Délmagyarország, 1977. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-01 / 26. szám

Kedd, 1977. február 1. 3 Újító kohászok Szép sikert értek el a múlt évben a diósgyőri Le­nin Kohászati Művek újí­tói. A szocialista brigádok és az egyéni újítók 1976­ban összesen több mint ezerkétszáz esetben adtak be javaslatokat Az újítások nyomán a nagyüzemben a múlt évben csaknem huszon­három millió forintot taka­rítottak meg. Több ruhát készít a szövetkezeti ipar Az ipari szövetkezetekben készülő ruházati termékek többségét külföldön értékesí­tik. Mégsem jelenti ez azt íogv a belföldi igények hát­térbe szorulnak az exportkö­'elezettségek mögött A szö­vetkezetek ugyanis felké­szültek arra, hogy az idén a múlt évinél lényegesen több ruhafélét juttassanak a ha­zai üzletekbe. Az OKISZ nemrégiben megállapodott a Belkereske­delmi és a Könnyűipari Mi­nisztériummal, hogy 1977­ben az ipari szövetkezetek összesen 275 ezer férfi- és 16o ezer női kabátot, 190 ezer férfiöltönyt 470 ezer férfi­nadrágot és 160 ezer gyer­mekkabátot szállítanak bel­földi megrendelőiknek. Különösen figyelemre mél­tó az ipari szövetkezeteknek az a törekvése, amely a cse­csemőruházat kínálatának, választékának bővítésére irányul. Új gyártmányok, javuló minőség Tervek a HÓDGÉP-nél A HÖDGÉP múlt évét | nyugodtan mondhatjuk sportnyelven alapozó idő­szaknak. Egyesült a gyár a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár makói egységével, s H megye különböző részein található telephelyeiken is ! átszervezték a gyártási te­vékenységet, és összehangol­ták a termelést. A vállalat jelenleg 260o főt foglalkoz­at. Az 1977-es esztendő ter­veiről Kozári József műsza­ki igazgatóhelyettessel be* szélgettünk. — A HÖDGÉP milyen új gepek sorozatgyártásához kezd az idén? — Az elmúlt Időszakban több géptípust alakítottunk ki, a mezőgazdaság igénye szerint. Ezeket a típusokat különböző kiállításokon mu­tattuk be, és a szakemberek véleménye, javaslata alapján tovább korszerűsítettük a so­rozatgyártás megkezdése előtt. Ezért az idén ezek gyártását elkezdhetjük. Ilye. nek például az univerzális rendfelszedő pótkocsi, melye? Ki6kundorozsmán, a kedvelt billenőplatós pótkocsi, me­lyet Szentesen, a Tornádó— JJp* 11 elnevezésű, traktorvon ta­tású műtrágyaszóró, ezt Sán­dorfalván, és a Toldi—14 típusú mindkét irányban billenthető, osztott rakterüle- Kiszállítás előtt tű és 14 tonna teherbírású pótkocsi, melyet Hódmező­vásárhelyen kezdünk gyár- ségünkben gyártunk ezután okoz az üzemekben a kifo­tani. is zoldborsócséplő, uborka- gásolható védelem, hi6zen ez — Az új szeriák beindi- és hagymabetakarító, vala- a gépek élettartamát hátrá­tása nem befolyásolja-e hát- mint paradicsomszedő gépe- nyosan befolyásolja. Ezért ranyosan az idei tervet? ket. Itt, Hódmezővásárhelyen Hódmezővásárhelyen már — Nem, mert az előző a zöldbabszedőket gyártjuk. 1975-ben hozzákezdtünk a években már felkészültünk Így az idén 300 millió forint az új sorozatgyártásokra, értékben állítunk elő ilyen Acs S. Sándor felvétele próbapadon vizsgáztatják az EB—12-es pótkocsit Ezért terveink alapján 1077- gépeket, ami kétszerese az ben is 8 százalékkal emelke- 1976. évinek. Ezért szükséges dik termelésünk, változatlan úgy szervezni a gyártásun­létszám mellett. Az éves terv kat, hogy a gépek egyes 1.3 milliárd forint. Elérésé- alapegységeit Kiskundorozs­hez szükséges, hogy szerve- mán. Sándorfalván és Szék­festőműhely korszerűsítésé­hez, s ez a munka most fe­jeződik be. Ezzel lehetővé válik a jobb és hatékonyabb korrózióvédelmi eljárások alkalmazása. A többi telep­helyünkön is folyamatosan fel a zett legyen az anyagellátás, tovább fokozzuk a műszaki fejlesztést, és maradéktala­nul betartsuk a szállítási ha­táridőket. Növekedik majd exportunk — 50 százalékkal a szocialista országokba irá­nyuló, s lényegesen emelke­dik a dollárelszámolású tőkés kiszállítás is. Ide kívánkozik; hogy a gyár a tőkés piacra festőműhelye­a minőség­kutason készítsék el. — Tavaly több gazdaság kifogásolta, hogy a zöldség­betakarító gépek nem érkez­tek meg időre. — Ez igaz. Ezért sok új in­tézkedést vezettünk be, hogy az idén ugyanez ne fordul­jon elő. Főleg szervezési kér­désekben kellett változtatni, de lényeges volt a technikai mo6t kezd betörni. Ezért feltételek módosítása, újabb és az elkészült gépek vizs­1977-et a piackeresés évének és korszerűbb gépek, gépso- gálatát tekintjük. Több, elismerésre rok beállítása, és a helyes számot tartó termékünket munkamegosztás. Ezért nagy exportáljuk majd, ami vár- teljesítményű, programozha­újítjuk ket. — Javult-e ellenőrzés? — Üj főosztály ügyed gyártmányaink minőségére. Korszerű mérőműszerekkel felszerelt anyagvizsgáló labo­ratóriumokban, az előírás szerinti technológiai színvo­nalon végzik szakembereink a gyártásközi ellenőrzéseket, Kapjuk, vagy megkeressük? M' Radics Ferenc Ti a fizetésünk? Hajlandók az embe­rek a bérüket biztosított, különö­sebb követelmények nélküli járan­dóságnak ítélni, afféle „jelenléti díjnak", az alkalmankénti prémiumot, mozgóbért pedig olyasminek, amiért valóban meg kell dolgozni, többet kell nyújtani. Aligha túl­zás a megfogalmazás: baj van a bérpoli­tikával, ha az alapbérért csak jelen va­gyunk ... ötéves tervünk a bérek emelésével kap­csolatban azt fogalmazza meg: a hatékony ösztönzés és a helyes kereseti arányok ki­alakítása egyidejű követelmény. Sokan ke­resik is az alkalmazandó bérforrások kap­csolatát és ideális arányát — mindenkinek egyformán jó recept ugyanis nincs. A Szegedi Ruhagyárban például elmon­dották a kérdésre: az idén célfeladatokra — a minőségre és az export áruk mennyi­ségének növelésére — adnak magasabb bért, természetesen a fizikai dolgozóknak járó, július 1-től esedékes egységes 4 száza­lékos alapbérnövelésen kívül. Tehetik, mert ezt látják ösztönzőnek, s mert tavaly két­szer is, összesen 6 százalékkal növelték az alapbéreket. A közgazdászok úgy fogal­maznak: az alapbérben kell kifejeződnie a nehéz fizikai munka és a szakmai ismere­tek megbecsülésének egyaránt, de minden­képpen a munkavégzés, szorgalom, helyt­állás megkülönböztető mutatója is legyen. A ruhagyáriak kollektív szerződése hat ka­tegóriába sorolja a munkásokat, az órabé­rek különbsége igen nagy: 8 forint 10 fil­lértől 15,40-ig terjed. A munkáson is mú­lik, melyik kategóriába lép, annál is in­kább, mert egyre többen vannak, akik több reszortot is el tudnak már láni. De van példa arra is, hogy kérdeznek: én miért kapok ennyit, a mellettem, ugyanolyan gépen, ugyanazt a műveletet végző pedig többet? „Ilyenkor nem szabad mellébe­szélni" — vallják a ruhagyárban. — „A jó munkát, helytállást szóban is ki kell fe. jezni, úgyis kevés ahhoz az 50 filléres, 1 forintos órabér- vagy darabbér-differen­cia." S ahol a beszéd is világos, a követ­keztetést is megfogalmazhatja mindenki, önmaga is: igyekezni kell jobban dolgozni. Mindemellett tavaly az alacsonyabb bérka­tegóriákban növelték a bért, s a monoton, kevés örömet adó munka megbecsülésére ügyeltek. Műszakpótlék nem volt eddig, ta­valy az alapbérbe építették bele, csakúgy, mint a törzsgárdapótlékot is, ma már a 10 éves törzsgárdatag is havonta kap egy plusz százast. Egyik vállalatunknál hallottam: olyan kevés az idei évre jutó bérfejlesztés, hogy elosztottuk egyenlően, kapott mindenki egy százast... Kétségtelen, ez a kényelme­sebb a vezetők számára. Különbséget ten­ni, a jobban dolgozóknak, a mindent vál­lalóknak többet adni, másoknak pedig ke­vesebbet. nos, ez már alapos körültekintést igényel. De csak a körültekintés a feltéte­le annak is. hogy bátran kiálljanak dön­téseik mellett: igen, ezért meg ezért érde­mel egy-két forinttal több órabért a szom­szédos gépen dolgozó munkatárs. Az egyenlősdi? Sérti elsősorban az át­lagon felüli minőséget adó emberek önér­zetét, márpedig őket kell mindenképpen megkötni, megtartani. De közös elképzelé­seinket is, amit a „mindenkinek munkája szerint" gondolattal rögzítünk. A szocializ­mus fejlettségének jelenlegi színvonalán az igazi egyenlőség a munka szerinti elosz­tás elvének következetes, a végzett munka jelentőségének megfelelő differenciálás. Nem állja meg a helyét az az állítás, hogy az emberek nem értik meg a munka sze­rinti differenciákat! Amelyik kollektívá. ban szemmel tartják a munkavégzés fon­tosságát-pontosságát, ugyanígy a jövede­lemarányokat is — sokkal jobban megíté­lik azt is, ha a bérezésben a különbség nem a teljesítmény mértéke, hanem egyéb — a simulékonyság, a hibák-hiányosságok elhallgatására való hajlandóság „ösztöndí­ja". Ilyeneken tépelődnek, míg a vezetés gondja az, hogy miképp termeljenek olyan gazdaságosan, hogy meglegyen a bérfej­lesztés lehetősége, s hogy a mozgóbéreket a termelést, a minőséget javító ösztönző­ként oszthassák szét? A gondokat, mind­két oldal gondjait, figyelembe kell venni, sőt azt is, ahol a munkahelyi kollektívák problémái szintézisre jutnak: a népgazda­ságét. Éppen ezért kellene a bérfejleszté­sek felosztását a nagy nyilvánosság előtt, a legdemokratikusabban végezni, mert je­lenlegi népgazdasági körülményeink között — s ezt a tényt a párt nagyon őszintén, nyíltan megmondja — vannak rétegek, amelyeknek életszínvonala átmenetileg stagnál. A z emberek nem élnek a statisztikai átlagon, lesz, akinek az idei bérfej­lesztés nem oldja meg gondjait. Ez nemcsak neki gond, ez népgazdasági gon­dok következménye. Senki nem hirdetett „szűk esztendőket", s nem csupán re­mény, hogy nem hosszú esztendőkről van szó, de kétségkívül szükséges le6z a csalá­dok takarékosabb, a lehetőségek által kor­látozott szerényebb gazdálkodására is. Elő­relépésünknek ez a záloga — de kétségte­len, hogy ilyen körülmények között a bérfejlesztések jó elosztásának felelőssége is súlyosabb. A józan ítéletű embert a baj, a gond arra sarkallja, hogy alaposabb mun­kával érjen el nagyobb anyagi megbecsü­lést, a vállalatokat pedig arra, hogy a szellemi tartalékot is bevetve gazdálkod­janak jobban. Ez utóbbi nemcsak afféle szokványos „másik oldala" legyen a kérdéscsoportnak, mert nagyon világos és egyértelmű: a jobban gazdálkodó vállalatok bérszínvona­la nem véletlen. Ahol kihasználták a mun­kaszervezés lehetőségeit, a jobb minőségű munkára ösztönöztek, ahol az embereket is „karbantartják", nemcsak a gépiét olajoz­zák, ott most nem az az első gond, hogy mennyit „emelhetnek", hanem hogy milyen ösztönző bérezési formákat találjanak a meglevő, osztható összegeknek. Igaz, ezeken a munkahelyeken nem kap­ják a pénzt az emberek, hanem szorgalom­mal meg kell keresni a bért. Szőke Márta Csónakos nádarafás Félidő a vízinövény betakarításában Csongrád-, Békés-, Bács-, Pest- és Szolnok megyére terjed ki a Felgyői Állami Gazda.,ág csongrádi nádüze­mének munkakörzete. Az évszakhoz képest szokatla­nul enyhe időjárás nehezíti a jellegzetes téli betakarí­tást A speciális, nagy telje­sítményű gépeket akkor tudnák kihasználni, ha jég­páncél borítaná a tavakat, a zsombékokat. A télen azon­hatóan az 1978—79-es évek tőkés szállítását alapozza meg. — Ismeretes, hogy a HÖD­GÉP a KGST integrációs te­vékenységének is részese. — Az idén tovább növel­jük e termékekből is gyártá­sunkat. Különösen a T—088­as jelzésű szervestrágya-szó­rónk kedvelt külföldön. Ez sét feiezzük a tíous kétszer elnyerte már könnyítésére az NDK legmagasabb minő­ségi díját ami azért értékes, mert minden évben úira kel­lett pályázni, s ez jelentős korszerűsítést valamint jobb minőségű munkát kívánt a gyári kollektívától. — Lesz-e előrelépés a je­lenleg hiánycikként emlege­tett zöldségtermesztési gépek gyártásában? — Főleg a makói gyaregy­tó automata présgépeket és esztergapadokat szereltünk fol. Az idén gyorsítjuk az 1976-ban megkezdett beruhá­zásokat — korszerű üzem­csarnokok épülnek —, s így jobb munkakörülményeket tudunk biztosítani. Hódmező­vásárhelyen például előké­szítő és festőcsarnok építé­be, a rakodás és gyorsítására pedig új darut állítunk üzembe. Az idén elkészül az első korszerű kényszeroályás sze-előcsarnok is, ahol sze­relőberendezések és automa­ták helyettesítik a nehéz fi­zikai munkát. — Eddig panaszkodtak a mezőgazdasági üzemek, hogy nem mindig jó a gépek gyá­ri korrózióvédelme. — Tudjuk, hogy gondot Csongrádi munkásörök egységgyülése Vasárnap délelőtt a csöng- adott áttekintést Zsiga Pál, rádi Kossuth Művelődési majd dr. Somogyi Ferenc, a Központban tartotta ünnepi városi pártbizottság első tit­gyülését a Kun Béla nevét kára köszöntötte az egység­viselő munkásőregység. Ezen gyűlés résztvevőit. A mun­megjelent dr. Perjési László, a megyei párt-végrehajtó bi­zottság tagja, a megyei ta­nács elnöke, Huszka Márton, a munkásőrség megyei pa­rancsnokának helyettese, va­lamint a város párt- és ál­lami szerveinek több veze­tője. A csongrádi munkásőrök két évtizedes munkájáról kásőrjelöltek eskütétele után kitüntetéseket és emlékpla­ketteket adtak át. Érdemei elismerésével vo­nult nyugállományba Zsiga Pál egységparancsnok. A Kun Béla munkásőregység új parancsnokává Kálmán Józsefet nevezte ki a mun­kásőrség országos parancsno­ka. ban tartósan nem fagytak be a vizek, ezért a hagyo­mányos, régi módszerhez folyamodtak az aratók. La­dikokról vágják a nádat. Egyes vidékeken, mint pél­dául a szegedi járás szikes homokföldjein, ahol el tud­nak járni a parti részeken a gumikerekű betakarító gé­pek, azokkal egyben csóna­kokat is vontatnak. Ezekbe szedik, gyűjtik össze a nö­vényt, majd a parton ké­vékbe kötik, illetve kúpok­ba rakják. A nehéz körül­mények ellenére a tervezett mennyiség felét, mintegy 400 ezer kévét már levág­ták éppen az idény közepé­re. A napokban két úszó be­takarító gépet is üzembe he­lyeztek, azonban ezekkel a berendezésekkel csak na­gyobb tavakon gazdaságos az aratás. Bármiként is alakul az időjárás, a munkával nem állhatnak le, mert a feldol­gozó üzemek várják a lyersanyagot, megkezdték az új termés feldolgozását. A hazai igények kielégítése mellett nagy mennyiségű nádszövetet és nádlemezt készítenek exportra. Kelmék exportja Az év végi és az év eleji üzletkötésekkel január végé­re már a teljes évi termeié-? sének 80 százalékát lekötöt­te a Pápai Textilgyár. A folyamatban levő tárgyalá­sok azt mutatják, hogy az exportra szánt mennyiség kétszeresére is találnának vevőt. A tarkán szőtt kel­méiket ebben az esztendőben húsz országba szállítják. Legnagyobb megrendelőjük a Szovjetunió, ahová az idén másfél millió méter csíkos, kockás ing- és pizsamaanya­got szállítanak. Hasonlóan nagy tételben vásárolnak Pápáról az angol és a fran­cia kereskedők is. Az idén a franciák laza, durva szövésű, rusztikus ha­tású pamutanyagokat vásá­rolnak Pápáról. Pft, rr rr Fuicmu Nyolcmillió kalória telje­sítményű tömbfűtőmű ké­szül az ország egyik legfia­talabb városában, Sárvárott. Első része már meleget szol­gáltat a járási kórháznak, az SZTK-rendelőintézetnek, az Alkotmány úti új lakótelep lakásainak, iskolájának.

Next

/
Thumbnails
Contents