Délmagyarország, 1977. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-25 / 20. szám

4 r Kedd, 1977. január 25. Á praszkai fékek Néhány i,wl ic/.i'U'ii: kövesen lilttok volwa, hagy kának, a czestochowlu vajdaság kis településének sorsa olyan szorosan fonódik öszsae autóipar rcitódtNCvel. A varoska bádogcvkife/ct gyártó kis Siww — iflgsban fdMUtK 4i ..Foimo" gépkocsiipari egyesülés érdeklődését. A fejlesztéshez nyújtott 100 millió zloty lehetővé tette, hogy a gyár gyorsan profilt változtasson, áttérjen a gépkocsik Elektrotechnikai berendezésének, a viz- és olajé/ivaltyúknak, a mellék köúőmúveknek a gyártására. A hetvenes évek elején a régi gyár mellett új üzem épült Pras/.kaban. Palmo—2 névvel. A dinamikusan fejlődő lengyel gépkoosiiparnak nagy szüksége volt sűrített Egyszer volt, Pesten volt... Rohamosan valloaik fővárosunk. Egy-két odon kapualj. régi udvar. évszázados diófa, megmaradt cégér, épületsacíbor, városi al ma mdv á ny órzi még a regi IVM-ttudn emléket, de mind gyakrabban fordul elő, hogy amit tegnap meg láttunk, mára már eltűnik: lebontottak, elszállítottak. A regi Ik-kt-Buda néhány ilyen érdekességéből gyűjtöttünk össze egy csokorra valót. A vándorló Iparosság egyik érdekes színfoltja volt a vastuskó, atni tulajdonképpen egy vaslemez borítású totóra. (A rtevg innen szármázik.) A valcoló mos tori ogények, amikor elhagylak a fpvöi 'ost, ebbe a tuskóba egy •síeget vertek, jelképéül annak, hogv majdan vissza akarnak térni. A régi tüskök mar úgyszólván csupa vasból altiak, hiszen sok ezer ilyen szöget tartalmaztak. A Ptarti oldalon a Váci utca és t'ilrr István utca sarkán állt a vastuskó, Budán a Vám utca es az Iskola utca sarkán állt a valcoló legények om lék fáj a. Ez utóbbi alig néhány esztendeje tűnt ol eredeti helyéről, amikor egy IIluminált autós nekihajlott a* utcasaroknak és megsértette az ipartörténeti műemléket. Ezt azután restaurálták, de már nem eredeti helyére, hanem a KiscelU Múzeumba került. Itl van a pesti vastuskó is. A Keltgolyó fogadó emlékét hirdeti Bud.in a Dell-pályaudvarnal a Kékgolyó utca. A közelmúltban vedelt utcanévnek nyilvánították, és tűzzománc dombormű hirdeti a régi fogadó emlékét.. Érdekesség, lujgy a kihelyezéssel úgyszólván cgv időben egy boi^,ási anyag feldolgozása, aoríln hatalmas, teljesen korrodált vasgömbiv bukkanták. A restaurálás során előkerült a rozsda alól a kek és arany festés, ez Voll a régi Kékgolyo fogadó lobb mint 150 esztendős cégére. A voros ralv ma a gasztronómia kedvelői számára a Vlctor Hugó utcai éttermet jelenjl Érdekes módon a régi vörös rak csemc íeúzlel. volt., ifm-bun alapították a mai Corvin tér helyen. Cégére hatalmas, kétméteres vörös ollós szörnyeteg, ma már múzeumban látható. Néhány esztendővel ezelőtt a Tabánban sétálók még láthattak egy közel 2,5 méter maga: kőoszlopot, a híres tftbrml pellengért. A monda s/ertnt az erkölcsök ellen vetőket Ide kötözték ki valamikor. Ez azonban csak szóbeszéd: megállapították, hogy a pellengér egyszeri) lámpaoszlop Volt a ntúlt században. A tabáni terület parkosítása sorún —- Sajnos eltűnt ez. a régi színfolt i». Az Astoria-aluljáróban megfordulóknak már régi Ismerőse a márvány emléktábla, amely a Hatvani Kapunak állít -minkét \ régi Áaput a múlt század hatvaohs éveiben'bontották le, körülbelül ezzel egy Időben tűnt cl .1 régi városfal is. Néhány maradványa azonban — á Járókelők szemei elől elrejtve — ma is látható. A Magyar utca és a Ferenezl István'utca sarkún egy ház udvarán magasodik a mintegy 15 méteres és körülbelül 25—30 méter hosszú falmaradvatty. Folytatása egy átjáróház udvarán látható, a Magyar utca és a Múzeum körút között. A váras helyzetét jelölő határkövek is Várostörténeti érdekességek. Az egyik, legrégibb, egy 1736-os példány n Kiscellt Múzeum udvarán latható. dé még m* ts több tucat található a régi főváros hatarán, a Hármashatárhegy es tlárshégy között. Ezeket Pest, Buda és öbuda egyesítésekor helyezték el. Érdekes leletre bukkantak a legutóbb á Kandó Kálmán Főiskola építésénél: az egyik dózer Öbuda határkövét íórgatia ki a földből. A restauráías után ez ls a főváros egyik múzeumának gyűjteményébe kerül. F. T, levegős fékrendszerekre. A kérdés úgy vetődött fel: a kitűnő minőségű fékrendszerek hiánya megnehezíti a lengyel „tok" típusú uútoBüszok és a „Slar" típusú lehergepkocstk- exportját, és akadályozza új autóöusztipus kia,akitásat. bi határozták toívát, hogy atiérnek a szabadalmazott konstrukciók készítésére. Ehhez a feladathoz a Nemzetközi Beruházási Bank nyújtott hitelt, amely gépek vásárlását, magas technológiai színvonalú termékek előállítását tette lehetővé. A praszkai gépkocsi-felszereléseket gyártó üzem 1973 decemberében bocsátotta ki az első fékrendszereket, két év múlva ttodig mér elérte a tervezett kapacitást. A gyár fejlődésének harmadik szakasza egy hosszú lejáratú lengyel—szovjet megállapodás aláírásával függ össze: együttműködést irányoz elő a tehergépkocsigyártás területen. A megállapodás értelmében iám gyeiország a Praszkában gyártott fékrendszerekért nagy teherbíró-képességű szovjet; „Kamaz" gépkocsikat kap cserébe. Az idén a praszkai gépkocsi-felszerelések gyára 10 ezer darab fékrendszert szállít a Szovjetunióba, 1978ban pedig már 50 ezret. Ez a termelés megduplázását jelenti, s égyúttal azt is, hogy új ügemrészt kell építeni, tovább kéli korszerűsíteni a gépparkot és a technológiát. Ha a praszkai gyár teljes kapacitással dolgozik majd, Lengyelország a gépköcsifék-nendSZefök egyik legnagyobb gyártójává Válik Európában. Atomegyetem A Moszkvától' vagy l)o kilométert-e léVó ObuVilVszk Városáról huszonöt évvel ezelőtt még a Szovjetunióban ís keveset tudtak. A város nem mindennapi intézménynek adott oU.ioitt, 1954-ben itt kezdte meg múkódéeét a viiág első atomerőmüve, A szovjet atomenergetikának ez a fellegvára most egy új lipusú oktatási intézménnyel gazdagodik. Határozat született arról, hogy az idei évben Obnyinszkban létre kell hozni a Szovjetunió első alomenergetikai főiskoláját. Természetesen már eddig is képeztek mérnökökéi és egyéb szakembereket a szovjet alomenefgla-ípaf és a lestvéri .s/.ocialista országok számára, hiszen ez az ágazat egyike a legdinamikusabban fejlődőknek, A tizedik ötéves tervben munkába lépő új atomerőművek 13—la millió kilowatt energiát adnak majd a népgazdaságnak — iöbb mini négyszeresét aftnak, amit az előző ötéves tervben produkállak. Továbbfejlesztik — együttműködve a szocialista országokkal az atomenergetikai gépgyártást is. Volgodonszkban épül fel az „Atommas" üzem, ahol hatalmas érejü, korszert! reaktorokat gyártatták majd. A szovjet sajtó rendszeresen beszámol arról, miként folyik a kurszki, szmolenszki, csernobilszki, dél-ukrájbai és más, jelenté* atomerőművek építése. Nyilvánvaló, ez, a fejlesztés egyre löbb, magasan képzett szakembert követel a felsőoktatástól. Az új főiskoláról á Pravdában V, M. Kölobésktn, a fizikai tudományok doktora, a ittosZkVái wŐSÉakl-Fifflkál Főiskola rektora nyilatkozott. Elmondotta, hogy a jöVetl•dó átommértiökeil jelonlég az ország több főiskoláján, egyelőmén képzik. A képzés az.onban igen di-ága dolog, hiszen a tanreaktorok, szimulátorok, korszerű műszerek, berendezések beszerzése és felszerelése súlyos milliókat követel, így a szakosított főiskola megszervezése lehetővé teszi az erők és eszközök leggazdaságosabb felhasználását, » hallgatók oktatásának a legmagasabb szintre váló emelését. Kolobasktn professzor kiemelte annak jelentőségét is, hogy az új „atomegyetem" éppen Obhyinszkba került, A városban, aniely hírnevét korunk egyik legnagyobb vívmányának köszönheti, kezd le meg működését KurosátoV akadémikus „re. aklorlaboralórkirtla'', amelyből a jelenlegi műszaki-fizikai lutíumunyos kutató intézet kifejlődött. A vá.«isban ítlar rttost 1209 diák tanul, a moszkvai Műszaki-Fizikai Főiskola kihelyezett tagozatán, amelynek atomenergetikai fakultása 16 vah. Az új főiskola tehát biZtos alapokra épül, rendelkezik a beinduláshoz szükséges alapvető fettételekkel, hoZZéértő tudományos káderekkel, jól felszerelt laboratóriumokkal is. Obttylflszkben hamarosan egész diákváros nő majd kl a földből — kollégiumok, tanulmányi épületek, sportpályák készülnek az úi főiskola hallgatóinak. A korszerű épületeket erdős tbrtileteri építik fel, s bizonyos, hogy ideális körülményéket nyújt majd az itt tanuló és élő 3500 fiúnak és lánynak. M. ti. HÁZIASSÁG 1. kerület Szeged: Mari György es TVirany Rr/sébet, Kit* Ifrwe ee KovAis, ülüi Anna, Somogyi István Krnü es bodnár Don*, Kálmán György és Itaboe Eva, Zimonyi György «6 RadtCü K.1I.1lln, UMá-Nenteth István os Vörös irón, Fmac/Ja Imre os Itles Eszter, Varga LaeaJo uts Borbély iwn Klára, H trikó Peti* és Csőribe Ágnes, Bodor Imre «is Ikusl tt&rVt nasmnasot kötöttek. U, k éráiéi Üteged! PóCSlk Antal és Botos mroska. Beesel .ío-sóf JAnoe és éóosföldi Marin Magdolna. RuMi JtVxer ós Makhajda Erzséj-n., iv,i,i/s Fémnc ós varga M/, rla Anna, Cslikós ívtUmty éa SÍlupka Margit, KUegl Mihály ós smagyi Éva Anna, Uatmreii Hobett. és Hegyközi Magdolna, tlacz l.asslö és Tóth Sarolta Marsa házasságit köUirtok. Algyö: ltégodűs Píl és Kiss tktlt haaassagoi kötették. SZtlLETES I. kérültü Siegédl Koi.ogAn féronénalt és Orost tivn .1iilla.ruKANAK HOlMirt, Ki-mtaU n«t«rr n.'iljvik fs Vnr<;, Martajvalt Rnsruáo REE**. rvyn .lanontmk és MUosá ErzsoboLnek Zsolt, batogh ZolMnnak és B«.~ íögli íVniunak EnuUa Eszter, BERKE 1 „VÉREK ÉS VÁGÓ TTTOLYNn.Lk Csuba, Magda Sándornak és öi'ílögh Eszternek Zsolt- Kalmár Jenőnek és öoi'sl KátaUúi Juditnak Katalin, Gomorka KATolynak és ttatakl Htnoskanak Zsolt Károly. KR.S JATW-1 AdortinOak ók Kiátak Kvanak ffivw. ttu/óartVukaésI «ttlw.s7t«rtntk és Hnszkd Máriátvik Tibor, Ktss Karolj nak A, t.íó-.kn tlrma Jolá.n,na.lt Holturi Károly, BerdasV íMfat •tannsnak és Jtarkal Gteella Juditnak Henáta C»U)a. KOM fvBMluiMlt • a Köna klargthnak 11msi. Född tstmúnnaik a, Dam Ilnnanali ,VgnöB, Mátn Sándornak ris Kan-dOk Kaktttnnak Sándor, SüVHg .lánosnalt ét tteekerns Annanak Zoltán, .tuhász Sándornak és Okrés Klárának Zoltán Sándor, Gyémánt Istvánnak ns Oyurts Mária Evanak Norbart. Domonkos tminémek és Bzatbé lir-.snlH-ine.k trrvne, Záhthó CwfltAnaU ttegiaiits Mártánalc Sdlt, Tétet tKtx'ftn .lanoíuiélt úa Viviröd.1 MártAnak tst.Váh' Zsölt. KnnAora rivtua latváiUlak és NöJwHzáth Zauvadláa 6v»na.k ttö! ttd CaalV:. MiVfW Ert.Tnnék és Csknnus Martöruik .Vn.trnn töCfa, VtyoelovKííU Mnmtné <« Ofóáz Mária MaHdnínátwkk BaJáJB, Makra tatcarnvik és Bánta Ilonának Zsolt, TOtb tmrv Ferenenelt és páni Juliannának Márta, dt. I.nc;,í Tércnéhék dr. Bíftsy Atillának Anidrck Unna. Ttoosls lltlMWk és Beatté tlötiának Zsóü, 1.JUÍS1 Jántw Istvánnak os Peták tr«!nri«k Melinda, Tiniére l.ásáldnah és Nagy Mária Tl-VuSIlak I .isAlö, Aildrisey Aj-jiádfták és Molnár Máriának Boglárka, Hígé Jdsse; írnnénuk ós Pál Zsófiának jn/.s-if, Zsiday-Cálgóéíy Zdlláruiak us MJtyók RdiaLlatiak KrisitJatl, élsalgersmldt. V orral cftak és GlllcZe Rizillán.uk Ferenc Zsolt. Rlgo Mthalj-nak ós PaAlagl Itabella Irnsébf-mrik Zsunsa.Néttwki Mihálynak Bárkányi Maii-Jánsik Maria, álarkua GyörgyCsaládi események nők és Molnár Julianna tcddtAiek kd.it Eva, Puskás Andrásiwik ós JWpos Mortéítak bi-bórt András, BdruKttk tKUmniuik ós K0rc.s1ri.u1i Tcj'ézt.'i KaEiM.nna.k Eall Di-solyk, fteatoo SándöMta.k cs Gnja Máriáinak Sándor, IA.trla.kl IstVrá.n.nak és Görhtcs Jullatvna Maiianajk Renáta Zila.. Szénás! LajéKnák ós Hétényi Zsu/sannának Atuvi Maria, Kovács Istvánnak és Ba.rna Erzsébet Ilonának Tibor István, Godo Vilmosnak és BzUos Rozáliának Tibor, Németh Zoltánnak és Süli Klárának Klára, M.HVM Istvánnak és B/ekveneri trúrtnok Kriis/tlna, Kiss Tstvaninéik ós 1.111 n Klaráliok Máté, TítPli.H- Ifitvánnak ct Ka.vanya Elél.kának EB/té.r. Tcnmézi Jánosnak és Kis Maria 'Mtirgttnak Annamária, C-sönge Zolián Lajosnak és TAth Jolánnak RCJ.a Jolán, Illés Jözsetnak és Kurzora Katalinnak Mercédesz. Soltész Kálmánnak és Szécsl Zsuzsannának Judit, Halácá GábornAk «s Bzalttiá Évának Ktisz11 na, KoVáns Jdzsc.fhék es Fall-tn Erzsébetitek Jbtecf Tibor, Kzidíénés SSItVésztAMSk és Páldl Rita Máirtának UdJkd, Jaksa Jór.sofn«k és Ma.tJOh y 3iumHa F..rrsobPknek Norbert József, Fekete Jár tor nak és Kiss Irénnek ZoHón. Btinón JbzwifTok és Farkas VnJénána.k Anlla Marta, ItorrcAth J07.sc.fnek és Csilcs JuLianutiá Erzsébélnok Jőzséf, GaJgO.1-1 Láfetíonak ó Moblár Z»dzsaruta Mártanak Melinda. Zsiga ItJ.vúninak es Faur Juliannának Urtna, Jakab Sándornak és Rafael Arankának Krisztina. dr. Pálmai-Pallag Lajos Mihálynak és Réti Eszternek Dávid, Nagy JézíKifíiók és Racz Magdolnának Ttinde Piroska, Pap tstVánnaJi és KOsa Márta Arznának Andi-ea, prdés Andrásnak és Kiss Mária T-UEIJOÁNAK MTTRIOR, CSÁSÉÁR íml-éiiak és Csanyl Piroskának Imre, Retkávsuütí ZolIámnak es F.z&ins Ol7cil.ii JúUAiiak Agnos Gizella, ézilálíjl Inu-ódúk 'is Farkas AgnesTék Nófígtt-t tm.rt', Peder 1-Aszld Jrtíséfhék és ÍAbtKvMi Teréziának Krisztián Zsolt., Gál János jozseínék és Bóda Klárának Itelga. Fel.hO Józsefnek és Mkrótl Piroska Erikának featSi Lssild Istvánnak ns Nömcssanyl VUimánr.k Attila. Pintér IAkstiötnak és Köln öcsin Idának László. Molnár Istvánnak és öarta Margitnak tslváh TTOSS. Molnár (atvánr.ak és Bai-ta Marsrit.nak Margit, Krlsziiiia. Itávilba Eorétld Bé'&hák 09 Peitt Piroskának Ttméa, GrniAnd! Mihálynak ét Tóth Rozália JnUaftli-anak Mihály, Kiapéte.r Józsefnek és Baimu Jólánmak István. Gondl Gyulának 03 Dobd Erzsébet Katiailrvnak Renáta lbdlya, dr. Vetnyves Tamas Kamlí.tónak es Herczeg Erisébetnek Tamás Ádám, Csuhák János Jóssefnek és rryiíi Sona Márianek Jáhöe Joaset, Balaslyán Pálnak és ttvői-n Márta JiiUarújdnak Rita, Adas-i .Sándornak és BzUte Atttiá beknek Hrteéblu Rita, FliJeky fclbdrc Istvánnak és Nőve Eva Irmának Zsolt. Elemér, szekefos Jánosnak f« Lőrinct EtTke Iminek János. Vajina Ferenc Bandornak us Hegedűs Ilonánaik Atilla Sándoí, Horváth PeAsdttták os BbWfibk Gizellának Attila llevü gyermekük született. Ut. kclüttt Bzegtfd: Joö tsttiinTiak ,'>fl KoViaos KaiaJinamk Berjiadott Eva, Hátai t-ia.ndorn«ik os Kiss MaóRll Piroskába!,- Rdndor. Ma Sir Józsefnek cs Rokolya Eid.kii Mártának t'-sebo, tHW.nSaky Istvánnak fis Varga Martának Mónika, Ménesi ftándornaü és Ifbözti Juiia.Ttiw EdJkrlék Csaba UábdT, Vas Kai-oiiynak ésVlncze JuJlanfta Rózának Károly, Haknai Emiinek és Nagy Mária Lujzának Gabriella, Abmhiun-Fvinis Józsefnek és Vadászi KataUmtak JudlL NoVák JéZsefnek t-s Háld KJára Ptroskánstik Haijnaika Klára . Tót.h tst.vátünnk áj Pintér KkU/.sannAnak István Balázs, Bz.aftó JO/.SI "lék és Pandi Jolán Voi-Otúkaitnk Petur, Tóth Jánosiii.ik w, Maeko Ka tollnnaác Rita, llngl Jánosliak és Tücsök KateUtltták Krisztián Tamás, Jultász Józsolnek As Kovács Piroskának Zsolt, Mészáros Istvánnak és Jójárt Erzsébetnek Erika, fez.aós Imrértek és DollStly JiiMatttiáhak I i ma-, Urtgl Jamts lm rétiek «s Bosnyák Editnek Jálioa nevű gyermekük született. HAt \LOEAB l. tforlMet Szeged: K.ola.rovszky Géza, Csóti JWZSriBl.t- [Spáriövios TbiTz. dr. nemesik Jéhörté Rothm- Márta, Várnai Lajctv Szegi Rozsa, Ad.An.yl Isti •:m, Takács kl.i.háty, Korom Mihály. Nyári isivjui. Varga Isti'áu, KapikáJiy UlÚMiá lMUnt Margit., Rácz Jenő Dezső, Szárító Gyula.. Mészáros IstvánII r Bihari v.rlmia. CMiákd liajosrié Vidéki íAnna. Bzclfe.i-t latiztn. Janek Andrásné Érdél Rozália, Márkus Antalne Tóth Viktória. Berta Jenont Joó Margit, Sbrihó Pá íné ttarhóezi Maria, Magyar tstvártné L3katos Mái-ta. Dobó Jánosné Papp Ilona, H6VBH Mátyásáé Mlnorics Ilóna. Seres MiHáíjffté tóVáv ErzsoMR mepJUtR. U. kerület Szeged: Szabó í-ivior,.- Németh Piroska, Laknor Mlklósnd Boayn ktaiiá, rteiélg Evá, Papd'i nyörgvné sdáhn Anim,, Rozknyte István m.d|Mft, Algyői Bacsa Imrené Huszka Etelka meghalt, Ht. Bortileii Szeged: tiovaos Üórmt, KárizS István,né Fuketr OizWJa. Deák József, Kiss János né Bárkai Juláartha. Síhndfél jánósrté Kasijba Rozália. Naiv Pál. Nagv Boldi-sáí, DrlnAez.kl Béla, Rovó Gergely, Kovára Sándor. Pulttal Istvánnié Bálint Mária, Paop Marié, Sári .Sáridór. Kakliaii EurnHd. dr. Dada.'- Endre. Szécsl B'iatié Bakó GtzéUá. Médgytesl Mihály, dr. Bérczy Be'.a Isttiáa, Borsos Lásztó. Lajtár Lajosné Kovács Julianna. Mulat! VtHct, Póka Jánosne Trazar, Julkamia, Boiíós Józsefné BaJla Veronika. 6dposs Já-rióS, Baranyl Gyuloné Szél Eszlor znegltaliSzakcsoportokról Kisállattenyésztés Csongrád megyében 1976 Elején tizenkét nyíllterl,Véeítö, két baromfinevelő es tojásteétóélő, hat llbahiálaló é« két galanibíiéVelő hzakéso. port tóüködött- Azóta üjabb két teisállattenjtoéBtő eaakcsopért alakult néhány ftő» nappal ezélőtt- Ha a különböző közösségek tevékenybegél, B főleg a termelést érteket Vizsgáljuk és összehasonlítjuk, akkőr a íiba. hizlalást lehet az elsőként említeni. A lúdtartas regi Szokás megyénk egyes vidékein. A néhány évvel ezelőtti visszaesés után ment újra emelkedik a ktPiertnelftU 1L bahizlalási kedve. Ez magyarázliató azzal is, hőgy a külkeneskédeJEm Sókkal löbb libamájai tudna eladni, mint, amennyit az országunkban jeléttleg megtermelnek. A nágyüáemi tartás elterjedését téchhológlál néhézsegék akadályozzák, ezért a libáhlitlalas fejlesztése főként a szakcSdportokra hárul. főbb falú bán úgy prór bálja aá AFEB2 BzörgalrhaZhl a líbatömést. hogy naposlibát vagy sovány libát, illetve jó minőségű takart mánvt szükség esetén pedig Bíállítóeszkört. biztosít a szakcsoport tagoknak. A következő Időszakban Várhatóan megnő a baromfi és a tojás kereslete is. Ezért Változtatni kell a régi, hagyományos ..hált körüli" tyúktartáson. Új tenyésztési módszerek bevezetésével és 16 fáiték eltérjesz.teSévél aa eddigi, ciklikus piaci ellátás lényegesen javulna. A há_ gVnfíiányos és régi istállók, ólak alkalmasak a mai ért leiemben vett barorrtfiricVeléSfé, Há kialakítható bennük a szellőztetés és Világítás, legfökent, pedig biztosítható á tisztaság és a higiénia. Célfcieéű korszerűsíteni áz etetést. itatást és más gohdoiás! tevékenységet is. Lebetiie mi ő te telepeket kialakítani, ahói a srakésópöftiagok ta,-. huimanyöíhátjalt az ÚJ taftásíiiódokát.. .tébb u kisüzemi tojás termelés helyzete a baromfitartásaal szembeh. Több kísüiembefi már hásenálHák kéttpres tójöházat. Az eredményt* tdjSstermeitfeheá azonban az új tartási mŐdök bevezetése még fieffl elék. szükséges, hogv a termelőit áz előírásokat is betartsák, telőhyöe, ha a felvásárló fogyasztási szövetkezetek tójőhlbrtd-két juttatnak a kis^ termelőknek. Az utóbbi években az égyik legerőtéljesebbert fejlődő szakcsoportok Voltak u nyultertyésztök. Nemésak á közössogek sZárlia, de éíüélt taglétszáma Is éVfŐl éVTé emelkedett. Igy Magyárörszág jelefilég — területéhez éá lakosságához ViSZŐhVitVa — Franciaország után Euró., pa mésödilv legftagyóbb nyúl tartó ofSZágá. E téVékenységneh a nepgaadáságl értékét a körlétlan ekporfa lasi lehetőeeg íokoaza. . Az utóbbi évtizedekben külföldön rohamosan emelkedett a nyúlhusfogyaSKtas. Viszont a külföldi Vevőpartnerek megtartása és az újabbak szerzeso a nyUltelíVééEtó SzakUSonort októl is ólöíélépésl kíván. Szeroncsére, a nyúl jelenlegi felvásárlási ára ösztönzően bat a te. n.vésztőkro. Haj nos, jelehlég 70 százalékban kors/erűMéti ketreeekben tartják a kiMetfnelök a házmyutákat. Fejlődés tehát akkor várható, há jelentős anyagi ÉS műszaki segítséget te nyújtanák a felvásárló fezefVék a sZáKésoportok tágjainak, különösen a ketreéók, a tiyúltáb- es á győgyszeévásárlásokftál. A legkisüzemibb teVékéhység, ha rangsorolhatnánk, a galambtenyésztés. A szakcsoportok kialakulása évtizedekre nyúlik vissza, és jeiénleg is korlátlan lehetőség Ván továbbfejlesztésükre. Korábban a postagalamb tartására szerveződtek a tagók, de az Utóbbi éVekbeh már nőtt a hüsgatámbtartók száma is. Ebnek öka, hogv a vngógalámb-kivitel néhány éV alátt megsbk&znfózódótt, A külföldi kérteiét, az. eddiginél te jóval nagyobb ki. szállítást Igényelne. A SEákcSooortók munkájára tehát szüksége Ván héogazdasaáurtknak, mert éz a szerveződési forma biztosít, ia a kisüzemek termeléséhek összehangolását, A fogVaSrt tási Szövetkezeteknek tehát törékedhl kell arrá, hogy egyre tóbh szákesóBbrt aláküljétfl. fe mindébütt a legjobb tenyésztési. illétVe termelési techhötógiákat dlkaimftZzák n tflgbk. Megfigyelhetjük. hogy az ilyen közösségek az. egyéni, a csoport éa a nébgazrtásági érdeket egyaránt Síölgálják. A szkkrteduorttágök támogatást ŐS segítségét kapnak, a közösség kedvéétfiényes juttatásokban részesül, a felvásárló SZflVetkéZét pedig a Váícfel lakos, ság zavartalanabb ellátását biztosíthatja. Hadieti fereue