Délmagyarország, 1977. március (67. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-19 / 66. szám
2 Szombat, 1977. március 19. Panaszok helyett Ha semmi mást nem tenne a domaszéki művelődési ház igazgatója, csak leírná negyedévenként hosszú jelentésekben, miért nem tud eredményesen dolgozni, megélne belőle. Hosszabb-rövidebb Ideig mások is megélnek panaszkodásból, az áthághatatlan akadályok fölsorakoztatásából, és annak a szemléletes érzékel tetétéséből, hogy milyen jól dolgoznak ők, ha a körülmények kezükre játszanak. A művelődés háza Domaszéken legalább hetvenéves vályogház. Közfalalt kiszedték annak idején, hogy nagyobb terme is legyen, ennélfogva hullik a vakolat, mállik a mennyezet: akár szénnel fűtik, akár olajjal, hideg marad — és ráadásul tanyán van. Ki jönne ide az új faluból, az új házak kényelméből? Mégsem írnak panaszos jelentéseket. Mindenki beleszól Mai szemünknek és mai fülünknek szokatlan, amit az Itteni közművelődés szervezetében látunk-hallunk. Telefonálnak Csanádpalotáról, hogy jöjjenek a Nagymamával tájszínházat játszani, és a tanácselnök egyezkedni kezd velük. Fejből tudja, mikor üres a színpad és mikor nem. Idejön azért a telefon, hoz a kultúra Igazgatója is. de nem sértődik meg, amiért nem őt kérdezték meg hamarabb. inkább megköszöni az előzetes alkut. Ö már csak a színlapot kéri, hogy plakátot készíthessen, és egyezkedik a bevételre, szállításra, erre- arra. öt perccel később a harmadik utcában eey háziasszony ugvnnúgy el tudja mondani szóról szóra, egész héten mi lesz, és hol lesz. — Hol lehet? — A tanácsházán, a könyv, tárban, az Iskolában vagy valamelyikünk lakásán. A tanácsházáról általában azt tartjók, akinek tíz forint adótartozása van, nem szívesen teszi be a lábát, közművelődési feladatok ellátására tehát nem alkalmas. Itt ráadásul a tanácselnökkel találkozhat, aki esténként Idejön, mégsem épült ki a gátlások rendszere. Ellenben Farkas Józsefnét óva intették már régebben, ne ereszkedjen le ennyire, ne vállalja ő az ajtók nyitását és csukását, mert árt a tekintélyének. — Valóban árt? — Ügy érzem, sikerült megnyernem az emberek bizalmát, és ennek nagyon örülök. — Messziről nézve attól is félni lehet, hogy hivatali kerékvágásba fordul a közművelődés kereke is. — A szele sem ér bennünket. Nappal hivatal, tele száz meg száz gonddal, este énekkar, kézimunka, színjátszás. Sok ismerős igazgató álláspontját idéztem föl, amikor megkérdeztem Kardos Lászlót: Nem zavarja, hogy az ő munkájába mindenki beleszól? Traktoros, szövetkezeti elnök, iskolaigazgató, tanácselnök, háziasszony, népfrontelnök, a KISZ, a Vöröskereszt, a nőbizottság, a ... ki tudja, ki még? Miért nem mondja, ez az én szakmám, hagyjanak nyugodtan dolgozai> — Gondoljon bele bárki józan ésszel. Az a közművelődés föladata, hogy elégítse ki a meglevő igényeket és keltsen föl újakat. A beleszólás annyit jelent, hogy mindenki elmondja, mit szeretne csinálni. „Hivatali" kötelességem. hogy minden kívánságra figyeljék. — Vegyünk egy pénteki napot. Hány helyen fordul meg. — Politikai oktatás van és termelési ankét, filmet kell vetítenem a művelődést házban. Pávakör a faluban, esti iskola felnőtteknek — én szervezem ezt is —, német nyelvtanfolyam, úttörőknek néptánc, fotósoknak szakkör, szabás-varrás tanfolyam. Legalább benézni mus-"-lj mindenhová. Kintről szaladok a tanácsházára, innen az Iskolába. Nagyon jól jártunk az új iskolával, minden kedden és pénteken este miénk az egyik fele. Szakkörnek 1ó akármelyik szaktanterem, ha nagyterem kell, a zsibongót rakjuk tele székekkel. — Erre mondják: meg lehet fizetni? — Ezt vállaltam, amikor tíz évvel ezelőtt idejöttem. Asszonyok Megint egy furcsaság. Az asszonyokat köti az otthon, a család, igen ritkán mozdulnak ki esténként hazulról. Domaszéken mindent az asszonyok szerveznek, leg. inkább maguknak. Ha egyikmásik férfi közéjük állna, például a háromnapos nyári kiránduláson, leintik: szervezzetek magatoknak ti ls. Tombácz Gézáné az otthonülők közé tartozik, betegsége is házhoz köti. Bedolgozó. egyik szegedi vállalattól hozza-viszi a heti munkát. Hetenként kétszer megy a tanácsházára énekelni. Ité-^ zimunkázhi, színdarabot tanulni vagy színdarabot tanítani. — Amíg a szövetkezetben dolgoztam, emberek között voltam. A négy fal között nem bírnám kl, rosszul esne, ha nem mehetnék. — Férfiszemmel a kézimunkát nem sokra tartják. Miért megy oda, ha egész nap Itthon is kézimunkázik? — Ott közben előadás ls van, filmvetítés is. EB sokan vagyunk együtt! Most az énekkarra kaptunk rá, minősítő versenyre készülünk. — Addig a férfiak? — Legtöbben eljárnak dolgozni, ha hazajönnek, itt a háztáji. Most arról hirdettek előadásokat, hogy lehet több állatot tartani, zöldséget termelni, ott is volt valamenynyl. Őket inkább a praktikus dolgok érdeklik. Megint előáll bennem mások aggodalma. Otthon a meleg, a fotel, a teljes kényelemmel papuccsal; a tanácsháza hivatal, az Iskola unni való tanterem — miért jönnek mégis onnan ide. Akárhol járok, fölteszem a kérdést. Ilyen feleletekét kapok: — Hírtelen nőtt meg nálunk a lakosság művelődési igénye. Azelőtt elég volt. ha valaki szépen beszélt, most már az is számít, mit mond. A televízió házhoz hozza a mozit, a színházat, az országot és a világot, de nem hozza a szomszédot, nem hozza a falut. Olyan előadások kellettek, amit mi leginkább községpolitikai tájékoztatónak hívunk. Aztán jöttek a szövetkezeti témák. Hogy a szabás-varrás mellé hogyan vetődött oda a nyelv, tanfolyam, a bábszakkör, meg a többi, már nehéz lenne megmondani. Kedden és pénteken legalább 150—180 ember mozdul ki otthonából, más napokon kevesebb. Meggondolja magát az egyik csoport, kirándulást szervez az ország túlsó felébe, vagy keres magának olyan melegvizes fürdőt, ahol még nem járt. Felülről senki Sokféle gondolat kínálkozik összefoglalónak. Ha az igazgató panaszkodna, akkor is vele tartana az egész falu: kórusban mondanák, hogy ez sincs, á2 sincs, pedig milyen jó lenne, ha lenne. Ha valaki r&áldozza Idejét, erejét társak szegődnek mellé, és mindenki tenni kezdi, amit ezelőtt csak elvárt. Itt kezd hasonlítani a domaszéki példa a megálmodott közművelődési modellhez, hiszen nem alkalmankénti rendezvények közönségéről van szó, hanem művelődő közösségekről. Az igazgató pedig egyszerűen kimondja: nekem az a dolgom, hogy mindenkire figyeljek. Azt azért Ide kel' írnom a gondolat méltó beszegéseként, hogy sokan beleszólnak ugyan a munkájába, sokan kérik, sokan sürgetik, de „fölülről" senki. Akt kér, aki követel, magát is beleérti az elfogadók és a megvalósítók sorába is. &s reménykedik, lesz egyszer olyan művelődési ház is, ahol minden együtt lehet. Horváth Dezső így élünk (3) A könnyek súlya Mindent megmérő, táblázatokba foglaló világunkban a könnycsepp súlyát is megállapították. Aligha tévedünk, ha feltételezzük, némelyik hazánkfia világrekorder lehetne... csupán annyi kellene hozzá, hogy megkérdezzük: miként élsz, hogyan megy sorod? Érdekes módon azok préselik ki a legkövérebb könnycseppeket, akiknek a legkevesebb az okuk erre. Mert ott, ahol ezer forint alatt marad az egy főre jutó családi jövedelem, bizony nem vendég, hanem lakó a gond, amelyet enyhíteni közös kötelesség. Ott azonban, ahol a sok is mindig kevés, ahol a több hizlalásához kellene a még több, miért ügyelnénk a — krokodilkönnyekre? I Mindig új lista Természetesnek tarthatjuk, hogy az egyén, a család terveket készít, mindig új listát állít össze arról, mit kíván elérni. A gazdaságpolitikának az a kötelme, hogy kijelölje a megfelelő alapokat ehhez a tervezéshez. A termelőágazatok fejlesztésével például, azután a bérés jövedelempolitika, az árpolitika eszközeivel. Azaz a gazdaságpolitikát meghatározó testületeknek élniük kell azokkal a jogokkal, amelyeket a társadalom ruházott rájuk. Az össztársadalmi érdekeket kell képviselniük, tehát minden összefüggéssel számolniuk szükséges. Nem akaratuktól, hanem meghatározott lehetőségeiktől függ, mit döntenek e testületek tagjai. Mégis, sokak szemében ez érthetetennek látszik. Kerülőt téve: az Európai Gazdasági Közösség szakértőinek egy csoportja „Az infláció problémái" címmel jelentést állított össze. Ebben egyebek között megállapítják: a fogyasztói árak évi átlagos emelkedése a kilenc tagállamban 1960 és 1968 között 3,6, 1972 és 1974 között már 10,6, 1975-ben pedig 12,5 százalék volt. Tavalyelőtt a fogyasztói áremelkedés a Német Szövetség! Köztársaságban bizonyult a legalacsonyabbnak »6,1 százalék), legmagasabbnak pedig (21,5 százalék) Nagy-Britanniában. (Franciaországban e mutató 11,8, Olaszországban 17 százalék volt.) S figyeljük csak a kapitalista logikát, sokféle javaslatuk között mire bukkanhatunk! A szakértői csoport a termelékenység emelése. a termelési költségek csökkentése érdekében kívánatosnak tartja az üzemi szólásszabadságot, „amely lehetővé teszi a dolgozók számára, hogy feltárják elégedetlenségük okait". A lépcsők magassága Szociológiai vizsgálatok bizonyították annak a feltételezésnek az igazságát, hogy hazánkban a családok túlnyomó többsége két-három százalékos életszínvonalemelkedés esetén úgy vélekedik, körülményei nem Javultak. Becsapnánk önmagunkat? A mértéket tévesztjük el! Volt idő, amikor a nagyon kevésnek, az egészen picinek is örülni tudtunk. Azután lehetőségeink folyamatos bővülése egyre inkább azt a kívánságot táplálta bennünk, hogy mielőbb meglegyen mindaz, amire régóta áhítoztunk. Közben új szükségleteink formálódtak, s már ezek tükrében vizsgáltuk életszínvonalunkat. Tegnapi óhajaink mai kielégítése természetessé vált, s természetellenessé az, hogv holnapi kívánságaink nem teljesülnek automatikusan. Nem a lépcsőket, hanem azok magasságát mérik fel sokan rosszul. Sőt, kéthárom lépcsőfokot kihagyva szeretnének a feljebb levő „emeletekre" jutni. Csakhogy elfeledik: ezeket az emeleteket először meg kell építeni, A lakosság névleges jövedelme 1960 és 1975 között 118,5 milliárdról 311,5 milliárd forintra nőtt. Sikerült tehát megmászni — fölépíteni — néhány emeletet. Kötegnyí boríték Csupán tallózva a kövér kalászokat ringató földön: több mint egymillió család költözhetett új otthonba másfél évtized alatt; közeledik a két alapvető osztály, a munkásság és u parasztság életszínvonala; bevezették a gyermekgondozási segélyt, tavaly összesen 287 ezren éltek vele, s számukra 3,5 milliárd forintot fizettek ki; az 1975. évi II. törvény egységesítette a nyugdíjrendszert; tizenöt év alatt hétszer emelték a családi pótlékot, 1976-ban 7,5 milliárd forintot kaptak kézhez ilyen címen a szülők ... Bizonyára mindenkinek nz a legfontosabb boríték, amelyben a fizetését kapja. Ehhez azonban még kötegnyi más borítékot is mellékel a társadalom — vagy mondjuk úgy: teszünk hozzá magunk —, amikben ott rejlik köznapjaink ezerféle alkotóeleme A tömegközlekedés bővülő eszköztára éppúgy, mint a kedvezményes tüzelőutalvény, az üdülő a vízparton, vagy a hegyek között, a gyermeknek napközben otthont adó óvoda, az üzemi étkezde sokat szidott ebédje, a munkaruha, a védőétel és -ital... Belátjuk, nem látjuk be. ez ls az életszínvonalunkhoz tartozik. Amit akkor hinnénk el igazán, ha — hiányoznának. Mészáros Ottó (Következik: A háló hossza.) Nyitás előtt a vásárközpont Az Idén április 15-én nyit..a meg először kapuit a budapesti nemzetközi vásárközpont, s egyszerre mindjárt négy kiállítást tár a látogatók elé; a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépeket, műszereket felvonultató Agromasexpo-t, a gépjárműfenntartás és -javítás nemzetközi seregszemléjét, az Autoservlce-t, a műanyagipari Hungaroplast kiállítást és a Llmexpo-t, amely a textil-, ruházati, bőr-, cipő- és tísztítóipar gépeinek nemzetközi kínálatát vonultatja fel. í Forgalomkorlátozások Országos szarvasmarha-tenyésztési tanácskozás Országos szárvasmarha-tenyésztési tanácskozást tartottak pénteken Debrecenben. Dr. Ács Antalnak, a Debreceni Agrártudományi Egyetem rektorának megnyitója után Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tartott bevezető előadást a szarvasmarha-tenyésztés időszerű kérdéseiről. A miniszterhelyettes elmondta, hogy 1976. végén 1 880 000 szarvasmarha volt az országban, a tehenek és előhasl üszők száma pedig 810 000. Hosszú idő után először sikerült a nagyüzemi tehén- és üszőállomány növelésevei pótolni a kistermelői kiesést, 15 esztendő alatt a nagyüzemi szektor aránya 33 százalékról 71 százalékra, a tehénállomány aránya pedig 27 százalékról 66 százalékra növekedett. A nagyüzemi tehénállomány gyarapítása mellett természetesen nem mondhatunk le a kistermelői állományról sem. Lényegesen kedvezőbb helyzet alakult kt 1976-ben a tejtermelésben is. A tejtermelési előirányzatot mintegy harmincmillió literrel túlteljesítettük, A termelésnövekedés kizárólag a fajlagos hozamok növeléséből származik. Az egy tehénre eső átlagos tejtermelés 2768 kiló volt, ami 238 kilóval több az előző évinél, Ilyen arányú termelésnövekedésre régen nem volt példa. Az elmúlt évek tenyésztési politikájának eredményeként kedvezően alakult a tejtermelő állomány. Megfelelő ütemben halad a keresztezést program: jelenleg 721 nagyüzem 330 ezer tehénnel és üszővel folytat tejirányú keresztezést. Túlteljesítettük vágómarha-tenyésztési tervünket. 1978-ban 34o ezer tonna Vágómarhát értékesítettek. Nem sikerült viszont megfelelő ütemben fejleszteni az üzemi állategészségügyi hálózatot, nem tudtuk növelni az üzemi állatorvosok számát, Ezért született minisztériumi állásfoglalás az állategészségügy fejlesztéséről, az üzemi és hatósági feladatokról. a hálózat és szervezet korszerűsítéséről. A munkatermelékenység fokozásában is álig léptünk előre valamit. Március 01-én, hétfőn forgalomkorlátozás lesz Szegeden. Délután 1 órától fél 3 óráig, Illetve este háromnegyed 7 órától este fél 8-lg lezárják a Dózsa György üt—Vörösmarty utca—Tanácsköztársaság útja közti útszakaszt, este negyed nyolctól este 8 óráig pedig a Vörösmarty utca—Széchenyi tér északi oldala—Kossuth Lajos sugárút közötti útszakaszt. Ezekben az Időpontokban a Tiszán túlról. Illetve a Tiszán túlra közlekedő helyközi buszjáratok nyomvonala is megváltozik. A Marx térre érkező autóbuszok a Ilid utca—Széchenyi tér—Károlyi utca —Mlkszéth Kálmán Utca útvonalon háládnak, a Marx térről pedig az AtUlá, a Nagy Jenő utcán át, a Széchenyi téren és a Híd utcán át közlekednek. A Tanácsköztársaság útján a forgalomkorlátozás idején átmenetileg megszűnik a vízúgyi igazgatóság előtti megállóhely. A Marx tér felé közlekedő Járatok a Híd utcában a posta oldalán, a Marx tér felől érkező autóbuszok pedig a Széchenyi téri zöldségbolt előtt állnak meg. A fenU időpontokban és útszakassokon életbe lépő forgalomkorlátozás á helyt menetrendszerű buszjáratokat ls érinti. A délután 1-től fél 3-ig. s az este háromnegyed 7-től tél 8 óráig terjedő útlezárás a 10fY, az M/14, a 32 ós a 43 jelzésű járatok nyomvohalát módosítja. A 10,'Y jelzésű autóbuszok a Nagykörút —József Attila sugárút csomóponttól a Nagykörúton át a Kossuth Lajos sugárúton és a Lenin körúton haladnak. Tarján felé a Kiss Ernő utcai megállóhely helyett a Lenin körúti, MAV Igazgatóság előtti megállóhelyet használják. A Tarján— Lövölde út között közlekedő M/14-ei autóbuszok Újszeged felé a Nagykörút—Jóssef Attila •ugarút közötti csomóponttói a Nagykörúton át folytatják útjukat as Attila utcán, a Széchenyi téren, a Híd utcán keresztül. Ilyenkor a Szént György téri megállóhely helyett a Nagykörúton, a Felszabadulás Tsz megállót, a vízügyi igazgatóság megállóhely helyett pedig a Széchenyi téri, zöldségbolt előtti megállót használják. A Tarjánba haladó járatok a Hid utcaSzéchenyi tér—Károlyi utca— Mikszáth Kálmán utcö—Nagykörút közötti útszakaszon közlekednek, s nem a vízügyi igazgatóságnál, hanem a posta oldalánál állnak meg. A Petőfitelep—Bajcsy-Zsilinszky utca között közlekedő 22-cs és a TarIán 103—Bajcsy-Zsilinszky utca közötti 43-as Járatok a Nagykörút—József Attila sugárút csomóponton át a Nagykörúton haladnak tovább, majd a Kossuth Lajos sugárúton keresztül, a MAV igazgatóság mögött kanyarodnak a Bajcsy-Zsilinszky utcára. A 22-es Jelzésű autóbuszok a forgalomkorlátozás Ideje alatt nem érintik a Radnóti gimnázium előtti megállóhelyet, A 43-as járat a Belvárosba Jövet a Szent Oyörgv téri megálló helyett a Felszabadulás Tsz megállót használja, Tarjánba menet a II. kerületi tanács előtt áll meg, ugyanúgy, mint a ll/Y-os autóbuss. Az este negyed 8-tól este g-ig terjedő forgalomkorlátozás a 10-es, a 20-as é^ a 41-es autóbuszok közlekedését módosítja. A Tarján—Honvéd tér között közlekedő 10-es, valamint a Petőfitelepet a Honvéd térrel összekötő 20-as Járatok útvonala március íl-én a Honvéd tér felé a Nagykörút—Kossuth Lajos sugárút csomóponttól a Nagykörúton haladnak tovább, majd as Attila utcán át kanyarodnak a Lenin körútra. Ilyenkor tehát nem érintik a Centrum áruhái előtti megállóhelyet. Tarján, Illetve Petőfi telep felé a Lenin körütről a Mlkszéth Kálmán utcára fordulnak az autóbuszok, útjukat a Nagykörúton folytatják. Nem a MAV Igazgatóságnál, hanem a Mikszáth Kálmán utcában, a Centrum áruház mellett állnak meg. A 41-es jelzésű, Bajcsy-Zsilinszky utca—Nyltra iltca között közlekedő járatot csak részben érinti a forgalomkorlátozás. Az oste 7 óra 10 perckor a Nyltra utcától induló autóbusz a Nagykörút—Kossuth Lajos sugárút csomóponttól tovább halad a Nagykörúton, befordul az Attila utcába, ezután Károlyi utca—Széchenyi tér— Kiss Srnő utca az útvonala. 1