Délmagyarország, 1977. március (67. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-19 / 66. szám

A Szombat, 1977. március 19: Egy kisüzem sorsa Kisüzem. Nem gyárt nép­gazdasági szempontból nagy­fontosságú termékeket, még­is tevékenysége révén zene­értők és -kedvelők kultu­rálódásának, műélvezetének alapvetően szükséges eszkö­zeit állítja elő: a Szegedi Hangszergyárról van szó, Tátray Vilmos mondta... „A hangszerkészítés szak­mája valóban kihalóban, ki­öregedőben van, azonban még él és létezik, sőt alkot­ni Is tud. Ezért kell nagyobb gondot fordítani rá. fennma­radása és továbbfejlődése érdekében." Az Idézett mon­datok Tátray Vilmosnak, a világhírű Tátray-vonósné­gyes vezetőjének, az Állami Hangversenyzenekar koncert mesterének megnyitójábőt valók, amely tavaly hangzóit el a KONSUMEX Külkeres­kedelmi Vállalatnak Buda­pesten, a Liszt Ferenc Zene­művészeti Főiskola termei­ben az újonnan készült hangszerekből rendezett ki­állításán. Ennek a kiállítás­nak egyik fő „listavezetője" a Szegedi Hangszergyár volt. Felmerült Tátray Vilmos megnyitójában az o sajnála­tos tény Is, hogy Szegeden sem igen jelentkezik már senki hangszerkészítőnek, év­ről évre kevesebb a tanult, „profi" mester, inkább az amatőrök száma nő — úgy­ahogy. S igaz. hogy a szak­mát „hangszerkészítésnek" nevezik — az igazi, a jó hangszert alkotni kell. Az alkotáshoz pedig nem lehet elég a szakmai fogások is­merete. ahhoz már egy ki­csit művésznek is kell lenni. Szükséges tehát n tehetséges fiatalok kiválasztása, elindí­tása ezen a pályán, hiszen nemcsak szakmatanulásról van szó. De hogy alkosson egy fiatal hangszerkészítő, hogyan váljon „művésszé", ha csupán a beiskolázásnál, kényszerűségből jutott neki ez a szakma? Tény: a hangszergyárbnn kevéssé van szükség egyéni tehetségekre, ott reszortmun­kákat kell végezni, minden­nap ugyanazt és ugyananv­nylt, így lesz meg a megfe­lelő rutin — és a több ke­reset. Ha valaki mégis fel­fedezné a hangszerkészítés szépségeit, tudomásul kell vennie az ezzel járó veszte­ségeket, mert a norma az norma — Itt is. A szakmai fejlődés tehát csak bizonyos fokig lehetséges, hiszen idő­vei az egyéni és a vállalati érdekek szétválnak. Így az­tán — fejtegeti Tátray Vil­mos — akár tíz évi munka, után Is nem egy fiatalnak nevezhető hangszerkészítő hagyja ott a gyárat, keres magának más megélhetést, jóllehet, az alaptehetsége megvan a szakmához. Létszám, alapanyag és társai Pedig, pedig... A hang­szer nemcsak árucikk, ha­nem hangképző eszköz, ami­nek megfelelő minősegéről nemcsak a kereskedelemnek kell nyilatkozni, hanem a szakképzett zenésznek is. Hiába szép kivitelű egy he­gedű, ha hangzás tekinteté­ben nem jól kiképzett és fordítva: hiúba szép hangú a hangszer. ha esztétikailug kifogásolható. A kettő csak együtt ér valamit. Tátray Vilmos ezért tartaná szüksé­gesnek a hangszerkészítők­nek a zenei ismeretekkel legalább alapfokon történő megismertetését. — A központi rendelkezé­sek, a különféle közgazdasá­gi szabályozók, amelyeket általában közepes vállalatok­ra „méreteznek", erősen sújtják a kisüzemeket — mondja Kovács Attila, a Szegedi Hangszergyár igaz. Fényezik a bőgőt — de gatója. — Az alkalmazottak és a fizikai dolgozók megfe­lelő arányát csak úgy tud­juk tartani, ha egy-eRv sze­mélyre három-négy funkció jut, máshol ehhez külön osztályok vannak. Az össz­létszám 160 fő. ebből 128-an fizikai dolgozók. A minőségi elvárásokban velünk szem­ben sincs megkülönböztetés, s ugyanolyan terjedelmű je­lentéseket várnak tőlünk is, mint a jóval nagyobb válla­latoktól, ahol erre külön ap­parátus áll rendelkezésre. Nálunk egy ember csinálja. A hangszergyárban a fizi­kaiak háromnegyed része be­tanított munkás. Eljönnek ide szerencsét próbálni né­hányan, vagy szakmunkások lesznek, vagy nem, vagy to­vábbállnak. vagy nem. So­kan anyagilag nem találják meg a számításukat (30 ezer forint az évi átlagkereset), vagy a munkaintenzitást nem bírják. Így aztán gya­kori, hogy a bejúrogató né­hány nyugdíjas 130—140 szá­zalékos teljesítménye jóval felülműlja a többiekét. — Sokszor baj van az. alapanyagokkal — szói köz­be Kakuszi László főkönyve­lő. — Az ipar más irányú felhasználása egyre nő, szá­munkra a jó minőségű fa alapanyag egyre fogy. Az. át­vevők a fenyőfát már csak ostornyélnek nevezik, továb­bi jávortelepítések sincse­nek. Miért is volna érdeke az erdőgazdaságnak az az évi 80—100 köbméter fa, ami nekünk kell? Nekik ez nem mennyiség. Kicsi a felhasz­nálásunk, persze, hogy nem vesznek komolyan bennün­ket. Nagyobb mennyiséget vásárolni nem tudunk, a for­góalapunk olyan kicsi, hogy nem lehet évről évre felhal­mozni a megvásárolt anya­gokat. így marad a kilin­cselés, az utánajárás. — Aíi a helyzet az után­pótlással? — Egyetlen ipari tanulónk sincs, az elmúlt öt-hat év­ben összesen ha 10—12 volt. Magával a munkaerő-után­pótlással még nincs is akko. ra baj, fő, hogy elég embe­rünk legyen, elméletileg be­tanított munkásból is válhat idővel jó szakmunkás. Örülni is lehet, Somogyi K;ír oly né felvétele hol vannak a mesterek? a tény minden gond dacára feltétlenül örömet jelent. — Minek örülhetnek még? — Kisüzemben családia­sabb a légitör, jó a kollek­tív szellem, szinte minden harminc éven felüli dolgo­zónk legalább 10—20 éves törzsgárdalag. Jó érzés, hogy ismernek és elismernek ben­nünket az egész világon, olyan szép ez a szakma is ... Kevesen vagyunk, de együtt vagyunk. S talán nem di­csekvés, de ezzel a kis de­vizahozammal is megtesszük a magunkét. A Szegedi Hangszergyár idei terve 17,4 millió forint. Hat százalékkal növelik az exportot: ők igyekeznek megtenni a magukét. Akik egy vonósnégyest hallgatva élveznek egy-egy szép zene­művet. valahol egy londoni vagy New York-i koncerten, azoknak nyilván eszükbe sem jutnak a zenét szolgál­tató eszközök készítői, mun­kájuk, gondjaik — örömeik. A nyugati cégek vásárolnak tőlük, tehát figyelnek rájuk. De a Szegedi Hangszergyár Magyarországon van. Domonkos László Uj nehézg^pgyár Bulgáriában Bulgáriában, a fővároshoz közel eső Pernik megyében hozzákezdtek az ország leg­nagyobb nehézgépgyártó üzemének — a hetedik öt­éves terv egyik leghatalma­sabb. beruházásának — épí­téséhez. Az új gépgyár a szocialis­ta integráció keretében épül. A Szovjetunió és más KGST-országok szakemberei készítették a terveket. és közreműködésükkel szerelik majd fel az új üzemet, amelynek első részlege 1981­ben készül el. Környezetvédelmi kutatások A környezetvédelem jelen­tős helyet foglal el a jelen­legi csehszlovák ötéves terv műszaki-tudományos kutatá­si feladatai között. A kutatók a következő 15 évre szóló előrejelzést készítenek ebben a témában. A kutatás irá­nyítója a prágai egyetem higiéniai kara. Mint dr. Frantisek Janda egyetemi ta­nár kifejtette, a környezet­védelemben a levegőszeny­nyezódés elleni harc fő fel­adat, ezért kívánatos új technológiák kifejlesztése. A szennyezett levegőjű körze­tekben figyelemmel kísérik az ott élők egészségi álla­potát, és megfelelő egész­ségügyi intézkedéseket dol­goznak ki. Az észak-morva­orezági Ostrava ipari körze­tében máris sikerült a por­képződést csökkenteni. Egy másik feladat a víz­szennyeződés megakadályo­zása. A nyári hónapokban irtják a különösen kellemet­len vízfelszíni rothadó anya­gokat. az úgynevezett „viz­virúgzást", repülőgépekről permetezett különleges vegy­szerrel akadályozzák meg. Tudományos programot dolgoznak ki a zajártalom csökkentésére, valamint a kémiai. mérgező anyagok káros következményeinek le­küzdésére is. Balog Tünde batikjai Kiállítási napló Az elmúlt héten nyílt meg a makói könyvtárban Jám. borné Balog Tünde tárlata, önmagában dicséretes egy kiállitóterem nélküli város szívós küzdelme a lehetősé­gért, publicitást adni az ott élő művészeknek, s tájékoz­tatást kapni a máshonnan érkező műalkotások nyelvén. Balog Tünde művészete sajátos színe a Dél-Alföldön élő alkotók pannójának. sőt bátran mondhatjuk, egyik jellegzetes vonása még ak­kor is, ha napjainkban egye­sek nem ismerik el eléggé. Nem is a művésznő alkotói készségét, hanem magát a műfajt. A szemlélet általá­ban hagyományos. Adva van egy darab vászon, arra fel­viszik a festéket, így szüle­tik a táblakép. Vagyis az ér­zelmek és gondolatok festé­szeti eszközökkel való közlé­sére a táblakép a lehető leg­jobb forma. Balog Tünde al­kotásai csattanósan cáfolják az előbb idézett vélt igazsá. got. Mint azt korábbi be­mutatkozásainál Is jellemez­te, a kiállított művek szer­ves egységet alkotnak. Évek­kel ezelőtt ballada-illusztrá­ciók, később kerámia-gro­teszkek sorát láthattuk, most Krúdy Gyula Alomvilága inspirálta a szellemes pa­ra frázisok alkotására. Ügy vélem. a batik technikája, puha lebegő szí­nei, az alakok lágy vona­lai pontosan illenek ehhez az álomvilághoz. Ugyanak­kor megőrzi alakjainak meg­formáláséban a korábbi tö­mörséget, népi ihletésű vas­kosságot. Lehet vitatkozni, hogy festőművész-e vagy iparművész — hiszen a fes­tészet funkcionális szerepé­ről mar rég megfeledkez­tünk —, de a tárlat megte­kintése mindenképp őszinte művészi élményt szerez a látogatónak. Elgondolkodta­tó, ha iparművészetet emle­getünk, miért nincs méltó fóruma a megyénkben élő iparművészeknek, miért szo­rítják ki őket a tárlatokról, miért nincs önálló vagy kol­lektív bemutatkozásukra gyakrabban lehetőség. Pedig ők vették át azt a szerepet, melyet régebben a hagyomá­nyos műfajok jelentettek: mindennapjainkba hozni a látvány örömét, környeze­tünk szépitésével megszépí­teni azt. Balog Tünde művészeté­nek mélységét, humánumát Solymár István megdöbben­tő erejű epitáfiuma fémjelzi. Ez a kiállítás és ez a mii bizonyítja, hogy nem a mű­alkotás technikai kivitelezé­sének módja, hanem a mű­vész alkotásába vetett hite — mely átsugárzik minden fel­használt anyagon — hatá­rozza meg az alkotó tisztes­ségét, tehetségét, küldetését. Trogmaycr Ottó Fodor József festményei A napokban nyílt meg a csanyteleki művelődési ház­ban Fodor József festőmű­vész kiállítása. A művész a vásárhelyi iskola tagja, aki első bemutatkozása (1964) Idején híven követte a vá­de A szinvonalat pedig tarta­ni kell. A Szegedi Hangszer­gyár vonós hangszereket gyárt, ezek mintegy 90 szá­zaléka export. Több mint fe­lét az USA veszi meg, a töb­biek : NSZK, Franciaország, Anglia, Olaszország. Auszt­ria, Svájc. Hollandia, Kana­da. Termékeik iránt oly nagy a kereslet, hogy jóval többet is el tudnának adni, például a tavalyi 8 ezer da­rab körüli mennyiségnél. Ez Kinek jár özvegyi nyugdíj? „Egy szomorú özvegy" jel- időt megszerezte, vagy öreg­ige alatt olvasónk a kö- ségi (rokkantsági) nyugdí­vetkezőket írja: Férjem 16 jasként halt meg. évet dolgozott mezőgaz' daságl termelőszövetke­zetben tagként. Lassan egy éve lesz, hogy meg­halt. Szeretném tudni„Jár­e részemre férjem után özvegyi nyugdij, és a ter­melőszövetkezettől pedig háztáji föld. Valahányszor ez ügyben bementem a termelőszövetkezet Irodá­jába, és kérésemet elő­terjesztettem, minden al­kalommal azt a választ kaptam, hogy nekem sem­mi sem jár. Betegségem miatt régóta dolgozni nem tudok, szeretném tudni, hogy m! jár férjem után, és ezirányú kérelmemet hol kell előterjeszteni." Első kérdésére a választ a társadalombiztosítási tör­vény adja meg. E szerint az özvegyi nyugdíjat — bizo­nyos feltételek mellett — a feleség, az elvált nő, az élettárs és a férj kaphat. Az özvegyi nyugdíj ideiglenes vagy állandó. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastárs halálától egy évig jár. Ideiglenes özvegyi nyug­díjra az a feleség jogosult, akinek a férje a haláláig az öregségi (rokkantsági) nyug­díjhoz szükséges szolgálati Állandó özvegyi nyugdíj­ra az egyéb feltételek mel­lett az a feleség jogosult, aki férje halálakor az 55. életévét betöltötte, vagy iglenes özvegyi ' nyugdíjra Az igényét a rendelet sze­rint visszamenőlegesen csak hat hónapra tudja már ér­vényesíteni, mert ez eset­ben az elévülési idő hat hó­nap. Ügyében azt tanácsol juk, hogy keresse fel a ter­rokkant, vagy a férje jogán melószövetkezet vezetőségét árvaellátásra Jogosult két és kérje özvegyi nyugdíjá­vagy több gyermek eltar- nak soron kívüli előterjesz­tásáról gondoskodik. Az ál- tését a lakóhelye szerint landó özvegyi nyugdíj jár a illetékes társadalombiztosí­feleségnek akkor is, ha az tási igazgatóságnál. Abban erre jogosító feltételek va- az esetben, ha munkaképes­lamelylkére a férj halálé- ségét 67 gzázalékban elvesz­tél számított 15 éven belü tette, akkor mint rokkant bekövetkezik. Az a nő, ak kérje az iillandó özvegyi állandó özvegyi nyugdíj megállapítását mezőgazda­sági szövetkezeti tagként szerzett szolgálati idő fi­gyelembevételével kéri, az özvegyi nyugdíjra életkora alapján 1977. január 1-től az 58-ik, 1878. január 1-tól az 57-ik, 1979. január 1-től az 56-ik és 1980. január l-lől pedig, ha az 55. életévét be­töltötte, lesz jogosult. A fentiek szerint Ideig az nyugdíj megállapítását. Második kérdésére közöl­jük. hogy a termelőszövet­kezeti törvény rendelkezései szerint a tag halála esetén a nem tag házastárs, aki a termelőszövetkezeti öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, tar­tósan munkaképtelen, a ház­táji föld alsó határát meg nem haladó mértékű föld­használatra jogosult, feltéve, lehet lenes özvegyi nyugdíjra úgy tulajdonában haszon­az ipar. mint a mezőgazda- élvezetében vagy használa­ságl termelőszövetkezeti tag tában J1yen méretű föld biztosított, elhalálozása ese- nem maradt. Abban az eset tén a hátramaradt özvegy a halált követő egy évig jo­gosult férje után özvegyi nyugdíjra. Olvasónk férje halálét kö- kén* nem. vető egy évig jogosult ide- DR. V. M. ben, ha olvasónk rokkant, vagy elérte az öregségi kor­határt. akkor kérheti a ház­táji föld kiadását, egyéb­sárhelyi festészet kötelező­nek érzett jegyeit. Előadás­módja szűkszavú, színvilága visszafogott volt, szívesen és meghatározóan épftett a vo­nal kifejező erejére. Képei mélyén szellemi mesterei­nek. Nagy István és Kurucz D. István világának távoli — egyáltalán nem bántó — hatása munkált. Egy-egy al­kotásán (Tél) már akkor megcsillant a színek iránti érzékenysége. A változás festői eszköztá­rában következett be. Élt az alkotó ember elvitathatatlan jogával, az útkereséssel és a kísérletezéssel. Festett és festett, amíg rájött, hogy melyik a neki megfelelő, be­lülről fakadó kifejezési mód, amelyben egyesitheti az iga­zat és a valódit, a kiszűrt lényeget és a közvetlen lát. ványt. Szakított a borongós tónusú színvilággal, egyre világosabb és hamvasabb szí­neket használ. Az esztétikai hatást döntően a képfelület „megmozgatásával", gazda­gabbá tételével éri el. Táj­képein különösen az égbolt kidolgozására fektet súlyt, hogy annak dús festőisége hangulatilag meghatározza a képet. Művészi magabiztos­ságot és megszilárdult kom­ponálókészséget sugároz, ahogyan fölszámolja a kép­szerkesztés korábbi fogódzó­it, a házfal, a kerítés, az aj­tók és ablakok egyenes vo­nalalt. Fodor József maga is tisz­tában van azzal, hogy mos­tani korszaka még forrong: alakul az új, kísért a régi. Munkáin még együtt jelent­keznek a kép előterének na­turális részei a művészi át­írás említett eredményeivel, de a kitartó keresés, az újabbra törekvés és a fejlő­dés egyenes vonala, amely oly ritka Vásárhely mai mű­vészetében. elismerést és bá­torítást érdemel. Apró Fcrene

Next

/
Thumbnails
Contents