Délmagyarország, 1977. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-15 / 12. szám

93 Szombat, 1977. január 15: Kisszínházi premier: Rendhagyó február 10. A „belakás" bonyodalmai - Próbálják Az ember tragédiáját Színháznyitó előadás. Ma- matában" .adódó gondokért munka után került csak sor dách Imre: Az ember tragé- nem felelős a kivitelező, az Intenzív színpadi próbákdiája — hirdetik a Szegedi Ezek pontosan olyanféle ra. Madách művét talán Nemzeti Színház januári tennivalók, mint amelyek az kissé szokatlan szöveghúzámdsorát közlő plakátok, új lakásba frissen beköltö- sokkal kívánjuk bemutatni, Ahányszor rájuk pillant a zőkre általában hárulnak, a Hevesi Sándor-féle variájárókelő, újra és újra érzi a Tehát teljesen természetes, ciótól legalábbis lényeges elvárakozás izgalmát. normál i* és elkerülhetetlen térésekkel. Így lesznek olyan Nem mindennapos ese- teendők, amelyek mindazon- szövegrészek, amelyek még mény egy város életében, által hátráltatják íelkészülé- egyetlen Tragédia-előadáson hogy új színháza születik, sünket. Hogy mi minden sem hangzottak el, viszont Ha pedig ennyire nehézkes, gond, baj, hiba adódik az megrövidítettük a már nahosszadalmas, bonyolult fo- efféle honfoglalás során, an- gyon közismert részeket, lyamat az életre hívás, mint nuk legfeljebb 30 százalékét Előadásunk viszonylag rövid a szegedi Kisszínház eseté- lehetett; előre látni. Az épü- időtartamú lesz, ez azonban ben; ha a nyitány alkalmá- letet tehát jól adták át, a nem a szövegmódosítások, ból nem kevesebbre, mint a jni műszaki gárdánk a nagy- hanem az előadás-szervezés Tragédia előadására vállal- színházi munkák, a tájolás- eredménye: a képek éles hakozik a társulat, beláthat- ból adódó feladatok mellett tár nélkül kapcsolódnak juk: nincs mit csodálkozni minden tőle telhetőt meg- majd egymáshoz. A végnéla szokatlanul felfokozott vá- tesz, hogy Itt látszani és kö- kül; közzenék, átdíszítések, rakozáson. A kedélyek nyűg- zönséget fogadni lehessen, pantomimek, a látványelevását, a „megnyílik, vég- mégis, a bemutató február mek túlburjánzása — taré. mégis"-bIzakodást, az 10-i dátumát is csak roppant pasztalataim szerint — edelőadássikernek csendben feszített munkatempó mellett dig sok operalibretto-ízű előszurkoló színházbarátok fel- tudjuk tartani. adást eredményeztek. Mi hőtlen élményvárását azon- — A még mindig „belakat- nem megmutatni, hanem elbán újfent megzavarta vala- lan" színházban tehát tulaj- játszani szeretnénk a mami. Módosították az első kis- donképpen január 3-tól pró- dáchi mű lényegét. Nem színházi bemutató dátumát: bálnak, de nyilván túl van- történelmi képeskönyvet január 28. helyett február nak' már a felkészülés első akarunk tanító-oktató célzat10-én lesz a várva várt pre- fázisain. Hol tartanak? tal a közönség elé tárni, hamier , — A rendelkező nróbák nem a felnőtt, értő nézőseGirlcz Mátyástól, a szín- közepén Szokásos felkészü-. reg költői fékére hatva ház igazgatójától á Tragé- Ié8i módszerünk a Tragédia Madachot, a kóltot felmutatesetében sem váltorott: m. dia rendezőjétől kértünk választ. — Miért? Hadd szedjem pontokba, az okok ugyanis többfélék. Először: a próbák megkezdését december közepére, a karácsony előtti időszakra terveztük, akkorra szabadultak fel a társulat lagjai egyéb kötelezettségeik alól. Csakhogy, mint közismert, egyszerre két színész, Kátay Endre és Kárpáti Tibor is megbetegedett, három produkció került veszélybe. A Mesél a bécsi erdő bemutatóját el is kellett halasztani. Nem vállalhattuk azonban, hogy további előadások is elmaradjanak. A műsort át kellett szervezni, egy héten keresztül sorozatos beugrópróbékat tartani, hogy az operett, valamint a Cseresznyéskert és Az ezernevű lány előadásait is, beugrásokkal, megtarthassuk. A Tragédia-próbákra szánt időbői a veszteségünk — egy hét. Másodszor: éppen kezdhettünk volna próbálni, amikor a Kisszínház két gázkazánja közül az egyik felmondta a szolgálatot. Január 6-án tudták megjavítani. Közben azokon a napokon, amikor nem mutatott túl nagy hideget a hőmérő, megkíséreltünk próbákat tartani. kevés sikerrel. A hideg miatti újabb megbetegedések veszélyét igazán nem vállalhattuk. Itt jegyezném meg. hogy időközben az egyik fontos vízvezetékcső is elfagyott. a keletkezett jégdugót a színház dolgozói csak január 3-ra tudták eltávolítani. Az újabb idővesztesée tehát — két hét. A felkészülésre megmaradt napok alatt teljesen lehetetlen gz igénveink szerinti és a joggá' fokozott várakozásokat kielégítő előadást produkálni. — Ügy tudom, az előbbieken kivül számos apróbb-nagyobb javítani-, tennivaló akadt az épületen. Berendezési, kisebb műszaki problémák. zavarták munkájukat. A tavaly októberi műszaki átadás előtt viszont, a korábbi bonyodalmakból okulva, a színház joggal szögezte le, hogy a műszaki átvétel kizárólag akkor történhet meg, ha az épület „üzemelésre kész". A premierhalasztás indoklásaként tehát okkal-joggal-e a hivatkozás az épület újdonságából fakadó nehézségekre? Nem lett volna helyesebb,' némi előrelátással, eleve későbbi dátumot kitűzni? — Szeretném hangsúlyozni, az épületben folyó mostani javítási-szerelésl-béreni'czési munkálatok mindegyiJ a már kizárólug a színház dolgozóinak feladata. A menet közben, a „belakás folyasem hosszú és alapos elemző Sulyok Erzsébet Kiállítási napló Együtt és magányosan A magyar amatőrmozgalom a mártélyi táj, az alfödi vi- tein, egyszer a kiskundorozsjelenlegi állásáról kaphatunk dék. Legfeljebb a megoldási mai cigánytelepen csomagolizgalmasan érdekes és tanul- módok, a technikai kivitéle- Ja ki rajzszerszámait, másság os képet két, nemrégiben zések különbözőek. Mert való kor a londoni parkojc csamegnyílt szegedi kiállításon, igaz, hogy Mráz János fest- vargóit, megint máskor a göA November 7. Művelődési ményei mélyebb és érzéke- rög-török kikötők emberKözpont teremtett otthont a nyebb alkotót képviselnek, dzsungelét örökíti meg. XI. Mártélyi Országos Ifjú- mint Szijjártó Árpád alkotó- Lehet, sőt bizonyos, hogy sági Képzőművész Tábor sai, Szatyor Győző litográ- a stúdiumokon pallérozott hallgatóinak a bemutatko- fiái átéltebb munkák, mint jtészszem, az iskolák állomázásra, a Bartók Béla Műve- Ungvári Mihály tájképei sait végigjárt profitekintet lódési Központ Fiatal Művé- vagy Bernáth Pál indulatok sok hiányosságot, elrajzolást tSZfk= KJ0Ja ^ülte festményei. Üdítő szín- fedez fel a tollrajzokon, széntal szegedi orvos, Sónkodi ., , , ~ . - vázlatokon, színes képeken, István alkotásaiból rendezett a tarlaton Szekeres Fe- • tárlatot. E két kiállítás az renc három plakátterve, me- ae az 18 lgaz- nog> a amatőr képzőművészeti moz- lyek közül a leginkább in- hlányokat többszörösen pócsaládtörténet i Olvasmányainkban itt-ott találkozhatunk a családtörténet fogalmával, az irodalomban a családregény műfa j'a is régóta polgárjogot nyert. A vérrokonság, a generációk ág-bogai keresztülkasul átszövik az ember életét, de a köztudat számára kevéssé fonódnak össze legfontosabb, emberré változtató tevékenységünkkel: a munkával. Pedig itt is lelhetünk családregényre. Ma is él és dolgozik Szegeden, a gyufagyárban egy család, amelynek története szorosan eggyé vált a gyáréval: a Nyári család. Történetük dióhéjban a következő: Nyári Sándomé született Gárdián Mária 1937-től, 12 éves korától dolgozik a gyufagyárban. Mikor ő odakerült, már a század első éveitől ott dolgozott. édesapja, dolgozó. Nyáriné férje, id. szüleim munkatársait. MeGárdián Menyhért, a fameg- Nyári Sándor, a gyufagvár hettem volna-e máshová? munkáló, illetve az asztalos- egyik legkiválóbb szakembe- Nem kért senki, hogy idejöjműhelyben, egészen 1958-ban re többszörös újító volt jek, mégis természetesnek történt nyugdíjaztatásáig. 1949-től haláláig, 1973-ig. tartottam, hogy már ióari Apjának bátyja, Gardian Fe- Jelenleg a családból hár- tanulóként itt kezdjek, ehorewc gépészként szinten a man aktív dolgozói az vá naponta bejártam anyámnyugdíjig, 1950-ig dolgozott „anyagyárnak", amire, ha hoz, apámhoz, s a szó szoros ugyanitt, akárcsak Nyariné valamikor, esetükben külö- -értelmében az egész gyárba nővére, Olah Lászlóné Cár- nösen ilUk ez az elnevezés, úgy kerültem,, mint ahógv dián Ilona, aki a harmincas Nyárlnén kívül fia, ifj. Nyáévek elejétől egészen 1955-ös Sándor, aki apja mesterrokkant pyugdíiéllotnényba ségét folytatja: tmk-laka- «,kerúléseig volt gyüfagyán tos> s 1365-től első Iparitanu. nerácló tagjai is megvannak ló-évétől kezdve a gyár már: két kisgyerekünk van, munkása, feleségével együtt, csak a lakás meglenne mér: aki 1970-ben került a gyufagvár dolgozói közé. Összesen hét csáládtag, Somogyi Károlyné ielveiel* Ma Is dolgozik a 'gyufagyárban a Nyári család. Képünkön: Nyári Sándomé fiával és annak feleségével szülőkhöz kerül az ember. A feleségemmel is Itt ismerkedtem meg, s az újabb getellektuális és plakátszerű galom számos erényét éshiáA mártélyi tábor ifjú alko- kiallítasra invitáló terv mutói hagyományosan a téli hó- tatja a jövő lehetőségeit. Érnapokban összegyűjtik nyári dekes kísérletek Dec si Kiss ihletésű munkáikat s kiöli- János textilképei is. tason reprezentáljak az or- • , „ . , szágos seregszemle létjoga- Sonkodi Istvan mas alkatu sultságát, fontos szerepét, ember. Számára a képzőműműhelyjellegét. A mostani vészeti megnyilatkozás nem tárlat kiállítóinak névsora vásárnapi Időtöltés, öncélú CTtovo^ara^a Sí -rakozás vagy divathóbort, Ez annál is érde- nem hobbi, hanem tolja a kifejezés hőfoka, szenvedélyessége, gondolatgazdagsága. Expresszivitás és líra, szürreális motívumok és groteszk szemlélet, szálkásideges vibráció és nagyvonalú kiemelések egyszerre jellemzik képeit. Mindkét tárlat — más-más oldalról — hasznos és eltagadhatatlan érv az amatőrmozgalom ügye,. 1972-től várjuk, talán az Idén... Kovács József üzemvezető három generáció, körülbelül mondja: — Mindenképpen 80 év egy helyen: több mint hasznos dolog a munkásgekuriózum. neráclók sora egy gyárban. Fölösleges és hiábavaló do- Közösségi magatartásban, felog lenne nagy szavakat keresni az előbbiek után. Nyári Sándorné, aki egészen a legutóbbi évekig dobozgyárgyelmezettségben, munkaszeretetben rendkívüli többletet ad, s igaz az, hogy a vélnem válik vízzé. Nyárlné fin tó gépen dolgozott (jelenleg most lett kiváló dolgozó, meós), párttag, évtizedekig egyébként párttag, KISZvolt szakszervezeti bizalmi, szervezőtitkár és munkásőr. jó néhány kitüntetés — a Szakma Kiváló Dolgozója, a Faipar kétszeres Kiváló Dolgozója, élmunkás, aranyko. A család összetartó ereje rengeteget jelent, nemcsak összefogja, ösztönzi is tagjait: a szülő se szeretné, ha szorús törzsgárdatag — tu- vele azosos helyen dolgozó lajdonosa, mindössze ennyit mőndott: gyereke szégyent hozna a fejére, a „gyerek" nedig már — A szüleim ragaszkodtak fiatalos önérzetből se akar hozzá, hogy idejöjjek. Inkább lemaradni. Inkább feltilmúlegy helyen legyen a család ni aknria mindazt, amit Szü* — mondták. Itt mindig meg. lei elértek. becsültek engem is, a munkámat is, eszembe se jutott elmei*ii. Három éven van még a nyugdíjig, 3300 forinA magyar nvelv értelmező szótárában a következő szó áll a „dinasztia" címszó alatt: „Dinasztia: uralkodó tot keresek, mit mondhatnék Maládi „ház A gazda,ági meg? Érdemes volt ennyi vaRy a k;;,életben nemzedéévet itt tölteni. Nyári Sándorné nem 'beszél arról, hogy ,neki és apjóéknak, az első és a második generáció' tagjainak kétkeken át fontos szerepű csalad." Nem, ebben az esetben sem téved a nvelv. Mert hiszen nemzedékről nemzedékre tették, teszik a dolgukat^ szeresen nehéz dolguk volt: ^zveket' hozva létre mun. repléstől. Ez annál is érde- nem noooi, nanem szenve- .. kesebb, mert nem ritka je- dély, az önmegvalósítás °n™^nk 01]esebb megva" lenség az amatőr alkotók kö- egyik lehetősége. Szívesen zött hogy néhány mű elké- kószál é peremkerüleszitese után mar kiállítási lósitása mellett. Tandi Lajos egyrészt a történelem robbanásai, másrészt az őket követő családtagok útjának egyengetése miatt. Fia mór többe? érzékel ebből: — En már szó szerint itt nőttem fel a gyárba, bölcső, débe. óvodába Itt jártam, gyerekkoromtól » Ismertem ká'"kkal, alakítva egv szoeia"sta üzem arc"'=?át, munkáinkkal kanesniödva poy nngvobb. all'nM paásr,. Hez. 54 ez a V.„-vo— úgy tűnik — folytatódik ... , Domonkos László lehetőségért könyökölnek, bemutatkozásért kilincselnek. Ezért is hallható egyré gyakrabban „hivatásos" művészek szájából a szenvedélyes kitörés áz amatőrök ellen. Ügy tűnik, mintha nemcsak a kiállítási lehetőségeket féltenék, de a vevőkör megcsappanásával is számolnának. Pedig a pért közművelődési határozata az .amatőrmozgalom segítésének és fejlesztésének szorgalmazása mellett hanglúlyozza, hogy: „Célja nem hivatásos művészek nevelése, hanem a szocialista közösségi magatartás formálása, az aktivitás fokozása, a művészi tevékenység megkedveltetése, jobb megértése. .." E sorok kollektivitásra sarkalló inspirációi, a valós élmények feldolgozásának szándékai öltenek testet a mostani kiállításon. Szinte valamennyi alkotás ihletője Alternatív tárgy:' a kereskedelem A Belkereskedelmi Minisztérium vezetői a napokban megtárgyalták a pályaválasztási propaganda, a kereskedelmi utánpótlás helyzetét, s az ezekkel kapcsolatos további tennivalókat. A vezető testület elhatározta, hogy a közeljövőben központi pályaválasztási propagandaakciót szervez a minisztérium. A gimnáziumot végzettekkel megismertetik a szervezett intenzív szakmunkásképző-tanfolyamok hasznát. Az Oktatási Minisztériummal tárgyalnak arról, hogy a gimnáziumok 111. és IV. osztályos tanulóinak egy része alternatív tantárgycsoport keretében megismerkedhessen a kereskedelemmel. (MTI) Eredményes munka a vezetői továbbképzőn Általános igazság, hogy a* tatási Igazgatóságán kö- gatták, velük tárgyalták meg élet igen sokat követel a ma zépszintű vezetők részé- az időszerű kérdéseket. Közemberétől minden szem- re. Ideológiai és gazda- zájúrult ez a vezetői munka pontból. S minden területen, ságpolitikai szakon vált le- gyakorlati tapasztalatainal; Különösen fontos, hogy meg- hetővé a továbbképzés az cseréjéhez is, azzal együtt, feleljenek a maguk helyén a egyenként két-két hónapos hogy a hallgatók fővárosi és vezetők. A fejlett szocializ- tanfolyamon összesen nyolc- megyei tanulmányi kirándumus építése évről évre töb- van hallgató számára. Vala- lásokon is részt vettek, bet vár tőlük a gazdasági mennyien Csongrád megye A középszintű vezetői ^oéletben s az, ideológia front- valamelyik üzemében, vál- vábbképzés tegnap fejezőjai egyaránt. Ezért határoz- lalatánál, termelőszövetkeze- dött be. Ez alkalommal dr. ta el néhány éve a párt tében vagy intézményében Szilágyi Júlia igazgatónő elPolitikai Bizottsága, hogy a töltenek be vezetői tisztsé- mondotta, hogy a tanfolyaget. Korábbi ideológiai, el- mok munkáját az Intézmény méleti és politikai felké- vezetői, előadói és a hallga. sziiltségük felfrissítését, bő- tők egyaránt eredményesnek vítését tette ez lehetővé, hi- ítélik, mindenekelőtt a vészen a tanfolyamon érintett zetés színvonalának emelése valamennyi témában a leg- szempontjából, ősszel majd párt- avatottabb fővárosi s megyei újabb tanfolyamok kezdődi Oki szakértők előadásait judL nek hasonló rendeltetéssel. / \ ' • vezetők felkészültségének növelését szervezett módon kell elősegíteni. E feladat végrehajtásának részeként nyílt meg 1976 szeptemberében két külön tanjfolyam a megyei bizottság szegedi