Délmagyarország, 1977. március (67. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-27 / 73. szám

Vasárnap, 1977. március 27, m MAGAZIN Elöl jártak a harcban... A szegedi if júsági mozgalom kezdeteiről H

elytörténetírásunk eddig) eredményeiből kitűnik, hogy ez ellenforradalmi Horthy-rendszerrel szemben Szegeden igen jelentékeny társadal. mi-politikai erők sorakoztak fel. Ennek a forradalmi harcnak részesei voltak a szegedi ifjúmunkások. A Tanácsköztársaság megdöntése után az ellenforradalom csapásai szükségképpen elsősorban a kommunista mozgalmat érték. Sok szegedi kommunista fiatal áldozta életét a forradalomért, vagy került az idegen megszállók fogságába. Francia gyarmaton halt meg például ifj, Kovács Péter, aki egyjke volt annak az öt ifjúmunkásnak, akik 1906. május 1-én lerakták Szegeden a szocialista ifjúmunkás-mozgalom alapjait. A szegedi fiatalok kommunista elkötelezettségéről és bátorságáról tanúskodik, hogy a direktórium Szatymazra való visszavonulásakor vállalták éjszakánként az élelem szállítását a frontvonalon túlra, a szegedi vöröskatonák számára. Ebben a munkában főleg fiatal kommunista nők vettek részt: Acs tmréné, Kovács Istvánná, Menti Erzsébet, Széli Juliska. Amikor pedig a kommunistákat és baloldal) felfogású személyeket tömegesen lemészárló Horthy-különítményesek Szegeden is megkezdték a toborzást az úgynevezett nemzeti hadseregbe, még ez ellen is fel merték emelni szavukat. Egy 19 éves fiatalember két horthysta katonának szóváltás közben azt mondta: „Úgyis addig virít a nemzeti hadsereg, mig a vörösök újraélednek." 1920-ban ezért 6 hónapi börtönre ítélték, Az ifjúmunkások szervezetileg a szociáldemokrata párt legális ifjúsági szervezetébe tömörültek. A szegedi ifjúmunkás csoport országosan az elsők között szerveződött meg. 1920 januárjában már életjelt adott magáról. Ezenkívül ekkortájt csak Budapesten es Szombathelyen találunk ifjúmunkás szervezeteket. 1920 elején 120 nyilvántartott tag tartozott a szegedi csoporthoz, s a szocialista eszmék vonzó ereje miatt, illetve a pezsgő egyleti elet hatására 1923-ra már 320 főre emelkedett a taglétszám. 1921—24 között az ifjúmunkás csoportban működött többek között Gera Sándor, Papdi Antal, Bozóki Ferenc cipósztanoncok, Pipicz (Pusztai) József, Kekezovich János, Komáromi Aladár, Kovács Imre, Pásztor János, Pusztai Andor tímártanoncok. Fehér András, Józsa Ferenc, Pusztai Ödön asztalostanoncok, Nagy János lakatosinas, Balla Sándor kőművesinas, Kiss Ferenc villanyszerelő tanonc, Németh Ferenc szabóinas, Kocsis József papucsossegéd, akik az elkövetkezendő évtizedekben is a munkásmozgalom megbízható, áldozatkész katonái maradtak. 1922-től mind szervezetteob lett a szocialista ifjúmunkások tevékenysége. Negyedévenként ifjúmunkás gyűléseket tartottak a Maros utca 4. szám alatti Munkásotthonban. A szónokok ismertették a mozgalom céljait, és beszéltek a feladatokról. Az isten, tiszteletek és leventegyakorlatok bojkottjára biztattak, ostorozták a templomba és leventébe kényszerítést, a munkásifjúság vasárnapi pihenőidejének a megrövidítését. a tanonciskolái oktatás estidőben való megtartását, az elharapódzott testi fenyítést, a tanoncok házi munkára való befogását. A szocialista ifjúmunkás szövetsége vezetője 1920-tól 1925 tavaszáig Pipicz József volt, ekkor az irányítást Pusztai Ödön vette át. A Szociáldemokrata Párt szegedi szervezetének vezetősége nem nézte jó szemmel az ifjúmunkások tevékenységét. Figyel, ték, feloszlatták gyűléseiket. 1925 június elején pedig a szocialista ifjúmunkás szövetséget egyenesen megszüntették. Az ifjúsági csoport tagjai a Munkás Testedző Egyesületben, az eszperanListák között, a Munkáskörusban és a Munkásszínpadon folytatták tevékenységüket. Tornaünnepélye, ket rendeztek, és elsősorban a futás, birkózás, úszás területén értek el sikereket. Szegeden már a húszas évek legelején kialakult az az ifjúmunkás mag, amely az illegális kommunista mozgalom egyik bölcsője lett. A kommunista szervezkedés első eredményei akkor születtek, amikor a bécsi emigráció megbízásából 1921 áprilisában városunkba érkezett Telegdy Pál. Telegdy 10—12 főből álló kommunista ifjúsági sejtet kívánt létrehozni. Tevékenységét Bécsből Sallai Imre irányította. Telegdy munkájának még csak a Kezdetén tartott, amikor 1921. június 2-án letartóztatták. A 20 éves fiatal kommunistát brutális módon vallatták, azonban mégsem árulta el az akkor csupán kialakulóban levő kapcsolatokat, s ez nagymértékben megkönnyítette a későbbi pértépítő munkát. Letartóztatása előtt megszerezte a szegedi Csillag börtönben sínylődő kommunisták címeit, és a Bécsből magával hozott pénzzel megszervezte azok családtagjainak támogatását. Letartóztatásakor a Proletár, a Vörös Űjság és a Bécsi Magyar Újság példányait találták nála. Sallai, Telegdy munkájának megkönnyítésére még valakit Szegedre akart küldeni, A bécsi megbízott, bizonyos K. István helyett Hajduczky Miklós és az ugyancsak központi kiküldött, Csorba Mária Ladvánszky Józseffel került kapcsolatba. Ladvánszky József Ladvánszky Vincével, Jászai Ferenccel, Pintér Bélával és Varsandán Lászlóval közösen 1921. november »-én alakították meg Jáger Jenőnek, a budapesti központ megbízottjának jelenlétében a KMP szegedi csoportját. Ezután megkezdődött a mind szervezettebb földalatti munka: új sejttagok szervezése, propagandaanyagok terjesztése. Célkitűzéseik között szerepeit a szakszervezeti munka erősítése. Az üzemek munkásaival viszont sajnos, nem sikerült szorosabb kapcsolatot megteremteniük. Célul tűzték ki egy nyomda felállítását Szegeden, amelyhez már be is szerezték a betűket, lemezeket, kliséket, sőt el is készítették a kiadandó „Commiin' című lap fejét, amelyről kefeienyomatot is készítettek. 1922 február végén névtelen feljelentés alapján letartóztatták az öt szegedi pártszervezőt, A pártszervezet felgöngyölítése Szegeden is néhápy évre visszavetette és megnehezítette az illegális kommunista munka folytatását. Ladvánszky 1924 őszen töltötte ki büntetését, és egy kommunistákból és kommunista érzelműekből álló laza csoport szinte azonnal köréje tömörült. Az 1925-ben Szegeden ismét tevékenykedő aktív KIMSZ-szervezet pedig vezetőjének tekintette. A KIMSZ tagjai egyébként ekkor: Gera Sándor, Gladich József. Pipiez József, Kekezovich János voltak, akik elsők között csatlakoztak az MSZMP szegedi szervezőihez. Szeged baloldali ifjúsági mozgalmára a 20-as évek elején a sokrétűség, a több Irányú szervezés, a felnőtt mozgalommal való szoros összefonódás a jellemző. Forrás, dokumentum kevés van. Az emlékezet a való, ság vázlatos bemutatását teszi csak lehetővé. Egy bizonyos; Szegeden a baloldali ifjúmunkások tevékenysége soha nem szünetelt, és olyan öntudatos, képzett kommunisták nőttek ki soraiból, mint a spanyol nép szabadságáért életét áldozó Gera Sándor, és a büntetőszazadba bevonultatott, majd » második világháború poklában eltűnt Gladich József, továbbá a szegedi munkásmozgalom kimagasló alakja, Ladvánszky József. LEN ART BÉLA O

dessza a Szovjetunió legvidámabb városa. A tréfa, a nevetés, a humor szerves összetevője az odesszaiak jellemének, ez a környezettel való kapcsolattartásuk, önmegvalósításuk, életigenlé6ük eszköze. „Igazi, derűs mosolyra fakadni csak a mélyen érző, jó lélek képes" — írta valamikor Nyikolaj Gogol. Az odesszai lélek Ilyen A tréfacsinálás, a viccelés igénye hozta létre a Szovjetunióban „Odesszai humorfesztivál" néven ismert eredeti ünnepet, a tréfák napját. Már több éve minden esztendőben április elsején megemlékeznek erről a vidám ünnepről. A humorfesztivál a feketetengeri temperamentumra jellemző fantázia, kollektív optimizmus és aktív élettevékenység megnyilvánulási formája. Nehéz megmondani, honnét vették kezdetüket az odesszaiaknak ezek az életigenlő tulajdonságai. Az, hogy az ukránok, ahogy Belinszklj mondta, eredeti humorral vannak megáldva, nyilván az alapvető okok egyike. Nem mellőzhető szerepet játszott itt az 6em, hogy Ilja Ilf és Jevgenyij Petrov odesszai születésűek, • itt Írták alkotásaikat is. Kétségkívül az a humor, amellyel ennek a tengerparti városnak levegője átitatódott, nagymértékben tőlük veszi kezdetét; munkásságuk erjesztő eleme mindegyik odesszai humor feszti válnak, hőseik, szállóigéik naponta láthatók és hallhatók lépten-nyomon ezekben a vidám napokban, a róluk elnevezett utca pedig a nevetés ünnepének egyik legvidámabb otthona. A város már jóval április elseje előtt megkezdi az ünnepi előkészületeket. Vidám és kezdeményezőkész emberek készítik kütön-külöp, csoportokban vagy közösségenként meglepetéseiket. Igyekezetüket teljes titok fedi. A humorfesztivál emblémája egy mentóöves vidám tengerész — ilyenkor mindenütt fellelhető; az ásványvizes üvegeken, a limonádé, a sör, a savanyitott főzelékfélék dobozain, a Rosa Luxemburg csokoládégyár termékein, az illatszer- és konfekcióárukon, gyermekjátékokon. Az ünnepet egyszerre több helyen kezdik. A fesztivál egyik levonzóbb attrakciója az Ilf-Petrov „Aranyborjú"-jából ismert „Gnu-Antilop" típusú régi kocsik fölvonulása. A kocsik kényelmesen végighajtanak a kijelölt útvonalon, a gyakran viharosan reagáló nézők sorai között. Az élen egy 1927-es Opel-Adam halad, mögötte egy 1929-es JG—6os; az egyik kocsi valóságos állatkertet visz: ketreceiben tyúkot, galambot, tengerimalacot, hörcsögöt és más állatokat lehet látni. Egy másik kocsiban harangot helyeztek el- melyet a vezető söpruvel, vödörrel, lapáttal, locsolóval stb. ver; a harmadikon egy kacsalábon forgó palota áll, rajta egy helyesírási hibáktól hemzsegő hirdetés; a negyedikre füstölgő kéményt ügyeskedtek gazdái. A kocsikon jelszavak, plakátok: „Még nem értem meg a beolvasztásra". „Érj utói, ha tudsz!", „Ne siess oda (sírt festettek mellé, kereszttel), ráérsz", „Anyósok ne feledjétek: az autó a menyasszony legjobb reklámja" stb. Ilyenkor a rendőrök is élcelődnek megafonjaikkal: „Ne a kürtöt nyomd, hanem a féket!", „Vezető, vigyázz, te is lehetsz még gyalogos!!* stb. A gépkocsik célja a Tengerparti sétányon ven, ahol kitüntetések várják őket: gitár, szamovár, óra, GnuAntilop modell stb. Odessza mosolya A híres Potyomkin-lépcső 182 foka tréfás vetélkedő színterévé válik: először görkorcsolyán, sílécen vagy kézen állva kell lejutni rajta; másodszor 16—60 éves férfiak versenye következik felfelé a lépcsőn, feleségükkel a kezükben, hátukon vagy ahogy tetszik; a záró szám a Panyikovszkij-emlékverseny — az Aranyborjú hősének tiszteletére —, „Libafogás" címmel. Néhány embernek meg kell fogni a lépcsőn felfelé futó libát — nem mindig sikerül. A 76-os humorfesztiválon Jefim Vidimszkij taxisofőr, aki humoros írások szerzőjeként is ismert, Zaporozsecén lehajtott a Potyomkin-lépcsőn (70 évvel ezelőtt egy jó kedélyű odesszai, Szergej Utocskin pilóta motorkerékpáron tette meg ezt az utat először). A Tengerparti sétánytól Indul az ifjúsági karnevál a Sevcsenko park szabadtéri színpadához. A legnevetségesebb kosztümöket jutalmazzák, éppúgy, mint a vidám plakátokat, zenei vagy vokális számokat. A karnevál elvonulta után a gyerekek veszik birtokukba a Tengerparti sétányt: egyik végén humoros aszfaltrajzversenyt, a másikon két és három kerekű kerékpárversenyt rendeznek. A „Delfin" strandon eközben ünnepélyesen befejezik a „rozmárok" strandszezonját; Neptun isten parancsnoksága alatt a söristen, Gambrinus, meg a nagy kombinátor, Qsztap Bender rendezi a ceremóniát. A legnevesebb „rozmárok" — akik az egész télen fürödtek a tengerben, ajándékot kapnak: melegjtőparnát, mustártartót, prémes fürdőruhát. A Színészek házában kari ka túrakiállítást rendeznek, a képtárban humoros fotókiállítást. a filmszínházakban pedig vidám filmek bemutatóját. Este tovább folytatódik a vidám rendezvények sorozata: színházakban, üzemi klubokban, kultúrotthonokban. Vidám művészetüket vendégművészek is bemutatják. Az odesszai humorfesztiválra elküldik képviselőiket az ország szatirikus lapjai is. Az ünnep három-négy napon át tart. Odessza vidámságtól csillogó, tréfálkozó, viccelődő, mulatságos dalokat éneklő élőlénnyé változik erre az időre; reggeltől éjfélig tart a lakosok vidám szórakozása az utcákon, tereken, színházakban, kultúrotthonokban, klubokban és lakásul ban. Ezekben a napokban tarkán, vidám színekre festve közlekednek a trolik és villamosok, s meg az ellenőrök is szokatlanul lagvszivűek. Más szovjet városok is élénk figyelemmel kísérik ezt az ünnepet, talán azt latolgatják, hogy nekik is hasonlót kellene rendezniük. Ez teljesen törvényszerű, hiszen a nevetés annyi, mint egészség, fiatalság, jóság és boldogság. „Semmi sem hozza olyan közel egymáshoz az embereket — mondta Tolsztoj —. mint a gondtalanság Jóságos mosolya.*' így hét az odesszai humorfesztiválnak, Szergej Mihalkov író szavaival élve, „hosszú és nevetséges életet kívánunk". MIHAIL ILJAS, az Odesszai Mecsnyikov Egyetem docens* A tiszta vízért A tengerek vize évezredek óta „nyeli" a különböző hulladékokat, s nemcsak átalakítja ezeket, de egyidejűleg óriási tömegű „biológiai terméket" állít elő. Az óceánok azonban szemünk láttára veszítik el öntisztító képességüket. Ennek fő oka a folyókba és a tengerekbe ömló nem bomló vegyi anyagok és olajlavina. A tengerszennyeződést gyakran a hajókatasztrófáknak tulajdonítják — pedig első helyen a gondatlan olajszállítás, a nyílttengeri tartályhajómosás, az olajüledék felelőtlen kiürítése áll. Mindezt nemzetközi konvenciók, megállapodások tiltják. Általános gyakorlat szerint a kikötőkben az olajszállítmánynak csupán 99 százalékét ürítik ki a tartályhaiókból. A visszamaradó, valamivel több mint egy százalék részben elpárolog, részben a tartályhajók fenekére, illetve oldalfalaira rakódik. Az üres tankhajók stabilitásukat vesztik, s ezt jelentős mennyiségű tengervízzel állítják helyre. A fenéksúlyként szolgáló víz a hajók tonnatartalmának 40—60 százalékát teszi kl. Az Ilyen ballasztvíz valóságos csapás a tengernek. A veszély elhárításának leghatékonyabb módszere: parti tisztítóberendezések üzembe állítása, Simal Mihály Premier plan hárs voltam arany zümmögés vagyok sudár ezüstfenyő örökzöld füllel fülelek növekvő hósipkám alól kölyökzöld szemem leksesint — rajcsürozzatok gyerekek gyantáznak holdi hegedűt fűrész-ütötte sebeim továbbá úszó gyűjtő- és tisztítóberendezések alkalmazása. A Szovjetunió illetékes kormányszervei, s a tengeri szállítás minden dolgozója nagyon mélyen átérzi annak a különös olajcsatának jelentőségét, amit a tiszta tengerért vívnak. Szigorú műszaki rendszabályokat foganatosítottak, szervezési intézkedéseket vezettek be, hogy a hajózás okozta tengerszennyeződést megakadályozzák. A nagy szovjet kikötőkben, ahol olajhajókat fogadnak, mindenütt hatalmas parti tisztítótelepek működnek már. Hogyan dolgozik például az odesszai kikötő tisztítóberendezése? Alighogy a tartályhajó beérkezett, az olajjal szennyezett vizet egy különválasztó tartályba szivattyúzzák. Négy-hat órás ülepítés után működésbe lép az olajgyűjtő és a flotációs — ülepítő — berendezés. A víz olajtartalma egyre kisebb lesz. A laboratóriumok éjjel-nappal ellenőrzik egyes fázisait és a tisztftórendszert. A parti berendezéseken kívül több olyan hajót ls üzemeltetnek itt, amelyeknek az a feladata, hogy az olajtartalmú vizet a tankhajókból kiszivattyúzzák. Üsző állomások tisztítják a gépkamrákat, kazánházakat, póttartályokat, a kettősfenék- és tüzelőanyag-rekeszeket, mielőtt a hajók a javítóműhelybe kerülnek. Vannak kis, fürge, olajhulladékot gyűjtő hajók is. Ezek — mint a háziasszony a porszívóval — a kikötőhöz tartozó viztreületen és a partmenti sávon takarítják el a szennyeződést. A Szovjetunió — mint a tengerek tisztaságának megőrzésére kötött nemzetközi egyezmény egyik aláírója — nemcsak saját vizein, de a világóceánokon is egyre korszerűbb eszközökkel és a súlyos veszélyt felmérő felelősséggel küzd a vizek védeléméert. ILJA MATOV (BUDAPRBSS—APN)