Délmagyarország, 1977. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-06 / 4. szám

2 Csütörtök, 1977. január 6; RádióEeEex BERLINGUER BUKARESTBEN Nicolae Ceausescunak, a Román Kommunista Párt főtitkárának meghívására szerdán Bukarestbe érkezett Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára. A repülőtéren Emil Bobu, a llomán Kommunista Párt politikai végrehajtó bizottsá­gának tagja, a KB titkára es más hivatalos személyi­ségek fogadták. MAGYAR—VIETNAMI ÁRUCSERE Szerdán Budapestre érke­zett Nguyen Van dao, a magyar—vietnami gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság vi­etnami tagozatának elnök­helyettese, külkereskedelmi miniszterhelyettes. Látogatá­sának célja a kormányközi bizottság 6. ülésszakának előkészítése és az 1977. évi magyar—vietnami árucsere­forgalmi és fizetési jegyző­könyv megtárgyalása. FEGYVEREK IRÁNNAK A Pentagon fokozza a fegyverszállításait a perzsa­öböl mentén fekvő orszá­gokba és ezeknek a fegyve­reknek az oroszlánrészét Irán kapja. Irán eddig több mint 300 darab F—i típusú vadászbombázót, 80 darab F—14-es vadászrepülőgépet, sok F—5-ös vadászgépet, Lockheed P—3 típusú ten­geri felderítő repülőgépet, üOO katonai helikoptert, ten­geralattjárókat, rombolókat és más fegyvereket vásárolt vagy rendelt az Egyesült Államoktól. Ezenkívül az Egyesült Államok az elmúlt hónapokban beleegyezett ab­ba, hogy 160 darab F—16­os vadászbombázót adjon el Iránnak, több mint 3 milli­;ird dollár értékbea Napi­rendre került az a kérdés is, hogy a Pentagon további 140 Ilyen korszerű repülőgé­pet, valamint 250 darab F —18-as haditengerészeti va­dászgépet szállítson ebbe az országba négymilliárd dol­láiért RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT Belátható időn belül nem várható a másfél évvel ez­előtt kihirdetett rendkívüli állapot megszüntetése — Je­lentette ki Indira Ghandi indiai miniszterelnök szer­dán az Orlssa állambeli Phubaneswarban tartott saj­tóértekezletéa A miniszter­elnökasszony azonban utalt arra, hogy a rendkívüli ál­lapot előírásait igen nagy­vonalúan alkalmazzák. Ezt bizonyítja — egyebek kö­zött — hogy megszüntették a sajtóra vonatkozóan elren­delt korlátozásokat, szaba­don bocsátották a bebör­tönzött politikai vezetők többségét és egyetlen párt tevékenységét sem korlátoz­zák. KÖZIGAZGATASI REFORM Glscard d'Estalng francia köztársasági elnök — közöl­te kedden az Elysée-palota szóvivője — az év végén le­velet intézett Franciaország összes polgármesteréhez — (számuk 36 500 volt az év végén) és ebben bejelentet­te: a márciusi községtanácsi választások után a kormány hozzáfog a régóta tervezeti közigazgatási reformhoz. A változtatások célja az lesz, hogy növelje a helyi válasz­tott testületek önállóságát, elsősorban pénzügyi téren, GAZVEZETÉK EURÓPÁNAK A csehszlovák építők az elmúlt évben csaknem 450 kilométer hosszúságú gázve­zetéket építettek. A teljesi­tett munka értéke megha­ladja az egymilliárd koro­nát. A fő építkezés a Szov­jetunió—Nyugat-Európa kö­zötti tranzit földgázvezeték második elágazásának lefek­tetése volt. A szovjet föld­gáz e vezetéken keresztül jut el Csehszlovákiába, a Német Demokratikus Köz­társaságba és más európai országokba Az Idén folytat­ják a második, valamint a harmadik vezetékelágazás építését Carrillo a kilencek bizottságában A spanyol ellenzéki pártok határozata # Madrid (MTI) A spanyol ellenzéki pár­tokat tömörítő „kilencek bizottsága" Madridban négy­órás tanácskozás után úgy döntött, hogy négyes bi­zottságot hoz létre. Feladata az lesz, hogy a kormánnyal közkegyelem kihirdetésének feltételeiről és valamennyi politikai párt legalizálásáról tárgyaljon. A négyes bizottság tagjai a következők: Felipe Gon­zales, a Spanyol Szocialista Munkáspárt első titkára, Anton Canellas, a keresz­ténydemokraták, Julio Jau­regui, a baszkok és Joaquin Satrustegui, a liberálisok képviselője. A „kilencek bizottságá­nak" tanácskozásán részt vett Santiago Carrillo, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára is, akinek ez volt az első nyilvános szereplése azt követően, hogy a ható­ságok az év végén óvadék ellenében szabadlábra he­lyezték. Santiago Carrillo a tanácskozás után újságírók­nak kijelentette, hogy a kom­munista párt képviselői ké­sőbb kapcsolódnak be a kor­mánnyal folytatandó tárgya­lásokba. A kilencek bizottságának ülése után kiadott közle­mény szerint hamarosan egy másik bizottságot is lét­rehoznak azzal a céllal, hogy az a kormány elnöké­vel a parlamenti választá­sok megtartásának módoza­tairól tárgyaljon. A közle­mény elégedetten nyugtázza, hogy kormányrendelettel fel­oszlatták a francóista politi­kai bíróságot. Arab diplomácia Á békeszerető erők moszkvai világfóruma # Kairó (MTI, AP) Az Arab Liga titkársága szerdán közölte: Mahmud Riad főtitkár meghívót kül­dött a szervezet tagállamai­nak, hogy március 26-án ül­jön össze a miniszteri ta­nács. A tanács a külügymi­nisztereket tömöríti. A liga a tanácskozás napirendjére az „arabközi és a nemzet­közi politika legújabb fejle­ményeit", a kairói csúcsér­tekezlet határozatainak vég­rehajtásával kapcsolatos kérdéseket tűzte. Közben folynak annak a külügyminiszteri megbeszé­lésnek az előkészületei, ame­lyen a tervek szerint — még az Arab Liga tanácsának ülé­se előtt — Szíria, Egyiptom és a palesztinai felszabadí­tási szervezet képviselői ta­lálkoznának. Kairói források szerint mind Egyiptom, mind Szíria szeretné, ha ne­gyedik partnereként Jordá­nia is részt venne a tanács­kozáson, mert — mint mondják — „az arabközi erőfeszítések sikerének egyik biztosítéka a palesztin—Jor­dániai megbékélés volna". E téma szóbakerül Abdel Ka­lafavi szíriai miniszterelnök jordániai megbeszélésein ls A miniszterelnök népes de­legáció kíséretében kezdte meg ammanl tárgyalásait, a küldöttség tagja Khaddam külügyminiszter is. # Moszkva (APN) Szpartak Beglov, az APN szovjet sajtóügynökség poli­tikai szemleírója írja: Január 14-én nyílik meg Moszkvában a békeszerető erők világfóruma. A béke­világmozgalom egész törté­netét az új világháború meg­akadályozásáért, a fegyver­kezési hajsza megfékezéséért és a nemzetközi enyhülési folyamat elmélyítéséért tett erőfeszítések fémjelzik. Az elmúlt években világ­szerte széles visszhangra ta­lált a Béke-világtanácsnak az a kezdeményezése, amely felszólította a népeket, hogy egyesítsék erőfeszítéseiket a fegyverkezési hajsza beszün­tetéséért. Száz- és százmil­liók írták alá az erre fel­szólító stockholmi felhívást. Társadalmi fórumok egész sorát tartották korunk égető nemzetközi problémáinak, így a közel-keleti konfliktus, a ciprusi válság, az ázsiai béke és biztonság megoldat­lan kérdéseinek rendezésére Párizsban, Londonban és Bagdadban. Kilencven or­szág küldöttei és ötven nem­zetközi szervezet képviselői gyűltek össze 1976 szeptem­berében Helsinkiben a le­szerelési világfórumoa A béke-világmozgalom eredményeiről szólva el kell mondani, hogy kialakult a különböző politikai és tár­sadalmi erők együttműködé­sének rendszere. Leonyid Brezsnyevnek, az» SZKP KB főtitkárának né­hány héttel ezelőtt elhang­zott szavai, amelyek szerint napjainkban nem létezik fontosabb feladat, mint a fegyverkezési hajsza meg­szüntetése. Kétségtelenül nemcsak széles társadalmi erők, hanem sok kormány véleményét is kifejezik. Ugyanakkor nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni azt a körülményt sem, hogy az elmúlt hónapokban ismét aktivizálódtak a nyugati „katonai-ipari komplexu­mokénak azok a tábornokai és politikusai, akik a fegy­verkezés fokozásának prog­ramjaival állnak elő. A moszkvai világfőrumon, ahol különböző politikai pár­tok, szakszervezetek, szövet­kezetek, női és ifjúsági szer­vezetek, parlamenti képvise­lők és tudósok, nemzetközi és egyházi szervezetek kép­viselői találkoznak, jó lehe­tőség lesz arra, hogy ismét konkretizálják a társadalmi erők által a békéért, az eny­hülésért és a leszerelésért ví­vott harc akcióprogramját, amely korunk parancsát tük­rözi. Munkanélküliség és létbizonytalanság # Düsseldorf (MTI) A Német Kommunista Párt vezetőségének elnöksé­ge Düsseldorfban megtartot­ta 1977. évi első ülését. A tanácskozásán Herbert Mies pártelnök tekintette át a nyugat-németországi politi­kai helyzetet. Az elnökség hangsúlyoz­ta: „az NSZK uralkodó kö­reinek nincs építő válaszuk a dolgozó emberek sürgető problémáira. Ha továbbra í3 a nagytőkének és uszályhor­dozóinak akarata érvényesül, akkor a dolgozóknak 1977­ben ls munkanélküliséggel és létbizonytalansággal kell szembenézniük." Enyhülés a gyakorlatban Szovjet-amerikai természetvédelmi együttműködés 1977 májusában jár le a Szovjetunió és az Egyesült Államok között öt évre kö­tött környezetvédelmi egyezmény. Milyen szere­pet játszik ez az egyez­mény a nemzetközi együtt­működésben? A szovjet és az amerikai tagozat veze­tői a következőket nyilat­kozták erről az APN mun­katársának. Russel E. Train, az ameri­kai Környezetvédelmi Hiva­tal igazgatója: „Mindnyájan egy levegőt szívunk és egy vizet használunk... A Szov­jetunió a Föld felületének nagy részét foglalja el. Ha ésszerű normákat, rendsza­bályokat alkalmaz, akkor ez minden más ország számá­ra hasznos lehet. Hiszen mindyájan ugyanazon a föld­golyón élünk". JuriJ Izrael, a Szovjetunió Vízügyi Hivatalának vezető­je: „Ha a különböző orszá­gok egyesítik1 erőfeszítései­ket, annak érdekében, hogy közösen oldjanak meg fon­tos technikai és technológiai problémákat és közösen hoz­zanak megfelelő intézkedése­ket, akkor lehetővé válik sok olyan fenyegető jelenség megszüntetése vagy szabá­lyozása, amelyek az emberi tevékenység nyomán kelet­keznek és amelyek ma az egész emberiséget izgatják". A tudomány ma egy sor olyan problémával találja szemben magát, amelyek megoldásához tudományos kollektívák együttes erőfe­szítésére van szükség. A Szovjetuniónak és az Egye­sült Államoknak a környe­zetvédelem területén folyta­tott ötéves közös tapasztala­ta azt bizonyítja, a közös kutatások gyümölcsözőek és kölcsönösen előnyösek. A környezetvédelmi együttmű­ködésről szóló szovjet—ame­rikai egyezmény 39 terveze­tet foglal magában. Ezek 11 olyan nagy jelentőségű prob­lémát ölelnek fel, mint a földrengések és a tengerren­gések előrejelzése, a környe­zetszennyezés biológiai és genetikai következményeinek kutatása, harc a légkör, a tengerek és folyók vizének szennyezése ellen, termé­szetvédelmi és védett terü­letek létrehozása, a környe­zeti változások hatása az éghajlatra. A két ország együttműkö­désének tapasztalatait 1976. novemberében a szovjet— amerikai vegyes bizottság 5. ülésszakán összegezték Moszkvábaa A két ország szakértői sze­rint, egy sor olyan problé­ma, amely szerepel az egyez­ményben, napjainkban válik különösen aktuálissá. Ilyen például, „a földrengések elő­rejelzése". Párhuzamos ku­tatásokat folytatnak Garma és a nureki víztároló (szov­jet Közép-Ázsia) és a kali­forniai St Andreas (USA) térségébea Ezeken a föld­rengéses területeken a rend­szeres megfigyeléseket Igen érzékeny műszerrel végzik. Ma már megállapítható, hogy a kapott eredmények segít­ségével meg lehet gyorsíta­ni a megbízható földrengés­előrejelzés kidolgozását. A két ország olyan adatok bir­tokába Jutott, amelyeket fel­használhat olyan esetekben, amikor földrengés által ve­szélyeztetett körzetekben hidrotechnikai vagy egyéb létesítményeket terveznek. Az amerikai szakemberek nagy érdeklődést tanúsítot­tak a szovjet földrengés elő­rejelző módszer iránt, amely a talajvízben található ra­dioaktív gáz mérésén alap­szik. A világ összes iparilag fejlett országában aktívan dolgoznak annak érdekében, hogy a légkört megvédjék a szennyeződésektől. A szov­jet fél komolyan érdeklődik az Egyesült Államokban ki­fejlesztett, légkörtisztaságot ellenőrző műszerek Iránt, és meg is vásárolja azokat Érdekes tudományos ered­ményekhez jutottak azoknak a közös kísérleteknek a so­rán, amelyeket kutatólég­gömbök és repülőgépek se­gítségével végeztek' az at­moszféra felsőbb rétegeibea Igaz, az Egyesült Államok­ban időnként elhangzanak olyan vélemények', hogy ez az együttműködés „egyirá­nyú utca", vagyis csak a Szovjetunió számára elő­nyös. A tények az ilyen ál­láspont megalapozatlansá­gát bizonyítják. A Szovjet­unió és az Egyesült Államok együttműködésének eredmé­nyei a globális és aktuális tudományos problémák terü­letén már ma ls gyakorlati jelentőséggel bírnak a világ sok más országa számára is. Például, a tengerrengés elő­rejelzés kidolgozása fontos a Csendes-óceán térségének majd minden országa szá­mára, a földrengés-előrejel­zés pedig létfontosságú Euró­pa, Ázsia és Dél-Amerika sok területén. A levegő tisztasá­gáért vívott harc sikere pe­dig minden iparilag fejlett ország lakóinak létérdeke K. S. Csak a szárnyak? Komment&rnnk Nem szükséges bizony­gatni, hogy a NATO szár­nyain nincs minden rend­jén. Különösen a déli okoz fejtörést az észak-atlanti tömb stratégiáinak, akik közül most Georg Leber nyugatnémet hadügymi­niszter elemezte a szövet­ség helyzetét. Persze nem hiányozhatott szerdai rá­diónyilatkozatából a nyu­gati közvélemény meg­nyugtatására irányuló ma­gabiztosság: szerinte Kö­zép-Európában igenis erő­södött az atlanti paktum, csak az a fránya déli szárny, az ingatag. Hol vannak azok az Idők, amikor a NATO euró­pai erőinek főparancsnoka, Kielmansegg nyugatnémet tábornok még arról bizto­síthatta washingtoni felet­teseit, hogy az észak-atlanti szövetség a lehető legstabi­labb keresztalakban — ami a mértanban csakugyan a legbiztonságosabb szerkeze­ti keresztmetszet — szövi ét Európát Akkoriban csakugyan Trieszttől Tri­poliig és Lisszabontól a Boszporuszig stabilnak tűnt a szövetségi rendszer, ki­mondatlanul is utalva a kelet-európai szocialista or­szágok elleni támadó jel­legre, mindenekelőtt a Szovjetunió átkarolására. Csakhogy azóta egy s más változott. A kereszt­alakzat például alaposan megtépázódott, átformáló­dott. Líbiában Idrlsz király örökébe a NATO-val nem rokonszenvező fiatal tisztek léptek, akik a Trinoli kör­nyékén levő légi bázist csakhamar nemkívánatos­nak minősítették. Később a görög—török viszály a korábbinál is jobban el­mérgesedett, s Athén — az ezredesek rémuralmának megdöntése után, a dprus. válságot követő hetekben — kilépett a NATO kato­nai szervezetéből. Ankara sem nézi igazán jó szem­mel a török területen léte­sített amerikai támaszpon­tokat, s a washingtoni ka­tonai segély befagyasztása kedvezőtlen visszhangra ta­lált még az Amerika-barát ankarai körökben is. Leber hadügyminiszter gyenge láncszemekként em­lítette nyilatkozatában Olaszországot és Angliát, Nos, az igazság ennél sú­lyosabb. Ami Itáliát illeti, az Andreotti-kabinetnek je. lenleg kisebb gondja is nagyobb annál, hogy sem NATO-tag­ságával járó kötelezett­ségeit teljesítse. Az új év nyomasztó gazdasági vál­sággal köszöntött Rómára, amelyből netán a hús- és a benzlnjegy, az újabb adók és a legszigorúbb takaré­kosság mellett vajmi cse­kély figyelemben részesül a hadseregfejlesztés. Nem­különben Angliában, ahol ezekben a napokban ugyan némi fellélegzést eredmé­nyezett a 3,9 milliárd dol­láros kölcsön, de bizonyára azt sem őfelsége hadereje, hanem a mélypontra zu­hant fontsterling támogatá­sára fordítják. Ha tehát a nyugatnémet hadügyminiszter egészen tárgyilagos kívánt volna lenni — amit a nyugat­európai közvélemény java­része talán szívesebben is fogadna —, nemcsak a szárnyak gondjait feszegeti. Igaz, akkor viszont nem kaphatott volna kellő hangsúlyt a Washingtonból sugalmazott, bonni körök által is támogatott elkép­zelés, miszerint Spanyol­ország NATO-tagsága mi­előbb kívánatos lenne. Róma főpolgármestere a pápánál Negyvenperces beszélgetés a Róma (MTI) Nagy terjedelemben kom­mentálják a tegnap reggeli olasz lapok Giulio Carlo Argan, Róma főpolgármes­tere látogatását VI. Pál pá­pánál. A kommunista listán megválasztott főpolgármes­ter negyvenperces négy­szemközti beszélgetést foly­tatott a katolikus egyházfő­vel. Részletesen ismertette az Örök Város rendkívül ne­héz anyagi helyzetét, a spe­kuláció eluralkodását, amit — a történelmi múltra cé­lozva — Róma harmadik kifosztásához hasonlított. Bár nem ismeretes a pá­pa válasza, a találkozót va­tikáni körökben rendkívül barátinak minősítették. VI. Pál megértéssel fogad­ta a főpolgármester tájékoz­tatását és a magánkihallga­tás végén áldását adta.

Next

/
Thumbnails
Contents