Délmagyarország, 1977. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-09 / 7. szám

2 Vasárnap, 1977. január Rádiótelex KINEVEZÉS A Varsói Szerződés tagálla­mainak ' kormányai a Varsói Szerződés egyesített fegyve­res erőinek főparancsnokává Viktor Georgijeyics Kulikov hadsttegtábornokot nevez­ték ki, jelentette szombaton a TASZSZ hírügynökség. MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS Varsóban befejeződött a lengyel—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési kormányközi bi­zottság 18. ülésszaka. A megbeszélések eredménye­ként konkrét terveket fogad­tak el a szakosodási és ter­melési kooperáció továbbfej­lesztésére több, népgazdasá­gig fontig területen, így például a gépgyártásban. Megállapodások születtek az arucsere-forgalom, valamint a műszaki-tudományos együtt­működés továbbfejlesztésé­ről is. Mihail Leszecskót, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettesét, aki a szovjet küldöttség élén ér­kezett Varsóba, fogadta Edward Gierek, a LEMP KB első titkára. A szívélyes, közvetlen hangulatú megbe­szélésen részt vett Stefan Olszowski, a LEMP KB PB tagja, a KB titkára, és Ka­zimierz Olszewski miniszter­elnök-helyettes. Áttekintet­ték a lengyel—szovjet gazda, sági. műszaki és tudományos együttműködés dinamikus fejlődésének néhány kérdé­sét. és a tárgyalóküldöttsé­gek vezetői tájékoztatták Edward Giereket a bizottság ülésszaka munkálatairól. GÖRÖG LAKOSOK KITELEPÍTÉSE Zenon Rosszidesz nicosiai ENSZ-nagykövet Kurt Wald­heímhez, a világszervezet főtitkárához intézett levelé­ben közölte, hogv a sziget területének negyven százalé­kát megszálló török csapatok folytatiák a görög lakosoK kitelepítését. Naponta 45—50 embert űznek el otthonából. 1976 novembere óta ezer­hétszáz görögöt üldöztek el, s helyükre törökországi la­kosokat telepítenek, ily mó­don gyarmatosítva a meg­szállt területeket. A nagykö­vet levelében aktívabb sze­repet sürget az ENSZ ré­széről a ciprusi probléma megoldásának érdekében. SZTRÁJKOK. GYÜLEKEZÉSI TILALOM Sirlmavo Bandaranaike asszony, Sri Lanka minisz­terelnöke gyülekezési tilal­mat rendelt el a fővárosban az ipari munkásság sztrájk­jai miatt. Rídókészültségbe helyezték az egész ország rendőrségét Bandaranaike az intézkedéseket azzal in­dokolta, hogy a sztrájkok „politikai színezetűek, és kormánya megdöntését cé­lozzák". A sztrájksorozat de­cember végén 26 ezer vasúti dolgozó munkabeszüntetésé­vel kezdődött A vasutasok akciójához később csatla­koztak a hírközlés és a köz­ellátás dolgozói is. HAVANNÁBAN TÁRGYALNAK Pénteken érkezett a kubai fővárosba P> J. Patterson, új jamaicai külügyminiszter, aki delegáció élén a kubai kormány meghívásának ele­get téve tárgyal Havanná­ban. A külügyminiszter Isi­doro Malmlerca, kubai kolle­gája fogadta a főváros nem­zetközt repülőterén. Patter­son látogatásának jelentősé­gét — a két különböző tár­sadalmi berendezkedésű or­szág hagyományos jó kapcso­latain túl — növeli az a tény, hogy a december 15-i parlamenti választásokból győztesen kikerült, haladó politikát folytató Manley­kormány külügyminisztere már három héttel a válasz­tásokat követően felkereste A Kubai Köztársaságot, Élénkülő közel­keleti diplomácia Waldheim útitervei # Kairó (MTI, ŰPI, Reuter) alapot a két ország szoio- dánia csatlakozásának lehe­Jordánia várhatólag csat- sabb szövetségéhez. Az érte- tőségét. lakozik az egyiptomi—szíriai sülést közlő Akhbar El-Jom . . . közös politikai parancsnok- című kairói hetilap úgy tud- ' . arab , rrontállamok Sághoz, amelynek létrehozá- ja hoEy Husszein iordámai í^iptom*. ^^ Jordan.a) eev hónaonal ewdőlt J ^ riusszein joraamai külügyminisztereinek a jövő határozta e, sJXt egyTpf<> Wrály ebben a hónaP- hétre Rijadba feszehívoti tó­mi és Asszad szíriai elnök. ban Kairóba látogat, s meg- nácskozását valószínűleg hogy ezzel megteremtse az vitatja Szadat elnökkel Jui­Kölcsön—feltételezel # Lisszabon (AFP, MTI) Mario Soares, portugál mi­niszterelnök az Expresso cí­mű hetilapnak adott nyilat­kozatában azt bizonygatta, hogy az Egyesült Államok által nyújtandó 300 . millió dolláros kölcsönnek nincse­nek politikai feltételei. Az Expresso arról is hírt ad, hogy jelenleg Lisszabon­ban tartózkodik a nemzet­közi valutaalap küldöttsé­ge. A látogatás során állító­lag egy Portugáliának nyúj­tandó 60 millió dolláros ké­szenléti hitel feltételeit tár­gyalják meg. >ft hitel felvéte­lét követően Portugáliának bizonyos gazdaságpolitikai intézkedéseket kell hoznia, s csak ezután részesülhet az ígért másfél milliárd dolláros kölcsönben. Schmidt madridi látogatása után # Bonn (MTI) Helmut Schnúdt nemet kancellár nem ialo6 madridi Bonnban főként belpolitikai élet alakulása hogy a Közös Piac pillanat­nyugat- nybag nehezen viselné el híva- egy újabb — belső válságok­látoga.ásut kai küzdő — tagállam csat­a spanyol lakozásáL A kancellár nyu­gatnémet tapasztalatok ool szempontjából tartják jelen- kiindulva elsősorban a szak szervezetek megszervezesé­fel tősnek. Schmidt és vendég­látója, Suarez spanyol kor- nek fontosságára hívta mányfó másfél órás tárgya- vendéglátói figyelmét lásának nagy résaát le a nagy figyelme' „demokratizálódási folya- ke:tett gcm^nek az a mattal" kapcsolatos kérdései madridi kljelentése, hogv a töltötték ki. demokratikus belpolitikai A_ nyugatn&net.kancellár sz{ntér ké^éhez hozzátarto­zik a kommunisták jeleniete is. Az NSZK részéről mindvé­gig hangsúlyozták a Kairóba helyezik át — aitó hírül szombati számában az A1 Ahram című egyiptomi napilap. A változtatást az te­sz! szükségessé, hogy a nyu­gat-európai és arab államok párbeszédének előkészítésére tenuár 15-re Kairóba hívták össze az Arab Liga tagálla­mainak külügyminisztereit. Az ENSZ székhelyen kö­zölték, hogy Kurt Waldheim főtitkár február elején a Közel-Keletre utazik, hogy tájékozódjék az érdekelt fe­leknek a genfi konferencia felújításával kapcsolatos il­'éspontjáróL ENSZ-forrasok szerint a főtitkár a jövő hé­ten intenzív konzultációba kezd a közel-keleti államok ENSZ-képviselőivel, vala­mint a Szovjetunió és az Egyesült Ál'amok megblzoi­taival. Wa'.dheim pénteken megbeszélésen fogadta Egyiptom, Szíria és a Szov­letunió képviselőjét Az Akhbar El-Jom közlé­se szerint a világszervezet főtitkára elsőként — febru­ár 1-én — Egyiptomot keresi fel, és innen három nap után Szíriába, majd Jordá­néba és Izrae'be látogat. New Yorkba való visszauta­zása előtt nedig még egvszur visszatér Kairóba. A fe'ek­ke! folvtatott eszmecseréről a főtitkár jelentésben szá­mol be február végén a Biz­tonsági Tanácsnak. Genfi újrakezdés? elismerően szólt az utóboi hónapokban Spanyolország­ban bekövetkezett belpoliti­kai fejleményekről, ugyan­akkor azonban hozzáfűzte, egyelőre korainak tartja az Schmidt-látogatás nem híva ország közös piaci csatlako- talos jellegét. A karácsonyi zásának érdemi megvitató- szabadságát a spanyol ten­sát. A távolabbi jövőbe he- gerparton töltő kancellár lyezte a NATO-tagság napi- madridi útja előtt kijelen­rendre tűzését is, bár hozzá- tette „udvariatlanság" leit tette, Spanyolország bekap- volna, ha elkerüli a spanyo" csolódása az észak-atlanti fővárost, vagy nem tesz la­tömbbe nem borítaná fel az togatást az ország veze'ői­európai egyensúlyt Mind az EGK-hoz, nél. A nem hivatalos jelie­mind get hangsúlyozta Schmid* pedig a NATO-hoz való csat azzal is, hogv még a Sua­lakozás legfőbb akadábat rezzel való találkozó élőt* nyugatnémet részről nvol gazdasági élet a spa- eszmecserét tartott a spa­nehéz- nyoi szocialisták vezetőiével ségeiben látják. Schmidt ml több em'att el is késett félreérthetetlenül utalt arra. a kormányfői találkozóról. A Közel-Kelettel foglal­kozó genfi békekonferencia 1973 decemberében mind­össze három napon keresz­tül tanácskozott, azután felfüggesztette ülését A szünet hosszúra nyúlik, ma pontosan ezeregyszáztizen­hatodik napját írják. Azóta sok minden tör­tént: a sinai megállapodás­sal kísérlet történt a „pax americana", vagyis az amerikai elképzelések sze­rinti rendezés megvalósítá­sára; polgárháború tizedel­te Libanont; súlyos vér­veszteségeket szenvedett a palesztin ellenállás; a jobb­ratolódás kedvezőtlen jelei mutatkoztak meg Kairó­ban; még szövevényesebbé váltak az arabkőzí kapcso­latok. A helyzet tehát to­vább bonyolódott s nem történt érdemleges haladás a közel-keleti rendezés felé. Már pedig, ha az alapkér­dések — az izraeli meg­szállás felszámolása, a pa­lesztin államiság, a térség valamennyi államának biz­tonsága — nem nyernek megoldást, akkor aligha van remény tartós és szi­lárd békére. Ez esetben reális a veszély, hogy Li­banonban, vagy másutt újra meg újra feleselnek majd a fegyverek. A rendezés kulcsszava: Genf. Ez a konferencia nyújtja a legjobb lehető­séget. hogv az összes érde­keltek részvételével, a már kidolgozott elvi alapokon, a szovjet és az amerikai társelnök közreműködésé­vel, végre elmozdulhassunk a holtponttól. (Természete­sen elengedhetetlen fel­tétel, hogy a békeértekez­léten a palesztin képvise­lők is jelen legyenek!) A szovjet diplomácia — egyetértésben a kibontako­zást kívó arab körökkel — ezért indítványozta, hogy' kora tavasszal folytatódjék a genfi munka: az idő. pontjavaslatnál már az amerikai elnökválto 7ásra is tekintettel voltak. A tár­gyalások, vagy inkább a puhatolódzások folyamat­ban vannak — erről tanús­kodtak a hét jelentései ls. De szemmel látható az el­lengőz is. Az időzített iz­raeli kormányválság, a no­vemberre tervezett vá'a-.z­tásokig fennálló ideiglenes, ség szinte kínálja az érvel, hogy Tel-Aviv most kép­telen döntésre, s a válasz­tási kampány várhatóan túlfeszített, hisztérikus lég­köre ugyancsak nem biztat sok Jóval. Mintha kiosztot­ták volna a szerepeket: 1976-ban az amerikai, 1977­ben az izraeli belpolitika miatt nem lehet igazán tárgyalni: Ebben a helyzetben külö­nösen lényeges lenne egv hatékony és egységes arab, anttimperialista frnnt kiala­kítása. Ehelyett azonban olyan törekvéseket látha­tunk, hogy különböző szö­vetségi tervekkel egves arab vezetők is lehetetlenné akarják tenni a palesztinek részvételét a konferencián. Nem megnyugtatóak a Ii banonl hírek sem s a vál­ságok a válságban tovább­ra ls fennállnak. A közel­keleti rendezés az Idei for­dulóban sem ígérkezik könnyűnek és egyszerű­nek... Réti Ervin Carter a leszerelésről # Washington (MTD James Carter először al­elnökét küldi tárgyalni Ame­rika nyugati szövetségesei­vel, majd tavasszal maga Is tanácskozik velük, elsősor­ban gazdasági kérdésekről. A megválasztott amerikai el­Mondale alelnök január utol­só hetében az NSZK-ban, Franciaországban, Nagy-Bri­tanniában és a NATO brüsz­szeli központjában tesz lá­togatást és felkeresi Japánt. Carter beiktatása után várhatóan külföldi állam­nök szombati, rögtönzött férfiak sora tesz majd látó­plainsl sajtóértekezletén kö­zölte: bízik benne, hogy „lé­nyeges haladást" sikerül el­érni az újabb hadászati le­szerelési egyezmény kérdé­sében, mielőtt sorra kerülne tervezett találkozója Leo­nyid Brezsnyewel. Carter bejelentette, hogy gatást Washingtonban, hogy kipuhatolja az új elnök ter­velt. Carter meghívásokat is tervez: így értesülések sze­rint valószínű Szadat egyip­tomi elnök, Rabln izraeli kormányfő, esetleg további közel-keleti vezetők látoga­tása. Tacepaók « és koszorúk # Peking (MTD Csou En-laj halálának év­fordulóján Pekingben keve­sebb szó esik magáról az eb hunytrói, mint egykori vé­dencéről, Teng Hsziao-plng­ről. A főváros szívében, a Tlenanmen téren Csou En­laj portréi és a kegyelet ko­szorúi mellett nagybetűs ía­liújságplakátok (tacepaók) tucatjai láthatók. S zámítások szerint minden szovjet kutató éves munkája 50 ezer rubel emelkedést jelent a nemzeti jövedelem növekedesé­nél. Egy 500—1000 tudományos munkatársat foglalkoztató intézet — s ilyen nagyon sok van a Szovjetunióban — eredményei összevethetők egy 25—50 millió rubel éves termelési értékű üzemével. A régi Oroszországtól a szovjethatalom mind­össze 300 — a felsőoktatást is beleértve 11,6 ezer embert foglalkoztató — tudományos íntézr­ményt örökölt 1971-ben az egyetemekkel, főis­kolákkal együtt már 5307 intézet volt a Szov­jetunióban, a kutatók száma is mintegy meg­kilencvenszereződött, és meghaladta a bűvös egymilliós határt A hatalmas növekedés és az ezzel együtt ki­bontakozó minőségi változások hatására fokoza­tosan eltűnnek azok a nézetek, amelyek szerint a tudományt felesleges irányítani Mind hatá­rozottabb arcot ölt a tudományt összetett rend­szerképződménykónt értékelő koncepció és ez­zel együtt a központi tudományirányítás szer­vezetegyüttese is. A modern tudomány a természet és a társada­lom jelenségeit komplex módon kívánja vizs­gálni. A jelenkori tudomány valamennyi alap­problémájának vizsgálatánál szükségesek a tár­gyat különféleképpen leíró, más-más módsze­rekkel elemző, eltérő foga mi apparátust hasz­náló különböző tudományágak közös i erőfeszile­sei. Bármilyen területet választunk, szükséges a teoretikusok és a kísérletezők munkamegosz­tása és tevékenységének harmonikus egyeztete­se, elengedhetetlenek a tudósok és a techniku­sok közös erőfeszítései. A kutatások nagysága, növekvő költségei és az egyes kérdések vizsgálatában részt vevő ku­tató- és intézmény-szám növekedésével mind fontosabbá vált az egységes állami tudomány­politika kialakítása. A hatékonyság eszközei 7 udománypolitika a Szovjetunióban Ahogy Gvisiani, a kérdéskör egyik vezető szovjet szakembere megállapítja, a szocialista állam sokféle tudománypolitikai feladatai három csoportra oszthatók. Az ideológiai kérdéspk különösen élesen je­lentkeznek a kapitalizmusból a szocializmusba vezető átmeneti szakaszban, de találkozunk ve­lük a kommunizmus építésének során is. Az egész tudománytörténeten nyomon kísérhető a világnézet, s az azon alapuló kutatási metodo­lógia fokozódó jelentősége. A tudománypolitika gazdasági problémái kö­zül a legfontosabbak: a kutatások anyagi tá­mogatása, az eszközök elosztása az ágazató* es a kutatástípusok (alap- és alkalmazott kutatás­fejlesztés) között, a kutatói munkafolyamat sza­bályozása, a kutatási eredmények alkalmazásának biztosítása, Intézetek telepítése. A szervezési kérdések közé tartoznak a ku­tatók kiválasztasával, felkészítésével és elosztá­sával kapcsolatos problémák, a tudomány vala­mennyi irányítási szintjének kiépítése, az Inté­zethálózat létrehozása és működtetése. Jelentós nehézségeket okoz a rugalmasság és a stabilitás arányának megteremtése a tudomá­nyos intézmények szervezetében. Figyelembe véve, hogy egyes intézmények évtizedeken át kia'akult struktúrája csak nagy erőfeszítések árán alakítható át, nemegyszer a gyakorlatban lényegesebben egyszerűbb egy új kutatóhely lét­rehozása, mint egy régi átszervezése. A jelenlegi körülmények között a kutatóintézetek szervezé­sénél a 6zovjet tudománypolitikusok szerint a problémaorientált változat látszik a leginkább követendő példának. Ez az Intézményi forma lehetőséget ad a különböző szakterületek össze­fogására, és egy vagy több központi probléma megoldására. Valószínűleg érdemes ezt az et­vet az intézeteken belül, az osztályok és cso­portok szervezésénél is érvényesíteni. Rugalma­sabb, mozgékonyabb szervezeteket lehet meg­határozott időre (3—5 évre) létrehozott intézet­közi egyesülések alapításával kialakítani. Az egyesülések fontos komplex kérdések kutatásá­val foglalkozhatnak, s elősegítik a legtehetsége­sebb kutatók kezdeményezéseinek kibontakozá­sát, az új gondolatok áramlásának felgyorsulá­sát. A tudománypolitika fontos eleme a kutatás­ban jelentkező bizonytalanság különböző fokán más és más nehézségekbe ütköző tervezés. Az alapkutatásoknál, az ún. „tiszta" tudományban a tervszerű szabályozás azonban a legperspekti­vikusabb Irányok kijelölésére és a szakemberek és tudósok kedvező munkafeltételeinek biztosítá­sára korlátozódhat. Az alkalmazott kutatásokban a tervezés már konkrétabb jelleget ölthet. A ter­vezés funkciói még egyértelműbben jelentkez­hetnek a fejlesztési munkákban, hiszen itt a rá­fordítások nagyságrendekkel nőnek, a bizonyta­lanság a mlnlmumra csökken, és az e'őreszámíb ha'.óság megközelíti az anyagi termelés hasonló bittonságértékét A kibontakozó tudományos-technikai forra­dalom körülményei között a gazdaság és társadalom általános hatékonyságnövelé­sére a szovjet tudománypolitika ts új szervezési formákat, Irányítási koncepciókat alakít ki, ' amelyek mind fontos elemei a haladást segítő erőfeszítéseknek. Tamás Pál C 4 )

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents