Délmagyarország, 1977. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-05 / 30. szám

A M A G Y A R SZOCIÁLIS TABUNK ÁSP ÁRT LA P J A 67. évfolyam 30. szám 1977. február 5., szombat Ara: 80 fillér VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CsaKakoztak a csepeli felhíváshoz Több terméket ad a Felszabadulás Tsz Jobb ellátást biztosit az ÉLIKER és a MÉK A szegedi Felszabadulás Tsz párt- és KlSZ-szerveze­te, a gazdaságvezetéssel együtt, a termelőszövetkezet­ben működő húsz szocialista brigád tagjainak, valamint a szövetkezet valamennyi dolgozója nevében az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága 1977. évi gazdaságpolitikai ál­lásfoglalásának teljesítése ér­dekében csatlakozik a csepe­liek felhívásához, a kibonta­kozott szocialista verseny­inozgalomhoz. A kollektíva vállalja, hogy ez állattenyésztési ágazatban a sertéshústermelés haté­konyságának növelését a fé­rőhelyek jobb kihasználásá­val, az elhullás mértékének további csökkentésével, a ta­karmányírtékcsülés javításá­val, a vágósertés-termelést 13 százalékkal növeli, ami 1500 mázsával több húst jelent. A növénytermelési ágazat­ban a kukoricatermelés szín­vonalát növelik, az átlagter­mést hektáronként 54 má­zsára emelik, vagyis az utol­só három esztendőben márt termésátlagot 10 százalékkal, a tavalyi átlagtermést pedig 30 százalékkal növelik. A ter­melés hatékonyságának foko­zásával a tiszta nyereséget 10 százalékkal növelik. A megyei célkitűzésekkel összhangban 15 százalékkal nagyobb területen termesztik a napraforgót Az állatte­nyésztés színvonalának nö­velése érdekében jobb takar­mánybázist teremtenek. A ta­lajerő-utánpótlásnál a saját termelésű szerves trágyát maradéktalanul felhasznál­ják. A kertészeti ágazatban a belföldi fogyasztói igények jobb kielégítéséért, a hajta­tott zöldségtermesztőt 50 szá­zalékkal növelik (600 mázsát jelent ez), továbbá az előál­lított termékek minőségének javítását és kulturáltabb cso­magolását is vállalják. A háztáji gazdaságok ter­melésének fejlesztése mellett a sertéshústermelést 15 szá­zalékkal (300 mázsa), a zöld­ségtermelést pedig 40 száza­lékkal (1200 mázsa) növelik. Tovább javítják a Felsza­badulás Tsz-ben az energia­gazdálkodást, és a tavalyi év­hez viszonyítva félmillió fo­rintot takarítanak meg. Mindezeket a munkaszerve­zés javításával, a termelés hatékonyságával érik el. Ja­vítják a munkafegyelmet, a munkaidő kihasználását, az idényszerű mezőgazdasági munkákat idejekorán elvég­zik, a meglevő termelőtepa­citást kihasználják, két-há­rom műszakos üzemeltetésre törekednek. A közös gazdaság vezető­sége felhívja a megye mező­gazdasági szövetkezeteinek szocialista brigádjait, a szö­vetkezeti tagokat és vezető­ségeket, hogy vállalásaikkal ők is segítsék elő az 1977. évi népgazdasági célkitűzések teljesítését. Ugyanakkor a te­rületi szövetség koordinálja a kibontakozó munkaver­senyt, hogy minél sikeresebb legyen. gádok képviselőinek tanács­kozásán úgy határoztak, hogy a vállalat üzletpolitikáját ma­radéktalanul végrehajtják. Alapvető célul tűzték ki: az erre az évre tervezett forga­lom 0,6 százalékkal, mintegy 5 millió forinttal való túltel­jesítését. A zöldségfélék és gyümölcsök forgalmát 15, a tej és tejtermékekét 8 száza­lékkal kívánják növelni, a húskészítmények beszerzését pedig 10 százalékkal. A 670 tagot számláló szocialista bri­gádok azt is vállalták, hogy idén két alkalommal tarta­nak kommunista műszakot. * A Csongrád megyei Mező­gazdasági Termékértékesítő Szövetkezeti Közös Vállalat (MÉK) dolgozói szeretnék ár­bevételüket 3 százalékkal nö­velni, de nem áremelések se­gítségével, hanem úgy, hogy több terméket kínálnak a vá­sárlóknak, s jó minőséget, nagyobb választékot, mint ta­valy. A munka hatékonysá­gát 3 százalékkal kívánják javítani, korszerűbb techno­lógiai föltételeket valósítanak meg telepeiken, munkahel­lyeiken. M államigazgatási munka korszerűsítéséről Dr. Faluvégi Lajos tájékoztatója Dr. Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter pénteken a Par­lamentben tájékoztatta az újságírókat az adminisztra­tív tevékenység, a vállalati, intézményi, igazgatási mun­ka javításáról. Rámutatott, hogy az államigazgatási mun­ka színvonalának emelése már 1971 óta, a párt Köz­ponti Bizottságának ismert határozata óta napirenden van. A cél az, hogy e mun­ka szervezettebbé váljon, a felesleges adminisztráció megszűnjön, egyszerűbbé és gyorsabbá váljon az ügyin­tézés, kulturáltabbá a köz­szolgálat. Tavaly miniszter­tanácsi határozat jelent meg az adminisztráció egyszerű­sítéséről. Igen fontos, hogy aki e kérdéssel foglalkozik, való­ban ^megkülönböztesse a szükségest a feleslegestől, rá­irányítsa a figyelmet az el­kerülhetőre, a feleslegesen bonyolultra. A túlzott adminisztráció nem ritkán a bonyolult konstrukciókra vezethető vissza, e konstrukciók pedig annak a szemléletnek követ­kezményei, amely szerint mind az intézkedésre hiva­tott sz.ervek, mind az érde­keltek „testhez szabott" meg­oldásokra törekszenek, holott gyakran — a jelentéktelen hátrányok tudomásulvételé­vel — lényeges egyszerűsí­tést lehetne elérni. A miniszter részletesen is­mertette az adminisztráció csökkentésére már megtett intézkedéseket. Több mint 50 pontban foglalhatók azok a központi rendelkezések, ame­lyek az utóbbi időben lép­tek életbe. Több pénzügyi jogszabályt egységes szerke­zetbe foglaltak, így könnyít­ve a tájékozódást. Áttekint­hetőbbé vált például az ille­tékjogszabály, a vámjog, a dolgozók lakásépítésének tá­mogatási rendszere stb. A központi statisztikai rendszer adatszolgáltatása 1976-ban 15 százalékkal, 1977-re további 22 százalékkal csökkent. Megszigorították a statiszti­kai adatok bekérésének en­gedélyezését. Megszüntették az első negyedévi mérlegbe­számolót, csökkentették a be­számolók adatainak számát, megszüntettek a fejlesztési alap pénzeszközeire vonatko­zó adatszolgáltatást, egysze­rűsítették az adóbevallást. Egyszerűsödött a központi és tanácsi költségvetési szervek beszámolási kötelezettsége, 20 ezer munkahely mentesült a munka- és bérügyi adatszol­gáltatás alól. A lakosság munkaidejéhez jobbgn alkal. mazkodik most már a tani­A Szegedi Elelemiszer-kis­kereskedclmi Válla Hat (ÉLI­KER) több mint ötven szo­cialista brigádja ugyancsak csatlakozott a Csepel Vas- éa Fémművek dolgozóinak ver­senyfelhívásához, az 1977. évi termelési feladatok túl­teljesítésére, a munka minő­ségének és hatékonyságának javítására. A szocialista bri­Maguknak építették Fürdő és ebédlő Balástyán A Vetóm->gtermelíető és Értékesítő Vállalat a tavaszi hó­pokra mintegy 33 millió tasak vetőmagot juttat az országos bolthálózatba. 5 miU óvr.1 többet, mint tavaly. Az igény el­sősorban a különböző zöldségfélék vetőmagjai iránt foko­zódott. Képünkön: tasakokba kerül a jó vetőmag A KÖJÁL egyik megyei vizsgálata sajnálkozva emlí­tette meg, hogy bár mező­gazdasági nagyüzemeinkben nagyon sok veszély fenyege­ti a dolgozók egészségét, a bajok megelőzésének egyik legegyszerűbb módja, a na­ponkénti tisztálkodás mégis akadályba ütközik: kevés szövetkezetben van fürdő. Jó példaként említette a je­lentés a balástyai Móra Fe­renc Termelőszövetkezetet. Három évvel ezelőtt itt üze­mi fürdőt építettek, hideg­és me'eg vizet, azóta is a szövetkezet tagjainak a ren­delkezésére áll. Azzal az előre megfontolt szándékkal kértünk szám­adást a szövetkezet elnöké­től. Nagy Sándortól, hogy másokat is hasonló elhatá­rozásra buzdítsunk. Előtér­ből. két öltözőből és két kü­lönálló zuhanyozóból áll a fürdő. Az éoület 204 ezer forinba került, a kazán 20 ezerbe. A termelőszövetke­zeti építkezéseket általában állami támogatásként ka­pott forintok is segítik, erre viszont külön juttatás nin­csen, ezzel magyarázható, hogy kevesen vágnak bele. Arra a kérdésre, hogv érde­mes volt-e saját költségen megépíteni és üzemben tar­tani, a legtermészetesebb igen volt a felelet. Aki a gépműhelyben dol­gozik, nvakig olajos lesz, aki a traktoron rázatja magát, olajos is, poros is. az állat­tenyésztés a fertőzések tö­me^H kínálja, a vegyszer pedig igen alattomos vesze­delem. Menjen valaki haza oorosan. piszkosan, vegv. szeresen, és kezdi ín tisztál­kodni egy lavór vízben' Jönnek minden ősszel segí­teni a katonák, előre kikö­tik, napi háromszori meleg étel és mindennapi fürdő nélkül nem jöhetnek. Nekik van igazuk. — Akár akarja a mező­gazdaság, akár nem, az •toari munkával azonos föltételeket kell teremtenie — mondja az elnök. — A legegyszerűbb számítás is ide vezet: más­képpen a munkaerőt meg­tartani nem lehet. Régóta nem az a szempont csupán, keres-e annyit a mezőgazda­ság dolgozóia, mint az ipa­ré, a munkakörülményeket, a járulékos föltételeket is megköveteli. A másik szá­mítás is ide fut: ha sokai akarunk termelni, akkor maximálisan vigyáznunk kell az emberre, jobban, mint a legdrágább gépre. De ha nemcsak a termelés lebeg a szemünk előtt, ak­kor is azt mondja a józan ész, és ezt kellene el­ső helyen említeni, adjuk meg az embernek, ami jár neki. A hideg víz, meleg víz természetes járandósága, és a meleg ebéd is az. Az ebéd árát például hét fo­rinttal pótolja meg a szö­vetkezet naponként és fe­jenként, hogy fizikai mun­kásnak való, tartalmas ebé­det főzhessünk. Ha most azt mondanám, bezárjuk a für­dőt, bezárjuk az ebédlőt, azt hiszem, eget verő botrány lenne belőle. Azelőtt kenyér és szalon­na volt az ebéd a legnehe­zebb nyári munka idején is, és este is akkor készült csak valapni hamarétel, ha ma­radt rá idő, erő, vagv beteg volt valaki. Ehhez a lépcső­fokhoz kell mérnünk föl­jebbjutásunkat és a megvál­tozott körülményekhez. Ha valaki naoról napra nyakig gombolt ruhában, kesztyű. ben, gázálarcban, saját iz­zadtságában ázik, legalább munka után állhasson zu­hany alá, és a nap hátra­levő részében érezhesse jól magát. Az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy nem min­denki sürgette három évvel ezelőtt a fürdő építését, és nem is fürdött mindenki. Idő keUett hozzá, amíg meg szokták. Az is igaz. hogy azóta igen sok tanyát építet­tek át a környéken, és ahol villany van, ott fürdőszoba is van. Most már mondhat­nánk, minek a téeszfürdő. ha otthon is tisztálkodhat­nak. mégsem mondja senki. Inkább azt mondják, mi­nek menjenek haza piszkos ruhában, amikor itt a fürdő, és tisztát vehetnek utána. A vegyszeres ruhát itt hagy­ják, azt a téesz mosatja, a növényvédő szakmérnök uta­sítása szerint. A központtól távol eső. er­dő közi területről azonban nem jönnek be az emberek. gépkocsi viszi ki az ebédet is. Van itt egy kút. kezet­arcot moshattak eddig csak az emberek a vizében. Most azt az egyszerű megoldási tervezik, hogv tavasszal ha­talmas tartályt szerelnek hosszú lábakra, telenyomat­ják vízzel és a Nan melegíti majd föl. Olyan lesz, ami­lyet a hétvégi házak udva­rán látni, csak sokkal na­gyobb. Annyira egvszerű megoldás ez, költsége a naav gazdaság lehetőségeihez mérten szinte elhanvoao'ha­tó, de hasz-a kiszámíthatat­lanul nagy. Ha jól belegon­dolunk, az egész fürdőügv nem elsősorban pénzen mú­lik. Kimondták akkor Ba­lástyán, hogv lennie kell, és meg is csinálták, 11. D. csóknál az ügyfélfogadási idő, egyszerűsödtek az OTP és az Állami Biztosító egyes szol­gáltatásai. A kisiparosok és magánkereskedők számára szűkült az évenkénti adóbe­vallási kötelezettség, egysze­rűsödött a könyvvezetés. Mindez biztató kezdet, de további jelentős intézkedé­sekre is szükség van. Min­denekelőtt folytatni kell a tervezési, pénzügyi és sta­tisztikai adatgyűjtési rend­szerek összehangolását, egy­ségesítését és egyszerűsítését. Ez év közeoére elkészülnek azok az intézkedési tervek, amelyeket 1978-tól folyama­tosan végrehajtanak majd. Folyamatban van a tanácsok irányítása alatt álló egész­ségügyi és kulturális intéz­mények. tanácsi típusok sze­rinti felügyeleti rendjének egységesítése, a kormányha­tározat előirányozza a mi­niszterek által korábban ki­adott jogszabályok felülvizs­gálatát és korszerűsítését is. A kormányzat nagy jelen­tőséget tulajdonit az állam­polgárokat érintő ügyintézés javításának. Egyszerűsíteni kell az állampolgárok adó, rendszerét, az illetékek rend­szerét és azokat az eljárási szabályokat, amelyek az em­berek idejét feleslegesen és túlzottan igénybe veszik. A miniszter arra is utalt, hogy a tanácsoknál módosí­tották ugyan az ügyfélfoga­dási időt. de a dolgozók je­lentős része ezt a lehetősé­get nem használja ki, és ügyeit továbbra is jórészt munkaidőben intézi. Célsze­rű lenne, ha erre a vállalatok is felfigyelnének. (MTI) Hazaérkezett az országgyűlés küldötfséce Fénteken hazaérkezett a magyar országgvűlés kül­döttsége. amelv Apró Antal­nak az MSZMP Politikai Bi­zottsága tagiának, az ország­gyűlés elnökének vezetésével hivatalos, baráti látogatáson járt Lengyelországban. A delegációt a Keleti pálya­udvaron Péter János, az or­szággyűlés alelnöke és Ros. ka István külügyminiszter­helyettes fogadta. Ott volt Jerzy Zielinski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagvkövetségének ideiglenes ügyvivője. Apró Antal megérkezése után nyilatkozott. A többi között megállapította: — Küldöttségünk a len­gyel országgvűlés, a szejm meghívásának tett eleget, s úgy véljük, hogy látogatá­sunk hozzájárult a felszaba­dulás óta új taráimat ka­pott, sok évszázados magvar —lengyel kapcsolatok még gazdagabbá, elmélvültebbé tételéhez. Hasznos tárgyalá­sokat folytattunk, sok új is­meretet szereltünk a testvéri lengyel nép életéről. I

Next

/
Thumbnails
Contents