Délmagyarország, 1977. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-20 / 43. szám

24 Vasárnap, 1977. február 20.' Belgrádi előkészületek Jugoszláv pártvezető beszéde # Belgrád (MTI) gozóknak a termelésben be­, . .. töltött szerepére és lehetősé­A belgrád konferencia eló- , vonatko2Ík.. _ bangoz_ készületeivel és nyugati re- taUa többek közön Vldle!t akciós korok ezzel kapcsola- majd hozzáfűzte hogy >>az tos mesterkedéseivel foglal- úgynevezett harmadik kosár kozott egy pártórtekez oten kurüU yiták eröUetésével a tartott beszédében Dobrlvoje ti reakcl6s körök arra Vidics. a JKSZ KB elnök.e- bednek. hogy eleve ge vegrehajtó bizottságának kompromittálják a küszöbön­tagja. Egyebek között hang- áU6 belgrádl konferenciát". súlyozta, hogy a tanacskozas vendéglátójaként „Jugoszla- Dobrivoje Vidics beszédé­vla arra törekszik, hogy to- ben elismerő szavakkal méí­vábbl lépéseket tegyen a köl- tatta Jugoszláviának a Szov­csönös bizalom légkörének jetunióhoz és más szocialista kialakítása felé vezető úton", országokhoz fűződő kapcsola­,, ... tát és a bővülő együttműkö­A jugoszláv pártvezető be- dést Ezzel összefüggésben el­széde további részében a lsmeréssel szólt Leonyid belgrádi konferencia ellen Brezsnyev múlt év végi ju­lrányuló és a szocialista or- gogzlávlal lótogatásáról és szágokat rágalmazó rekactós Tltó elnökkei tartott megbe­kampányt értékelve klje en- széléseiről, amelyet úgy ér­tette, hogy „elfogadhatatlan tékelt mlnt a jugoszláv_ az az álláspont amely a de- szovjet együttműködés to­mokrácia kérdését a szocla- vabbi fejiesztésére vonatko­iista országokban egyes ,, .... valóban ellenséges - disszi- 2Ó- kölcsönösen elfogadott el­densekre és Ilyen jellegű vek megerősítését". A két csoportok tevékenységére ország között — mondotta szűkíti. A demokrácia fej- végül _ minden téren nagy lesztésének a kérdése a szo- lehetőséaek kínáikoznak a clallsta országokban sokkal lehetosegek klnalKüznaR a jelentősebb és összetettebb gyümölcsöző együttműködés kérdés, és elsősorban a dol- fejlesztésére. Ujabb nevek O Washington (MTI) sek, egykori tajvani, Mag­Szombaton az amerikai Sff^M^-íi Sí sajtó újabb nevekkel szol- d elnők, gált a CIA titkos külföldi cmlel emölc" vesztegetési akcióiból. A le- Ezen túlmenően — írja a leplezések szerint egész sor lap — különböző időszakok­vezető külföldi politikus ka- ban készpénzösszegeket ka­pott an etikai pénzeket az pott —, belügyminiszter ko­etmúlt években, nemcsak rában — Echeverria, a tava­Husszein, jordániai király. lyig hivatalban volt mexikói államelnök, Carlos Andres A New York Times szóm. perez, venezuelai államfő baton további külföldi poli- (ugyancsak korábban, bel. tikusokat nevez meg, akik ügyminiszter korában) és (CIA-források szerint) ugyan- Holdén Roberto, az egyik an­csak kaptak titkos pénzeket, golai szakadár mozgalom ve­Ezek között volt Csang Kaj. zetője. Lermontsv a világűrben • Moszkva (TASZSZ) Folytatódik a tudományos kutatómunka a Szaljut—5 or­bitális tudományos űrállomá­son. Az állomás fedélzetén tartózkodó két szovjet űrha­jós, Viktor Gorbatko és Ju­rij Glazkov orvosi megfigye. léseket végeztek. Az orvosi paraméterek rögzítésére fel­használták a Polinom—2 ké­szüléket valamint olyan mű­szereket is, amelyek a pihe­nés, illetve erős fizikai megterhelés állapotában — expanderezés, egyéb toma. és atlétikai gyakorlatok — mérik az űrhajósok lélegzet­vételének gyakoriságát és mélységét, a tüdő működé­sét. Folytatódnak a kézi szín­képelemző készülékekkel ed­dig is folytatott megfigyelé­sek. Az űrhajósok az utóbbi napokbín elsősorban föl­dünk erdőállományát „tanul, mányoztatták" a készülékkel. A Föld erdőállományának kozmikus műszerekkel tör­ténő figyelése sokkal ered­ményesebb, mint a hagyomá­nyos módszerek. Míg az őrjáratot tartó re­pülőgépről napjában legfel­jebb egyszer deríthető fel egy adott terület, a műhol­dak, a keringési gyakoriság­tól függően ezt többször is megtehetik. A színképelemző készülékkel készített fényké­pek megbízható támpontot adnak a tűzveszélyről, az erdőállományt pusztító ter­mészeti ós egyéb okokról, a talaj és levegő nedvességtar­talmáról. Az űrben „dolgozó" műszerek már most is rend. szeresen tájékoztatják „meg­figyeléseikről" az irkutszki, krasznojarszkí, novoszibirsz­ki és habarovszki erdővédel­mi állomások munkatársait. A szovjet újságírók tíz. perces rá'dióinterjúban szá­moltatták be a két űrhajóst szerdai pihenőnapjukról. El­mondották, hogy szabályos nagytakarítást csináltak, majd nagyot pihentek. Mind­két űrhajós verskedvelő, mert például Glazkov Sota Rusztaveli, míg Gorbatko Lermontov verseit is magá­val vitte az űrbe. A nyugati német állam rendezze kapcsolatait az NDK-va! Erich Honecker nyilatkozata zül pedig, aki tavaly nem Honecker rámutatott an­szocialista külföldön járt, nak a veszélyére, hógy 1976­1,1 millióan az NSZK-ban ban több mint ezer provoka­no* „ voltak. „Államunk megfelelő élőt é? merényletet hajtot­^ S szervei az NDK polgárainak luk végre az NDK éllamha­nyugatnémet SS Bert- ^eimeu az NSZK-ba teen- tárai ellen. Az NDK-poli­ben adott nagy terjedelmű • Berlin (MTI) Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Ál­lamtanácsának elnöke interjújában többek között hangsúlyozta, hogy „a hel­rokonl látogatásokra tikus egyben felhívta a fi­messzemenő nagyvonalúság- gyeimet arra is, hogy az gal kezelik", de „az NSZK- NDK és az NSZK közötti ál­ban tisztában kell lenniük lumhatár egyben a ti" mp -- Hl varsói sinki záróokmány kitűnő dö- ""hogy*" az*"' NDK-val Srerződés a*NATO~ közötti Kumentum , es a Német De- szembenl állandó ellenséges határvonal is, „amit ugyan­mokratikus Koztarsasag sík- nem ösztönzi akkor nem szabad szem elől Xl i^r éppen az illetékes állami téveszteni". ^kmánT^ lala^ennyi kt" d4öntf' kedi!ét" Ho" Az NSZEP KB főtitkára sár tartalma. y NDK VS'l kijelentette, az NDK állan­NDK a helsinki konferencia dóan arra törekszik, hogy Az NDK-poIitikus elítélte többet tett a két német „összhangban az enyhülési „az NDK bizonytalan helyze- állam közötti utasforgalom politikával jó szomszédi vi­táról szóló mesék" nyugat- fejlesztéseért, mint amennyit szony aiakuljon ki az NSZK­németországl terjesztőit « s*dv®,sé«í köztársasagnak va) Tudvalevően nem ,s ha. majd kifejtette: „a helsinki az NDK-va szemben ellen- ladh)nk rosszu, elő , e„_ záróokmány megerősíti min- séges magatartása talan in- , ^... , . . ,„ . , ,.„ _ . , „ , hez a másik fel ésszerű ma­den reszt vevő állam szuve- dokolt". Erich Honecker gatartíisa is hozzájárult rén jogait nemcsak arra, hangoztatta, hogy az NDK a hogy szabadon megválassza családegyesítés mellett van, és fejlessze saját politikai, s a számok ebben a tekin­társadalmi, gazdasági és kul- tetben is azt erősítik meg, Ugyanerre szükség van ah­hoz is, hogy a két német állam kapcsolataiban tovább u . .. , . lépjünk". Kifejtette, az turálls rendszerét, hanem ar- hogy „ezen a téren sem tet- jjSZK-ban Is abból kell tó ra Is, hogy maga szabja meg tünk keveset". Hozzáfűzte ^ két saját törvényeit, és azok sze- azonban: „mi a családegye- ,egym6stól taggeUen rint járjon el. Hangsúlyozót- sítés és nem a családok szét- námet állam létezik, tan megerősítette az okmány zilálása mellett vagyunk", a más államok belügyeibe Az NDK-pomiku« lesz való be nem avatkozás el- „„,«„;,__» — — ­vét. A be nem avatkozás az ^iZj^ STZ » ^ enyhülés egyik alapvető fel- szér6l az NDK 4Uampotg4p_ tétele. Mi ehhez tartjuk ma- Bágot_ ^ ugyanakkor „álta. gunkat, 8 csak kívanhatjuk, ,ánC6 uta2ásl szabadságr6r fontosságára, hogy mindenki ezt tegye". beszélni hogy a2 NDK eb­Nyugat-Berlinről szólva Ertch Honecker. felhívta a kozó négyoldalú egyezmény következetes betartásának „Részünkről minden szük­Az NDK—NSZK kapcsola- ben a kérdésben is a nem- séSes intézkedés megtörtént tokról szólva, az NDK Al- zetközi joghoz és a szerző- annak biztosításira, hogy lamtanácsának elnöke a té- désekhez tartja magát, majd M utatíorgalom ahogyan nyekre hívta fel a figyel- megjegyezte, hogy az onszág most- ugy a 3övi5ben ls za" met. A helsinki értekezlet devizamérlegének kedvezőb- var.tflan leeyeri" ~ jelent«u óta a két német állam kö- bé válása „kétségkívül ked­zött a kölcsönös látogatások vezőbb hatással lesz az száma erőteljesen emelke- utasforgalomra is, de nem ez német lapnak adott nyilatko­dett. 1976-ban abból a 7,9 a fő kérdés. A fő kérdés, zatában hangsúlyozta, hogy millió emberből, akik a nem hogy az NSZK rendezze az a Német Demokratikus Köz­szocialista külföldről érkéz- NDK-val fennálló kapcsola- társaság jó mérleggel megy tek az NDK-ba, 3,5 millióan tait. Az NSZK-tól elvárjuk, a 35 ország belgrádi konfe­az NSZK-ból jöttek, az hogy tiszteletben tartsa az renciájára, és kész az alko­NDK 2,8 millió polgára kö- NDK törvényes jogait". tó véleménycserére. te ki; Erich Honecker a nyugatr. Jegyzék • Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Külügymi­nisztériuma a moszkvai francia nagykövetséghez in­tézett szóbeli jegyzékében a következőkre hívta fel a francia hatóságok figyelmét. Február 10-én és 14-én Párizsban pogromlovagok csoportjai támadást intéztek az Aeroílot szovjet, légitár­saság Champs Elysée-n levő kirendeltsége ellen. Az ak­ciók következtében a kiren­deltség helyiségeiben sú­lyos anyagi károk keletkez­tek, az alkalmazottakkal szemben a támadók durva fizikai erőszakot alkalmaz­tak. Ez a támadás nem az első ilyen jellegű akció Francia­országban működő szovjet intézmények ellen. A francia féltől kapott ígéretek ellené­re, hogy határozottan útját állják az ilyen és ehhez ha­sonló akcióknak a tények arról tanúskodnak, hogy eze­ket az ígéreteket nem telje­sítik. A Szovjetunió Külügymi­nisztériuma határozott tilta­kozását fejezi ki a francia félnek azzal kapcsolatban, hogy Franciaország területén folytatódnak bűnös elemek szovjet intézmények elleni rendbontó akciói. A szovjet fél — hangzik a nyilatkozat — elvárja, hogy a bűnösöket részesítsék szigorú büntetésben, s a francia fél haladéktalanul tegyen olyan intézkedéseket, amelyek a jövőben kizárják ilyen és ehhez hasonló ak­ciók megismétlődésének le­hetőségét. Shvay Kálmán titkos naplóiból Közzéfeszi: Perneki Mihály 12. 1920. augusztus 29-én Jankyval kiutaztunk Csongrádba, ahol a Kormányzó felavatta a vas­úti zászlóalj által épített, illetve helyreállított Tisza-hidat, délután Hódmezővásárhelyen volt, ott nagy bál volt, reggelig voltak. Másnap Ma­kón és Mezőhegyesen, majd 31-én Orosházán és Békéscsabán volt a kormányzó. Mindenhol a szegedi sablon szerint volt a fo­gadtatás es az ünnepély. Ez alkalommal utaz­tam először a Turán-vonattal, mely egy szalon-, egy étkező- és több I—II. osztályú pullmanko­esiból állott, . A Kormányzó környezetében levő urak ekkor már igen . magasan .ültek, a lovon, mindegyik félistennek képzelte magát. Már volt testőrség, udvari' borbély, détektív, Szakács st.b. Az volt az érzésem, hogy egy olyan szegény országnak, mint mi akkor voltunk, kár volt ez a nagy •rongyrázás. Elegendő lett volna a. rendes vo­nathoz egy kocsit vagy szalonkocsit csatolni, s nem ilyen luxussal utazni, mint ezek az urak. A sok atrocitás, zsidó és munkásüldözés kö­vetkezménye volt, hogy a külföldi munkásszer­vezetek bojkottot rendeztek Magyarország ellen, s minden behozatal szünetelt. Az ország hely­zete súlyos volt.' Héjjas Iván nyílt levélben fel­szólította Simonyi Lemadan miniszterelnököt, mondjon le. A kormány le is mondott... Teleki lett az új miniszterelnök. Az országban oly anarchisztikus állapotok kezdtek uralkodni, olyan rablás, fosztogatás, zsidóüldözés folyt a Duna—Tisza közén, Héjjas kecskeméti akciói utánzásaképpen. Ezeknek vé­get vetni a külföld hangulata miatt, okvetlen szükséglet lett. A kormány is szükségét érezte, hogy tegyen valamit-ellene. Ezért Soós nagy ka­tonai razziát rendelt el a Duna—Tisza között, melyet Horváth László ezredes hajtott végre, nagy csendőr- és honvédcsapatokkal, igen sok katonaruhába öltözött gazembert fogtak össze. Emiatt irt Héjjas nyílt levelét. Lehet konszolidált állapotnak nevezni, ahol ilyen megtörténhetik, s tehetett volna ilyet Héj­jas, ha nem álltak volna mögötte magas, sőt legmagasabb erők? A Klub kávéházi atrocitás, a gyilkosság és a külföld magatartása felnyitot­ta a kormány szemét is, s látta, hogy hová jut az ország, ha nem vet gátat az anarchiának. Ezért 1920. szeptember 12-én Budapesten nagy razziát rendeztek, megtiszíították az utcákat a sok egyenruhába öltözött csavargóktól, gazembe­rektől. Igen ám, de a különítmények a Prónay, Ostenburg- és Babarczy-különítmények meg­maradtak, s tovább garázdálkodtak. Prónay el­ment ugyan társaságával nyugatra Vas-Sopron megyébe, de azért maradtak belőle itt is embe­rek. November 11-én újabb gyilkosság történt, mi­re a kormány elhatározta, hogy rendet csinál. A Britanniában tanyázott Babarczy-különít­mányt lefogták, az Ehmann-telepen tanyázók­kal harc volt, de a végén mégis mind ártalmat­lanná tétettek. Igen ám, de a főbűnösők, a Prónay- és Osten­burg emberei ellen nem mertek semmit se ten­ni, ezek maradtak, sőt a honvédség kötelékébe léptek, mint vadászzészlóaljak. Itt volt a baj. Honvédalakulat lett a gyilkosokból, egy alakulat, amely azonban közvetlenül a kormányzónak volt alárendelve. Babarczyt, aki Duna-Adonyból egészítette ki terrorcsapatait, elfogták, az em­berei ellen eljárás indult. Ézzel kapcsolatban in­terpelláció is volt a Házban, követelték Héjjas Iván letartóztatását Teleki védte meg Héjjast, és cinkostársait. Teleki, de Horthy is tudták, mi folyik az országban, s amíg kifelé (a külföld fe­lé — P. M.) igy játszanak, mintha rendet csi­nálnának, befelé Héjjast védelmezik, az ö és Prónay terrorjának engedve. (Shvoy alább még mégírja, hogyan történhetett ez meg: „Teleki, — Teleki, áldozat lettél Te is gyengeséged miatt, mert ezek a Csónakázó Egyletben befontak Té­ged, s terrorjuk alatt tartottak." —, bár ez fél­igazság, és nevetséges volna egyedül, magyará­zatként elfogadni, mégis jól mutatja azt, hogy az ellenforradalmi rendszernek az első hónapok terrorja alatt összekovácsolódott egységét, a kap­csolatok kiépülését és ellenforradalmi talajon fejlődő, folyamatosan, akaratukat érvényesítő terrorcsoportok parancsnokaival fenntartott érintkezést nehéz volt felrúgni. Az ellenforrada­lom hatalomátvételét követően, s a fehérterror Idején a szélsőjobboldali csoport, annak katonai ága, fegyveres szervezetei döntő befolyással ren­delkeztek, s a nagytőke és nagybirtok támoga­tását élvezve, a kormányzati módszerek tisztán diktatórikus formájának állandósítására töre­kedtek. — P. M.). Stromfeld Aurélt 3 évre ítélték el. Sajnálom. kedves, derék jó fiú volt, a Ludovlkában, mlnt elsőéveshez igen kedves és jó volt, sajnálom na­gyon. Engem november 6-án ezredessé neveztek ki, 3 hónapi alezredesség után, 21 szolgálati év után... 1921. március 26-án, húsvétkor egy szenzációs hír járta be az országot. IV, Károly király meg­jelent Szombathelyen, ahol „véletlenül" ott tar­tózkodott Vas József miniszter, és a közelben Teleki miniszterelnök. (A „véletlen" szói maga Shvoy tette Idézőjelbe, utalva arra, hogy IV. Károly útjáról mind Telekinek, mind Horthynak tudomása volt. 1920. végétől a legitimisták és a szabad királyválasztók egyaránt végleges dön­tésre, vagyis a hatalmi túlsúly megszerzésére, a konszolidáció irányítására törekedtek. A nagy­birtok és a klérus tekintélyes része a legitimis­ta felfogást,, annak karllsta vonalát támogatta. Szabad királyválasztó volt viszont a Gömbös ve­zette Csoport, a Kisgazdapárt, a liberális ellen­zék túlnyomó többsége, mely a kormányzó po­zícióját erősítette. — P. M.). Károly király Budapestre készült, Teleki és Vas meg akarták előzni, de az autójuk „elrom­lott". (Shvoy újabb idézőjellel utal arra, hogy Teleki és Vas jobbnak látta távol tartam magát a kitörni készülő vihartól — P. M.). Károly ki­rály Horthynál volt, követelte a hatalom át­adását, Horthy a külpolitikai helyzetre hivat­kozott, ezt megtagadta, s felkérte, hagyja el az országot. Károly király visszautazott. Nagy nehézségek­kel sikerült Károly király utazását Ausztrián ki­eszközölni, a munkások, szocialisták voltak elle­ne, sőt ellenséges hangulatban. Károly király visszatérésé azért volt feltűnő, mert rövid idő­vel, pár hónappal azelőtt a keresztény párt és a többi pártok között éppen a királykérdésben szakadás állott be. Minden ok nélkül, váratla­nul és teljesen értelmetlenül lett akkor a kí­rálykerdés felvetve, tehát kellett, hogy itt titkos üRynökök és összeköttetések dolgoztak a mé­lyen. Az termeszetes, hogy az antarthatalmak követeik útján azonnal megmozdultak, de kü­lönösen a szomszédos román, cseh, szerb állam félt a restaurációtól, s annyira mentek, hogy casus belliről beszéltek. Nagyon sokan voltak az országban, akik a kor­mány magatartását gerinctelennek és megalku­vónak tartották. Az már más kérdés, hogy sokan hallani sem akartak a Habsburg-restaurációról, főleg Károly királyról. A legnagyobb hátrány, hogy be lett dobva a magyar közvéleménybe a királykérdés, ami méi sok bajt fog csinálni. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents