Délmagyarország, 1977. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-01 / 26. szám

4 Kedd, 1977. február 1. 4 Árt a vegyszer Vizsgálat a mezőgazdasági üzemekben A mezőgazdaság egyik ége­tő kérdése, tud-e kellőkép­pen vigyázni a benne dolgo­zókra. A több terméshez több í?épre van szükség és más­fajta gépekre, mint amit az akár 10—20 éve Itt dolgozók megszoktak. Ezek a gépek éppen újdonságuknál fogva akkor ls okozhatnak balese­tet, ha az emberi biztonságot védő szerkezetet ls beleépí­tették. A vegyszeres növény­védelmet sem tudnánk ta­vasztól őszig egyetlen hétig sem nélkülözni, de figyelem­be kell vennünk azt ls, hogy a vegyszer az egészségi ár­talmak sorában első helyre került Izgalmas témát fog­lalt tehát jelentésbe alapos vizsgálatok után a Csongrád megyei Közegészségügyi-Jár­ványügyi Állomás, amikor tapasztalatait összegezte. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek között lényeges a különbség, az ál­lami gazdaságok javára, ál­lapítja meg első tételként a jelentés. Korszerűbbek a körülmények, a fizikai igénybevétel kisebb, és a termelést szolgáló épületek­kel, berendezésekkel együtt a szociális létesítményeket is megépítették. Az állami gaz­daságokban a munkaruha, védőruha, védőeszköz tekin­tetében az ellátás Jó, a ter­melőszövetkezetekben ugyan­ez még nem kielégítő. A növényvédelem vegysze­rei már szállítás és raktáro­zás közben is veszélyt jelen­tenek. Sajnos, szállítás köz­ben gyakran megsérül a cso­mag, és a tömény vegyszer föltakarításánál igen ritkán használnak védőfelszerelése­ket Lassan emelkedik a kor­szerű vegyszerraktárak szá­ma, évente egy-kettő épül csupán. Egy szám önmagá­ban utal a veszélyre, és sür­geti az intézkedést: megyénk mezőgazdasági üzemeinek 23 százalékában még nincs meg­felelő vegyszerraktár. A hi­ány megszüntetésére az ag­rokémiai központok kiépíté­sével nyílik leggyorsabban lehetőség. Érdekes szempont, de mindenképpen igaz: az akadozó ellátás közegészség­ügyi rontó tényezővé lépett elő. Kénytelenek a gazdasá­gok akkor vásárolni néhány vegyszert, amikor hozzájut­nak, tartalékot is vesznek te­hát, emiatt zsúfolt lesz a rak­tár. A benne tárolt mérgek nehezen mozgathatók, nem osztályozhatók, az erősen pá­rolgó anyagok telítik a rak­tár levegőjét, és veszélyezte­tik az Itt dolgozók egészsé­gét. A forgalomban levő védő­felszerelésekről ez a jelentés is elmondja, hogy kényelmet­lenek, a munkát nehezítik. A védőálarcban például any­nyira nehéz a légzés, hogy fél őra után már nem szívesen viselik. Ha ehhez a megál­lapításhoz azt a mondatot is odaolvassuk, hogy sokszor ugyanazok az emberek több héten át dolgoznak mérgező, szerves foszforsavésztert tar­talmazó vegyszerekkel, ak­„Mackók" - biztosítva Megváltoztak an állami vállalatok betöréses lopás és rablás biztosításának felté­telei. A továbbfejlesztett biz­tosítási módozatot 1977. ja­nuár 1-tól vezette be az Ál­lami Biztosító. A változások kiterjedtek a díjmentes koc­kázatbővítésre, a díj- és kár­térítési rendszerre ls. Jelen­tős helyet kapott az új konstrukcióban a vállalatok kárt megelőző tevékenységé­nek elismerése is. A kártérítési rendszer leg­főbb változása, hogy e kár­térítés alapja az állóeszkö­zökben bekövetkezett teljes kár esetén a számviteli nyil­vántartásban szereplő könyv szerinti bruttó érték lett, a készleteknél az új beszerzési ár, míg a saját előállítású termékeknél a kár időpont­jában a készültségi foknak megfelelő teljes önköltség. A felsoroltakkal azonos mó­don változtak meg a válla­latok birtokában vagy hasz­nálatában levő, Idegen tulaj­dont képező eszközök bizto­sítási feltételei is. Másik sajátossága a kár­térítési rendszer változásá­nak, hogy figyelembe veszi a biztonsági eszközök alkal­mazását. Az árukészlet biz­tosítása esetén az árueladás­ból éjszakára visszamaradó bevételek, az összegyűjtött tagdíjak, ki nem fizetett munkabérek stb. — külön dfl felszámítása nélkül — W cwr forintig vannak biz­tosítva, ha a készpénz elhe­lyezése a pénzkezelési elő­írásoknak megfeleL Díjeme­lés nélkül 25 ezer forintig biztosított a készpénz, ha biztonsági zárral ellátott, le­zárt acéllemez kazettában tárolják és a kazettát lezárt berendezési tárgyban, példá­ul: íróasztalban vagy szek­rényben helyezték eL Végül — szintén díjemelés nélkül — 50 ezer forintig nyújt kártérítést a biztosítás, ha a készpénzt Maxim I„ Maxim IX, vagy Kinizsi típusú fal­ba épített és lezárt acélle­mez kazettában tartották. Kedvezményes díjtételek ls ösztönzik a vállalatokat a fokozott vagyonvédelemre. Az eddigi 2 ezrelék helyett 1 ezrelék a Toldi típusú páncélszekrényekben — „mackókban" — elhelyezett készpénz biztosítási díja. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a vállalatok üzlet vagy raktár céljára helyisé­geket bérelnek. Ezt vette fi­gyelembe a biztosító, ami­kor a betöréses lopások kap­csán elkövetett rongálások kárainak megtérítését kiter­jesztette a bérelt helyisé­gekre is. Az említett kedvez­ményes díjtételek és díj­emelés nélküli kockázat ki­terjesztése a biztosítás össze­gét a kockázatbővítés ará­nyában csökkentette. kor külön indoklás nélkül is kimondhatjuk, hogy a védő­fölszerelések korszerűsítése elengedhetetlen és sürgős fel­adat, meg azt is, hogy több növényvédő szakmunkásra van szükség. A rendszeres váltás csak így oldható meg. A mérgezési veszély elhá­rítása szempontjából fontos lenne, hogy minden vegy­szerrel dolgozó ember hideg­melegvizes zuhany alatt tisz­tálkodhasson, fürdési lehető­ség azonban igen kevés gaz­daságban van. A termelőszö­vetkezetekben csak az új állattartó telepeken építenek szociális létesítményeket is. A balástyai Móra Ferenc Ter­melőszövetkezetet jó példa­ként említi a jelentés. Bár sokat fordítottak a gazdaságok az utóbbi évek­ben főzőkonyhák és tálalók építésére-korszerűsítésére, a nyári szezonmunkák idején mégis az alaplétszám több­szörösét kell ellátniok. A mezőgazdaság- üzemor­vosi ellátása nem megoldott, főállású üzemorvos egyedül a vásárhelyi állami gazda­ságban működik. Falvakban a körzeti orvos egyben a ter­melőszövetkezet orvosa is. A néhol meglevő üzemi orvosi rendelők felszereltsége kez­detleges és hiányos. Minden­képpen szükség van a dolgo­zók egészségvédelme érdeké­ben úgynevezett egészségügyi középkáderek alkalmazására, a vegyszeres ártalmak csök­kentése érdekében pedig szakképzett növényvédelmi mérnökökre. Ha a mostani állapotokat a néhány évvel ezelőttivel hasonlítjuk össze, számos vo­natkozásban lényeges előre­lépést tapasztalunk és ezt örömmel nyugtázhatjuk. Mindenképpen fontos azon­ban, hogy a gazdaságok ve­zetői újra meg újra számba­vegyék, ml hiányzik még, és a dolgozók egészségét szem előtt tartva teremtsék meg a munkavégzés kedvezőbb kö­rülményeit. H. D. Továbbfejlesztik az állami ellenőrzést Beszélgetés az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség vezetőjével A fogyasztók, a vásárlók érdekvédelmét képviselő ke­reskedelmi felügyelőségek munkáját országszerte 1970­ben szervezték át. Minden megyében a tanács kereske­delmi osztályának szerveze. tében áll, így Csongrád me­gyében ls. Fölöttes szakmai irányító szerve továbbra is az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség. Vezetője, dr. Lugosi Lajos a napokban Szegeden járt, és ellátogatott a Delta Kereskedelmi Vál­lalathoz, a szegedi ÁFÉSZ­hez és tanácskozott a keres­kedelmi szervek vezetőivel. Ez alkalomból beszélgettünk vele az állami ellenőrzés to­vábbfejlesztéséről a kereske­delemben, a vásárlók érdek­védelméről, átfogó vizsgála­tok eredményéről Csongrád megyében is. — Az átszervezés óta el­telt néhány esztendő — hangsúlyozta — igazolta azt a célkitűzést, amelyet el akartunk érni a felügyelősé­gek munkájában. Azzal, hogy beilleszkednek a megyei ta­nácsok kereskedelmi osztá­lya szervezetébe, az ellenőr­ző apparátus ls eredménye­sebben tud dolgozni. Azáltal is, hogy tevékenységében a tanácsok felelőssége is job­ban érvényesül és a rendel­kezésre álló eszközök is ha­tásosabbak. Azelőtt az elren­delt vizsgálatok témaköré­nek 80 százalékát a főfel­ügyelőség határozta meg, a többi — így Csongrád me­gyében is — helyi elgondo. lásból született. A decentra­lizálás jobb munkalehetősé­get biztosított azzal is, hogy ma már a vizsgálandó téma­köröknek a felét a helyi problémák képezik és csak a másik részét határozza meg a főfelügyelőség. — Ez a megoszlás — foly­tatta dr. Lugosi Lajos — valójában szorosabb munka­kapcsolatot eredményez az­által, hogy az országos vizs­gálati tapasztalatok rendel­kezésére áll minden egyes felügyelőségeknek, másrészt az általuk végzett munka konkrét kérdésekben segít­séget ad a Belkereskedelmi Minisztériumnak is. A továbbiakban arról esett szó, hogy a felügyelőségek­ben a létszám az átszerve­zéssel nem változott sem or­szágosan, sem egyes me­gyékben, Csongrád megyé­ben sem. A korábbi időhöz viszonyítva azonban széle­sült az ellenőrzés társadalmi bázisa munkaszervezésben, aktivitásban. Társadalmi el­lenőrök, vállalati szakembe­rek egész sorának munkája kapcsolódik Csongrád me­gyében is a kereskedelmi fel­ügyelőség — hatósági jog­kört is ellátó — tevékenysé­géhez. Csongrád megyében tavaly a kereskedelmi fel­ügyelőség 980 ellenőrzést tartott, amelynek mintegy 25 százalékát társadalmi ellen­őrök végezték el a felügye­lőség irányításával. Egyes te­rületeken a belső ellenőrzés hatékonysága nem kielégítő. Éppen ezért ezt fokozni kell, növelni a társadalmi tulaj­don védelmét és a fogyasz­tók érdekvédelmét is. A Bel­kereskedelmi Minisztérium országos értékelése szerint az elmúlt években növeke­dett a társadalmi tulajdont károsító esetek száma. Ezért szükséges a lazaságok felszá­molása. a megbízható elszá. moltatás. a Bzabályzatok fe­lülvizsgálata és a szigorúbb felelősségrevonás is. Csongrád megyében tavaly a kereskedelmi felügyelőség 254 esetben vont felelősségre mulasztásért, hanyagságért olyanokat a kereskedelem­ben, a vendéglátásban, akik akarva-akaratlanul megsér­tették a vásárlók érdekét. A durvább esetekben — 148 alkalommal — bírságolt is. Ennek összege 203 ezer fo­rint. Illetéktelen nyereséget is elvont a kereskedelmi fel­ügyelőség. Ennek összege Az Egészségügyi Minisztérium közleménye A sajtóban az utóbbi Idő­ben több hír jelent meg dr. Béres József kisvárdal nö­vénynemesítő . rákellenes gyógyszeréről. A betegek a Béres-féle csep­peket olyan utasítással kap­ták meg, hogy az orvos ál­tól rendelt hatásos gyógysze­reket egyidejűleg nem szed­hetik. Az Egészségügyi Miniszté­rium felhívja a figyelmet ar­ra, hogy az Országos Onko­pathológíai Kutató Intézet ál­tal ^végzett vizsgálatok sze­p.it a Béres-féle cseppek ha­tástalanok, bár nem ártal­masak. Ezért kéri, hogy akik szedik, semmiképp se von­ják kl magukat az orvosi gyógykezelés alól. Dr. Béres József találmá­nyi bejelentést tett, és a szer szabadalmazhatóságét az Or­szágos Találmányi Hivatal vizsgálja. Az Egészségügyi Minisztérium a cseppek elké­szítési módját, véleményével együtt az orvosokkal ismer­teti és a cseppeket gyógyszer­tárakban hozzáférhetővé te­szt HÁZASSÁG I. kerület Szeded: dr. Kis János és Ernád: Emese. Lengyel Albert és SzőUö­sl Anna Erzsébet, dr. László Ist­ván Ferenc és Tegzes Eva Ilona, Moyzes József és Magyar Zsu­zsanna Horváth József és Pataki Julianna Havjár István Gábor és Duka Mária, Harcsák László La­jos és Tímár Judit Katalin, Pászt­ral László és Kelemen Katalin Mária, dr. Szilágyi Imre László és dr. Bánki Anna Mária házasságot kötöttek. SzOreg: Lakatos István és Mi­csík Ilona házasságot kötöttek. UI. kerület Szeged: Rákos Miklós István és Helembai Zsuzsanna Ágnes, Bíró Ferenc Mihály és Savanya Mária, Kasza Zoltán László és Naerges Margit, Huszár József és Szabó Julianna Ilona, Inhoíf Lajos Fe­renc és Ungl Erzsébet Anna há­zasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Sleblcs Józsefnek és Németh Ibolya Ilonának Gábor, Szepesi Mihálynak és Rácz Piros­kának Tünde Jolán. Lajkó Mi­hálynak és Hortl Mária Annának Ibolya, Novkov Jánosnak és Szta­nlsits Alexandrának Bojána, Szűos Imrének és Fazekas-Kádár Zsuzsannának Ágnes, Kovács Ist­vánnak és Herédl Máriának Zsu­zsanna, Rácz Kálmán Andrásnak és Benedek Máriának Szilvia Gi­zella. Dékány Bélának és Szőke Katalinnak Olga Ildikó, Apró Sándornak és Lovas Eva Veroni­kának Sándor, Vlncze Mihálynak és Volletn Mártának Orsolya, Tö­rök Imrének és Fodor Klára Magdolnának Orsolya, Üjházi Istvánnak és Czutor Zsuzsanná­nak Andrea Zsuzsanna, Gulyás Sándornak és Schubert Erzsébet­nek Beáta, dr. Nágel Istvánnak és dr. Lévai Katalinnak Róbert, Turzó Antalnak és Németh Ro­zália Évának Pétor, Nagymlhály Andrásnak és Ottllk Juliannának András. Bereczky Bélának és Pétér Évának Brigitta Rózsa. Bo­zsó Tibor Antalnak és Hódi An­namáriának Melinda Anikó, Vaj­da Jánosnak ós Rácz Regina Ka­talinnak János József, Krémer Janosnak és Weigel Évának Csa­ba. Masa István Antalnak és Tóth Magdolna Etelkának Rená­ta, Szászvárosi Zsolt Zoltánnak és Katona Máriának Zsolt. Csá­nvi Péter Lászlónak és Sasa dl Kornélia Évának Nóra Kornélia, Zámbó József Lajosnak és Gera Családi események Margitnak Anett Emese, Török Mihálynak és Dabis Anna Máriá­nak Andrea, Herbel Ferenc Pál­nak és B erényi Erzsébetnek Krisztina, Géczi Lajosnak és Gu­ba Hona Máriának Tibor, Hebők István Pálmák és Mityók Julian­nának Tünde, Kószó Ferencnek és Gömörl Gabriellának Ferenc Károly, Szörényi Jenő Ferencnek és Balla Olgának Árpád Jenő, Argyelán Sándornak és Lengyel Máriának Sándor, Jónás Bélának és Illés Juliannának Róbert, dr. Maliiga Pálnak és Sváb Zóra Er­zsébetnek Zita Zóra. Sípos Jó­zsefnek és Fenyvesi Etel Irénnek Krisztián, Katona Sándornak és Makra üomának Szilvia Ilona, Lele Ferencnek ós Mocsári Kata­lin Juliannának Katalin Hajnal­ka, Erdei Lászlónak és dr. Ma­derspaoh Katalin Évának Katalin Judit, dr. Dósa Gábornak és Pel­le Máriának Márton • Gábor, Vári Lajosnak és Toókos Mária Erzsé­betnek Gábor Sándor, Szaniszló Istvánnak és Gulyás Máriának Zsolt, Radios István Jánosnak és Nagy Honának Eva Andrea, Nyerges Antalnak és Lltavecz Anna Máriának László, Lajkó Lajosnak és Sárközi Evanak Re­náta, Szél Józsefnek és Kovács Ibolya Katalinnak Csaba, Rácz Lajosnak és Gulyás Mariának Eva, Ábrahám Szilveszternek és Ügyes Piroskának Piroska. Fülöp Józsefnek és Nagy Annának Beá­ta, Varga Sándornak és Godó Ka­talinnak Mónika. Horváth János Bélának és Kovács Honának Ág­nes, Maikóos Ernő Gyulának és Pördi Arankának Hajnalka, dr. Péter Szilveszternek és dr. Kis Magdolnának Barbara. Koródi Sándornak és Csorba Margitnak Blanka, Szalma Antalnak és Mé­hes Máriának Zsolt Antal, Tl­sóezkl Józsefnek és Szabó Aran­kának Elza, Tisóczkl Józsefnek és Szabó Arankának Zsolt, Zádo­rl Józsefnek és Oyuris Erzsébet­nek Gábor. Kovács István Gábor­nak és Karaszi Máriának István Gábor nevű gyermekük ozületett. m. kerület Szeged: Boros Józsefnek és lióoa Hona Emíliának Zoltán, Szacsvai Károly Jánosnak és Lantos Mária Évának Éva. Jam­zsó Jánosnak és Sebők Rozáliá­nak Mónika Bernadett, László Miklósnak és Szélpál Piroska Máriának Andrea Judit, Kelemen Bélának és Perjési Márta Anikó­nak Csanád Béla, Sötét Ferenc­nek és Nézsai Erzsébet Györgyi­nek Henriett Bea, Gajzer Endré­nek és Nagy Máriának András, Katona Lajosnak és Kálmán Ilo­nának Krisztina. Kohajda Mik­lósnak és Hódi Veronikának Miklós, Kovács Sándornak és Ungl Erzsébetnek Andrea nevű gyermekük született. HALALOZAS I. kerület Szeged: Fodor Szilvesztemé Zödl Ilona, Kovács Istvánné Ko­vács Teréz, Kocsis Mihálymé Sza­linka Etelka, Llppai István, Ré­kasi Jánosné Buknlcz Hóna, Csurka Mátyásné Poosai Julian­na, Kovács Ferenc, Hogyor Jenö­né Fleisz Erzsébet, Hatvani Sán­dor, Fekete Istvánné Llppai Má­ria, Amibrus József, Oltványi Jó­zsef János, Piskolti Lászlómé Széchenyi Szabina, Ooskó Fe­renc, Kiss István, Gáli Mihályné Tóth Hona, Deák Ferencné Dobó Anna, ördög-Katcma József, Ma­róti Lajos, Bodó Péter né Vöneűd Rozál, Németh István, Amont Er­nöné Tóth Rozália, Illés-Német Dezső, Csókás! András Konrád, Tarján Józsefné Tomasics Erzsé­bet meghalt. S/öreg: Száz Istvánné Bálint Ilona meghalt. U. kerület Szeged: Márki Sándor. Fehér Ilona, Bakos Dezsöné Zombori Ilona. Gerebes Ferencné Jova Anna. Papp Józsefné ördögh Er­zsébet, Turü Ferenc, Zakar And­rás, Ardeleán Jánosné Szűcs Ju­lianna, Fekete Antalné Kormány Erzsébet meghalt. m. kerület Szeged: Gál János, Paplógó Istvánné Mucsi Julianna, Jávori Istvánné Rácz Ilona, Korom And­rás, Dobó Mlklósné Szóráth Etel­ka, ökrös Antalné Korom Teré­tia, Sülyl Mihályné Szélpál Juli­anna, Laza Mihályné Juhász Pi­roska, Dudás László István. Ba­logh Béla, Vértes Józsefné Löwy Irma, Zsótér Urbán, For-schtng Jánosné Szcbenl Rózsa. Pignicz­kl Sándorné Rozsnyai Anna. Lá­zár Ferenc. Széplaki Józsefné Savai Erzsébet, Marjanucz Hona meghal t­983 ezer forint. Egyes cik­kek árait vizsgálva kiderült, hogy azok nem reálisak, ezért a kereskedelmi fel­ügyelőség a helyes árra késztette az üzletek vezetőit. Az így leszállított áru érté­ke 404 ezer forint volt. Számos esetben viszont kártalanítani kellett a vásárlókat. Az így visszafizetett összeg 317 ezer forint. Egy-egy vizsgálatot követve a tapasztalatok megbeszélése ankétokon a termelő cégekkel, üzletek vezetőivel és a vásárlókkal. A jövőben az a cél. hogy a kereskedelmi felügyelőség vizsgálatai Csongrád megyé. ben is még jobban terjedje­nek ki az ipari vállalatokra, hogy betartják-e a terméke­ikre vonatkozó szabványo­kat és a minőség olyan-e, amit elvárnak tőlük. Ugyan­akkor a kereskedelem lép­jen fel a termelő vállalatok­kal szemben. Követelje meg tőlük a termékek minőségét, amelyet átvesz. Dr. Lugosi Lajos elmon­dotta azt is, hogy most ösz­szegezik egy országos vizs­gálat eredményét a tej-, a sütő- és a szesziparban. Vizs­gálták az áruk minőségét, a csomagolást, a szállítás kul­turáltságát. A többi között például a Szegeden sütött zsemlye térfogata kisebb an­nál, mint amit a szabvány előír, bár a péksütemény sú­lya megvan. Nem lehet eL nézni a nem megfelelő gyár­tási technológiát, avagy más hibát Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztériummal kö­zösen vizsgálták a téglagyá­rakban a lábazati építőele­mek gyártását A pitvaros! Felszabadulás Tsz mellék­üzemágában leállították ezeknek az elemeknek az előállítását mindaddig, amíg nem készítenek rá minőségi bizonyítványt. Eljárást kez­deményeztek a szőregi tégla­gyár vezetője ellen, mert az ott gyártott téglák minősége nem felelt meg a követel­ményeknek. mégis értékesí­tették a TÜZÉP közvetítésé­vel. A makói TÜZÉP-telep­ről visszavittek 180 darab rosszul gyártott ajtót, ame­lyet a Mélykúti Asztalos­ipari Szövetkezet gyártott. Napirenden szerepel az ál­lami ellenőrzés továbbfej­lesztésének vizsgálata az MSZMP XI. kongresszusa ide vonatkozó határozata alapján. A kereskedelmi fel­ügyelőség munkáját 1977­ben Csongrád megyében is a kereskedelempolitikai irány­elvek határozzák meg. Mun­katervében számos olyan té­makör szerepel, amelyet mélyrehatóan meg kell vizs­gálni. Ezek közé tartozik például az idegenforgalom helyzetének elemzése, továb­bá: milyen az árakkal kap­csolatos intézkedések végre­hajtása? Jó-e az ellátás me­zőgazdasági kisgépekből ? Hogyan árusítanak a mező­gazdasági téeszek üzletei­ben? Szolgáltatás a magán­vendéglátásban stb. Hangsú­lyozta dr. Lugosi Lajos, hogy mindezekkel egyetértenek a Csongrád megyei párt- és tanácsi szervek vezetői és a vizsgálatokat támogatják. Az ellenőrző szervek mun­kája természetesen csak ak­kor lesz eredményes, ha azt a vásárlók is magukénak érzik és elősegítik. Ügy pél­dául, ha vásárlásuk alkal­mával felfedik az őket ért sérelmeket, ha nem nézik el sem a kereskedelemben, sem a szolgáltatásban, sem a vendéglátásban a sértő je. lenségeket, ha következete­sen élnek az őket megillető jogokkal, amelyek állandó­an finomodnak. L.F.

Next

/
Thumbnails
Contents