Délmagyarország, 1977. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-15 / 12. szám

Szombat, 1977. január 15. i 3 Szerszámgépek exportra A Szerszámgépiparl Művek 1971-ben numerikus vezérlésű szerszámgépeket készít szovjet, NSZK-beli, lengyel és csehszlovák partnerek megrendelésére. Az új, programozható szerszámgépek gazdaságosabban dolgoznak, mint elődeik. Képünkön: az év első szerszámgépének szerelése. Társadalmi viták a téesztörvény módosításáról Tíz mezőgazdasági jellegű megyében ezekben a napokban tartják a Hazafias Népfront szervezésében azokat a társadalmi vitákat, amelyekkel előkészítik a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló törvény és a vele kapcsolatos jogszabályok módosítását, illetőleg kiegészítését. A termelőszövetkezeti jogszabályok változtatását a jelenleg hatályos, 1967. évi III. törvény — a téesztörvény — megalkotása óta a gazdálkodás körülményeiben történt változások indokolják. A gyakorlat egyébként igazolta, hogv a jelenlegi törvény egészében jól szolgálja a 6zövetkezetpolitika érvényesítését, tehát nem új, hanem korszerűbb törvényre van szükség. Ilyen értelemben foglaltak állást a jogi szabályozás továbbfejlesztéséről a mezőgazdasági termelőszövetkezetek legutóbbi kongresszusán is. A törvénymódosításokkal egyidejűleg a végrehajtásról rendelkező minisztertanácsi es szakminiszteri rendelet helyett viszont új rendeleteket adnak ki, mivel a jelenlegiek áttekinthetősége és kezelése — a többszöri módosítás és kiegészítés következtében — nehézkessé vált. A népfrontviták mostani első tapasztalatai szerint elsősorban a téeszdemokrácia — jogilag is alátámasztott — szélesítését szorgalmazzák. A hozzászólásokból az az igény is kiviláglik, hogy a téeszek belső életét, az ottani munkahelyi légkört a lakóhelyi demokrácia részének kell tekinteni. Különösképpen szükség van a demokratizmus népfrontmozgalmi erősítésére is ott, ahol a téeszek összevonására — s ezzel óhatatlanul együtt járó hangulati, egzisztenciális változásokra — kerül sor. Hiszen minden gazdasági jellegű szervezeti intézkedés politikát is jelent, s amit értenek és megértenek az emberek — mert őszinte tájékoztatást kapnak és a véleményük elmondására is lehetőségük van —. azt támogatják igazán. Azért is szorgalmazzák a vitákon például, hogy a jogszabály-korszerűsítés során törvényi szirten mondják ki a társadalmi érdek elsődlegességét, s azt, hogy szükség van a téeszek és más, állami gazdálkodó szervek közötti sokoldalú gazdasági együttműködés fejlesztésére. Az is jogszabályba kívánkozik — a téesz fogalma kapcsán —, hogy a tagsági viszonyban a vagyoni jellegű kapcsolattal szemben Aia már a közösen végzett munka vált meghatározóvá. (MTI) Társulás alakú'! a zöldségtermesztésre Néhány év óta sok szó esik a zöldségtermesztés és a zöldségkereskedelem gondjairól, minden hír kedves tehát, ami a megoldás felé vezet. Szegeden a járási hivatal székházában zöldségés burgonyatermesztési társulás alakult tegnap, azzal a céllal, hogy e gond megoldásához a közös gazdaságok összefogásában rejlő lehetőségeket is kihasználja. Alapító okiratában vállalta a társulás egyelőre: tizenhét tagja, hogy erőfeszítéseket tesz a zöldségtermelés fokozására az új termelési módszerek elterjesztésével, és a munkát könnyítő, korszerű gépek beszerzésével. Köztudott, hogy szentesi központtal alakult már zöldségtermelő rendszer, de az a melegházi, hajtásos termelést helyezi előtérbe, a forráskúti—üllési- Haladás Termelőszövetkezet vezetésével működő új társulás támaszkoSzocialista szerződés A szegedi Kőolaj- és Földgázipari Létesítmények II. számú Gázfeldolgozó 'üzeme építésében részt vevő szovjet szakemberek csoportja és az NKFV szegedi üzemének beruházási üzemegysége — a Március 15. többszörös aranykoszorús szocialista brigád kezdeményezésére — szocialista szerződést kötött az 1977. I. félévére. Az okmányok aláírására tegnap, pénteken délelőtt a beruházási üzemegység épületében került sor. A szocialista együttműködési szerződés célja: a gázfeldolgozó üzem mielőbbi megvalósulásának elősegítése, a munkák széles körű koordinálása, az üzem mielőbbi beindulása. Az összefogás eredményeként 500 millió forintos beruházás valósul meg. Az üzem napi termelése 2,2 millió forint lesz, s a hazai propán-bután gázigényeket maradéktalanul ki tudják majd elégíteni. dik ugyan a palántát nevelő melegházakra, de a szántóföldi zöldségtermesztést tekinti feladatának. Elsősorban a burgonya, a paradicsom, a zöldpaprika, a káposztafélék és másodvetemények nagy tömeget adó termelését segíti. A társulás tagjai erre az évre 1250 hektár burgonya és 930 hektár zöldség termelését vállalták a tegnapi tanácskozáson, de számítani lehet arra, hogy a tagok száma és a vetésterület is változik még. A fölvásárló kereskedelem és a konzervgyár képviselői megfigyelőként vettek részt a tanácskozáson, csatlakozási szándékáról ez a két vállalat később dönt még. A szervezők megfontoltságát dicséri az a tény, hogy a szákszövetkezetek részvételére is számítanak, sőt arra is ösztönzi az új társulás a szövetkezeteket, hogy a kisgazdaságok termelését a nagyüzemi tapasztalatok közreadásával is segítsék. * Az országos adatok szerint az idei tervek számolnak a termelési rendszerek bővülésével. Tavaly nyolc zöldségtermelési rendszer működött az országban, összesen több mint 10 000 hektárról takarítottak be különféle terményeket. A termelési rendszerek idén további 2000 hektárral bővítik területüket. Várhatóan újabb termelési rendszerek -is működési engedélyt kapnak ebben az évben. 1977-ben terv szerint további öt zöldségtermelési központ alakul, s termőterületük meghaladja a 3000 hektárt. Sok dolguk lesz idén a szegedieknek A

Szeged városi pártbizottság tegnapi ülésén, az idei gazdasági és városfejlesztési feladatok kitűzése előtt részletesen elemezte a fejlődés 1976. évi eredményeit, nehézségeit. Megállapította: mindazt, ami számokban kifejezhető, jórészt teljesítettük a tervből, csupán a gyermekintézmények építésével maradtunk le kissé, s néhány fontos beruházást nem sikerült meggyorsítani. Nagy erőfeszítésekkel azonban elértük, hogy a gazdasági nehézségek ellenére is tovább javultak az életkörülmények, vagyis végrehajtottuk a XI. pártkongresszus határozatából és a megyei pártbizottság állásfoglalásából ránk eső feladatokat. A tények tehát azt mutatják, hogy városunk lakossága ezúttal is jóleső érzéssel fogadhatja kemény munkájának' gyümölcsét. Az ipari termelés 6 száza'ékos növekedése, a hatékonyság javulása, a korszerűbb termékek gyártása, az építőioar dicsérendő helytállása, az exportkötelezettségek teljesítése, a téeszek kiegyensúlyozottabb gazdálkodása stb. mind olyan impozáns dokumentumai a párt- és tömegszervezetek eredményes tevékenységének, a dolgozók összefogásának és alkotó kedvének, hogy ezeket semmiképpen sem szabad elhallgatni. Ugyanakkor súlyos hiba lenne megfeledkezni a gondokról és a fogyatékosságokról. Mert az is tagadhátatlan, hogy továbbra is nagyok a szervezési tartalékok, Szegeden még mindig csak 60—70 százalékos az ipari kapacitás kihasználása, a könnyű- és gépiparban ésszerűtlenül tovább használják az elavult berendezéseket, at építkezéseknél nem sokat javult a munkafegyelem, a mezőgazdasági terméshozamokban indokolatlanul nagyok a különbségek és így tovább. Mint a pártbizottság megállapította, csakis a hibák és problémák a'aoos ismeretében lehet hozzáfogni az 1977. évi rendkívül sok* munka elvégzéséhez. Mivel a sikerekről és a bajokról is sok szó esett az elmúlt 12 hónap folyamán, most inkább az előttünk álló tennivalókra kell összpontosítani figyelmünket és erőinket. Rengeteg dolgunk lesz az idén. A pártbizottság tagjainak kiküldött írásos jelentés oldalakon át hangsúlyozza a pártszervek* az állami- és gazdasági vezetők, továbbá a társadalmi és tömegszervezetek teendőit. Aláhúzza a Központi Bizottság tavaly decemberi határozatában és a megyei pártbizottság állásfoglalásában megjelölt iránynak és módszereknek fontosságát, majd részletesen felsorolja, mit kell megcsinálnunk december 31-ig. Csak a legfontosabb számokból említünk néhányat. Szeged ipara termelékenységi forrásból idén is 6 százalékkal növelje termelését; az építők 7—8 százalékkal több munkát végezzenek el; a termelőszövetkezetek szintén 7—8 százalékkal produkáljanak többet; a MÁV 2 százalékos, a Volán 8—9 százalékos volumennövekedéssel számolhat; a kiskereskedelmi forgalom a megyei átlagnál jobban, 9—10 százalékkal, a beruházások értéke 7—8 százalékkal növekedjék. Ügy foglalt állást a városi pártbizottság, hogy az általános erőfeszítésen belül idén is előtérbe kell állítani a legégetőbb gondok megoldását. Tavaly például az utak rendbehozatalát forszíroztuk erősen, és a siker meg is született. Ebben az esztendőben az úgynevezett kapcsolódó beruházásokra kell „ráhajtani", mert ha ezekkel lemaradunk, nagy bajban leszünk az ötéves terv egészének teljesítésével. Ezért a korábban már elfogadott HTOBnrogramot (házgvári iskola, óvoda, bölcsőde) és a kereskedelmi' üzlethálózat bővítését állandóan ösztönözni, szorgalmazni kell. A pártbizottság ülésén elfogadták a többi között: föl kell építeni Szegeden öszszesen 2254 lakást; fejeződjék be a többi között újabb 16 általános és nyolc szakközépiskolai tanterem építése; adjanak át összesen 60 személyes bölcsődét és 125 személyes óvodát, továbbá 27o személyes általános iskolai, 208 személyes középiskolai és 160 személyes élelmiszeripari kollégiumot. A közművelődést az Odessza városrészben és Felsővároson felépülő könyvtár segíti. A kiskereskedelmi bolthálózat 4000 négyzetméterrel bővül, elkészül a 300 személyes új szálloda a Tisza-parton. A földgázfogyasztók száma 1800-zal növekszik ebben az évben. A városfejlesztés adataihoz tartozik ezeken kívül a versenyuszoda és az Ifjúsági ház építésének, a Lenin körút második szakasza felújításának befejezése, egyetemi és klinikai rekonstrukciók stb. El kell kezdeni újabb óvodák és bölcsődék, 150 ágyas kórházi pavilon, a Szegedi Nagyáruház, a DOMUSZ Áruház, a rókusi víztorony építését és így tovább. Lehetetlenség felsorolni, mi mindennel leszünk még gazdagabbak, ha komolyan vesszük a tervek teljesítését. De.nem is a lista a fontos, hiszen az építkezések állásúról úgyis tájékoztatják a város lakosságát. Inkább azt kell ismernünk jobban, hogyan, mi módon juthatunk el ezekhez a célokhoz. A városi pártbizottság ülésén rámutattak: népgazdaságunk egyensúlyi viszonyainak javítása megköveteli a szigorú és ésszerű takarékosságot. Exporttermékeink versenyképességének fokozása szükségessé teszi a gyorsabb korszerűsítést, az új, jobb minőségű, vagyis eladhatóbb termékek gyártását. A termelés és a gazdálkodás hatékonysága indokolja, hogy a gépek több műszakban dolgozzanak, ezért az üzemek készüljenek föl a július 1-én megva'ósuló műszakpótlék rendezésére. Ésszerű anyag-, energia- és importmegtakarítással növeljék a vállalatok a nyereséget, belső tartalékok feltárásával pedig érjenek el saámottevő megtakarítást. És ami szintén nagyon lényeges: munka-, termelés- és igazgatásszervezési intézkedésekkel a felelősök jelentősen segítsék elő a gyártási idő csökkentését; a termelés ütemességét, létszámmegtakarítást, több gépes vállalást, a munkaidő jobb kihasználását, a belső érdekeltségi viszonyok fejlesztését. A hatékonyság fokozása megköveteli természetesen a tudomány eredményeinek széles körű és késedelem nélküli alkalmazását, kihasználva a szegedi egyetemek' és főiskolák nyújtotta lehetőségeket. Szeged mezőgazdasága — állapította meg a városi pártbizottság — ma már rendelkezik olyan adottságokkal és belső tartalékokkal, amelyek lehetővé teszik, hogy a téeszek 7—8 százatokkal bővítsék termelésüket. Ehhez jelentős segítség, hogy mintegy 8300 hektáron jó minőségben elvetették a kalászosokat, közel 8000 hektáron pedig elvégezték a mélyszántást. Most — a többi között — azt várja tőlük a népgazdaság, hogy új eljárások alkalmazásával, a termesztési rendszerek fejlesztésével. géoesítéssel stb. búzából érjenek el 1977-ben 43—45, kukoricából 48— 52, fűszerpaprikából pedig 80—82 mázsás termést hektáronként. Fontos, hogy az átlagot meghaladó mértékben növellek a szántóföldi zöldségtermesztést, tegyék meg a szükséges intézkedéseket az alacsony hozamok növelésére, soko'dalú segítséget nyújtsanak a tagok háztáji termelésének növeléséhez. Végül a tehénállomány és a tejtermelés növelésére, az ütemes sertéshizlalásra figyelmeztetett a pártbizottság. Különösen érdekli a lakosságot a kereskecto'em és a szolgáltatás. Ezért a városellátás javítása érdekében feüeszteni kell a felvásárlást, s ösztönözni a kiskerttulajdonosokat a piacra termelésre. Erre azért van szükség, hogy lehetőleg ne emelkedjenek a zöldség- és gyümö!"sá'-ak, illetve, hogy az átlagos árszínvonal-növekedés ne érié el a 3,8—1 százalékot. Az áruellátás folyamatosan és tartósan feleljen meg a lakosság igényeinek. Az egyéb szolgáltatásoknál ugyanezt kel) szem előtt tartani. » Hangsúlyozta a Pártbizottság, hogy a munkaerő-gazdálkodásban alapvető feladat a hatékonyabb kihasználás. Szervezéssel, gépesítéssel nagv mennyiségű kézi munkát lehet fölszabadítani, főleg az anyagmozgatásban. Égetően fontos dolog növelni a teljesítménybérben dolgozók arányát, csökkenteni az állásidőket, valamint az is, hogv szigorúan fellénienek a munkaerő-csábítás ellen. A folyamatos anyagellátás és jó szervezés alapfeltétele a munkafegyelem javításának. Az év elejétől kezdve támogatni és ösztönözni kell a munkaverseny-mozgalmat, amelynek szocialista emberformáló ereje is vitathatatlan. A verseny eredményeinek rendszeres és lelkiismeretes értékelésével, tárgyilagos erkölcsi és anyagi elismeréssel még többen kapcsolódhatnak be e nemes mozgalomba. A

pártszervezetek tehát az ötéves terv időarányos teljesítését tekintsék alapvető feladatuknak. Megfelelő gazdaságszervező és politikai munkával érjék el a párthatározatok maradéktalan végrehajtását. E nagy munkához elengedhetetlen az egységes szemlélet és cselekvés, ezért mindig gondoskodjanak a dolgozók tájékoztatásáról, az intézkedések politikai előkészítéséről. A kommunisták járjanak élen á feladatok végrehajtásában, segítsék a munkaverseny és az újítómozgalom további kibontakozását, lépjenek föl a fogyatékosságok és mindenféle lazaság, hanyagság ellen. Törekedjenek a dolgozók felelősségérzetének növelésére." A Szeged városi tanács feladatait is hangsúlyozta a pártbizottság. A városfejlesztési tervek időarányos teljesítéséért vállaljanak a tanácstagok és tanácsi dolgozók több felelősséget, illetve legyenek kezdeményezők az esetleges gondok és feszültségek feloldásában, a társadalmi munkák szervezésében, a lakosság széles körű mozgósításában