Délmagyarország, 1977. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-25 / 20. szám

• Kedd. 1977. janwir 27i< Hét végén tévét néz áz ember. Néha bámulja is. En például szombat délután, óta bámulom Horváth Jenőt és forgatókönyvét, melyét ő maga vitt képernyőre. 6ámulort> őt, és tiszta szívemből mondom, hogy őszintén sajnálom. amiért nem vitte végig a dolgot Ha már ennyire kitalálta ezt a műsort, nyugodtan adhatta volna cimüí akár ezt is: Horváth Jenő játékai. Már csak azért is, mert ennek a produkciónak ebben a formában a költészethez is. Karinthyhoz is Vajmi kevés köze volt. Az vólt a baj tudniillik, hógy a lenyűgöző keretjáték olyannyira elvonta az egyszerű néző figyelmét, hogy áz egyszerű néző nem ért rá odafigyelni a nagy humorista paródiáira. Erről jut eszembe, ha a televíziónak valaha indulna egy rendezőket, forgatókönyveket parodizáló sorozata, ezt a művet be lehetne nevezni. Így ahogy van. Érintés nélkül. Á Horizont szerkesztőség Két korszak közölt című riportfilmje szerencsére hamar feledtette a késődélután irodalmi élményét. Vietnamról. éppen a tévé jóvoltából, elég sokat tudunk, de ezek az információk főként abból az időből valók, amikor hallgattak a múzsák. Az ország békgs építőmunkájáról szóló film felfedezése volt mindannak, amit röpke fél óra alatt Még egyszer Válságtudat és filozófia Jegyzetek Gedő András könyvéről A polgári társadalmak szellemi életének kételyei, kérdéséi taláh még sohasem voitak óiyar! kihzóan élesek és jelehVálóak, a mindennapi politika számára ls érzékelhetőek, ihint éppen korunkban, á Hetvenes években. Ennek persze előzményé, sót türténelfnl fflüll.ia van, hiszen hosszú Ut vezetett a polgárt filozófia jelenkori válságához, s éZ az út egyben magyarázatul szóigál á társadalmi ellerltmóndások elmélyülésére, antagonizmusára. Végigjárni ezt az utat, leírni a változások sokféleségét és eiertiézüi a polgári filozófia alkalmazkodóképességének Vegtelen gazdagságot mütató alakzatait — ez u feladat természetesen messze meghaladja fiéifi égy könyv, dé egy sokkal tlágyobb méretű Váilaiközás lehetőségeit is. Gedő András érdeme éppen abban van, hogy dicséreti* tömörséggel és eleggé nem méltányol hatóan szép, olvasmányos stílusban altékiütést és Összegezést nflötf. a iéíéfikofi polgári filozófia helyzetéről, társadalmi szerepéről. A filozófiai Vélságtudat kifejezés kettős értelmű, hiszen jeleüti egyrészt a kapitalizmus általános társadalmi bajainak fölerősödött, s mind nehezebbed orvosolható kríziséit, Wélvek a gazdasági és politikai életben egyaránt súlyosodé nyomással hatíiak. De jeleiitl ez a fogalom magának a filozófiának a válságát, zsákutcáit is — mélyek a polgári világmagyarázatok eléitétéfifeégében, töredezett társadaiofHábrázolásábaft és mind komorabb sziliekkel feslett jöVS képében letten érhetők. A filozófia, de általában a tudományok szörnyűséges veszélye, hogy problémáik, s azok kifejeződése iránt az érdeklődés (az érthetőség hianyában) lecsökken, majd ,,áz egyik filozófus számára nemcsak a másik kijelentései és bizonyításai értelmetlenek, háhem a másik foglalatossága, tevékenysége maga is talány léSz" — írja az egyik polgári gondolkodó, véleményezve a kapitalista viszonyokat.. AltálártOSnak mondható jelenség, hógy a polgári társadalom rossz gazdasági és politikai közérzetét, ellentmondásainak mélyülő szakadékait, a hatvanas évek elejének bizakodó jóslataira rácáíolő válságtüneteit — a kapitalizmus ideológusai, nyomukban filozófusai — kivetíteni égyekeznek ai emberiség egészének sorsára. TőrekVésük nyomán olyan kép jöá létre, mely úgy tüntéti fel az emberiség holnapját, miüt ami félelmetes és kilátástalan, sziflté alig tartalmaz reményt a menekülésre. Indoklásuk tárháza kifogyhatatlan, érveik a tájékozatlan emberek számára igazságoknak tűnnek. Holott a lényeget illetően végül is arról Van szó, hogy a polgat* jövőí'élelmét, szorongásait dagasztanák világméretűvé. Persze indokolatlan leegyszerűsites lehne a kapitalizmus elkerülhetetlen bukásának előrejelzéseként értékelni ezeket á pesszimista filozófiákat, de tény, hógy éZ á szükségszerű társadaltfii változás a gyökere félelmeiknek. E megállapítás igazsága ellenere is hiba lenne a polgári filozófiákat elvetni, gondoialanyagukat értéktelen kacatként kezelni. Ez a filozófia a történelmi'kiúttalanság íiiózofíája, cíe nagy alkalmazkodóképessége révén gyorsan reflektál űj fejleményekre és problémákra, téves koncepciói mögött gj'akran reális nehézségek feszülnek. Külön fejezetet érdemelné a polgári filozófia és a tédihiKú ellentmondásos viszonya, mert egyszerre tekintik körünk technikáját minden rossz forrásanak, embert leigázó, lényegéből kiforgató, az emberi életmód ősi ritmusát és értékeit lehetetlenítő átoknak — s a társadalmi bajokat és egyenlőtlenségeket megszüntető, az embert a boldogabb világba segítő csodaforrásnak. Korunknak bizonyosan egyik uralkodó és meghatározó jellegzetessége a technika, s az is ftlind nyilvánvalóbb, hogy társadalmi fölhasználásától, funkciójának társadalmi Célkitűzésétől függően lehet áldásos és átkozott — talán csak közömbös rte'fh. A polgári társadalom egyre bizonytalanabb jövőképének tükröződéseként a filozófia, mely ébben a társadalomban rnaga is tfllnd bizonytálanabbá, kétkedőbbé Valik, újratermeli a régi, szokratikus kérdéseket: érdemeS-e hajókat építeni, ha nem tudunk hajózni, rtiiré való a hajózás tUdotnáhyá, ha nem tudjuk, hova menjünk? fc képes beszéd mögött néfft különösen hehéi éSzréVenttl á gyötrő kételyeket, mélyek a polgári társadalom teoretikusait foglalkoztatják. A kapitalizmus általános Válsá-fa új fázisának szellemi kövptkezmehye, hógy mind keVésbé lehet megkerülni a kapita'izmus és a szocializmus alternatívájának realitását, mely egyben az ideológiai szintéren fctlyó nemzetközi osztályharc élesedését jelenti. Gedő Andfás könyvének nagy érdefne, hogy tájékoztat és útbaigazít a modern polgári filozófia bonyolult útvesztőiben. (Kossuth, Í976.) Tráaer László el lehetett lesfii távoli barátaink életéből. Columbo laboratóriumi háttér nélkül is, a pokolban is, a luxushajón" is Columbo; ugyanaz a receptje. Szombaton persze sokkal nehezebb dolga volt, 'meri a film írói megfeledkeztek egy csekélységről. Minden kriminek alapvétő műfaji követelménye, hogy a „qüi prodest" elve érvényesüljék benne. Kiftek áll érdekében a gonosztett? Nos, ezt nem tudtuk, és nerrt sejthette a félszegnek látszó, ám annál erőszakosabb detektív sem. Persze azért nem aggódtunk, tudni Való volt, hogy megfejti a talányt, és igy is lőn. Közben néha unatkoztunk is, mérsékelten. -Időről időre előfordul, hogy néhány napra, esetleg hétre, egy-egy színész ktbérli a képernyőt. Hógy a magyar művészek esetében előfordul, arra számos a példa. A jelenséget állítólag a színészégyeztetés nehézségei okozzák. Lehet, hogy igaz is. Am az mar elgondolkodtató, hogy ezt a jelenseget nemzetközivé tette a tefeví1 /.ló. Erre a Hétre Jmn-Picttc Lédád kapott bérlétéi. Kíváncsian várjuk a folyta! tást,.. Az Aprók í&nbti műsöfsoro/.at vasárnap, délelőtt szűkebb hazánk táncaiból nyújtott ízelítőt. Akinek tetszettek, akar meg is tanulhatta az úgjóst meg a csárdást a képernyő előtt. Ország-világ bizonyosodhatott meg róla, hőgy Kardos Pista bácsi és felesége elsőrangú táncosok, hogy Tímár Sándor kitűnő pedagógus. A szegedi nézők pedig örömmel konstatálhatták, hogy újra Vannak a városnak táncosai. Í

. nósztalgia tenné? Nem óm, de nékem úgv tűnt, hogy az öregfiúk valahogy sókkal jobban tudnak focizni, mint a maiak. Mondom, gyanakszom magamra, de azért azt s«n hallgathatom el, hogy a képernyőt nézve az volt az érzésem, hogy Buzánszkiék pertuban váhhak a labdaVáf. Lehetséges Volna, hogy ök még valóban szerettek is focizni? És úgyis, pusztán a játékért? Egyelőre nincs más magyarazatöffl. ' A foClfafsaflgoil voltak még lányok is. Néhány kivételtől eltekintve általában két dolog zavarta őket a góUöyésben: a lábuk meg a labda. Azért igy IS szórakoztató dolog Vólt. A tévé szabadegyetemenek a vulkánosság volt a témája. Jó műsor Volt; okos és alapos; hogy mégsem jöttem tőle vulkáni tűzbe, annak az az oka csupán, hogy néha bosszantott, hogy az előadók olykor megfeledkeztek arról, hogy laikusokhoz szólnak és hem katedráikon állnak. Szóval mondhatták volfla magyarul is. A napot dokumentumműsor zárta. A Feéencsik-évforduló jegyében készült, ez is, csakúgy, mint a szerdán vetített kitűnő portréfilm. Hogyan újították fel az Operaházban Mozart Figaró Házánsaga C.íffiü vígoperáját. — ezt kísérte Végig a kíváncsi kamera, de mivel újabban a műhelytitkok leleplezéséhek korát éli a telekommunikációs sajtó, ezúttal is túl sók Volt a tudni sem erdemés titkokból — és kevesebb a lényegből. P. F. n faficuifcflfiif O icí OSffl® l*Ol Az általános iskolákban most ismertetik a tanulói-Lkai és a szülőkkel a választható pályákat, iskolatípusokat, felvételi követelményeket, lehetőségeket. Valószínűen ehnek köszönhető, hogy több levél is érkezett címünkre, melyben érdeklődnek, hogy , a fakultatív rendszerű gimnáziumi oktatásban mi is a helyzet. Anélkül, hogy ismétlésekbe bocsátkoznánk, azt kell mondanunk; az idei tanév első felében országosan is minden eddiginél nagyobb érdeklődés mutatkozott a fakultatív rendszerű gimnáziumi osztályok munkája iráfit Részint azért, mert az 1ST72. évi oktatáspolitikái párthatározat világosan kimondja, a gimnáziumban a „fakultatív tárgyak oktatását kelt bevezetni", s ennek időpontja lassan már elérkezik; részint mert az 5—6 évo folyó kísérletek tapasztalatait most összegezik. N«m Vitás, az élet fejlődésével az oktatásügy fejlesztésének is együtt fceíl járnia. A hajdani őt plusz egyes gimnáziumi osztályokhoz képest többet nyújtott az általános tantervű gimnáziumi osztály. Később a felsőfokú tanulmányokra való magas Szírlvónalú előkészítés érdekében leire kellett hozni a szakosított tantervű osztályokat. Ezek az osztályok valóban sikeres munkát végeztek, népszerűekké is váltak. Azonban évek múltával kiderült, ezt a megoldást is túllépte az idő: kevésnek bizonyult, hogy mindössze egy tárgyI bál biztosította- a magasabb szintű képzést a felsőfokú tanulmányokhoz, ugyanakkor kevéssé törődött azokkal, akik érettségi után munkába álltak. Ismét szükségessé Vált tehát a továbbiepés, olyan irámyba, hogy a magas színvonalú általános képzés elvének fenntartása. mellett a továbbtanulni szándékozók szamára több I tárgyból, mindenekelőtt a \ felvételi tárgyakból tegyük lehetőve a felsőfokú tanulmányokra való magasabb szintű felkészítést, a gyakorlatiasabb tevékenység iránt jobban érdeklődő tanulóknak pedig adjunk olyan felkészítést, amely gimnáziumi általános, műveltséget kivárt. Ez utóbbi probléma megoldásáfa kézzelfogható lehetőség volna a gimnáziumi tanulók létszámának radikális csökkentése, am! viszont megvalósíthatatlan. Politikailag megengedhetetlen az érettségizettek számának visszaszorítása, gazdasági terén pedig rövid távon megoldhatatlan a szakközépiskolások arányának nagymérvű növelése. Ezért olyan megoldást kell keresni, amely a gimnáziumi tanulók mindkét rétegének érdekeit jóf szolgálja. Ezért jelent előrelépést a fa-lsultatív osztályok megszervezese. •2' Az utóbbi hónapokban elég sok megbeszélés, bizottsági ülés Volt a fakultatív rendszerű oktatással kapcsolatosan. A beszámolókban, jelen lesekben a kísérleti iskolák eredményei igazolták a fakultatív oktatás szükségességét, a hatásával kapcsolatos előzetes feltételezéseket, a külföldi szakirodalomban olvasható megnyugtató értékeléseket. Többek között ilyen megállapítások is elhangzottak: — az iskola lehetőségeinek keretei között, mindc-n tanulónak optimálisan nyújtja azt, amire szüksége van; — a gimnáziumon belül megszűnnek az „elit" és „másodrendű" osztályok; kedvezőbb feltételeket teremt á nevelés számára; — a rendszere rugalmas és nyitott stb.; Természetesen hangzottak el problémák is: túlságosan költséges, az eddiginél jóval több nevelőt igényel, a csoportbontások miatt több tanterem kell. A felvetett gondok valósak, megoldásuk azonban elsősorban az iskola vezetőségét, és nem a tanulókat érinti. Az országos szintű kísérletek igazolták, jő az, ha a tanulók zömét nem kényszerítjük már az első osztályban pályaválasztásra, hanem a gimnázium I—II. osztálya csupán az ismerkedés, a felzárkóztatás, az orientáció időszaka, ahol a tanulóknak módjuk van kipróbálni képességeiket, meggyőzni saját tehetségükről. A tartáróknak pedig a tanulók teljesítményének rendszeres méresével, képességeik céltudatos figyelesével lehetősegük van valós képet alkotni diákjaikról, s kepességeik kibontakozását segítve a pályaválasztást is reálissá fntf.iák termi. Ugyané csak az országos szintű kísérletek nyomán bizonyult helyesnek az elv — amely Szegeden is megvalósult —, hogy a III. osztály a választás éve, azaz Htt kezdődik meg a tantárgycsoportos (blokkos) oktatás. Ettől kezdve a tanulók kiemelt, igen magas óraszáVnban es kisebb csoportokban tanulják az általuk választott felvételi tantárgyakat. (Szegeden például népszerűek a matematika-fizika, magyartörténelem-idegen nyetv, fizika-biológia blokkok). A magas óraszám és a kisebb csoportlétszám lehetővé teszi, hogy a tanulók — kéz pességeiktől függően — eredményesen dolgozzanak, és, a felvetett vizsga anyagát jól elsajátítsak. A gyakorlati blokkban tanulók esetében pedig az a cél, hogy az érettségivel együtt szakmai képesítést is kapjanak, vagy valamely termelő (vagy nem termelő) tevékenység elvégzésére alkalmassá váljanak. S érdemes végül elmondani,'hogy a makói József Attila —, a szegedi Radnóti Miklós — és a Ságvári Endre gyakorló gimnázium eddigi fakultatív rendszerű oktatási munkájának országosan is igen nagy híre van, számos elvet és gyakorlati megoldást vettek át e három iskola tapasztalataiból. Többek között az X—TT. osztályok tanulmányi felzárkóztatását szolgáló és orientációs tevékenységének lényegét szinte teljesen, de a lít. osztály tantárgycsoportós (blokkos) elképzeléseiben is nagyon sok az egyező elem. A fakultatív rendszerű oktatás mielőbbi általános bevezetésére különben már komoly és előrehaladott előkészületek folynak. Bánfal vl József Tltkárválasztás & z®ncm£ígészeknél A Magyar Zeheffiflvészék Szövetségének déi-rtiagyarofSzágl csoportja tegnap tartotta közgyűlését Szegeden, a zeneművészeti szakközépiskolában, áhől részt Vétt Ispáft Franciska, a szövetség ügyvezető titkára, Valamint kányalné dr. Birkás Méria, a városi tanács elnökhelyettesé, dr. Sebé János, á megyéi pártbizottság osztályvezető-helyettese éa Szanto Tivadar, a városi pártbizottság osztályvezetője is. A legutóbbi közgyűlés óta eltelt munkáról Kedves Tamás — a szövetségnek a főVarosban tartott közgyűléséről pedig Vaszy Viktor számolt bé. Kedves Tamásnak Debrecenbe tőrtént távozása miatt új titkárt is Választott a közgyűlés Weninger Richárdnak, a zeneakademia szegedi tagozata igazgatójának szemelyében. A csoport elnöke ismét Vaszy Viktor lett. Művelődési házak programba Pódium '77 címmel indít új előadói sorozatot & November 7. Művelődési Központ, melynek keretében havonta találkozhat a k6zőnség neves művészekkel,' értékes iródalmi anyaggá!. Első alkalommal ma, kedden este 6 órától, Oszter Sándor színművész műsorára kerül sor, Rendezni végre \ közös dolgainkat' címmel. Közreműködik Lelkes Ágnes színművésznő és Lelkes Péter zongoraművész. A Juhász Gyula Művelődési Központban holnap, szerdán este 6 órakor kezdődik a színházbarátok klubjának soron következő foglalkozasa. A klub vendége Nagy Zoltán, a szegedi színház művésze. Vitaülés a szoclalsta fiüdlDiajdonról A termőföld nemzeti kincs — fogalmazódott meg tegnap délelőtt Szegeden, a József Attila Tudományegyetemi állam- As jogtudományt karának tanácstermében, a JATE politikai gazdaságtan tanszéke és mezőgazdasagi és munkaügyi tanszéke által közösen rendezett vitaülósen. Ezen gyakorlati szakemberek ls részt vettek. A tanácskozás napirendjén a szocialista földtulajdon és földhasználat aktuális kérdéséi, az elmúlt évek gyakorlatának alakulasa és az elméleti továbblépés tennivalói szerepeltek. Dr. Veres •József docens, a JATE állam- és jogtudományi kara mezőgazdasági és munltaügyi tanszékének vezetője megr.vltó szaval után dr. Sípos Miklós, a JATE potittk«J gazdaságtan tanszékének docense, az elméleti, a fogalombeli elhatárolások fontosságát emelte ki referátuméban. Dr. Tóth Lajos, a mezőgazdasági és munkajogi tanszék adjunktusa a gyakorlat alakította tennivalókra hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, fokozott fegyelemre van szükség, hogy a népgazdaság érdekelt védő jogszabályok érvényre jussanak. Az összejövetelen a hozzászólók a gyakorlat és az elmélet közötti különbség csökkentésit szorgalmaztak.