Délmagyarország, 1977. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-06 / 4. szám

Csütörtök, 1977. január ö. 3 Somogyi Karoljmé lelvéteta Talán a szegcdiek közül Is kevesen tudják, hogy az ország hangszer boltjaiban kapható hegedűk, csellók, nagybőgők a szegedi hangszergyárból kerülnek ki. Sajátosan szép, érde­kes munka a hangszerkészítés. Képünkön: Fogas Géza egy bőgőn az utqlsó simításokat végzi \ Ünnepélyes egység­gyűlések A következő hetekben ün­nepélyes évzáró-évnyitó gyű­léseket tartanak a munkás­őrség egységeinél. A testü­leti élet egyik legjelentősebb eseményévé vált fórumok bensőséges hangulatát fo­kozza, ünnepélyességét eme­li, hogy húsz esztendeje ala­kult meg a munkásőrség. Visszatekintenek a két év­tized alatt megtett útra — személyes élmények segítsé­gével is, hiszen az egység gyűléseken részt vevők 10 százaléka a testület megszü­letésétől kezdve viseli az acélkék egyenruhát. Az évforduló jegyében ke­rül sor a legjobbaknak ki­járó elismerések, kitünteté­sek átadására is. A szakszervezet és a munkaverseny Mint ismeretes, városszerte Több helyen önkritikusan rűsítését és a nagyobb saj­egyetértéssel fogadta a la- fölvetették azt is, hogy az tónyilvánosságot kosság azt a döntést, hogy a utóbbi időben csökkent a Per8zei jó szemmel vették helyi párt-, állami és társa- szocialista munkaverseny len- &zre a dolgozók azt lS] hogy dalmi vezetők rendszeresen dülete. Ennek okát reszben a brigádvállalósoknál, saj­találkoznak üzemek, Intéz- abban látják, hogy kissé me- nos> mind gyakoribbak o menyek dolgozóival. A mun- ehanikussá vált a verseny- ÍOTmáus elemek. Ennek vé­kásközösségek hasznosnak eredmények értékelese, to- get keU vetnij s üj módsze_ tartják ezeket a közvetlen és vábbá mintha a gazdásági es rek alkalmazásával lendüle­ószlnte eszmecseréket, ahol a mozgalmi vezetők "gyei- tet adni a versenymozgalom­véleményüket, javaslataikat me, ösztönzésé is alabbha- nak A szakszervezet például folyamatosan elmondhatják gyott volna. Gyakran szoba javasoihatna olyan megoldá­az ország, a megye, a vá- került az anyagi es az erkol- ^^ ame]yek révén nem­ros előtt álló feladatokkal esi elismeres problémája is. C5ak a brigádc)k tagjai, ha­kapcsolatban, továbbá a leg- A több jövedelmet altalában nem a brigádokon kívül dol­illetékesebb személyektől szívesen veszik az emberek, g0zók u bekapcsodódhatná­ícaphatnak választ probléma- de akik sokat fáradoznak a ^ a V€rsenybe­ikra. Legutóbb hét különféle verseny mozgalomért, egyön- ... , , . . -zegedi ipari, illetve keres- tetűen hangsúlyozzák: a pénz A beszélgetések folyamán kedelmi munkahely mintegy minden, nélkülözheted még 8zámos figyelemre mel­350 dolgozójával beszélgettek ^ tó észrevételt jegyeztek föl a a város vezetői arról, hogy len 82 efrkolcsi elismerés is. város vezetői> amelyeket az mi a szakszervezetek szere- Éppen ezért igényük a jól irányításban hasznosítanak pe a szocialista munkaver- dolgozók rendszeres népsze- majd. seny-mozgalomban. A résztvevők többsége ter­mészetesen fizikai munkás volt, akik megfelelő tájéko­zottságról és politikai érett­ségről adtak bizonyságot A munkáscsoportok, szocialista­brigád-tagok ismerik, miként támogatja a szakszervezet a munkaversenyt, látják és tudják, hogy ennek a moz­galomnak milyen óriási len­dítő hatása van a termelésre. Sok hasznos véleményük van az időszerű gazdasági kérdé­sekben, látják az elért ered­ményeket, de a fogyatékos­ságokat is. S amit minde­nütt hangsúlyoztak: készek mindenkor részt venni a dön­tések, a tervek végrehajtásá­ban. Elmondották a munkások: szerintük a szakszervezet te­vékenyen segít a termelés, a munkaverseny céljainak él­érésében, iüetve munkája jól kapcsolódik a gazdasági és társadalmi szervek törekvé­seihez. Ügy látják, a brigá­dok közösségének hatása az egyénre óriási, ezért ezt az emberformáló erőt tovább kell fejleszteni. A fiatalok­kal — amint például a sü. tőipari vállalatnál megemlí­tették — néha nehezebb bol­dogulni, a többség azonban helytáll a brigádokban és kü­lönféle versenyakciókban egyaránt. Igaz, a fiatalok ha­tékony munkájának is felté­tele a jó szervezés és irá­nyítás. A közlekedésben, a könnyűiparban, a kereskede­lemben dolgozó emberek el­mondották : a szakmunkás­képi >sel általában elégedet­tek, de látják a gondokat is. A nyomdában szóvá tették: helytelen, hogy az iskola ma­ga veszi föl a tanulókat, s az üzemeknek ebbe nincs be­leszólásuk. I CooptourM számvetése Több szakmai út belföldre és külföldre Közel tizenhárommilüó fo- lekkel vehető igénybe a mát­rint forgalommal zárta az rafüredi Avar szálló és a 1976-os esztendőt a Szövet- Balaton partján több, telje­kezett Utazási Iroda, közis- sen berendezett társasüdülő, mert nevén a Cooptourist sze- Újdonság az ez évi program­gedi irodája. Két dolgozó ban, hogy a KISZÖV meg­kezdte meg itt a munkát rendelésére 360 gyerek üdtí­1971-ben, elsőként a vidéki lését is az iroda szervezi városok közül, és akkor az majd. Szeretnék ebbe az ak­iroda még csak 700 ezer fo- cióba a későbbiek során be­rintot forgalmazott. Jelenleg vonni a termelőszövetkezeti négyen szervezik és bonyo- tagság gyerekeit is. lítják a különböző utazáso- Ígéretesek lesznek a szak­kat és üdültetéseket mai útiprogramok, mert me­Hoffmann György iroda- zőgazdasági, kereskedelmi és vezető tájékoztatása szerint ipari szakember egyaránt ta­a múlt évi eredményükhöz lál érdeklődésre számot tar­nagyban hozzájárult, hogy tó utazást. A kényelmes, több szakmai utat tudtak el- gondtalan és kulturált pihe­indítani, és bővítették az nés belföldön és külföldön, egyéb szolgáltatásaikat is. vagy a jól szervezett tapasz­Sikerült az irodának meg- talatcsere ma már jogos és egyezni néhány takarékszö- elérhető igény, vetkezettel utazások szerve­zésére. Megtudtuk, hogy a koráb­bi évekhez hasonlóan az el­múlt esztendőben la a mező­gazdasági és fogyasztási szö­vetkezetek dolgozói vették igénybe nagyobb arányban az iroda szolgáltatásait. A közel 130 belföldi út közül huszonnyolcat téesz, tizen­ötöt pedig ÁFÉSZ szervezett. Vállalatok és ipari szövet­kezetek is igénybe vették az iroda szolgáltatásait. A Cooptourist szegedi iro­dája az idén tovább bővíti szolgáltatásait. Különösen az üd altetésben szeretne az iro­da ismét előbbre lépni. Pél­dául kedvezményes feltéte­adások elé M 'ozgalmas és Izgalmakat sem nélkü­löző papokkal, hetekkel tűzdelt esz­tendőt hagytak maguk után a ter­melőszövetkezetek. Az év végi leltározások már mindenütt befejeződtek, a könyvelők pedig hozzáláthattak az elmúlt év eredmé­nyeinek értékeléséhez. Az országban egy­millió téesztag várja a zárszámadásokat. A várakozás időszaka ez, melynek eltelte után őszinte képet kell felmutatni a gaz. dasági vezetésnek az egy év termeléséről, eredményéről, gondjairól, s hibáiról egy­aránt. Gadag tapasztalatanyag gyűlik ösz­sze egy-egy évben. Ezek feltárását is kí­vánja mindenkitől a szövetkezeti demokrá­cia. Elcsendesedett a határ. A földeken dol­gozó embereket átcsoportosították, és fő­ként a javítóműhelyekben, kertészetekben, vagy az állattenyésztésben tevékenyked­nek. A szó azonban mindenütt a hamaro. san sorra kerülő zárszámadás körül forog. Az emberek az irodákból kiszűrődő híreket véleményezve adják tovább. Vajon hogyan teljesültek pártunk agrárpolitikájának cél. kitűzései az elmúlt esztendőben? Az ország mezőgazdasági termelése az előzetes becslések szerint nem éri el, de megközelíti az 1976-os évre tervezett emel­kedést, illetve fejlődést, s megegyezik az előző évivel. A kedvezőtlen időjárási adott­ságokat figyelembe véve, ez is nagyon je­lentős eredménynek könyvelhető el. Min­denki előtt ismeretes, hogy az idén sem alakult kedvezően az időjárás, s bizony sokszor okozott aggodalmat szakvezetőknek és téesztagoknak egyaránt. Elég, ha csak a késői kitavaszodásra, a kétszeri tavaszi fagyra, vagy a hosszan tartó nyári aszály­ra gondolunk. Emiatt néhány növény ter­méseredménye elmaradt a várakozástóL Ennek ellenére örvendetes rekordtermést takarítottak be gazdaságaink kenyérgabo­nából. Csongrád megye termelőszövetke­zeteiben 38,7 mázsa volt a hektáronkénti átlag, ami valamivel több a téeszek orszá­gos átlagánál (38,5). Erre az eredményre méltán lehetünk büszkék. De arra is, hogy egy-egy mezőgazdasági dolgozó ma már az új termelési eljárások alkalmazása mellett átlagosan több mint 15 ember élelmezésé­hez szükséges terméket termel meg. A termelőszövetkezetek évközi gondjait kormányunk is igyekezett enyhíteni né­hány pénzügyi intézkedéssel. Ezért a ked­vezőtlen időjárás okozta többletmunkabér kifizetését jpvedelemnövekmény-adó alól mentesítették. Emellett a bankok kedvez­ményesen hitelezték meg a többletkiadá­sokat. A termelőszövetkezeti tagság a ve­zetéssel együtt megértette az új intézkedés célját és jelentőségét. Ennek is tulajdonít­ható, hogy megyénkben például közel 10 ezer hektár másodvetés került a földbe, s ezzel a kiesést többnyire pótolni tudták gazdaságaink. Ilyen nagyarányú másodve­tésekre a korábbi években nem volt példa. Ehhez nyújtott segítséget az Állami Biz­tosító Is. A terven felül ültetett, vagy ve­tett másodvetésekre automatikusan lépett életbe a biztosítás, újabb adatközlés és kü­lön díj befizetése nélküL Az eddig i6mert országos eredmények most a termelőszövetkezetekre lebontva kerülnek nagyító alá. Éppen ezért nem egyszerű könyvelési é6 mérlegkészítési el­járás a zárszámadás, hanem nagyon fon­tos gazdaságpolitikai teendő. Az év végi mérleg összeállítása nagy körültekintést igényel. Nagyon lényeges, hogy az üzemi. termelési és vezetési tapasztalatok Í6 nap­világra kerüljenek a reális adatok ismer­tetése mellett. A hibákat nem palástolni kell, hanem nyíltan feltárni. A tagság az őszinte szót mindig kedvezőbben fogadja, még ha rossz is az, mint az elkendőzést. Egy-egy zárszámadás sok különböző fel­adatot is ró az illetékes vezetőkre, válasz­tott bizottságokra, ezek közül is különösen az ellenőrző bizottságra. Többnyire első­ként ők bírálják felül az előterjesztésre szánt beszámolót. Az ő munkájukat lehet segíteni azzal, hogy a téesztagokat na­gyobb számban bevonják a szakvezetők a közgyűlések előkészítési munkáiba. A té­esztagokkal való egyetértés és a helyes kö­zös szemlélet kialakítása mindenképpen előnyös. Jó zárszámadási közgyűlés több­nyire akkor várható, ha a vezetők már előre szót értenek a tagokkal. Megbeszélik az elért eredményeket, a hiányosságok okait, a gazdálkodás eddig gyakorolt mód­szereit. Lényeges kérdés marad továbbra is: hogyan lehet a munka eredményesse­gét növelni, és milyen vezetési, munka­szervezési intézkedés lendítheti előre a kö­zös ügyét. A mai iparrendszerű termelési módszerek alkalmazása és az új, intenzív fajták termesztése sokkal összehangoltabb tevékenységet követel mindannyiunktól, mint az a régi, hagyományos termelések idejében volt. Érdemes a gazdálkodás eredményét befolyásoló tényezőkről is be­szélni. így célszerű kitérni arra, hogyan lehet a rejtett tartalékokat feltárni, és ho­gyan lehet a pénzzel, valamint az anya­gokkal takarékoskodni. A zárszámadásokon a szocialista brigá­dok eredményeiről, tevékenységéről és a munkaversenyekről is illik szót ejteni. Ér­demes boncolgatni azt is, hogy megtett-e a vezetőség és a tagság mindent a verseny­szellem helyes kialakításáért. A vezetés és a tagság viszonya megfelelő-e? A z elmúlt esztendő gazdálkodásának elemzése során a munka termelé­kenysége és hatékonyságának vizs­gálata is fontos szerepet kap. Érdemes eze­ket a mutatókat az egyes ágazatokban, kü­lönösen az állattenyésztésben, vagy a ker­tészetben elemezni, megvilágítani a ten­nivalókat és az elmaradást, de feltétlenül kiemelve a jó eredményeket és a kiváló dolgozókat. Sajnos, a gyakorlatban eddig a kiváló téesztagoknak nem volt megfe­lelő az anyagi és erkölcsi elismerése. A té­eszvezetök nem éltek úgy a lehetőségeik­kel, mint a vállalatoknál az igazgatók. A jó eredménnyel záró téeszekben tehát a kimagasló eredményeket felmutató téeszta­gok a zárszámadásokon feltétlenül megér, demlik az elismerő szavakat. A mezőgazdasági üzemekben is kl kell alakítani a vállalatokhoz hasonlóan a törzsgárdát, s ezeket célszerű bevonni a gazdasági döntésekbe is. A helyes dönté. sekkel a következő évek eredményes gaz­dálkodását lehet megalapozni, s így a me­zőgazdaság fejlődését elősegíteni. Mint Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára a TOT III. kongresz­szusán mondta: „Egész országunk, népünk számára a szocialista társadalom további menete szempontjából elsőrendű kérdés, hogyan alakul a mezőgazdaság jövője." A zárszámadások, vagyis az elmúlt esztendő eredményeinek helyes elemzése többnyire a következő évek gazdálkodását alapozhat­ja meg. Radics Ferenc Terven felöl 20 ezer tonna acél Munkásgyülés az Ósdi Kohászati Üzemekben Két csapolás közötti „szü­netben" gyűltek össze a szerda délelőtti műszakon az Özdi Kohászati Üzemek folyamatos acélöntőművé­nek dolgozói. Az üzemcsar­nokban megtartott munkás­Az influenzáról Minisztériumi tájékoztató A területi influenzafigyelő szolgálatok adatai szerint az elmúlt év végéig sem a me­gyékben, sem a fővárosban nem észlelték az influenza­szerű megbetegedések járvá­nyos előfordulását. Az eddigi vírusvizsgálatok eredménye is negatív, a vizsgálatokat ezután is folyamatosan vég­zik. A felsőlégúti megbetege­dések száma a téli évszak­nak megfelelően alakult. Te­kintettel az igen változékony időjárásra, a meghűlések el­kerülése érdekében fontos, hogy a lakosság a hőmérsék­let-ingadozásokat figyelembe véve megfelelően öltözköd­jék és a szervezet ellenálló képességét vitamindús táp­lálkozással fokozza. gyűlésen Kurta László, a gyáregység vezetője ismer­tette az acélmű dolgozóinak elhatározását: a vasasszak­szervezet fennállásának szá­zadik évfordulója alkalmá­ból a szocialista brigádok vállalták, hogy az idei 1 230 000 tonnás terven felül még 20 ezer tonna acélt gyártanak. Elmondotta to­vábbá, hogy az idén befeje­ződik a 2,3 milliárd forintos dolgozók képviselői fogadták el a felajánlást munkatár­saik nevében is. Az acélmű dolgozóinak fel­hívására a déli műszakvál­táskor valamennyi gyár­egységben munkásgyűléseket tartottak, ahol az acélmű vállalásának teljesítéséhez szükséges feltételeket vitat­ták meg. A felajánlások so­rán a nagyolvasztómű dol­gozói vállalták, hogv az költséggel végzett intenzifi- acélmű' tervének túlteljesíté­kálás, és az év második fe­lében üzembe állítják az óránként 10 ezer köbméter oxigént termelő új üzemet. A beszámolóhoz elsőként Girászin András, az acélmű gyárrészlegnek a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel séhez szükséges 12 ezer tonna acélnyersvasat terven felül leöntik. A hengermű gvár­részleg szocialista brigádjai arra tettek ígéretet, hogy a többletacélt terven felül ex­portképes hengerelt áruvá dolgozzák fel. Ezzel 15 ezer kitüntetett brigádvezetője tonnával növelik a tőkés szólt hozzá, majd pedig a exportot, megközelítőleg há­folyamatos acélöntőmű, va- rommillió dollár értékben, lamint a Martin-acélműben A különböző más üzemré­dolgozó darukormányosok, szek dolgozói is nagy értékű karbantartók, öntőcsarnoki felajánlást tettek. 4 t

Next

/
Thumbnails
Contents