Délmagyarország, 1977. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-30 / 25. szám

2 Vasaraap, 5977. jannSr Sfc Rendkívüli intézkedéseket hozott a spanyol kormány Eredményes együttműködés 0 Madrid (AFP, UPI) < ható a tanácskozásáról ki­A spanyol kormánv pén- adott közleményben. — Az HHIIHH ^HH teken este. Suarez minisz- ellenzék felkéri a kormányt, • A Szekér Gyula Vezette magyar küldöttség terelnök elnökletével tartott a büntetlenül garázdálkodó rendkívüli ülésén egyhóna- terrorista csoportok szétzú­poe időtartamra hatályon sásával biztosítsa a közren­kívül helyezte az alkot- det" mány két cikkelyét A dön- Az ellenzék közös felhí­tés értelmében rendőrségi vását — többek között — erők bírósági végzés nélkül aláirta Santiago Carnllo, a házkutatásokat folytathat- Spanyol Kommunista Párt nak és hivatalos vádemelés főtitkára. Félipe Gonzalez nélkül több mint 72 óráig Margues, a Spanyol Szocia­is őrizetben tarthatnak „gya- llsta Munkáspárt főtitkára, nús" személyeket továbbá liberálispárti, ke­A törvényerejű rendeletet reezténydemokrata, szociál­egyébként pénteken este demokrata és szocialista Andres Reguera Guajardo Párti vezetők, tájékoztatási és idegeníor- A kiéleződött spanyolor­galmi miniszter ismertette, "ági helyzetről és a jobból Hivatalos közleményt olva- daU e/6k provokatív — sott fel a rádióban, amely- kenységének bői kitűnik, hogy a kor­mány megítélése szerint „rendkívüli állapot kihirde­tése nem szükséges és nem helyénvaló" mert az kedéseket motiváló terror­cselekményeket „maroknyi kisebbségek" követték el. Kifejtette: a legutóbbi ter­rorista merényletek követ­keztében szükségessé vált, hogy „a hatóságokat a pol­tevé­fokozódásáról nyilatkozott Santiago Car­rillo a Spanyol Kommunis­ta Párt főtitkára az Olasz Kommunista Párt lapjának int2r az Unitának. c Spanyolország — állapítot­ta meg Santiago Carrillo — jelenleg nehéz és bonyolult időszakon megy keresztül. A szélső jobboldali elemek ter­rorcselekmények végrehaj­tásával arra törekszenek, hogy kiélezzék a helyzetet, és gári rend védelmére rendkí- J"L, intonál é rendöri yüli jogkörrel ruházzák fel". ^Skclótra bír­Nem hivatalos tájékoztatás jálc, amelyek ellentétesek a szerint a hatóságok sok demokratizálás folyamatával, személyt őrizetbe vettek. Ezt bizonyítják a jobboldali A 18 pártot egyesítő spa- erők által az elmúlt napok­nyol demokratikus ellenzék ban elkövetett bűncselekmé­54 vezetője pénteken este nyek. A spanyol kommunis­több mint négyórás ülést ták hangsúlyozzák a demok­tartott Az ülés után kiadott ratikus erők egységének közös felhívásban nyuga- szükségességét, mert a ha­lomra te felelősségtudatra «°nl6 provokációk csak üy intette az ország egész la- módon akadályozhatók meg, kosságát. g fly módon biztosítható az Az ellenzék elítéli a na- ország haladása a demokra­pokban elkövetett ember- .... . „ rablásokat, provokációkat tejlódét útján - hang­át gyilkosságokat — olvas- súlyozta Santiago Carrillo. A jobboldali terrorhollám megakadályozhatja-e a demokratikus kibontakozást ? Kommentár hogy nem egy közülük nem Madridban mintha min- ls annyira a gyilkoló fran­den a visszájára fordulna... coista fasisztákat okolja, ha­Emlékszünk rá, hogy a fa- nem a kormányt, amely „túl slszta rendszer, még Franco messzire ment el a llberali­végnapjaiban, azzal akarta zálásban..— legalábbis meggátolni a liberalizálási jgy mondják egyesek, s a folyamat kezdetét, hogy né- terroristák éppen ezt akar­hány rendörgyllkosság után j£k elérni, baloldali fiatalokat végezte­tett ki. Azok, akik hazaérkezett Havannából 0 Havanna (MTI) lati gazdaságfejlesztési ja­Dr. Szekér Gyula, a ML vaslatait tekintettük át, ame­nisztertanács elnökhelyette- lyeket a szocialista közös­sé, aki Havannában részt seggel való együttműködés vett a KGST-vb ülésszakán, elmélyítésére, az országaink majd tárgyalásokat folyta- közötti integrációs kapcso­tott kubai gazdasági veze- latok további erősítésére kí­tőkkel országaink gazdasági vannak alapozni, együttműködésének kiszéle- . „_„_ .... , sítéséről, szombaton hazaér- A KGST-üléshez kapcso­kezett. lódva megtartottuk a ma­0 gyar—kubai gazdasági, mű­re m , . _ . szaki-tudományos együtt­Dr. Szekér Gyula, a Mi- működési bizottság hatodik nisztertanács rinokhelyette- ülésszakát, amelyen hazánk se. a KGST VB 79. ülésén Kuba kétoldalű gazdasági és a kubai-magyar kétől- ^ műszaki-tudományos káp­dalu gazdasági tárgyaáso- csoiatainak alakulását tekln­v-" l te^k át Az előző ülésszak vezetője Havannában a kö- határozatal alapján nagy je_ vetkezf nyilatkozatot adta: lentőségű kormányközi meg­tf állapodásokat írtunk alá. Az a Kölcsönös Gazdasági Se- íó feladata voU e f'teég Tanácsának végrehaj- megállapodások megvalósí­tó bizottsaga. A néhány naP" tásának elősegítése. Részt pal ezelőtt véget ért 79. veszünk Kuba távkdzlé(l ülésnek különös politikai e- rendszerének fejlesztésében, lentősége volt mert az e ső é ket é berendezéseket ízben tartottuk a szoclaliz- szállítunk> elsősorban a cu­must épitő Kuba fővárosé- koripar, a húsipar, az állat­t mZ S ízben iár ®ó®4szat és a növényter­tem Stan mesztés részére- Megállapí­tom Kubában Vendéglátóink tottufc hogy eredményesen kövessége jóvoltából or- íejl6£ött f két ország kö­szágjárást ta tettünk, meg- zöm is. Ma ismerkedtünk Kuba törté- már jelentŐ6 behozatalunk nt ZI^i S!" Kuba hogyományos export­ri-mezőgazdasági központ- termékeiből, ennek összár­aival. Jártunk Oriente tar- téke öt év alatt megközelíti tományban, a kubai fórra- a négymilliárd forintot. alomWlcsJjénél Mindemeiiett néhány új kll?tettük a nagy nikkel- és együttműködési lehetőséget koba térclelőhelyeket Meg- ^ megvizsgáltunk, elsősor­néztük a cukornád kézi es ^ a járműipar & a textil­egyre jobban tért hódító : területénT gépi aratását és néhány cu- lp*r( területén. kornádfeldolgozó üzemet . Tlz év óta eredményesen „ , i k ,, . fejlődik műszakl-tudomá­Havann,ába"* árnyékén együttműködésünk- Ma megtekintettünk néhány myár m£te ötven magyar ^kértó dolgozik gyar közreműködéssel épül- tart^ Kubában és a ku­tek és olyanokat ta, ame­lyekkel a jövőben együtt­működhetünk. Így többek között jártunk a „magyar­kubai barátság" üvegkombi­nátban, a Glron autóbusz­szereidében, a Leninről el­nevezett ipari zónában, va­lamint felső és középfokú oktatási Intézményekben. A KGST végrehajtó bizott­sága napirendjén is főként a Kuba és a KGST többi tagországa közötti együtt­működés kérdései szerepel­tek. Elsősorban a kubalak táv­bai elvtársak elégedettek tevékenységükkel." Hazánkba étkezik Milos Minics 0 Budapest (MTI) Milos Minics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság kormányának elnök­helyettese, külügyminiszter — mint azt az első oldalon jelentettük — Púja Frigyes­nek a Magyar Népköztársa­ság külügyminiszterének meghívására január 31.—feb­ruár 2. között hazánkba lá­togat * Milos Minics 1914. augusz­tus 28-án született a szer­biaí Preljinában. Szerb nem­zetiségű, 1938-ban jogi vég­zettséget szerzett a belgrádi egyetemen. 1935-ben lépett be a Jugoszláv Kommunista Ifjúsági Szövetségbe, 1936 óta tagja a Jugoszláv Kommu­nista Pártnak. 1941-ben egyike volt a nyugat-szerbiai fegyveres harc megszervezői­nek. 1943—44-ben a csacsaki területi pártbizottság titkára. Jugoszlávia felszabadulása után Szerbia közvádlója, a szerb kormány tagja, a belg­rádi városi tanács elnöke, majd 1962-lg a 6zerb kor­mány elnöke volt. 1966-ig a szövetségi végrehajtó tanács alelnöke, 1966-tól 1987-lg a szövetségi képviselőház szö­vetségi tanácsának elnöke. 1972-ben nevezték kl a szövetségi végrehajtó tanács (kormány) alelnökévé, és szövetségi külügyi titkárrá. 1974 májusában újabb négy évre megerősítették ezekben a funkcióiban. Tagja a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége Köz­ponti Bizottsága elnökségé­nek, a szövetségi képviselő­ház szövetségi tanácsának elpöke a szövetségi végre­hajtó tanács külügyi állandó bizottságának. Néphős, az ,.1941-es Partizán Emlék­érem" és egyéb magas ki­tüntetések tulajdonosa. Sokoldalúan, a jószomszé­di viszony szellemében fej­lődnek a magyar—jugoszláv kapcsolatok. Ösztönzően hat­nak az együttműködésre a párt- és államkőzi kapcso­latokban a rendszeres, ma­gas szintű találkozók és tár-­gyalások, amelyeknek króni­kájában a legutóbbi kiemel­kedő esemény Lázár György miniszterelnöknek a tavaly októberben Belgrádban tett hivatalos, baráti látogatása. Kedvezően fejlődnek kapcso­lataink Jugoszlávia egyes köztársaságaival is. Az utóbbi években gaz­dasági és kulturális vonat­kozásban egyaránt szép eredmények születtek a ha­tármenti övezetek sokoldalú együttműködésének fejlesz­tésében. Több magyar me­gye és határmenti város épített ki gyümölcsözd együttműködést, testvérkap­csolatokat Jugoszláv szom­szédos területekkel és váro­sokkal. 1977. január 1-től lépett életbe a két ország közötti új határmenti áru­forgalmi egyezmény, amely a határmenti árucserefor­galmon és szolgáltatáson kí­vül a gazdasági együttmű­ködésre ta • kiterjed. Az együttműködés lehetőségeit szélesítik a határment! öve­zetek lakosságának utazási könnyítései. A két ország és népe életének megismerésé­ben egyébként országos mé­retekben is egyre jelentő­sebb szerepet tölt be a köl­csönös turizmus. Mondai e Párizsban tárgyalt 0 Párizs (MTI) Az Elysée-palotában szom­baton megkezdődtek Giscard d'Estaing francia köztársa­sági elnök és Walter Mon­dáié amerikai alelnök meg­e ször­nyűségek lélektani és így politikai hatását előre elter­vezték, úgy gondolták, hogy egyszerre érik el a spanyol közvélemény elfordulását a baloldaltól, a rendőrség nyugtalanítását, a kivégzé­sek után pedig a világköz­vélemény olyan elítélő ma­gatartást lát, ami megtartja a francolsta Spanyolországot elszigeteltségében, ez az el­szigetelődés pedig akadá­lyozza a liberalizálódást ta... Az eszköz ma ta ugyanaz: a terror. Az áldozatok ugyan­azok: rendőrök, csendőrök. Csak a gyilkosságokat nem lehet többé a baloldal szám­lájára írni! A kormány ls tudja, hogy a merénylők me­lyik táborba tartoznak. Ma már Madridban hivatalosan ta megpróbálnak fellépni a fasiszta terroristák ellen. Más kérdés, hogy ez mennyi­re sikerülhet 40 esztendős francoista múlt után. Négy évtized alatt annyi titkos kö­telék alakult ki, hogy azokat felhasználva a francoisták hol büntetlenséget követel­hetnek maguknak, hol cin­kosságra számíthatnak a ha­tóságoknál. Suarez miniszterelnök sze­rint a terror sem vethet gá­tat a demokratizálási folya­matnak. Kérdés persze, hogy a ter­ror légköre nem kelt-e olyan feszültséget, amelyben a pro­vokációnak még tágabb le­hetőségei akadnak. El lehet képzelni, milyen hangulat­ban élnek a rendőrök,' a csendőrök, s az a bizonyos, A szovjet népgazdaság — 1976-ban Egyenletes és dinamikus fejlődés # Moszkva (APN) A szovjet népgazdaság 1976-ban elért eredményei­ről írt Gennagyij Piszarevsz­kij, az APN közgazdasági szemleírója. A Szovjetunió gazdaságá­nak fejlődése, a kiskereske­delmi áruforgalom és a la­kosságnak nyújtott szolgálta­tások növekedése biztosítot­ták a pénzforgalom stabilitá­sát — idézi Gennagyij Pisza­revszklj a Szovjetunió Köz­ponti Statisztikai Intézeté­nek az 1976-os népgazdasági tervteljesítésrő! közzétett adatalt Ez azt jelenti, hogy a növekvő keresletet az áru­kibocsátás növekedésével el­lensúlyozták, és nem az árak emelésével, mint az infláció sújtotta nyugati országokban. 1978-ban a Szovjetunióban az élelmiszerek 99 százaléka és az egyéb fogyasztási cikkek 92 százaléka ugyanannyiba került, mint 1970-ben. A hús és a tej ára 1962 óta, a ke­nyér, a cukor ,a szemes ter­mények es más élelmiszerek ára 20—25 éve nem válto­zott. Az 1976-os évben a nép­gazdaság egyes Iparágainak fejlődését hátráltatta — az évszázad legsúlyosabb szá­razsága — az 1975. évi aszály. Ennek ellenére az 1976-os év legnagyobb sikere a 224 mil­lió tonnás rekord gabonater­més. Ez sikeresen ellensú­lyozta az 1975. évi szárazság okozta akadozást, amely fő­leg az élelmiszerek gyártásá­ban jelentkezett Az ipari termelés 1976-ban 4,6 százalékkal emelkedett A legnagyobb növekedés főleg a tudományos-technikai hala­dást meghatározó iparágak­ban tapasztalható. Növeke­dett a villamos energia elő­állítása, a kőolaj- és föld­gázkitermelés, a szénbányá­szat, a műtrágyagyártás. Emelkedett a nemzeti jö­vedelem és az egy főre eső reálbér. 1976-ban 2,2 millió lakást és családi házat épí­tettek fel, főleg állami pén­zen. A Szovjetunióban 1928 óta nem változott a lakbér, amely a kommunális szolgál­tatások árával együtt (elekt­romos áram, gáz, telefon, hi­deg-meleg víz stb.) az átlag­családok jövedelmének 3—5 százalékát teszi ki. A lakos­ság takarékkönyv-állománya 1976-ban 12 milliárd rubel­lel növekedett Végezetül Gennagyij Pi­szarveszkij a nehézségekre, hiányosságokra és a megol­datlan problémákra tér ki. Ez ideig nem sikerült az 1975. évi szárazság következmé­nyeit leküzdeni — írja, ame­lyek főleg az élelmiszeripar­ban okoztak gondokat. A legtöbb probléma a húsipar­ban jelentkezett, ahol az egyes termékek szintje el­maradt az állandóan növek­vő követelményektől. „Le­hetne írni még más hiányos­ságokról is, de ismerve ideo­lógiai ellenfeleink erkölcsét és szokásalt, nem folytatom, ők erről ugyanis részletesen, ékesszólóan beszámolnak" — írja Gennagyij Piszarevszkij. „Azt viszont meg kell állapí­tani, hogy az 1976-os év a nehézségek és objektív aka­dályok ellenére sikeresen zá­rult A népgazdaság egyen­letesen és dinamikusan fej­lődött" — állapítja meg az APN szemleírója. beszélések A találkozón francia részről Guiringaud külügyminiszter és a köztár­sasági elnöki hivatal főtit­kára. Jean Francois-Poncet, amerikai részről Sámuel Gammon, az Egyesült Álla. mok párizsi ügyvivője és Dávid Aaron, Carter ameri­kai elnök nemzetbiztonsági helyettes tanácsadója, a nem­zetbiztonsági tanács tagja vesz részt A hatos találkozó után Giscard d'Estaing négyszem­közt tárgyalt vendégével a tiszteletére rendezett ebéd kezdetéig. Az ebéden részt vett Raymond Barre minisz­terelnök is. Az amerikai alelnök dél­után sajtóértekezletet tar­tott az Intercontinental Ho­telben, majd elutazott a fran­cia fővárosból. Útjának kii. vetkező állomása, Japán. Mi volt a célja Carter küldöttének Nyugat-Európában? Kommentár Sok szó esik mostanában Amerikában az úgynevezett „trilaterális politikáról", ar­ról a „háromoldalú" elgon­dolásról, amely az USA-t, Nyugat-Európát és Japánt tömöríti washingtoni veze­tés alatt, g amely a tőkés világ három döntő elemének szoros szövetségét írja elő. Carter a jelek szerint va­lóban ennek a „háromoldalú" politikának a megvalósításá­ra készül. Ezért küldhette el — nyomban a beiktatási ün­nepség után — alelnökét, Mondale-t nyugat-európai körútra, amelynek végezté­vel az elnök képviselője To­kióba is ellátogat. (Az külön érdekesség, hogy nem kül­ügyminiszterét, Vance-et kütótó el. hanem az alelnö­köt. Ezzel ls érzékeltetni akar­ta, hogy most nem a kül­ügvminlszter az amerikai kül­politika első embere, hanem maga az elnök, aki Mondale­nek mintegy az elnöki hata­lom részesének adott megbí­zást a kapcsolatfelvételre az európai és japán szövetsége­sekkel.) A legfontosabb megvitatott kérdések — gazdaságiak, pénzügyiek voltak. Megfele­lően annak, hogy a tőkés nyugat még korántsem lá­balt kl a válságból! Angolok és franciák, nem is beszél­ve az olaszokról, azt várják Washington új vezetésétől, hogy az amerikai gazdaságot fellendítve, a partnerek gondjait is csökkenti. A nyersanyagellátás kér­dései, a harmadik világ problémái szintén ott voltak a tárgyalások napirendjén, amelyeket Mondale folyta­tott. Mivel pedig Brüsszel (a NATO központja!) is a meg­látogatott fővárosok között volt, az amerikaiak európai katonai elkötelezettsége szin­tén a témák közé sorolódott. Carterről az a hír jérja, hogy szeretné csökkenteni a kül­fö'dön állomásozó amerikai csanatokat, tekintve azok óriási fenntartási költségei­re. Ez viszont némi nyugta­lanságot kelt Nyugat-Euró­pában, ahol az amerikai je­lenlétet mindmáig annak zá­logául fogják fel, hogy aj Egyesült Államok bármi ta történjék, törődik szövetsége, seinek sorsával.

Next

/
Thumbnails
Contents