni, ez az országos átlag azért általánosan elfogadható. A Központi Bizottság áttekintette az idei népgazdasági terv első negyedévi teljesítését is. Jobbára az indulás tapasztalataival foglalkoztunk, utánanézve, hogy mit hol lehet vagy kell igazítani. Az Indulás nem rossz. S ebben természetesen szerepe van annak is, hogy az elmúlt év végén kicsit gyorsabb ütemben készültek, a tervek, hamarabb formálódtak ki a vállalati, üzemi elképzelések is. Ez feltétlenül segített például abban, hogy az Idén nem tapasztaltunk olyan „januári helybenjárást" bizonytalanságot, amihez eddig — sajnos — hozzá voltunk szokva. Az ipari termelés 5 százalékkal növekedett. Egyes iparágakban még nagyobb — a gépiparban 6,8, az építőiparban 10 százalékos — az emelkedés. Az Ipar tehát jól kezdte az évet. A mezőgazdaságot nem nagyon pártolta az időjárás. Késik a tavasz, a kezdeti nagy meleget télies hideg váltotta fel. s ebből bizony már káraink is származtak. De tartozunk a mezőgazdaság irányítóinak, az állami gazdaságok munkásainak, a termelőszövetkezetek tagjainak azzal, hogy megmondjuk: tudjuk, becsülettel helytálltak, elvégezték munkájukat. Örömmel szólok arról is, hogy a. mezőgazdaság jól felkészült az idei évre, Kifejezésre jut ez abban ls, hogv a tervezettnél 3 százalékkal több őszi kalászost vetettek el. Azt még nem Jehet tudni, hogy milyen lesz például a kajsztbaracktermés. De a kenvér előbbrevaló, s ha az őszi kalászosok rendesen megérnek, nagy bajunk már nem lehet. Növekedett az állattenyésztési kedv, javultak feltételei, tehát kedvező a tendencia: jut a napi fogyasztásra, a népgazdasági szükséglet kielégítésére, sőt exportra is. Ugyanígy kedvezőek a jelek olyan nehéz területen, mint a zöldségtermesztés, mert a szerződéses vállalások már fölötte vannak a tavalyinak. Kívánjuk, sikerüljön teljesíteni is. Az év indításának megfelelően alakult a dolgozók keresete ls. Az első negyedévben az Ipari munkások munkabéralapja 6 százalékkal, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek dolgozóinak — a tagok és az alkalmazottak — jövedelme 5 százalékkal emfelkedett. a kiskereskedelmi forgalom pedig 6,7 százalékkal nőtt. Mindezt összegezve elmondhatjuk, hogy az idei népgazdasági terv végrehajtása jól indult. Jelszavunk, hoev a folytatás még jobb legyen! Mert az 1977. évi tervet teljesítenünk kell. Harcolnunk kell az idei jó eredményekért, mert valójában ezen múlik az V, ötéves terv sorsa is. A tavalyi esztendő és az idei első negyedév tapasztalatai alapján a Központi Bizottság megállapította, hog-' terveink reálisak, megfelelő irányokat jelöltünk meg, gazdaságpolitika; és társadalompolitikai céljainkat nem kell megváltoztatnunk. A munka frontján azonban mindent meg kell tennünk, hogv e célokat elérjük, tehát a termelést növeljük és az életszínvonalat emelni tudjuk. A reálbér és a reáljövedelem növelését célzó terveink ls magasabbak a tavalyinál. Ennek kapcsán azonban arról is szólni kell. hogy nálunk nem merev a fogyasztási cikkek árszínvonala. Közgazdasági és egyéb meggondolások alapján a mi árrendszerünkben, a fogyasztási cikkek között is vannak rögzített, limitált és szabadáras termékek. Ügy véljük, hogy a mi viszonyaink ezt az árpolitikát kívánják meg. Amikor a reáljövedelem, a reálbér növeléséről beszélünk, figyelembe veszszük a fogyasztási cikkek árának idei tervezett 3,5)—4 százalékos emelkedését. Ezzel is számolva kell elérnünk a 3,5—4 százalékos reáljövedelem-növekedést. A fogyasztói árszínvonal idei emelkedésének nehezebb felén valójában már túljutottunk. Az árszínvonal kiszámításánál kötelességszerűen számításba vettük a tavalyi húsáremelés idei kihatását is. Voltak közoonti áremelések január elején is, majd emelkedett a bor ára. Ezeket az emberek tudomásul vették. Szeretném megmondani, hogy erre az évre fontos fogyasztási cikkeknél további központi áremelés nincs a tervben. Reméllük, nem is kerülünk olyan kényszerhelyzetbe, hogy ilyesmivel foglalkoznunk kellene. A nemzetközi gazdasági viszonyok számunkra kedvezőtlen változása, a természeti csapások és más körülmények gazdasági tevékenységünk nagy teherpróbáját, szigorú vizsgáját is jelentették. A munka termelékenybe gében a felszabadulás óta elért fejlődés — saját korábbi helyzetünkhöz viszonyítva — számottevő. De nem kielégítő és megfelelő, ha a jelenlegi nemzetközi gazdasági körülmények között akarunk előrehaladni és boldogulni. A párt programnyilatkozatában megfogalmazott táylati céljaink és terveink mngasröp.tűek, bátrak és szépek, ugyanakkor reálisak és megvalósíthatók, ha,., tennivalóinkat nagyon komolyan vesszük. Biztonsággal indulhatunk kl abból, hogy a magvat nénga/dasáenak szilárdak az alaniai. 'ehes-ztésének tervei reá'lsak. Mindent meg kell azonban tennünk, hogy salát evőinket még tellesebben mozgósítsuk, és a szocialista országok gazdasági egvíittn„nvndéséhen reiiő lehetőseket jobban kihasználok. Távlati terveink azért reálisak, mert az alapvető és döntő tényezőknek mór birtokában vagyunk. A hatalom a dolgozó nép kezében van. Rendelkezünk a dolgozó milliók egyetértő támogatásával, szocialista nemzeti egység alakult kl országunkban. A termelőeszközök társadalmi tulajdonban vannak. Ezek az alanvető tényezők teszik terveinket reálissá, szocialista céüalr.kat elérhetővé. Figyelembe kell azonban venni országunk egyéb adottságait is. amelyeken nem tudunk változtatni. Ilyen például. hogy kevés a nyersanyagunk és| az energiaforrásunk. Van viszont kvalifikált, magas szaktudású munkásosztályunk, termelőszövetkezeti parasztságunk, értelmiségünk. Ez a szakmai műveltség, szellemi kaoacltás is az ország adottságaihoz tartozik. Nehéz örökséget kaptunk 32 évvel ezelőtt, amikor országunk felszabadult, és a szabaddá vált nép harcolva és dolgozva építeni kezdte saját hazáját, az új társadalmat. A magyar munkásosztály, dolgozó népünk félfeudális, még kapitalista értelemben is elmaradott országot örökölt az előző uralkodó osztályoktól. Népünk azonban e harminckét év alatt óriási tténeimí hátrányt hozott be, s talán százéves lemaradást is bepótolt. De azért vagyunk kommunisták, azért a szocialista társadalmi rend hívet, a nép érdekeinek szószólói, gondozói és felelősei, hogy ne érjük be az elért eredménnyel! Emlékezhetnek rá: a kongresszus határozatai között olvasható egy szerény, rövid mondat arról, hogy jelenleg Magyarország az iparilag, a gazdaságilag fejlett országok középmezőnyéhez tartozik. Nagy győzelem ez, hiszen az alsó mezőnybe tartoztunk. De az a célunk, hogy hazánk — a szocialista társadalmat építve, annak lehetőségeit kihasználva — közeli, belátható időn beiül az iparilag fejlett országok sorába zárkózzék fel. Ezt a célt is el kell érnünk. Ez megköveteli — miként a Központi Bizottság ülésén is szóba került —, hogy az eddiginél jobban szervezzük munkánkat. Fokozottabban szocialista céljaink, a nép szolgálatába kell állítanunk a tudományos kutatást is. A szocializmus és a tudomány szövetségesek, maga a szocialista rendszer is tudományos elmélet gyakorlati megvalósítása. A szocializmus a tudományos fejlődés útjából eltávolítja a kapitalista társadalom állította gátakat, s lehetővé teszi, hogy a tudomány mindinkább váljék termelőerővé. Ogy vélem, a műszaki színvonal emelése, a termékszerkezet javítása a tudományos kutatómunkánál kezdődik. Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy szükségtelen, rosszul hasznosítható, a nemzetközi piacon el nem adható, drága termékeket gyártsunk. Meg kell javítanunk a termékszerkezetet, s meg kell tanulnunk az üzem- és munkaszervezést, hogy a rendelkezésünkre álló termelőberendezéseket hatékonyabban ki tudjuk használni. Ez a feltétele annak is. hogy a munkaerőt és a munkaidőt is jobban hasznosítsuk. A vezetés és a dolgozók közös akarata kell tehát ahhoz, hogy mindennek eredményeként növelni tudjuk a munka termelékenységét. Tanuljunk meg maximálisan kihasználni minden lehetőséget, minden munkahelyen. Ha megtanuljuk, akkor messze magunk mögött hagyjuk a kapitalistákat a versenyben, a gazdasági tevékenységben. Mi a teljesítmény szerinti. szocialista bérezés elvének hívei vagyunk. Minél több területen teljesítménybérezést kell bevezetni. Ahol lehetőség van rá, ott normát kell alkalmazni. A teljesítményt mérni kell, mert ha elmulasztjuk, akkor nem alkalmazhatjuk reálisan a teljesítmény szerinti bérezést sem. És a normákat karban is kell tartani, mindig hozzá kell igazítani a rendelkezésre álló új technikához. Rövid és hosszú távú népgazdasági terveink megvalósítása nagy követelményeket állít az Irányítás és a vezetés elé ls. A jelenlegi helyzet, mostani feladataink magasabb színvonalú vezetést követelnek meg az állami, a gazdasági és a 'műszaki vezetéstől, valamint az üzemek pártszervezeteitől, a szakszervezetektől, a KISZ-sz.er vezetektől és más társadalmi szerveinktől. Üj. magasabb követelménvek állniK a Központi Bizottság és a kormányszervek előtt is. A jobb hozzáértés, a nagyobb szaktudás minden dolgozóval szemben követelmény. Ennek megszerzésében a szocialista brigádok nagymértékben segíthetnek. A jó tervek, a megfelelő vezetés, a színvonalas üzemszervezés és a szaktudás mellett rendszerünk es.v!k nagy erőforrása a szocialista Öntudat erősítése. Nagyon fontos szerepet töltenek be a szocialista brigádok a nevelésben, általános műveltségük emelésében. vontos, '-ogy az egyes brigádtagok önkéntes erőfeszítéssel is képezzék magukat. Még fontosabb az a szerep, amit a munkába bekerülő fiatalok nevelésében vállalnak és betöltenek. E mozgalom már nem CSJpán tömegeket fog át, hanem — kl merem jelenteni — valóságos népmozgalommá vált. Ahogy Itt ls szó esett róla, a dolgozóknak mintegy fele ma már szocialista brigádtag. Jelenleg szinte minden állami és szövetkezeti munkaterületen dolgoznak szocialista brigádok: összesen több mint 1 millú\800 OOO-en részesei a szocialista brigád-versenymozgalomnak: A szocialista címet egyszer, vagy többször elnyert brigádok száma 111 000. A szocialista címért összesen 157 000 munkabrigád verseng. Mindez nagyszerű, nagyon jó, hogy így van. Nőjön ez az arány minél tovább! Nem kell félni attól, hosv túl sokan leszünk. Növekszik a szocialista brigádok társadalmi, közéleti szerepe is. Az üzemek életének rendkívül fontos eseményei a szocialista bngádvezetők tanácsKozasai, amelyek a jövőben a szocialista demokrácia ntézményes szervei lesznek. Azt hiszem, egyetlen íózanes/.ü, becsületes üzemvezetőt, gyárigazgatót. főmérnököt sem kell agitálni arra. hogy együtt dolgozzon a szocialista brigáddal, hiszen feladataik megoldásában a legnagyobb segítséget és támaszt a szocialista brigádmozgalom jelenti. A szocialista brigádmozgalomnak a múltja is, jelene ls szép. és óriási lövő áll előtte. Jövő formáját persze senki sem tudja megmondani. De végső célja az. hogy a szocialista brigádoK jelszava — „szocialista módon élni, dolgozni és tanulni" — általános, össznépi -elszóvá és gyakorlattá váljék. Arra kérjük a szocialista brigádmozgalom vezetőit és tagjait hogv segítsenek ebben a törekvésünkben, meri szocialista jövendőnk nagyon fontos feltétele, hogy ez valóra váljon. A szocialista brigádmozgalom és maguk a szocialista brigádok mind nagyobb politikai, erkölcsi és anyagi elismerésben részesülnek. Ennek a jövőben még inkább így kell lennie. Megragadom az alkalmat, hogy gratuláljak a szocialista munka új hőseinek, a kitüntetésben részesült szocialista brigádvezetőknek és -tagoknak, szocialista brigádoknak. Szívből jó egészséget, további sikereket kivánunk mindannyiuknak. Szocialista építőmunkánk nemzetközi feltételeiről szólva rámutatott a szocializmusért, a társadalmi haladásért, a békéért vívott harc eredményeire. A legfontosabb eredmények közé tartozik a helsinki európai biztonsági értekezlet létrejötte. Itt kell említeni a népek antilmpcrialista harcainak sikereit, amelyek közül kiemelkedik a vietnami nép szabadságharcának győzelme; e siker eredményeként ma az 50 milliós vietnami nép esyesült országban, egy hazában él, és a szocialista társadalmat építi. Világtörténelmi jelentőségű győzelme ez a vietnami nép sok évtizedes szabadságküzdelmének. A nemzetközi helyzet kedvező Irányú változását példázza az is, hogy az angolai nép — a haladó erők nemzetközi szolidaritásától is támogatva — sikerre vitte szabadságharcát, hogy az imperialisták nem tudták elvenni e nép szabadságát, amely több mint négy évszázados portugál gyarmati igát rázott le 'magáról, és megindult a saját Útján. A nemzetközi kommunista mozgalom sikeres küzdelmei is hozzájárultak a világhelyzet kedvező alakulásához. Portugáliában össz.eomlott a több évtizedes fasiszta rendszer, Görögországban megbukott a katonai junta, Spanyolországban a fasizmus felszámolásával a Spanyol Kommunista Párt — 38 év után — visszanyerte legalitását és szabadságát. További sikereket kívánunk ezeknek a testvérpártoknak, Portugália, Spanyolország, Görögország demokratikus erőinek és népeinek, Kívánjuk, hogy boli