Délmagyarország, 1977. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-15 / 12. szám

I 4 Szombat, 1977. január 15: ¥ Átlagértékek alatt Szeged időjárása 1976-ban Hőmérséklet C" Csapadék Napsütés csapadékoa köst* eltérés maximum minimum mm * nap éra % Jan. - 0,2 1,0 13,7 13 -12,3 31 25 78 16 55 86 Vebr. - 1,3 >- 1,9 12,0 29 -15,1 1 2 6 4 75 \ 83 Máj-c. >,« - 3,9 17.1 31 -11,0 12 42 111 12 145 101 Apr. 11,4 0,0 24,8 4 0,6 1 57 118 13 172 92 M4J. 15,3 f- 1,3 26,7 20 0,0 1 52 1 85 11 249 97 Jún. 11,0 - 2,1 32,0 21 6,0 2 42 62 10 278 103 Júl. 21,4 - 0.9 33,9 21 9,2 12 39 76 8 291 94 Aug. 18,0 - 3,4 28,1 29 8,2 7 39 81 U 218 76 .szept. 15,3 - 2,2 30,5 14 6,0 7 55 117 13 154 < 73 OkL 11,0 0,0 27,7 3 - 2,8 23 29 56 10 139 91 Nov. 4.9 M 20,6 S - 5,6 26 16 31 10 70 89 Dec. M - 0,3 12,7 1 -18,7 31 65 159 12 50 113 Ev HM) — 1,3 33,9 -18,7 - 463 Kl tso 1805 9a Jül. 21. dec. 31. tso Az elmúlt év időjárása sok tekintetben eltért a megszo­kottól. Egyik jellemző voná­sa az volt, hogy a hőmérsék­let az év nagy részében az átlagérték alatt maradt. A lehullott csapadék mennyisé­ge az ország területének mintegy kétharmadán keve­sebb volt a szokásosnál, kü­lönösen a tél és a nyár első fele bizonyult országszerte nagyon száraznak. Szeged múlt évi időjárását tömören a táblázat foglalja össze. Ebből kitűnik, hogy az elmúlt év majd mindegyik hónapja jelentős hőmérsék­leti hiánnyal zárult Különö­sen hideg volt a sokévi át­laghoz viszonyítva március, augusztus, szeptember és jú­nius, umik'or a havi közép­hőmérséklet 2—4 C-fokkal maradt a normálérték alatt Kisebb melegtöbblet csupán januárban és novemberben mutatkozott, s az évi közép­hőmérséklet is jelentősen, 1,2 C-fokkal alacsonyabb volt a szokásosnál. A legmagasabb hőmérsékletet, 33,9 C-fokot Július 21-én jegyezték fel, míg a legalacsonyabb hő­mérséklet, —18,7 C-íok az év utolsó napján, december 31­én következett be. Szegeden 1978-ban 103 napon süllyedt a hőmérséklet fagypont alá, s így a fagyos napok évi ösz­szege kereken 20-szal volt több mint a sokévi átlag (85 nap). Ezzel szemben a nyári hőség tartóssága kisebb volt, így 30 C-fok fölötti felmele­gedést csak 12 napon jegyez­tek fel, s ez jelentősen ke­vesebb a szokásosnál (31 nap). A csapadék 130 napon le­hullott 463 mm-es évi össze­ge 110 mm-rel.volt kevesebb a normálértéknél (573 mm), annak távaly csupán 81 szá­zaléka esett városunkra. Sze­geden különösen száraz volt a február, november, októ­ber és június, míg csapadék­többlet csak decemberben, szeptemberben, áprilisban és márciusban mutatkozott. A napsütés 1905 órás évi összege a sokévi átlaghoz vi­szonyítva (2102 óra) kereken 200 óra hiányt mutat. Ez a népfényadósság elsősorban augusztus és szeptember hó­napok rendkívüli mostoha napíényellátottságából eredt, e hónapok napfénytartama a szokásosnak mindössze 73— 76 százalékát tette ki. Dr. Péczely György egyetemi tanár fél sikerrel . A téeszek Kölcsönös Támogatási Alapiáról Már a szövetkezeti mozga- hogy a Kölcsönös Támogatá- ügyi támogatást, akár alap­lom hőskorában belgazoló- sl Alap és a bank kapcsola- hiány lerendezésre, akár pe­dott, hallatlanul nagy erő, s ta megfelelő. Így aztán ha dig speciális gépek vásárlá­előny van a közös összefő- némely gazdaságban alap- sára. Eddig két vásárhelyi gásban. Az azóta eltelt évti- hiány, veszteség adódik, szövetkezet kapott hitelt zedek is fényes tanulságul vagy a természeti csapások Az idén különögen nagy szolgáltak, elég csak az ár- milliókat elrabolnak a ter- óba elóu áu a mezőgazdá­szi napokra emlékeztetni. A vezett bevételből, akkor a ság Jó ienn€!j ba a szövet­kölcsönös támogatás elvére rászoruló szövetkezetek kel- kez'eti összefogás mélyebb alapozva hozták létre a csönt kérhetnek „saját bank- . . „ „ ' „ít« Csongrád megyében műkő- juktól". Mindenképpen szol- tartalmat kapna, s a segítő dő termelőszövetkezetek, gálhatja a fejlesztési és be- kéz akkor is megmozdulna, szakszövetkezetek a Kölcsö- ruházás! célokat egy jól mű- ha nem csupán gépek kől­nös Támogatási Alapot, küdő Kölcsönös Támogatási csönzéséröl, tapasztalatcse­amelynek 53 gazdaság lett a Alap. Ugyanakkor « tö™»­tagja. Annak rendje-módja nyes keretek azt is garantál- • ják, hogy az igy közösen szerint II tagú intézőbizott H^H •ágot és 5 tagú ellenőrző bi- létrehozott alapot nem „fal­zottságot ls választottak. ja fel" egy-két gyengébben Szinte feleslegesnek tűnik, gazdálkodó szövetkezet, mégis érdemes megemlíteni, Mindez ésszerű és logikus, hogy számos szövetkezet ker csak örülhetünk, hogy a rülhet olyan kényelmetlen Csongrád megyei szövetke­helyzetbe, hogy időlegesen fi- zetek is a kölcsönös összefo­zetésképtelenné válik. Ez sok gás elvét, a fent említettek­nehézséggel és hátránnyal re is kiterjesztették. Csupán jár. Az ilyen és ehhez ha- az a hiba, hogy a befizetési sonló helyzetek elsimítására kötelezettségeknek nem tesz­viszont a Kölcsönös Támoga- nek eleget. Az elmúlt év tásl Alap hívatott. Ez ön- végéig 6 és fél millió forin­kéntes társulás és a fennál- tot nem fizettek be a Köl­ló rendelkezések szerint a csönös Támogatási Alapba, Kölcsönös Támogatási Alap- ez egyben azt is jelenti, hogy ba helyezett összegeket úgy 27 közös gazdaság feledke­kell tekinteni, mintha a zett meg a kötelezettségéről, téeszek a zárszámadásukban Sajnálatos módon olyan kol­beruházásokra irányozták lektívák ls, ahol az erre "olna elő ezeket az összege- szánt összeg nem okozna kü­ke>V lönösebb gondot. Jó hírű. Szűkebb pátriánkban ked- évről évre eredményesen vezötien adottságú Szövetke- gazdálkodó szövetkezetekről cetek is gazdálkodnak. Ezek van szó, amelyek önként különösen számíthatnak az vállalták a Kölcsönös Té­alap támogatására. A ren- mogatási A láppal járó köte­delkezések, a törvények fel- lezettségeket. Szinte fölösle­tételeket szabnak az Alap ges említenünk ts, ebben az tevékenységéhez. Az intéző időszakban milyen sokat Je­bizottság csak olyan célokra lentene, ha Jól működne fplyósithat pénzt, amelyek a Csongrád megyében ez a nitelpolitikai elvekben sze- szervezet, jó néhány gazda­repelnek. Kétségtelen az is, ság igénybe vehetné a pénz­Téglagyártás A Békés megyei Tégla- és a szezonban kitermelt nyers­Cseréplparl Vállalat makói anyagból készített, megszá­téglagyárában tavaly 9 mii- rított és tárolt mennyiség Jió nyers téglát gyártottak, égetését végzik. A gyárból Ebből 8 millió 500 ezret még naponta átlagosan 30 ezer 1976-ban kiégettek. Jelenleg téglát szállítanak el. gi, pénzügyi támogatásról is. i * Sz. L. I. Különböző érdekek Vizsgálat a járási építőipari szövetkezetnél A hullámok még nem "ül- talható, mert a munkahe- építése mellett egymás egész­tek el. A felelősségre vonás lyen klikkek, csoportok ala- segére koccintottak. A mű­ezután kezdődik. Ha megöl- kultak ki. Megbomlott a vezető először az italozásért dásnak lehet mondanj, hogy szövetkezet egysége, a viták, hiányzást írt a normalapra, a szövetkezet elnöke és a intrikák állandósultak, s a aztán esős. időt, végül túl­vezetőség lemondott, akkor vezetők időnként nem be- órát. a dolog megnyugtató lenne, széltek egymással. A dolgo- ~ . hihá. hiánvn«áer>t De a Szeged városi és Járt- zók javaslatait sem hallgat- mbaJv si Népi Ellenőrzési Bizottság ták meg, hiányzott a de- a' t Pjay" 0Ua a szövetkeze aggályát tejezi ki amiatt, mokrácia. közgyűlésének hogy hozzon mari Stóvefkezef"életkénes A korábbi vizsgálatok létre fegyelmi bizottságot, !par' : h 'tár„,„H alapján a NEB felhívta az határozzák meg a vezetők áZsfoSalásban a testüfet elnök "gyeimét: szüntesse kártérítési kötelezettségét, és űirv foenlmazott• az illeti- meg a béraránytalanságokat, döntsenek a fegyelmi fele­knek fontol^ák ' mlg, t£y g™*8 ^bbef k^esík * nem lenne-e érdemesebb többet ^ggfi más szolgáltató szövetkezet- az D B!"ef A vizsgálat részleteit, ame­tel egyesíteni. főjének ^ jov^elm•JT J ta­Miért jutottak eddig, hogy ben a többi hásonló beosz- ""'ságosak, t0,vabb lehetn,e kerültek ilyen helyzetbe a tású dolgozónak csak 3600- uP„,"l s szőregiek? Tizerjöt népi el- 4400 foriht. példázatai, hogy m kepp. jut­ienőr erre keresett választ, . Q --- ..... hat el ** szövetkezet a száz napon keresztül. A J^^gJ L^en kívü széthullás el6ttI állaP°tlg­vizsgálat méreteire jellemző, „„„vto 'gy l n klVÜ1 Ugyanis a NEB, a vizsgálat hogy minden tíz dolgozóra Ky utón joggai mérlegelte a jutott egy népi ellenőr. A A népi ellenőr.ök a szám- . crfcsz6­vizsgálatot az MSZMP Sze- Iák kiállításánál magánkis- lenetoseget. na egy eros szö­ged városi bizottsága kezde- iparosok foglalkoztatásánál is vetkezettel egyesülne a Sze­ményezte. szabálytalanságot találtak. £ed Járási Építőipari Szö­A népi ellenőrök légin- Furcsa módon a kisiparosok vetkezet. Mert kérdéses, áz kébb arra voltak kíváncsiak, akkor álltak munkába, ami- «j vezetőség képes lesz-e Íráifyítás,& a^ szövetkezet él- kor a következet saját dol- rendbeszedni az üzem széná­talánős helyzete. Némi hely- gozóit fagyszabadságra küld- Jat. ismeretük már volt, hiszen te. A kisiparosok szorgal- A Jogszerűtlen működés korábban hasonló ügyben a masan dolgoztak, annyira, első pillanatai már évekkel nepi ellenorok jartak Szőre- hogy olyan munkát is elvé. ezeiött jelentkeztek. Felvető­* geztek, ami nem Volt mű- dik: kinek az érdeke, fel­A vezetők tudtak a gaz- szakilag indokolt. Természe- adata lett volna az, amit a dálkodás gondjairól. Beszél- tesen, szép summa ellené- NEB társadalmi munkában tek is arról, de nem sokat ben. A számlák legalábbis végzett? Nyilvánvaló, hogy vál\tzonérÍ976°^őaféhrév+ err61 tanúskodnak. . először is a szövetkazeti tó­ben a szövetkezetnek 286 Mit láttak a szövetkezeti Soké, - másodsorban a fel­ezer forint vesztesége volt. tagok? Egyet nem értést, ügyeleti szervé. Ha egy ki­Pillanatnyilag pedig jelek különböző érdekek érvénye- cslt gondosabbak, jobban mutatnak arra, hogy a kése- sülését, sok vitát. Nemcsak . . . ­delmes építkezések miatt a az elnök, hanem a vezetők odafigyelnek, akkor az első kötbér több százezer forintot közül szinte mindenki épít- szabalytalansagot felfedezik, tesz ki és a szövetkezet ki- tetette szövetkezettel ma- * vitelezései általában egy évet* gának. Az elvégzett man- A szövetkezet tagjai a NEB késnek; A vezetők szólhattak kák számlázása,, kifizetése megállapításait helyeslően, volna, tehettek ls volna va- legtöbb esetben szabáiyta- egyetértéssel fogadták. A lamit. Komiszabb az a kö- lan V0"- Ezze' fY*®""- f°" vétkes-vezetők ellen eljárást „r,™ ,mu or rint kart okoztak a szoyet- indítottak. De hasznosabb rülmény, hogy nem volt er- kezetnek. Ilyen körülmények lett volna; ha erre a NEB„ kölcsi alapjuk a felelősségre között fegyelmet sem lehe- vizsgálat nélkül sor kerül, vonáshoz. Miért? ök maguk tett tartani. Előfordult, hogy a kőművesek a falak Halász Miklós is „sárosak". A NEB megállapítása sze-' rint az elnök nem számoltat­ta be a mulasztást elkövető­ket, s nem tiltotta meg, hogy a vezetők a szövetke­zettel építtessenek maguknak házat. Igaz, az elnök sem a DÉLÉP-hez fordult, ami­kor kétszintes családi házát kellett tető alá hozni. A szö­vetkezettel építtette azt. Nem kifogásolta, amikor 32 ezer forinttal kevesebbet szám­láztak neki.- A szövetkezet vezetője azért is elmarasz­GazdaságföEdralzi atlasz Lengyelországról A Lengyel Tudómányos rözö több kötetes atlasz el­Akadémia Gazdaságföldrajzi készítésén dolgozik. Az ed­Intézete az ország gazdasági dig megjelent első kötet és társadalmi helyzetét tük- Lengyelország ipari atlasza. A szerzők — St. Leszczynski M Lakás életjáradékért B. J.-né szegedi olvasónk ve kerületi hivatal lgazga- mondja, hogy a tartási szer­azt szeretné tudni, hogy mi tási osztályához, községek- zódés életjáradéki szerződés­a különbség a tartási és az ben a tanács végrehajtó bi- sé változtatása esetén is' az életjáradéki szerződés között, zottságának titkárához kell eltartó jogosult a lakásbér­Továbbá arra is kíváncsi, jóváhagyás végett bemutat- leti jogviszony folytatására, hogy életjáradéki szerződés ni. A tanács a rendelkezés Abban az esetben, ha a tar­alapján lehet-e a lakás bér- szerint megtagadja a jóvá- tási szerződés jóváhagyásától lett jogviszonyát folytatni, s hagyást, ha annak tartalma a bérlő haláláig legalább hat ha igen, milyen feltételei? nem felel meg a Polgári hónap eltelt, továbbá az el­mellett? Törvénykönyv rendelkezései- tartó a bérlő halálakor leg­A tartási szerződés általá- nek, vagy ha a szerződés alább hat hónapja állandó ban az a személyes szolgál- nem tudná célját tartósan jelleggel a lakásban lakott, tatás (mosás, takarítás, ét- betölteni. A jóváhagyott és a tartási kötelezettségét kezés stb.) biztosítására irá- szerződés teljesítését a tanács pontosan teljesítette, illetve nyul, amit az eltartó nyújt rendszeresen ellenőrzi. Az az életjáradékot pontosan az eltartottnak valamilyen ellenőrzést a szerződő felek" fizette. Magánházban levő vagyoni (általában ingatlan) kötelesek tűrni, azt nem lakás esetén az eltartó a juttatás fejében. A szerző- akadályozhatják meg. bérleti jogviszonyt az előírt déssel az eltartó a vagyon A lakások elosztásáról és feltételek esetén is csak ak­várományosává válik. Az a lakásbérletről szóló rendel- kor folytathatja, ha a ház­életjáradéki szerződés nem kezés adja meg a második tulajdonos a tartási szerző­személyi szolgáltatás, hanem kérdésre a választ. E rende- dés megkötéséhez hozzájá­a szerződésben meghatáro- let szerint a bérlő halála rult. Ez a rendelkezés a zott összeg rendszeres blzto- esetén az elhalt eltartója is lakásrendelet hatályba lépé­sítását jelenti a rászoruló- folytathatja a lakásbérleti se előtt megkötött és jóvá­nak ingó, esetleg ingatlan Jogviszonyt. Tehát a tartási hagyott tartási szerződésekre vagyon megszerzése ellené- szerződést nemcsak ingatlan nem vonatkozik. A tartási ben. vagy ingó vagyon fejében, szerződés érvénytelensége, A szerződés csak hatósági hanem lakásbérleti jogvi- felbontása vagy megszűnte­jóváhagyással érvényes. Az szony folytatása fejében is lése a lakásbérleti jogvi­írásban megkötött szerződé- lehet kötni. Az 1/1971. (II. B.) szony további folytatását ki­seket az eltartott lakóhelye Kórm. sz. rendelet 81. pa- zárja. szerint illetékes városi, illet- ragrafusa (3) bekezdése kl- Dr. V. M. t professzor, dr. T. Lijewski és dr. St. Misztal — munká­jukért az Állami Érdemrend második fokozatát kapták meg. Az atlasz — az első ilyen jellegű kiadvány — tartal­mazza az ország összes ipa­ri létesítményének kartográ­fiai jegyzékét, képet ad gaz­dasági jelentőségükről, és feltünteti a folyamatban le­vő iparosítást is. Számos térképen szemlél­tetik az elmúlt száz év fo­lyamán végbement ipari fej­lődést, — 1900-ból, 1910-ből, 1938-ból, 1946-ból és 1965­ből származó adatokkal. Megtalálható az atlaszban az ipar társadalmi kihatá­sainak kartográfiai ábrázolás­sá is. Különleges térképek mutatják be a munkaerő — különösen a női munkaerő — elosztását. Grafikusan áb­rázolják az egyes ipari gócok munkaerő-elszívó hatását s feltüntették azokat a helye­ket, ahol több mint száz in­gázó . dolgozik. Egyes térké­pek az ezer lakosra jutó ipari munkásság arányát szemléltetik. Az 150 térképet tartalma­zó atlasz nagy segítséget nyújt az elemző, tervező és irányító munkához.

Next

/
Thumbnails
Contents