Délmagyarország, 1977. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-01 / 26. szám

Kedd, 1977. február 1. 5 A KISZ feladatai a pályakezdők elhelyezkedéséken A KISZ IX. kongresszusán ban elkészültek az 1990-lg fontos figyelemmel kísérni a megállapították: az elmúlt terjedő időszakra a népgaz- pályázatoknak a munkálta­évek során a felsőfokú vég- daság távlati szakemberszük- tóknál történő elbírálását, zettségű szakemberellátásban ségleti tervei. Kidolgozták a Jelezni a pályázati rendszer­területi és szakmai arányta- foglalkoztatottak szakmai és ben jelentkező feszültségeket, lanságok keletkeztek. Ez a iskolázottsági struktúráját, s és részt venni ezek feloldá­probléma évek óta napiren- ennek az oktatással szemben sában. den van, de a helyzet nem támasztott egyes követeimé­javult. A megoldás érdeké- nyeit. A most alkalmazásra ~ Mit várunk a munkahe­ben az elmúlt évben — sok- kerülő rendeletek e komplex M KISZ-bizottságtól, alap­irányú előkészítést követően megoldás részét, első stádi- szervezetektől? — a Minisztertanács határo- urnát jelentik csupán. A munkahelyi KISZ mS^LSmÍSÍ ~ Milyen mezetek is felelősségteL f^rrz'r ^r®,®^^®?, tok hárulnak a KISZ-szerve- jes feladatokat kapnak. Az ^naprtlSoTÍtS aAtta adott gazdasági egységmun­tározat végrehajtására ki- - Külön szólhatunk a fel- taeröhdywtén* Jigyetan­adott munkaügyi és oktatási sőoktatási intézmények KISZ- ™ kisérése mellett aktívan miniszteri rendelet is. szervezeteinek feladatairól. A keU reszt venniük a rövid es kongresszus határozata alap- középtávú tervek előkészíté­ben az eddigiektől részben gyemet fordítnak a hall- észrevetelekkel, javaslataik­eltérő, jelentős feladatot kap- gatóknak a pályán történő ka* segítsék a pályakezdő fia­tak a KISZ-szervezetek. felkészítésére, hivatástudatuk tatoknak az új körülmények ÍSSSS Wrt V^^D^ff1: elmélyítésére, a választott közé történő beilleszkedését fílore t, Vasta9h ballal, a szakma, életpálya, s nem ke­KISZ Kozponti Bizottság In- vésbé a jövőbeni munkahely Különös gondot fordítsa­tező Bizotteága tagjával, az gyakoriatl problémáinak meg- nak arra, hogy a pályázati epetemi és foiskolai tanacs ismertetésére. Fokozott köve- felhívásokban a munkakörül­elnokével. telményt keü támasztani a , , ; " munkakörei - Elegendőek-e az emlí- KISZ-tagság széles körű in- fényeket reálisan, reszlete­tett rendeletek a munkaerő- formálásában. Különös figye- sen fogalmazzák meg; hogy „ . lemmel kell foglalkozni a a jogosultságoknak megfelelő gazdálkodási probléma meg- végzősok teendőivel. Tájé- kedvezmenyeket a pályakez­oMásahoz? ÍSés munkaST dő fiatalok valóban is ~A ^lZ-nek aZ 32 anav fontosabb jellemzőiről. Kapják. Vegyenek részt ak­pontja, hogy ez a probléma ü ^ felel6ssé^ljes fel. tívan a pályázatok elbírálá­csak összehangolt, komplex ^ a KISZ-szervezeteknek, sában. megoldás kidolgozásával lesz hogy a pályakezdő fiatalok véglegesen megoldható. Olyan jogos érdekeit képviselve ve- Nemcsak a* a cél, hogy a megoldást kell kidolgoznunk, gyének részt a minősítéseket, hiányzó munkaköröket meg­amelv a beiskolázás, az egye- jellemzőket és ajánlási sor- feielően képzett szakembe­temi főiskolai felvételi szem rendeket keszito bizottsagok rekkel betöltsék, hanem az is pontok .szükséges változtató. ZrőkT^Z^^ilt ^^ ht>gy * ^^^ sát is magában foglalja, de ™ megtarteák! Ehhez ^ egyben biztosítia azt is hoev értékeles foglalía ^^ az is szükséges, hogy a fia­egyoen biztosítja azt is, nogy ba a kérdéseken ­az átlagosnál jóval nehezebb tólmen6en a társadalmi akti. feltételeket is vállaló fiata- vitást> a gmcma köriilmé_ lok több tamogatást kapja- nyeket( ^^ tanulmányok nak. Továbbképzési lehetősé- alatt nyújtott tevékenységet, geik, emberi es szakmai pers- valamint a szakmal féSké­pektíváik azonosak legyenek szültséget is. ugyanakkor se­a jobb körülmények között gitsék a hallgatókat abbajlj dolgozó társaikéval. E célki- hogy a pályázatl felhivások tüzes gyakorlati megvalósu- közül felkészültségüknek. ^ lasanak első stádiumaként termettségüknek megfelelően említhető, hogy a közelmúlt- válasszanak. Nem kevésbé „20 év — 20 óra"-akció a KISZ évfordulójára Befejeződött az országos diákparlament A Pécsett ülésező VI. or­szágos diákparlament hét­főn az ajánlások elfogadá­sával befejezte munkáját. A parlament — töb­bek között — javasolja, hogy terjesszék ki a gyors­és gépíró iskolák tanulóira a többi középiskolás diák számára biztosított szociális kedvezményeket. Szükséges­nek tartja a pályairányítási propaganda megjavítását az általános iskolák végzős ta­nulói körében. Fordítsanak nagyobb gondot a szakmun­kástanulók gyakorlati kép­zésének tartalmára, a kép­zés körülményeinek meg­javítására. Az őszi mezőgaz­dasági munkákban résztve­vő diákok minden esetben kapjanak tájékoztatást az elvégzendő munka jellegé­ről, értelméről, céljáról és természetesen magáról a munkafolyamatról. A Kommunista Ifjúsági Szövetség az idén ünnepli megalakulásának 20. évfor­dulóját. A baranyai diákok kezdemény ezerére a parla­ment felhívással fordult a középiskolák KlSZ-szerveze­teihez és osztály-diákbizott­ságaihoz, hogy az évforduló tiszteletére „20 év —20 óra" elnevezéssel szervezzenek társadalmi munkaakciót. 1 nnek során minden diák Pgalább húsz órányi társa­dalmi munkával járuljon hozzá iskolája, illetve kollé­giuma fejlesztéséhez, kor­szerűsítéséhez, szépítéséhez. tal megtalálja helyét az új környezetben. Ehhez feltét­len hozzátartozik a mozgal­mi munkában történő tevé­kenykedés, a képzettségének, érdeklődési körének megfele­lő megbízatás. Az érdékképviselet! tevé­kenység megköveteli aKISZ­szervezetektől, hogy minden pályakezdőt mintegy „beve­zessenek" a vállalat életébe. Megismertessék az új mun­kahelyet, és segítséget adja­nak neki ahhoz, hogy képes­ségének, képzettségének, reá­lis egyéni elvárásának meg­felelően, és ugyanakkor a munkahely számára is hasz­nos munkát végezhessen. Az eredmények első ízben február-március hónapokban, illetve a kora őszi hónapok­ban válnak érzékelhetővé. Szirti Szabolcs Ölést tartott a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége hétfőn, tegnap ülést tartott, amelyen megtárgyalta a szo­cialista munkaverseny érté­kelési és elismerési rendsze­rének tapasztalatait, vala­mint a továbbfejlesztés ten­nivalóit. Második napirendi pontként a testület megvitat­ta és jóváhagyta a SZOT 1977. évi költségvetését. (MTI) Megnyílt a Szegedi Téli Tárlat Szeged képzőművészeinek hagyományos, kétévenként megrendezésre kerülő téli tárlata vasárnap délelőtt megnyílt a Móra Ferenc Mú­zeum Horváth Mihály utcai Képtárában. A kiállítást Bd­nyaíné dr. Birkás Mária, a városi tanács elnökhelyette. se nyitotta meg. A népes közönség soraiban ott voltak a megnyitó ünnepélyes peo. ceiben a megye és a város párt- és állami szerveinek vezetői is. A Szegedi Téli Tárlaton el alkalommal 62 alkotó 116 műve szerepel. A szegedi képzőművészet rangos mű­vészei mellett minden eddi­ginél nagyobb teret kaptak a városban élő amatőr alko. tók. Festmények, grafikai la­pok, szobrok és iparművé­szeti alkotások adnak képet a látogatóknak a szegedi képzőművészet sokszínűségé­ről. A kiállítást február vé­géig tekinthetik meg az ér­deklődők. (A tárlat értékelé­sére visszatérünk.) •r • j» 79 Hazánk várai a középkori világi építészet legmonumen­tálisabb hagyatékai, egyben történelmi múltunk becses emlékei. A felszabadulás óta állami erőből több mint 30 várat restauráltak. Hamaro­san tovább nő a megfiata­lított műemlékek száma: helyreállítják a 400 holdas tatai Nagy-tó partján álló öreg Várat is, amelynek az a különlegessége, hogy ere­deti vízvédelmi rendszere veszi körül. Restaurálását 1970-ben kezdték meg. Előt­te azonban alaposan „kival­latták" az épület környékét és belsejét is. Az ásatásokat dr. B. Szatmári Sarolta régész vezette. A várról a legrégibb írá­sos adatok a XV. századból maradtak fenn. Zsigmond már királyokat fogadott itt, Mátyás korában pedig az építmény szép reneszánsz palota volt A török csapa­tok 1526-ban érték el elő­ször, a végvárak rendszeré­ben Komárom előváraként szerepelt Elhelyezkedése miatt — korszerűen kiépí­tett bástyái ellenére —nem volt eléggé védhető, ezért a XVIL század végén már csak puszta várként emle­gették. Mai képét többszö­rös átépítés után a XIX. század elején, illetve végén nyerte el. A régészeti kutatásoknál — amelyeket Nlcolo Angie­lini és Giulio Turco olasz hadmérnököknek a török ostrom után készült rajzai alapján kezdtek meg — az épületen belül és az épület körül ls sok falmaradványl találtak. Az utóbbiakból aquincuhi-szerű romkertel alakítottak ki. Az előkerült gazdag régészeti anyag a várbeli Kuny Domokos Mú­zeumba került. A múzeumban kaptak he­lyet annak a „kincsesbányá­nak" a leletei is, amelyeket egy középkori várárok mély­fekvésű, iszapos tőzegrétegei szinte egyedülálló módon konzerváltak. Itt került pél­dául elő egy, a XVI. század elejéről származó gyermek­cipőcske, és egy összehúzha­tó bőrzacskó. Csontnyelű ké­sek, nagy mennyiségű edény­töredék és más értékes le­let mellett a „leltár" legér­tékesebb darabjai közé tar­tozik két csontfaragású zseb­napóra. (Ehhez hasonlót szintén csak a budai vár­ásatá-oknál találtak.) szin­tén a XVI. századból. A ki­sebb 5,5X4,5 centiméteres, és lapján tökéletesen látha­tók a római számok, sőt tengelyének a helye ls. For­mája arra utal, hogy be­csukható könyvecske alakja volt. A másik, alig egy-két centiméterrel nagyobb óra ugyancsak épségben őrizte meg számmutató lapját. A „kincsesbányát" a ku­tatómunka befejeztével most végleg betemették. Megkezd­ték ugyanis a vár környé­kének a helyreállítását. Mi­közben a Műemléki Felü­gyelőség már a várudvar körüli épületeket, az egyko­ri kápolnát, az udvarbíró házát, a hozzá tartozó bör­tönt állítja helyre, a városi tanács parkosítja a terüle­tet Az egykori „kincsesbá­nya" felett zöld pázsit fo­gadja majd a látogatókat Úthenger és Kispárna A keretjáték kocogott, selypített, havat lapátolt; öl­tött matrózblúzt és kisesté­lyit; — a keret játék meg­próbált mindent. A gazda bekeríti házát — írja a költő; a televízió pe­dig: bekeretezi műsorait. A kevésbé sikerült produkciók­nál ez nyilván kívánatos do­log; ha már műsor nincs, kerete legyen legalább. Tisz­tességben megőszült kerete­zők lehetnek a tanúk reá, hogy vannak dolgok, amiket bűn bekeretezni. Persze; próba, szerencse! Gálvölgyi János szomba­ton este megpróbálta. És — csudák csudája — pontosan a nagy munkával és bizo­nyára színészi ambícióval kivitelezett keretjáték volt az, ami úgymond nem illett a műsor keretébe. Papíros­figurák közhelyeit egyébként talán nem is lehet jól paro­dizálni. Azokról készülhet kroki, glossza. A paródia ne­mesebb műfaj annál, hogy egy utcaseprő bugyutizmusá­ra lőjön nagy horderejű ágyúival; — ahhoz még a parittya is túlzás. Csurka Istvántói. a téma irodalmi szakértőjétől már többször is értesülhettünk róla, hogy a fogadás csak akkor valóságos, ha tétje is van. Nos, a tévé ilyet aján­lott; már mint arra, hogy végignézzük a műsort. Gon­dolom, sokan végig is néz. tük. Még tétje is volt a do­lognak — kettő darab más­sal is eltölthető óra az éle­tünkből. Óvakodom mások nevében nyilatkozni. Tartottam ugyan egy miniatűr közvéle­ménykutatást, de ennek eredményei nem általánosít­hatók. És már csak azért sem, mert a műsor címe fondor­latos logikai csapda: „Fo­gadjunk, hogy végignézi?!" Nos, ha végignézem, a fel­advány szerint a szerkesztő nyert. Ám ha nem nézem végig, akkor is én vesztet­tem, mert felhozható eljárá­som ellen érvként, hogy az igazi, a valóban humoros je­lenetek akkor következtek csak, amikor a műsor nézé­fét beszüntettem, így aztán — gondolom — szinte senki sem kapcsolta ki a készülékét, és azért sem, mert ebben az összeál­lításban volt számos olyan részlet, amin kacagni, sőt elgondolkodni is lehetett. Ki­tűnően indult például: A Robog az úthenger című filmsorozat 1 vérbő szatírát sejtet — csak el ne fogyjon a Szabó Gyula vezette öreg masinából útközben a gőz! És nyilvánvaló gyengeségei ellenére is jót nevettünk a Kispárna című absztrakt ri­porton is. Kevésbé tetszettek Szuhay Balázs ásatag viccei, ame­lyek nyilván csak „újszülött műsornak minden éle új" alapon kerülhettek a képer­nyőre. Es fáradtnak tűnt a humorista ikerpár Mikes és Somogyi is. A keretjátékért volt csak kár. Mert az ember mindun­talan arra gondolt, hogy Gálvölgyi további lehetetlen pillanatokban is megjeleni!: egy kispárnával a boldogabb felén, és ráül az úthengerre. _ E. E. Miről irnak? A FAKLYA napokban megjelenő idei 3. száma folytatja a szovjet állami­ság 60. évfordulójának tisz­teletére indított emlékező sorozatát Budapest felsza­badulásának évfordulójára emlékezve feleleveníti szí­nes képekkel illusztrált ri­port-memoárjában a főváros felszabadulásának 32 évvel ezelőtti eseményeit A test­vérmegyék rovatban folyta­tódik a Győr-Sopron megyei riportsorozat, a lap olvasói ismét információkat szerez­hetnek az Uszty-Ilimszk-i Cellulózkombinát építkezé­sén dolgozó magyar fiata­lokról. Érdekes tudományos cikket olvashatnak a szív­gyógyászat jövőjéről és a népszerű szovjet énekesnő­ről, Alla Pugacsováról. A SZOVJETUNIÓ febru­ári száma fényképes írás­ban számol be azokról az ünnepségekről, melyeken a 70 éves Leonyid Iljics Brezsnyevet köszöntötték. Az Interkozmosz—15-től az első magyar űrhajósig című cikk arról tájékoztat, hogyan vesznek részt a magyar tu­dósok a nemzetközi űrkuta­tási programban. Ehhez a témához kapcsolódik a 63 nap a végtelenben című írás, mely részleteket közöl Vita­lij Szevasztyanov űrhajós naplójegyzetei alapján ké­szülő könjrvéből. Az Usz­penszkij székesegyházban föltért freskókat elemzi a Üj Rubljov-képek Vlagyi­mirban című cikk. Interjút olvashatnak a változatosabb lakótelepi építkezésről és a szabad idő fölhasználásának szocialista országokban vég­zett kutatásairól. Nem hi­ányzik ebből a számból sem a gazdag művészeti, sport, divat és szórakoztató anyag sem. A SZPUTNYIK 1977. má­sodik száma elemző cikkben foglalja össze az atomener­gia békés fölhasználásának rövid történetét, s beszámol a Szovjetunióban épülő atomerőművekről. Amerikai professzor nyilatkozik a szibériai területek meghódí­tásának gigászi munkájáról. Elemző cikk foglalkozik ? munkások és állami válla­latok vezetői között kelet­kező ellentmondások felol­dási lehetőségeiről. Egy fan­tasztikus találmányról, a fül által is érzékelhető izom­mozgás-zörejekről számol be az Izmok zenéje című cikk. Olvashatunk a Kárpátokbab előkerült római érme-ritka­ságokról, a halállományt gyarapító vulkánkitörésekről, a Szovjetunió mezőgazda' ság-fejlesztési programjárói, Jereván építési tervéről, egy képzőművészeti kiállítás-so­rozatról stb. A LÁNYOK, ASSZONYOK új száma ismerteti a Brezs­nyev életútjáról készült El­beszélés egy kommunistáról című dokumentum-filmet. A szovjet nőbizottság elnökhe­lyettese beszámol az elmúlt év novemberében megtartott Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség Irodájának ta­nácskozásáról. Egy Moszkvá­ban diplomázott és ott dol­gozó magyar mérnök-köz­gazdász nő, Szénási Mária életéről, munkájáról számol be egy riport. Képes cikk­ben elevenedik meg a Thá­lia Színház szovjetunióbeli vendégszereplése. A februári számban Ibrahim Abdulin baskír író A cédrusok ezer évig élnek című kisregényé­nek első részét olvashatjuk. A Lányok, Asszonyok külön­kiadásának, az Éva maga­zinnak rejtvénypályázatán nyert versenyzők névsorát is közli a folyóirat. Gyerekek­nek szóló pályázatot hirdet­nek: egy mese alapján kell rajzokat készíteni. Most sem maradt el a kézimunka mel­léklet, a szakácskönyv rovat és a keresztrejtvény. A SZOVJET IRODALOM februári száma folytatja Ju­rij Bondarev A part című, a Szovjetunióban nagy si­kert aratott regényét. A pró­zarovatot Fazil Iszkander Mozi című kisregénye teszi teljessé. A nemrég elhunyt Nyikolaj Rubcov verseit ki­váló magyar műfordítók ül­tették át nyelvünkre. A feb­ruári folyóiratszámban jele­nik meg Garai Gábor és Róbert Rozsgyesztvenszkij beszelgetesfc.

Next

/
Thumbnails
Contents