Délmagyarország, 1977. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-09 / 7. szám

IC Vasárnap, 1977. január 9: Mire jó a tetőterasz? f V A tetőre kimenni veszélyes és tilos — hirdetik a kis táblák sok lapos tetejű ház lépcsőházának végében. Kemények és központi antennák, szellőzőnyilások és ven­tillátorok csücsülnek az épületek tetején, pedig — mint felvételünkön is látható — ügyes tervezéssel hasznosít­ható a tető egy része. Tarjánban, a 400-as jelzésű há­zak között, az óvoda apróságai levegőzni, futkározni nemcsak a játszótérre járnak, hanem fel, a tetőre is. A terasz védőkorlátja, meg az óvó néni óvja őket, a nap sugarai, meg a friss levegő pedig egészségüket védi. Erre jó a tetőterasz. Centenáriumi felajánlások Sajtótájékoztató a vasasszakszervezet programjáról A Vas-, Fém- és Villamos­energia-ipari Dolgozók Szak­szervezetének ez évi cente­náriumi eseményeiről, a szakszervezet évi feladatai­ról, célkitűzéseiről tájékoz­tatták az újságírókat szom­baton Koltai Endre és Su­gár György, a vasasszak­szervezet titkárai. Elmondták, hogy a vasas­doigozók az idén tovább folytatják a múlt évben megkezdett munkaversenyt, az ötéves és éves tervfelada­tok sikeres teljesítéséert, vállalásokat tesznek a dol­gozók a vasascentenárium és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére is. Mivel a vállalatok az ed­digi gyakorlattól eltérően ko­rábban készítették el 1977. evi tervüket — már a múlt év őszén —, s ezeket a mi­nisztérium az év végén fe­lülvizsgálta, a dolgozók ide­jében ismerték meg a főbb feladatokat, s versenyválla­lasaikat is időben, konkré­tabban állíthatták össze. Az év első napjaiban több mint 10 nagyvállalatnál tartottak munkásgyűléseket, ahol megfogalmazták a tenniva­lókat, s a legtöbb brigád megtette sok esetben egyé­nekre is lebontott felajánlá­sát. Ezeken a gyűléseken és az eddig lezajlott vállalati bri­gauvezetői tanácskozásokon a dojgozók állá6t foglaltak többek között a 2—3 száza­lékos anyag- és energia­megtakarítás, a 3—4 száza­lékos jobb munkaidő-kihasz­nalás. a minőségi munka ja­vítása, az önmeózás, és az egy szakmunkás több mun­kakorben akció mellett. Mindezzel azt kívánják elő­segíteni, hogy a kohászat 5—b százalékkal, a gépipar 10 százalékkal, a villamos­energia-ipar pedig 7 száza­lékkal növelje termelését ebben az évben. A kohásza­li üzemek például vállal­ták, hogy a tervezettnél 1—2 százalékkal több nyersvasat, hengerelt árut és acélt állí­tanak elő, ezzel is teljeseb­bé teszik a hazai ellátást, s növelik a tőkés exportot. Egyébként március 12-én or­szágos vasas kommunista szombatot tartanak, a mű­szak bérét a gyermekintéz­mények fejlesztésére, bőví­téséi e fordítják. A vasasszakszervezet tit­kárai elmondták, hogy a vállalati munka hatékonysá­gai segíti majd elő a Konó­és Gépipari Minisztérium, a Nehézipari Minisztérium és a \asasszakszervezet közös pályázata, amelyet a napok­ban hirdetnek meg. Az idei szakszervezeti feladatok kö­zött emiitették, hogy rövi­desen széleskörűen megvizs­gálják a szakszervezetnez tartozó mintegy 70 ezer va­sasnyugdíjas életkörülmé­nyeit. I(MTI) Lakásépítkezések Szentesen Az idén folytatódnak a lakásépítések Szentes város különböző részein. Ugyan­akkor a korábbi építkezések eredmenyeként új lakások hasznalatba vételére kerül sor. így átadnak majd 56 tanácsi és 28 OTP-s lakást. Az elkészült létesítményeken kívül hozzáfognak 200 taná­csi és OTP-s lakás építésé­hez, ezen belül az elgondolá­sok szerint 32 lakás a mun­káslakásépítő akció kereté­ben valósul meg. Szó van még újabb 40 lakas, vala­mint hatvan családi ház építéséről is ebben az evben. Részünk az egészben BEFEJEZTÜK a régit, nekikezdtünk az új évnek. Ilyenkor természetes számunkra a sokrétű számvetés, a si­kereikről, gondokról, tennivalókról egyaránt. A népgazdaság fejlődése és a termelés alakulása Csongrád megyé­ben is közügy. Ezért bizonyos mérté­kig közügyként minósithetjük az ez­zel foglalkozó számvetéseket is, hiszen köztudott a szoros összefüggés a ter­melőmunka eredményei és mindany­nyiónk életének alakulása, az életszín­vonal, a népjólét emelésének lehető­ségei között Ezért is fogadták me­gyénkben nagy érdeklődéssel a párt Központi Bizottságának december 1-i üléséről kiadott közleményt, az or­szággyűlésről szóló tudósításokat, a Minisztertanácsnak az 1977. évi fel­adatokról kiadott tájékoztatását s te­gyük mindehhez a megyei pártbizott­ság állásfoglalását az 1976. évi mun­káról, az ez évi feladatokról. Nemcsak érdeklődéssel fogadták, hanem mind többen tanulmányozzák is a jelenté­sek adatait, az ezekben felsorakozta­tott tényeket. E dokumentumok tanul­mányozása, eredményeink, gondjaink számbavétele az új évi feladatok, a reális célok kitűzése miatt is fontos feladat. A megyei pártbizottság állásfoglalá­sában felsorakoztatott tények az elem­zések alapján levont következtetések, megszívlelendő tapasztalatok, a pon­tokba foglalt értékelések nagy segít­séget nyújtanak a cselekvési progra­mok elkészítéséhez. Tudjuk, nehéz és bonyolult dolog áttekinteni a külön­böző gazdasági egységek munkájának szövevényeit, összefüggéseit a megye, a népgazdaság helyzetének egészében. De ez semmi esetre sem ment fel ben­nünket, különösen nem a pártszerve­ket a kötelesség alól, hogy mélyebben vizsgáljuk a tényeket, lehetőségeket, behatóbban elemezzük a feladatokat Ne csak ismételjük az általános és többé kevésbé köztudomású jelensé­geket hanem az adott munkahelyen, vállalatnál, szövetkezetekben és álla­mi gazdaságokban konkrétabban ki­mutassuk azt is: mi az ami előrevisz, mi az ami visszahúz, milyen tartalé­kaink, lehetőségeink vannak, hol sik­kad el a felelősség, hogyan, milyen módon lehetne előrelépni, áthidalni a különféle érdekütközéseket, jelentke­ző ellentmondásokat ISMERETES, hogy a párt Központi Bizottsága arra kötelezte a párt min­den szervét és szervezetét, hogy meg­különböztetett figyelmet fordítsanak a határozatok végrehajtására, szerve­zésére és ellenőrzésére. Csongrád me­gyében különböző pártszervek testüle­ti ülésein, aktívaértekezletein, majd ezt követően az alapszervezeti tag­gyűléseken mind-mind egyaránt aten­makarás, az egységes szemléletre, cse­lekvésre való törekvést fejezték ki az elmúlt év elején. Jól szolgálták a ha­tározottabb, következetesebb cselek­vés kibontakoztatását azok a beszél­getések, amelyeket az alapszervezetek­bén a tagkönyvcsere előkészítésével kapcsolatban folytattak a párttagok­kal. Gazdaságpolitikánk ismertetését, elfogadtatását jól szervezett és össze­hangolt agitációs és propagandamun­ka segítette megyénkben. Az elvégzendő munka magasabb szinten való megismerésére, az össze­függések megértésére tett erőfeszíté­sek eredményesek voltak. A termelés első vonalában tevékenykedő párt­szervezetek önállóbban, magabizto­sabban, bátrabban, hatékonyabban végezték iránytíó politikai munkáju­kat. Az alapszervezetek aktív tevé­kenységének eredményeként a dolgo­zók érezték a párt állandó jelenlétét, segítségét a vállalásaik teljesítése közben. A nagyobb feladatok megvalósítá­sa, s az a tény, hogy az előző eszten­dőfordulón kellett elkészíteni az V. öt­éves tervet, nagy megterhelést jelen­tett a pártszervezeteknek, tanácsok­nak, vállalatoknak egyaránt. Nehezí­tette gondjaikat, hogy a két középtá­vú terv váltásának időszakában lé­nyegében a gazdasági növekedés len­dülete kicsit lefekezódött Komoly po­litikai munkát igényelt az is. hogy miközben a dolgozóktól feszesebb, fe­gyelmezettebb munkát kértünk, az or­szág gazdasági helyzete a külső körül­mények miatt a nagyobb erőfeszíté­sek mellett is átmenetileg csak kisebb reáljövedelem-növekedés elérését tűz­hettük ki céluL AZ ELMÚLT ÉVBEN végzett mun­kánk értékelését adta a megyei pártbi­zottság gazdaságpolitikai állásfoglalá­sa. Az ebben foglalt adatok, számok elő­zetesek, amelyek végül majd az éves mérlegek elkészítése után pontosítha­tók. Ettől függetlenül a fejlődés kü­lönböző tendenciáit már viszonylag pontosan megítélhettük és kijelölhet­tük az 1977. évi tennivalókat is. Lé­nyegesen előre léptünk a népgazda­sági, a vállalati és szövetkezeti érde­kek egyeztetésében, reálisabbak vol­tak a vállalati tervekben számszerű­sített gazdaságpolitikai célok. Javult a pártbizottságok és alapszervezetek helyzetfelmérő tevékenysége mind többet kezdeményeznek. Munkájuk eredményeként a dolgozók többsége megértette törekvéseink célját és irá­nyát, készek a szocialista munkaver­senyben, a brigádmozgalomban aktí­vabb munkával segíteni terveink megvalósítását. Egységes szemlélettel, hatékony cselekvéssel, jelszóval csat­lakoztak a megye vállalatai öt nagy­üzem példája nyomán az Ikarus gyár dolgozóinak kezdeményezéséhez és dolgozták ki az V. ötéves terv fel­adatai megvalósítására munkaverseny vállalásaikat. MOST a számvetés időszakában még. is feltehetjük a kérdést, sikerült-e megvalósítani az egységes szemléletet, az egységes cselekvést Csongrád me­gyében? Sokat hangoztatott kifejezés, de úgy hisszük, ez esetben találó megállapítás: ezen a téren még ko­moly tartalékokkal rendelkezünk. Hi­szen nem mindenütt tapasztaltunk elég kezdeményező készséget, aktivi­tást, és tegyük hozzá előrelátást sem. A gazdasági vezetők egy része gyak­ran nem veszi figyelembe, hogy a párt, az állam csak irányít és nem vezet. A vezetés vállalati kategória, az itteni vezető kollektiva feladata és felelőssége. Az indokoltnál lassúbb a vállalatok felzárkózása a tőkés piac szeszélyeihez, körülményeihez. Sajnos, a külkereskedelmi szervek sem nyúj­tanak kellő konkrét segítséget a vál­lalatoknál jelentkező gondok leküz­désére. Természetes dolog, hogy nem fe­ledkezhetünk meg hibáinkról, fogyaté­kosságainkról még akkor sem, ha például Csongrád megyében az or­szágosnál magasabb arányban, 6 szá­zalékkal emelkedett az ipari terme­lés, a növekedés teljes egészében a munka termelékenységének emelke­déséből származott Sajnos, csak kis mértékben emelkedett a műszak­szám, s a rendelkezésre álló munka­időalap kihasználása. Viszont a táp­pénzes napok száma is hat százalék­kal csökkent Valamelyest nőtt a gé­pi kapacitás kihasználása is, s közel 1 százalékkal a teljesítménybérben foglalkoztatott dolgozók aránya, ör­vendetes, hogy sikerült némi előre­lépést megvalósítani a termékszerke­zet korszerűsítésében, a tőkés export volumenének növelésében, s néhány beruházás kivitelezésének meggyorsí­tásában. Több, az elmúlt évben át­adott létesítmény jelzi, szemlélteti a fejlődést, de még mindig magas az olyan beruházások aránya, amelyek befejezése áthúzódott 1977-re. Ebből következik, hogy az idén i6 rangso­rolni kell a feladatokat és a legfon­tosabb objektumok befejezésére kell koncentrálni az erőinket A gazdasági számítások alapján ki­munkált irányelvek reálisak, a célok elérhetők még a mezőgazdaságban is, ahol mint tudjuk, az elmúlt évben súlyos károkat okozott az aszály, a tavaszi fagy, s még így is sikeriilt rekordtermést elérnünk búzából. Sőt a búzatermés átlaga ismét meghalad­ta az országost. Sajnos, a kukorica hozama kevesebb a vártnál. Nőtt a szarvasmarha-állomány és a sertés­létszám. A mezőgazdaságban különö­sen elismerésre méltó az a munka, amelyet a másodvetés növelésével ér­tünk eL REÁLISAK, elérhetők a célok, ha erő. sítjük az idén is az elmúlt évben ki­bontakozott kedvező tendenciákat A feladatok végrehajtásához megvan az anyagi, a technológiai fedezet. Úgy is mondhatjuk, maximálisan biztosí­tott a termelés dinamikájának len­dülete. Éppen ezért mindenütt olyan tervet kell készíteni, amely feszített, elérhető célokat határoz meg, ugyan­akkor mozgósít a tartalékok feltárá­sára. Gazdasági fejlődésünket az ha­tározza meg, hogyan, miként tudjuk hasznosítani, anyagi, szellemi erőfor­rásainkat, eszközeinket, az élő mun­kaerőt, Ezért a vállalatoknak keres­niök, kutatniok kell a szervezettség­ben, a kooperáció javításában, a jó együttműködésben levő tartalékokat. Ezekkel alapozhatjuk meg az V. öté­ves terv második évének végére ki­tűzött népgazdasági célok elérését. Azt mondjuk, nagyon fontos, cél­jaink elérésében döntő dolog, hogy milyenek az emberi biztosítékok. Ezeket az üzem- és munkaszervezés­sel, a szocialista verseny kibontakoz­tatásával együtt kell előteremteniök a gazdasági vezetőknek, a párt- és társadalmi szerveknek. Legyenek a helyi kezdeményezések éltető forrá­sai terveink megvalósításának. Saj­nos, tavaly több üzem termelése az év elején egyenetlen volt. Ezek kö­zött találjuk a HÓDGÉP-et, a Szen­tesi Baromfifeldolgozó Vállalatot, a METRIPOND Mérleggyárat. Az em­beri biztosítékok között említhetjük a teljesítménybérezés kiszélesítését, an­nak elérését, hogy a dolgozók meg­ismerjék ennek fontosságát­Sajnos, még mindig több olyan vál­lalat van, mint például a HÖDGÉP. a Kontakta, a Szegedi Kába'gyár és az ipari szövetkezetek többsége, ahol kevés a teljesítménybérezésben fog­lalkoztatottak aránya. A termékkor­szerűsítés folyamatos feladat, különö­sen ott, ahol évközben értékesítési nehézségek jelentkeztek; az Alföldi Porcelángyárban, a Tisza Bútoripari Vállalatnál, a HÓDIKÖT-nél, a Sze­gedi Gumigyárban, a Makói Redőny­gyárban. A TARTALÉKOK hasznosítását szor­galmazni kell a munkaerő-gazdálko­dásban is, hiszen Csongrád megye ossz. dolgozóinak 20 százaléka, közel 40 ezer fő anyagmozgatás területén dol­gozik. Reális célkitűzés, hogy az ígv lekötött létszám 10—15 százalékát fel­szabadítsuk. Ez a Járható út és nem a létszámnövelés. Különösen olyan vállalatoknál, amelyek fejlesztését nem tervezzük. A termelés mennyiségi feladatat mellett minden lehetőség adott ah­hoz, hogy többet törődjenek a tere minőségi céljaival, a gazdaságosság­gal, a hatékonysággal, a termékei? műszaki színvonalával, a gyártási és a gyártmányok jövőt megalapozó fej­lesztésével. Csak így növelhetjük az exportáruk gyártását és értékesítését. Most is, mint az elmúlt évben a leg­több gondot, figyelmet a mezőgazda­sági termelésre fordítjuk. A több niint 8 százalékos termelésnövelés nagy feladatot jelent. Nagyot, de nem elérhetetlen célokat. Az* elmúlt évben ugyanis fagy- és aszálykár miatt jelentős terméskiesésünk volt. Az idén javultak a termelés feltéte­lei, nőtt a sertés- és juhállomány, fo­kozottabban használhatjuk ki a gé­pesített állattartó telepeket, jobb az ellátás mű- és szerves trágyában. Újabb eredményeket érhetünk el a házkörüli és háztáji gazdaságok segí­tésében, természetesen tovább növel­hető a búza-átlagtermés, hiszen a gazdaságok közel 50 százaléka a me­gyei átlag alatt termeli a búzát. Ugyancsak nagy ingadozás tapasztal­ható a takarmány* és kukoricaterme­lésben is. Tovább lehet javítani a betakarítás szervezettségét, eredmé­nyességét. Hasonlóan a tejtermelés­ben mutatkozó aranytalanságok meg­szüntetését, oly formában, hogy lé­nyegesen növelik a tej hozamot az olyan gazdaságokban, ahol igen ala­csony a fejési átlag. MINDAZOKAT az adatokat, tényeket, hosszan sorolhatnánk, arae'yek szem­léltetik, hogy terveink reálisak, s ha egységes lesz a szemlélet, hatékony a cselekvés, eredményesen vehetjük ki részünket az egészből, a népgazdasá­gi terv megvalósításából. SZABÓ SANDOR

Next

/
Thumbnails
Contents